Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
Á gyermek világa Képzőművészeti és fotókiállítás nyílt Kaposváron Az idei képzőművészeti világhét programjának a középpontjában a gyermek világa áll. A témáról számos hazai rendezvény ad számot, ma Budapesten a Műcsarnokban nagyszabású országos kiállítás nyílik a gyermek világát ábrázoló képző- és iparművészek alkotásaiból. Tegnap délután két kaposvári kiállítás csatlakozott az országos rendezvénysorozathoz: a Somogyi Képtárban megyénk képzőmüdeklődését. Elsősorban a felnőtte zeninek nyújt élményt Gera Katalin szobrászművész Testvérek című terakotta kisplasztikája, mely Móra Ferenc emlékére készült, s az író műveinek a hangulatát árasztja. Weeber Klára Bábu, Bábu oszlopon című szobraiban a gyerekeit: is a maguk világára ismerhetnek, említésre méltóé szohrásznő Panka, című grafikája is. Csikós Nagy Márton kisméretű faszobrai a paraszalkotások: azt is sugall jáik, hogy ismerjük meg múltunkat, hagyományainkat. A gyermekjátékok világába vezet vissza bennünket Honty Márta iparművész. Kertész Sándor, Csiszár Elek, Szabados János, Leitner Sándor — és még jó páran — egy-egy momentumot ragadtak meg a gyermek világából, s ezeket tárják most a közönség elé. A megyei' művelődési Központ és a Lalinca Sándor Mű Szakmunkásképzés ésszerűen Kapósak a " vészei mutatják be műveiket, amelyeket a gyermekek világa ihletett. Festők, szobrászok vallanak a gyerekkorról, a kicsinyek képzeletének szárnyalásáról, színes, játékos életéről. A múzeum fölikérésére ugyan viszonylag kevés mű érkezett a kiállításra — a gyerekek jogosan kérdezhetnék meg. hogy miért csak ennyi »-feladatot-“ látnák az ő életük ^mutatáséiban —, de a látottak nyilván megragadják a kicsinyek és a felnőttek érti világ létformáját, az anyáság érzelmeit sugározzák. A képzelet játékai elevenednek meg Ungvári Károly festményein. A Gépszöcske a technika iránt érdeklődő gyerekekhez szól, a Játék az erdőben című képet az indiánro- mantiika ihlette. Honty Márta a magyar nép múltjából, a népszokásokból merített: a 'Zöldágjárás, a Rutafa, a Táltos című zománcképek — és a többi — mellett kár csak úgy elmenni, hogy műves, szép Máté, Faust, Rómeó és Júlia Megkezdődtek a Hungaroton-hanglemezhetek Ünnepi hangversennyel, a múlt év legsikeresebb magyar hanglemezeinek díjazásával és — mindenfelé az országban — árengedményes vásárral kezdődtek meg tegnap a Hungaroton-hanglemez- hetek. Az október elsejéig tartó — immár másodszor megrendezett — akció álltáiméból sók újdonság került a kitűnő dorogi gyár présgépei alól az üzletekbe, lemezenként hú6z forint’ kedvezménnyel, tehát a szokásos hetven helyett ötven forintért. Hézagpótló és — a fölerősödött reneszánszimádat ismeretében bízvást állíthatjuk — kelendő cikk lesz a Magyar jregoriánum harmadik lemeze, amely jórészt késő középkori anyagot tartalmaz. A Mátyás király halála . utáni Budavár zenéjéből a Camerata ríungarica együttes ad ötven- percnyi ízelítőt. A barokk muzsika hívei Bach grandiózus Máté-passiójában lelhetik örömüket: a négy lemez egy né- íány esztendővel ezelőtti, em- ékezetesen szép zeneakadé- niai koncert felvételét tartal- nazza, a neves szólistákat és i Liszt Ferenc Kamarazenekart Sándor Frigyes vezényel- e. Szintén a fennkölt han- ;ulatokat kedvelők érdeklődéire számíthat.a nagy lipcsei nester fúgáiból és korálelőjá- ékaiból készített összeállítás: i szólista Lehotka Gábor örkön am ű vész. Ferenesik Jánosnak két »ajándékot“ » köszönhetünk. Világhírű dirigensünk irányításával vették föl Mozart gyönyörű — posztumusz-rekviemjét, kiváló szólisták — Kalmár Magda, Takács Klára, Ko- rondy György, Gregor József — és az Állami Hangverseny- zenekar közreműködésével. A Faust-szimfóniával a lassacskán összeálló Liszt-összkiadás újabb gyöngyszemét kaphatjuk meg két lemezen, potom száz forintért. Századunk zenéjét Sztravinszkij Egy katona története című kompozíciója, Bartók Divertimento ja és néhány Weiner Leó-alkotás »képviseli. Az operabarátok bizonyára pénztárcájuk után nyúlnak majd a Nagy előadóművészek sorozatban megjelent Svéd Sándor-album láttán: nemrég elhunyt nagy baritonistánk emlékét Mozart, Donizetti, Rossini, Verdi és Wagner áriáinak meghallgatásával idézhetjük föd. »Sláger; a Romeo és Júlia teljes felvétele: Shakespeare halhatatlan saerelmespárját Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán alakítja, olyan sikerrel, hogy — tegnap több kaposvári boltban szerzett információk szerint — az albumra már a hanglemezhetek első napján pótrendelést kellett föladni. Bizonyára hasonló gyorsasággal kai el a készlet a Nagy Lősz! ó-költeményeket tartalmazó lemezekből is: az előadó Berek Katalin. velődési Központ Somogyi Fotó- és Filmklubja közösen rendezett fotókiállítást a sávház előtt A szabadtéri bemutató Kaposváron szokatlan, de a kezdeményezés, reméljük, bátor folytatásra ösztönzi az intézményeket. A fotókiállítás alkotói nem ismeretlenek a megyében, sőt néhányu^í alkotása mo6t érkezett vissza külföldi bemutatóiról. A kiállítást a városban több helyen is láthatják ezután, s több'Intézmény kérte, hogy bemutathassa a dolgozóknak. A városi és a falusi gyerekek életéről egyaránt képet ad a tárlat, néhány munka szociográfiai hűséggel vall a jelenünk- rőL A szülő és a gyermek kapcsolatán kívül több fotó megfogalmazza, hogy még többet kell törődnünk a gyermekekkel. Az anyai, apai szeretet és gondoskodás mellett hangsúlyt kap a kiállításon a társadalmi gondoskodás bemutatása is. Néhány kép fölvillantja: van még mit tenni, különösen a városi gyerekek környezetének a gazdagítása terén. H. B. Régi, ismert gondja gazdasági életünknek és oktatásunk szerkezetének a szakközépiskolák és szakmunkástanuló intézetek telepítése. Lerágott csont immár, hogy a munkásutánpótlás e bázisait korántsem mindig ott hozzák létre, ahol elég jelentkezőre lehet, számítani, vagy ha a létszám megfelelő, nem biztos, hogy a nebulók á tanulmányok abszolválása után el tudnak helyezkedni a képzettségük szerinti munkakörben. Ehhez jön még egy minőségi jellegű probléma: a tanintézetek többségének kevés a pénze, kevés a szemléltetőeszköze, a szerszáma: sok üzem úgy szeretne friss munkaerőhöz jutni, hogy ■ csak tessék-lássék — vagy úgy sem — segíti a»kis- inasok« képzését. Szerencsére azonban egyre több vállalati vezető belátja a segítség I szükségességét, egyre több üzem, »fecskendez“ nagy summákat az oktatás »érrendszerébe“. Íme, a példa Barcson az erdészeti és vízügyi szakközépiskola. A látogató már az épületbe való belépés előtt a gondoskodás, az okos előrelátás számtalan jelébe botlik. Az udvaron köröskörül hatalmas gyakorlópálya a »vizeseknek“: fúrt kút, csatornarendszer — természetesen a legkorszerűbb típus, kicsiben —, jól karbantartott szivattyúház. Odébb új beruházás: hidrameteor odó- giai előrejelző állomás épül. Ez az átadás után — egy hónap múlva — a párolgás mértékének, a levegő hőmérsékletének, a szél sebességének, a talajvíznek, a csapadék sűrűségének mérésére egyaránt alkalmas lesz. A gyakorlópálya költsége kétmillió forint, a hidrameteorológiai állomásé csaknem ugyanennyi — így, együtt üzemi beruházáshoz is tisztességes összeg. Sőt: már elkészültek a szomszédságban létesítendő kétszáz férőhelyes kollégium tervei. Nem lesz tehat gond a négy osztálynyi »vizügyis“ elhelyezésével, és az »erdészekével“ sem. bár itt még csak most indították a második évfolyamot. A körülmények hatására jogosan lepődik meg a somogyi szakközépiskolákat és szakmunkásképző intézeteké* nagyjából-egészéből ismerő látogató, és a dolog annál is inkább rejtélyes, mert e két szakiközépiskola nem szakmunkásképzési céllal létesült, támogatásuk tehát egyáltalán nem »holtbiztos befektetés“ a vállalatoknak. A »titokra“ Horváth János igazgatóhelyettes derít fényt: — Jó oka van annak, hogy az Oktatási Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, és az erdészeti vállalat — közvetetten vagy közvetlenül — pártfogolja iskolánkat. A felmérések bizonyítják: érettségizett diákjainkra sok helyen számítanak, s nyilván ugyanezt tapasztaljuk majd három év múlva, amikor az »erdészek* első osztálya végez. A »vizesek*, njülván a -Barcs és Gyurgyevác közt létesítendő vízlépcső működésének megkezdésekor lesznek majd különösen kapósak, ahol várhatóan elsősorban hajózó útki- mérőként dolgozhatnak, de — a megállapodások szerint —■ a hajózási szakközépiskola elvégzésére is lehetőségüli lesz: Elhelyezkedhetnek azonban öntözési szakemberként is a téeszekben, és várják őket a környék — nemcsak Somogy, hanem Tolna és Buranya — talajjavítási és vízgazdálkodási társulatainál, meg a Ba- laton-part üzemeiben. Az erdészeti szakközépiskolások és a szakmunkások elhelyezése sem okoz nehézséget, bár rendszerint háromszor többen jelentkeznek ebbe az iskolatípusba, mint ahány hely van. , Megnehezíti viszont a pedagógusok dolgát, hogy a »vizes« szakma egyelőre nem oly népszerű a szülők és csemetéik közt, mint az erdészeti munka. Kevesebb az információ erről a viszonylag új foglalkozásról, a szaktantárgyak neve — geodézia, vízépítés, vízgazdálkodási anyag- ismeret, üzemgazdaságtan — is jóval idegenebből hat, mint az erdők növény- és állatvilágának tudománya. A jó ötletek — és á felügyeleti szervek, vállalatok »adományai“ — azonban alaposan hozzájárulnak a sikeres beiskolázáshoz. Plakátokat, prospektusokat készítenek, elküldik őket a Dél-Dunántúl több mint száz iskolájába, s az is előfordul, hogy az igazgató* a Robi bácsi, kiskocsival Lassan, csoszogva baktat, homloka gyöngyözik az izzadtságtól. »Egyensapkája« és kétkerekű kiskocsija a kisváros jellegzetes figurájává teszi. Nap nap után találkozik vele az ember — utcán, piacon, boltok előtt. — Robi bácsit már szinte családtagnak tekintik itt — mondta az ABC-áruház vezetőhelyettese. — Higgye el. sokkal több kellene az ilyen kis öregekből! — Miért? Mit csinál? — összegyűjti a hulladékot, é6 viszi a MEH-be. — Jó pénzt kap érte; sokan irigylik is tőle — így az egyik eladó. Robi bácsi sorra járja a környező üzleteket — mindenhol ismerődként üdvüz- lik. Kis kocsijába összegyűjti a kidobásra váró kartondobozokat, elviszi az össze- . gyűlt papírt. Szabó Róbert több mint tizenöt léve nyugdíjas. Vidékről került a városba, azelőtt' mezőgazdasági munkásként dolgozott a isz-ben. Kaposvár eftyik külső kerületében lakik. Az emeletes házban szinte minden megtalálható: külön televízió a fiataloknak, páraelszívó a konyhában. És várják már a Ladát is. — Mindegyik gyerekem tanult — mondja büszkén —; a lányom most jár főiskolára: levelezőn végzi. — Mit szól a család ehhez a munkához? — Mindenkinek szüksége van a pénzre, nekem meg futja az időmből. — És az emberek? — Ahány, annyiféle. Az elején, amikor csak alkalmanként vittem az itthon meg a szomszédoknál összegyűlt papírt az unokáimmal a MEH-be, 'azt mondták: ga- rasos vén trotli vagyok. — Kinevették? — Talán igen. De, ha szabad úgy mondanom, mióta »nagyban« csinálom, sok embertől azt hallom: nézd, az öregúr nemsokára vállalkozó lesz. Pedig nem így' van. Egyszerűen rendszerető, takarékos ember 'voltam világéletemben ... Persze akadnak irigyek is nagyon sokan, »kik azt hiszik, hofty ebből vagyont gyűjtögettem. Szégyelleni meg nem szégyenem, mert ez is munka, méghozzá nem is akármilyen. — Kedvvel csinálja? — Természetesen. Jövökmegyek egész nap, sokféle emberrel találkozom; a többségük kedves, barátságos. Akadnak olyanok is. akik sajnálnak. A múltkor is azt magyarázta egy idősebb nő a kisunokájának: szegény bácsi, látod, neki nincs mit ennie; amíg te nem eszed meg otthon a káposztafőze- léket, bezzeg ő boldogan megenné ... — Mennyi a nyugdíja? — 1930 forint, a feleségemé meg 1600. — Mennyit keres még mellé? — Nem panaszkodhatom, főleg nem a nyári hónapokban. — Mégis: mit jelent ez? — Mikor ^hogy. A nyugdíj kétszeresét biztosan ... Kis kocsijával minden nap feltűnik a városban. Sokan köszöntik így: »Jó mun iát Robi bácsi!« Körtcsi ZsoM helyettes vagy valamelyik pedagógus toborzókörútra indul. »Csalétek« van bőven. Ellenállhatatlan csábítóerő a kezdőknek járó 2500—3000 forint alapfizetés, s országot is lehet látni e négy esztendő alatt. Tanulmányi kirándulások Borsodba, Tiszalökre, a kiskörei vízlépcsőhöz és hazánk más, vizekkel »szabdalt« tájaira; a természet állandó közelsége, a jó szakmai képzés lehetősége — valamennyi szaktanárnak a kötelező legmagasabb végzettsége van — vonzza ide a végzős nyolcadikosokat. A szakmai elmélyülésre a hatezer kötetes könyvtár is alkalmat ad —ez ugyancsak az üzemek segítségével jöhetett létre. Az alkalmazkodás a gazdasági helyzethez, a rugalmasság, a prognózisok, a tervek figyelembe vétele — ez az alapja jó esetben a szakképzés szervezésének. Es Barcs ebből is — akár csak ésszerű ipartelepítéséből — jelesre vizsgázott. L. A.
