Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
Bűnüldözés és technika A műszaki szakértő 144 év szolgálat a vasúton A titok: derűvel dolgozni 'Amikor egy-egy balesetről hírt adunk, gyakran azzal fejezzük be;, a rendőrség műszaki szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. Vaj or a nyomozás során milyen segítséget nyújt a bűnüldöző szerveknek és hogyan segíti a bíróság ítéletalkotását a műszaki szakértő? Erre voltunk kiváncsiak, amikor munkahelyén fölkerestük Vörös Ferencet, a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola termelésfejlesztési osztályvezetőjét. Ű ugyanis 1973 óta igazságügyi gépjárműközlekedési és műszaki szakértő. — A szakértő munkája két fő részből áll — mondja —. A gépjárműközlekedés mechanizmusával kapcsolatos kérdéseikre kell választ adnia és a különböző műszaki állapotok közrehatását vizsgálja, valamilyen esemény bekövetkezésénei. — Csak baleseteknél kérik a segítségét? — A munka zömét az teszi lei. De sokszor kérnek szak- véleményt vitás kérdések eldöntéséhez, például gépkocsivásárlás után. Előfordul, hogy az eladó a kocsi valamilyen hibáját, elhallgatja, s ez később kiderül. Olyankor meg kell állapítani, hogy a hiba az új tulajdonos gondatlansága miatt keletkezett-e, avagy erről még -az eladó tehet. Az is előfordul, hogy a szervizben rosszul javítják meg a kocsit, aztán később ebből lesz baleset. Ez történt annál a Polskinál is, amelyik kis sebességgel kisodródott az útról és összetört. Rossz volt a kerékösszetartás; a balesetért a javítóműhely a felelős. A műszaki szakértő véleménye egy-egy baleset vizsgálata során döntő. Megcáfolhatatlan bizonyítékokat szolgáltat, s ezzel eldönti a vitás kérdéseket. Munkájának nem az a célja, hogy bizonyítsa vagy cáfolja valakinek a bűnösségét, hanem az, hogy körültekintő, tárgyilagos véleményt alkosson. —1 Ha műszaki szakértőről van szó, az emberek általában arra gondolnak: ő határozza meg a féknyomböl a sebességet. — Munkánk nagy részét valóban ez tészi ki. Persze a sebesség meghatározásához nemcsak a féknyom hosszát vesszük figyelembe. Számos együtthatóval számolunk. Következtetni lehet rá például a rongálódás nagyságából, befolyásolja a gumiabroncsok minősége, az útburkolat állapota. — Milyen pontosan állapítható meg, mekkora sebesség' gél haladt a jármű a baleset előtt? — Amikor kiszámítottuk a sebességet, mindig hozzátesz- szük, hogy plusz-mínusz öt százalék eltérés lehetséges. Egyébként a legbiztosabb módszer a fékpróba. Különböző viszonyok között végezzük ezt, s aztán kezdődhet a számolás. — Van-e úgynevezett tiszta ügy, amikor már a baleset bekövetkezésekor világos minden? — Az ügy csak akkor lesz »tiszta«, ha valamennyi vizsgálatot elvégeztük, és min- kérdésre sikerült válaszolni. A tisztának látszó ügyekben is sokszor más a végeredmény, mint amire például a baleset egy-egy szemtanúja számít. Egy fékcsövet tesz elém az asztalra. Mutatja rajta a repedést; — Ez a fékcső egy halálos balesetnél szerepelt. Egy idŐ6 asszonyt elütött egy tehergépkocsi ; a helyszínre érve nagyon hosszú féknyomot találtunk, ami arra utalt, hogy nagy sebességgel jött az autó. Közelebbről vizsgálva kiderült, hogy a hátsó ikerkerekeknek nincs féknyoma. A műhelyben átvizsgáltuk a fékberendezést: az első fékekkel nem volt baj, hátul azonban erre a fékcsőre bukkantunk. Kiderült, hogy a fékcső fala elvékonyodott, a normális fékezéskor nem volt baj, a hirtelen fékezésnél azonban a fékolaj á(szakította a cső falát, s ezért nem fogtak a fékek. A gépkocsivezető időben észrevette a gyalogost, fékezett, de műszaki hiba miatt nem tudta megállítani a kocsit. Ezért a hibáért a javítóműhely a felelős, ahol nem vizsgálták meg elég alaposan a fékberendezést, nem vették észre a hibát. A másik példában még egyértelműbbnek látszott minden. Itt egy új — alig tízezer kilométert futott — IFA tehergépkocsi letért az egyenes útról egy fának rohant, s darabokra tört. Ha beigazolódik a gyanú, hogy a gépkocsivezető elaludt vagy figyelmetlen volt, kártérítést kell fizetnie, nem is keveset. Munkához látott a szakértő. — A gépkocsivezető arra hivatkozott: beszorult a kormány, nem tudta elfordítani, ezért szaladt le az útról. Átvizsgáltuk a kormányművet. s kiderült, hogy hibátlan, ám a gépkocsivezető továbbra is kitartott, állítása mellett. Neki lett igaza: az alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy a kormány irányító kar gömbcsukló feje beakadt az alvázon a hosszabbra hagyott csavarvégek közé. Ezért vált kormányozhatatlanná a kocsi. — A cserbenhagyásos baleseteknél mi a műszaki szak" értő teendője? — Nagy létszámú szemlebizottság vonul a helyszínre, s ennek az orvos meg a műszaki szakértő is tagja. Az orvos szakértő megállapítja milyenek a sérülések, én pedig meghatározom, hogv milyen típusú kocsi okozhatta a balesetet. Ezután kezdődik az igazi munka. — Eddig hány ilyen ügye volt? — Fjét. Az egyik esetben az úttesten fekvő részegen keresztülhajtott egy személygépkocsi. Miután meghatároztuk, milyen kocsi lehetett, megkerestük a gyanúsítottakat. Helyes volt a gyanú; bár az autós mindent elkövetett, hogy eltüntesse a nyomokat egy földes úton »legyalulta« a kocsi alvázát —, találtunk az autón olyan sérülést, amely csak balesetkor keletkezett. Záporban, sárban autózott mégis maradt az egyik első kerék belső felületén cipő- tál pnyom: az áldozat jobb bokája a baleset során kicsavarodott, az autó kereke fordította ki; ez döntő szempont volt. És néhány hajszálat is találtunk az alvázon: ezekről kiderült, hogy a halálra gázolt férfié. Cáfolhatatlan bizonyíték. Persze ez csak így elmondva egyszerű: valójában sok ember pontos, aprólékos munkájának az eredménye. Két hónapig tartott ennek az esetnek a földerítése. — Tapasztalatai szerint melyek a leggyakoribb okai a baleseteknek? — A figyelmetlen vezetés, az ebből adódó cselekvési kés-delem. Aztán az abszolút és relatív sebességtúllépés. A balesetek többsége általában személyi okok miatt köveke- zlk be: az emberek felelőtlensége, nemtörődömsége okozza. A műszaki szakértő munkája sokrétű. Üzemi baleseteknél is kérik a szakvéleményét, és sokszor kell vizsgálnia az úgynevezett sértetti közrehatást is — azt, hogy az áldozat milyen mértékben felelős. Munkája során még valamire kell ügyelnie. — Két, látszólag egyforma eset sem teljesen egyforma. A tapasztalatra, a rutinra hagyatkozni itt nem lehet Mindig nagyon alapos vizsgálatra van szükség, csak így alkotható pontos .szakvélemény, csak igy adhatunk választ arra a kérdésre: hogyan és miért történt a baj. Dán Tibor Nem csörög már hajnalonként az ébresztőóra Kormos István lakásán. 0 azonban minden reggel fölébred: fél ötkor csengőszó nélkül is; a szervezet belső órája hibátlanul működik tovább. Amióta a munkába készülődés mindennapi teendői elmaradtak, nyugtalanul tesz-vesz odahaza. Még nem tud mit kezdeni a hirtelen ölébe hullott rengeteg szabad idővel. Alig egy hete nyugdíjas... Negyvennégy év szolgálati idő után bensőséges hangulatú házi ünnepségen búcsúztatták kollégái az idős kaposvári vasutast, akinek ez volt első és egyetlen munkahelye. Fátyolos szemmel beszélt arról, milyen szerettei köszöntötték közvetlen munkatársai, a Törzsgárda Szocialista Brigád tagjai, akik — mint a brigád neve is jelzi — szintén régi »megrögzött« vasutasok. Halk szavú, nyugodt beszédű, kiegyensúlyozott ember Kormos István — vagyis inkább Pista bácsi. Mint minden közmegbecsülésnek örvendő idős embert, őt is csak a keresztnevén szólítják, ismerik a többiek. — 1938 -ban kerültem a vasúthoz, pályamunkáénak. Ez idénymunka volt, télen különböző alkalmi munkákból éltem. Abban az időben iskolai végzettségtől függetlenül mindenkinek itt, a legalacsonyabb munkakörben kellett kezdeni,’ csak hosszú évek jó munkájával remélhette bárki is, hogy állományba veszik és megnyílik előtte az út a magasabb beosztásokhoz. Pályamester szerettem volna lenni, a háború azonban egy kicsit módosította az elképzeléseimet. Sok fiatalt behívtak a vasúttól, és amikor egy évi katonáskodás után leszereltem a távírdába irányítottak, mert épp ott volt rám szükség. Szeretem a zenét — néha még most is előveszem a hegedűmet —, a távirásznál meg fontos a jó ritmusérzék.. Rövid idő alatt annyira belejöttem, hogv egy országos versenyen harmadik helyezést értem el. Tetszett a főnökségnek az igyekezetem, no meg az, hogy azonnal szóvá tettem, ha va’a- hol hibát, rendellenességet láttam. Állandóan törtem a fejem, hogyan lehe4ne a munkánkat jobban, ésszerűbben megszervezni. Vitorlázórepülők szervize Az MHSZ budaörsi repülőterén dolgozik a szövetség legnagyobb repiilögépjavitó-részlege. Itt végzik az MHSZ valamennyi géptípus nagyjavítását. (MTI — foto — Balaton József felv. — KS) »A drágaság a .közszükségleti cikkekben folyton nőtt, egyik helyi napilap, a »Somogyi Hírlap« cikkeiben izgatta a munkásságot a drágaság letörésére. Ennek tulajdonítható, hogy 1918. december 11. és 13-1 ke közötti éjjelen a hon- védtéri barakkokban elhelyezőit katonaság egy része a harctérről hazatért 19-ik honvéd-gyalogezred fegvverszál- lítmányának egy részét a vasúti állomásról elvitte és az- zali felfegyverkezett. A csőcselék csatlakozása után megrohanta az üzleteket és azokat, sőt az üzletek mellett levő lakásokat is, kifosztotta és néhány üzletet fel is gyújtott.« Az idézett könyvet Bereck Sándor írta, aki 1918-ban városi főmérnök volt Kaposváron. Nyilván nem személyes sérelmek miatt tette a Somogyi Hírlapot bűnbakká ama decemberi éjszakáért, hiszen nem a Hírlap, hanem a So- mogyvármegye írta róla 1913- ban: »Kaposvár utcáit Bereck Sándor városi mérnök fényes tudománya oly rettenetesen elrontotta, hogy nincs .olyan mémök-művé6z a világon, aki ezeket valaha meg tudná javítani.« A Somogyvármegye vádját nem áll módunkban megcáfolni, a Somogyi Hírlap védelmére viszont két érvünk is van: 1. nemcsak a Hírlap »izgatott« a háború alatt az egekig felszökött, iparcikkárak »letörésére«, a Somogyvárme- gyében. is több, a kaposvári kereskedő árdrágításait bíráló cikk jelent meg 1917—1918- ban, 2. A Somogyi Hírlap 1918. december 18-i számában élesen elítélte a fosztogatásokat, akár csak a kaposvári szociáldemokrata párt. A történetekre reagálva dőltein Gábor a Somogyvárme- gyében így fogalmazott: »Nem szabad egy polgárnak sem lenni, aki gondolkodásmódjával szavaival, cselekedeteivel fel akarja tartóztatni az új idők szekerét. De viszont a munkásság se engedheti ezt a kereket kormányos éts fék nélkül lefutni, mert akkor a pusztítás, amit ez esztelen száguldás magával hoz, nemcsak a polgárságot, hanem végül és nagyon hamar a munkásságot s összes eddig elért eredményeit maga alá temeti. A népszava a napokban komoly mérsékléssel inti a munkásságot a szélsőségektől.« , A Somogyi Hírlap fennmaradt december l'Ö-i számában »Martalócok« címmel foglalkozott az esettel Göndör Ferenc, a Somogyvármegye egykori munkatársa, Az ember című hetilap szerkesztője ezt írta: »Az éjszaka sötétjében martalóckodó katona csőcselék ugyanis kétségtelenül ellenforradalmár jelszavakkal, a felekezeti izgatás tűz- csóvájával indult el rablóhadjáratára. Nagyon tévednek a háttérben settenkedő vezér urak, ha azt hiszik, hogy a népkormánynak, sőt a kaposvári munkásságnak nincs meg • az ereje ahhoz, hogy velük le- í számoljon.« Homlokegyenest ellenkező I álláspontok! A Somogyvármegye a munkásságot inti mérsékletre, a Somogyi Hírlap a reakció aknamunkájáról ír. Mindez három héttel a Somogyi Hírlap átvétele és három hónappal az előtt, hogy Gön- éör Ferencet k forradalmi kormányzótanács sajtóügyi népbiztossá nevezi ki ftgig. március 22-én), s hogy Goitein dr. megválik (március 23-án) a Somogyvármegye szerkesztéségétől ... Gábor diák Goitein dr. 1910-ben ironikusan írta önmagáról a — Göndör Ferenc szerkesztette — tiszavirág-életű Somogyi Naplóban: »Én is szerkesztettem már tejgazdasági szaklapot, amikor a mezőgazdasági múzeum falitábláiból ismertem csak a tejgazdaság fejlődését és a Pallas-lexikonban I olvastam el a sajtkészítés mikéntjét.* {Folytatjuk) Harminc évvel ezelőtt igy került Kormos István a kocsi- szolgáiaíhoz és lett annak a vezetőj e. Szervezőkészségének aztán igazán hasznát vehette, hiszen itt az állomás teherkocsiparkjának az -elosztása volt a feladata. Ezt a munkát csali az tudja igazán kifogástalanul elvégezni, aki állandóan benne él. , — Soha nem számoltam a perceket, mikor telik már le a munkaidő — folytatja.» — Gyakran még odahaza is azon járt az eszem, hogyan osszam el a másnapra kért kocsikat. Soha nem volt addig nyugtom, amíg ezt el nem végeztem, legalább fejben. Tudtam, nekem lesz könnyebb, mert reggel nem kell ezzel töltenem az időt. Nemcsak napokra, hanem évszakokra is előre gondolkodott, tervezett. A gabonaszállítások, a cukorrépakampány, az őszi betakarítás időszakában általában kevés a kocsi; ügyesen kellett gazdálkodni, hogy mindenkinek jusson. Név szerint említi a nagyobb vállalatok szállítási ügyintézőit,' velük állandó kapcsolatban állt, kérés nélkül is tudta, mikor, kinek kell üres vagon. Előfordult, hogy néha — önhibáján kívül — nem tudott adni. Ilyenkor nem védte a mundér becsületét, nem takargatta a vasút hibáját. — Mindig az igazat szerettem mondani, mert az másnap is eszembe jutott. Ha viszont különféle kitalált kifogásokra hivatkozom, lehet, hogy olyan ellentmondásba keveredtem volna, amiből csak még nagyobb hazugság révén tudok kibújni. Ezt sohasem mertem megkockáztatni. A másik elvem, amihez mindig ragaszkodtam; jó kedvvel kell dolgozni, mert a dühös ember rendszerint hibát követ el, az egyik hiba pedig szüli a másikat. Nálunk emberéletek és milliós értékek múlhatnak egy-egy baklövésen. Az utánpótlás kerül szóba. Vajon a fiatalokban is do- bog-e az a sokat emlegetett vasutasszív, amely az idősebb generációt a mai napig jellemzi ? — Kevesen jelentkeznek manapság vasutasnak, de akt mégis ide jön, az többnyire eltökélte, hogy végleg magára ölti az egyenruhánkat, Nagyon sok törődéssel türelemmel és figyelemmel lehet csak vérbeli vasutassá nevelni őket. De a befektetés minden esetben megtérül. Kormos István élete elszakít hatatlanul ehhez a pályához kötődik. Még egy hét sem telt el az ünnepélyes búcsúztatás óta, s már ismét az irodájában, régi munkahelyén sürgölődik. Talán legnagyobb elismerése az volt eddigi munkájának, hogy érezte: hiányzik a többieknek. Most nem o a »főnök«, döntési joga nincs, tanácsokat azonban lépt, árny omo n kérnek tőle. Rövid ujjú, világoskék ingben, »civil« nadrágban ül a pamlagon. Bevásárolni jött le a hegyről a városba; a vasutasruha ma a szekrényben marad. De nem végleg. — Mindig úgy éreztem: az egyenruha kötelez. Hogy nézne ki, ha szatyrokkal csomagokkal megpakolva közlekednék benne? Kormos István több mint negyven évig vizsgázott ^kötelességből, vasútszeretetből A fia, Kormos József most tette le az el6Ő vi/Igáját vasútit*-, jneretből. Dendvai József RÓZSÁK! Ezüstfenyők, díszalmák, díszszilvák, orgonák, díszcserjék virághagymák A színes, nagy árjegyzéket kérésére díjtalanul megküldjük. A vidéki megrendelőknek postán a növényeket — pontosan megküldjük. Szálkái Rózsaitelep, díszfaiskola, 1061 Budapest, Népköztársaság útja 8. (429071
