Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

Nagygyűlés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) gyávái, gyomirtó szerekkel; ellátják mindazzal, ami ma már nélkülözhetetlen az eredmények javításához. Csakugyan elértük, hogy ha­zánk nagyüzemeiben szinte múzeumi tárgy lett a kapa, e a közelmúlt jónéhány más falusi munkaeszköze. — A kevesebb munka és a nagyobb termés tehát meg­valósult. Az olcsóbb terme­léssel azonban még sok terü­leten adósak vagyunk. Ehhez az is hozájárult, hogy szocia­lista mezőgazdaságunk fejlő­désének egyes időszakaiban hiányokat kellett pótolnunk: nem az számított, hogy mi mennyibe kerül, hanem az volt égetően fontos, hogy egyáltalán legyen hús, tej, to­jás, burgonya — mikor mi hiányzott Ugyanakkor arra is akadt példa — nem is ke­vés —, hogy korszerűsítési törekvéseink közepette háttér­be szorultak a gazdaságosság szempontjai. Lemondtunk sok olyan módszerről és eszköz­ről, ami korában javára vált a mezőgazdaságnak és a jövőben is hasznos lehet, ha nagyobb gondot fordítunk al­kalmazására. — Mai viszonyaink, gond­jaink és lehetőségeink isme­retében éppen ezért felül kell vizsgálnunk az elmúlt évek­ben kialakított, meghonosított termelési eljárásokat mód­szereket. Most, amikor az energiahordozók árai gyors ütemben nőttek és nőnék, az eddiginél lényegesen jobban megk ell becsülnünk mind­azt amit szinte készen ka­punk a természettől, s amivel okosan éltek, bántak előde­ink. A műtrágyaárak emelke­dése például nyomatékosan arra figyelmeztet bennünket, hogy hasznosítsuk jobban az istállótrágyát. Nemcsak azért, mert ez a költségeket csök­kenti, hanem azért is, mert , hosszabb távon a talaj termő- képességének megóvása is ezt kívánja tőlünk. Ugyanúgy: nem mondhatunk .le a mel­léktermékek hasznosításáról sem. A kukoricaszár, a cu­korrépa-fej, a rét, a leg dó mind-mind érték a számunk/ ra, s egyben kihasználatlan tartaléka mezőgazdaságunk­nak. Már csak azért is, mert sok olyan állatfajtánk van amely kifejezetten jól haszno­sítja a melléktermékeket. — Közös érdekünk az is. hogy jobban kihasználjuk a háztáji és a kisegítő gazda­ságok lehetőségeit. A mező- gazdaság termelésének egy- harmada még jelenleg is ezekből származik. Tudom, hogy a nagyüzemek vezeté­sének nem kis gondot okoz a sok háztáji és kisegítő gaz­daság megfelelő ellátása ta­karmánnyal, s mindazzal, amire szükségük van, mégse hanyagolhatjuk el támogatá­sukat. A kisgazdaságok ter­melése csak ott fejlődik iga­zán, ahol kifogástalan, a népgazdaság érdekeihez iga­zodik a háztáji és a nagy­üzem együttműködése. — Legutóbb, amikor Bar­cson jártam, egyik régi bri­gádvezetővel találkoztam. El­mondta, hogy már nyugdíjban van és most disznókat tart a ház körül, csupán azért, hogy valamivel foglalkozzék. Világ - eletében dolgozott nyugdíjas- kéí.t sem bírja a tétlenséget vagy ahogy ő mondta, bele­pusztulna, ha semmit 6em csinálna. Higgyék el, nagyon sok parasztemberre ez a jel­lemző. S nekünk a jövőben 1 még jóban kell gazdálkod­nunk a tenniakarással, azután a falusi portákon fellehető termelőeszközökkel, s azoknak a kistermelőknek a magától értetődő törekvéseivel, akik úgy akarják gyarapítani a saját jövedelmüket, hogy egy­ben. a népgazdaság gondjai­nak enyhítéséhez, árukészle­tei gyarapításához is hozzá­járuljanak. — Mi tagadás,' nem kevés az, ami falun a ház körül megterem. Ez is közrejátszott abban, hogy a legutóbbi ár­emelések ellensúlyozására a mezőgazdaságban dolgozók kevesebb jövedelemkiegészí­tést kapnak, mint a népgaz­daság más ágaiban, foglalkoz­tatottak. Ez azonban koránt­sem azt jelenti, hogy leérté­keljük a parasztemberek munkáját, hogy »másodran- gú« állampolgároknak tekint­jük őket. Tervszerűen azt a tényt kellett és kell tudomá­sul venni, hogy aki közelebb van a mezőgazdasághoz, az sok olyan portékát maga ter­melhet meg, amit a városi embernek mostantól drágáb­ban, magasabb áron kell meg­vennie. Végső soron az is a takarékosság egyik formája, ha arra ösztönözzük a falun élőket, hogy jobban aknázzák ki saját ellátásuk lehetősege­it. — Meggyőződésem, hogy itt Békés megyében is tudják, hogy miiyen tartalékok vár­nak kiaknázásra. Abban is b;ztos vagyok, hogy ismerik, értik és vállalják is a me­zőgazdaság előtt álló mai fel­adatokat. Tudják, hogy mit vár tőlük, mezőgazdasági nagyüzemeinktől a belső el­látás javításának és a világ­piacon is versenyképes termé­kek mennyisége gyarapításá­nak követelménye. A mező- gazdasági termelésnek itthon is. határainkon túl is biztos a jövője. Losonczi Pál ezután hang­súlyozta: — Jelenlegi helyzetünk és további fejlődésünk egyaréa* azt kívánja tőlünk, hogy kö­vetkezetesebben hajtsuk végre eddigi határozatainkat. Te­remtsünk szigorúbb rendet, fegyelmet a temetésben, az élet minden területén. Gaz­dálkodjunk hatékonyabban, takarékosabban, s tegyünk többet a minőség javításá­ért. A takarékosság azt is jelenti, hogy tartósabb, kor­szerűbb, jobb minőségű árut adunk ki a kezünkből. — Népünk az elmúlt he­tekben is gazda módjára ve­tett számot az ország helyze­tével és az előttünk álló fel­adatokkal. Bizonyságát ad­ta annak, hogy kész odaadó munkával ‘ hozzájárulni a gondok enyhítéséhez, népgaz­daságunk versenyképességé­nek növeléséhez, s fejlődé­sünk új szakaszának megala­pozásához. Nagyszerű példái ennek a párt XII. kongresz- szusát és a felszabadulásunk 35. évfordulóját köszöntő vál­lalások, amelyek nyomán megszületett a szakszerveze­tek országos tanácsának, a KISZ Központi Bizottságának közös állásfoglalása a kong­resszusi és jubileumi munka- verseny kibontakoztatására. Eddig is a dolgozó kollektívák felelős munkájával jutottunk előre, most és a jövőben is ez a fejlődés kiapadhatatlan forrása és legfőbb biztosíté­ka. Ezért lehetünk bizakodó­ak. Nem kis feladatok állnak előttünk, de ennél már na­gyobbakat is sikerrel oldot­tunk meg — mondotta befe­jezésül Losonczi PáL Ezután a Békés megyeiek több képviselője kért szót. Supala Pál, a Mezőhegye- si Állami Gazdaság igazgatója elmondta: a gazdaság úgy számol, hogy idei termelési tervét mintegy 13 százalék­kal teljesíti túl. Sólyom Klára munkásnő. a Gyulai Húskombinát Zrínyi Ilona szocialista brigádjának tagja egyebek között arról számolt be, hogy a vállalat 54 szocialista brigádja elha­tározta: kifogástalan minő­ségben dolgozik hazai és kül­földi piacra egyaránt. Túltel­jesítik az exporttervet: a ter­vezett 20 vagon helyett 50 vagon nemes húslisztet szállí­tanak határainkon túlra. Csatári Béla, a pártbizott­ság titkára zárszavában ki­emelte: a Békés megyei kol­lektívák — élükön a szocia­lista brigádokkal — ma'guké- vá tették a munka minőségé­nek javítását célzó kezdemé­nyezéseket, s azok megvalósí­tására bizton számíthat a nép­gazdaság. A szigorúbb követel­ményeknek eleget tesznek, rúert tudják, azokat teljesít- i ve hozzájárulunk az ország gazdasági helyzetének javítá-j sához. (MTI). Mintegy 200—300 ’botokkal felfegyverzett iszlám aktivista tegnap megtámadta és elfog­lalta a Fedajin Khalk elneve­zésű, baloldali beállítottságú szervezet teheráni székházát — jelentette a Pars iráni hír­ügynökség. Nyugati hírügy­nökségiek beszámoltak arról, hogy a íedajinok nem tanúsí­tottak ellenállást, és átadták fegyvereiket. A támadók nagy mennyiségű fegyvert zsákmá­nyoltak, köztük kézigránáto­kat, könnygázpalackokat, gyorstüzelő- és automata fegyvereket. A szervezet do­kumentumait lefoglalták, s te­herautókon elszállították. Iszlám szélsőségesek tegnap délelőtt rátámadtak egy diák­gyűlésre is a teheráni egyetem területén. A Pars hírügynök­ség jelentése szerint mintegy másfélszáz diák súlyosan meg­sebesült. A feldühödött iszlám szélsőségesek megrohamoztak néhány egyetemi könyvárusító ■bódét is, s elégették a könyve­ket. Ugyanakkor az iráni ideig­lenes kormány sajnálkozásá­nak adott hangot, hogy a va­sárnap esti teheráni tüntetés során erőiszakos cselekmények­re került sor. A megmozdulást a polgári nemzeti demokrati­kus front szervezte a sajtótör­vény elleni tiltakozásul. A tüntetőik és az iszlám rendszer hívei között összetűzésekre ke­rült sor, s több százan meg­sebesültek. A kormány nyilat­kozatában úgy minősítette a vasárnap incidenst, mint «el­lenforradalmi összeesküvés ré­szét«, amely «a nemzetbizton­ság és az ország érdekei el­len irányult«. Miközben az iráni belpoliti­kai összetűzések középpontjá­ban jelenleg a polgári rétegek által elítélt új sajtótörvény áll, a dokumentumból újabb rész­letek láttak napvilágot az Iránban működő külföldi új­ságírók tevékenységére vonat­kozóan. A 14 pontból álló katalógus egyebek között elő­írja, hogy azok a külföldi új­ságírók, akik Iránba kíván­nak utazni, két hónappal ko­rábban kötelesek bejelenteni erre vonatkozó szándékukat hazájuk iráni nagykövetségé­nél. Az országban akkreditált külföldi újságírók és család­tagjaik nem dolgozhatnak irá­ni állami vagy magán szerve­zeteknél, ellenkező esetben megvonják tőlük a tartózko­dási engedélyt. A külföldi saj­tó képviselőinek havonta meg­beszélést kell folytatniuk a rendőrség, a külügyminiszté­rium, valamint a Pars hivata­los hírügynökség képviselői­vel. Az intézkedés célja, hogy az állandó tudósítóknak módot adjanak «a jobb nemzetközi hírösszeköttetéssel kapcsolatos véleménycserére«. A sajtótörvény idevágó része előírja azt is. hogy iráni hiva­talos személyiségek a jövőben Az iráni sajtótörvény közzététele után tömegmegmozdulá­sok voltak Teheránban, A tüntetők több hasonló újság be­tiltása ellen tiltakoztak. nyilatkozatokat csak egy má­sik hivatalos személy jelenlé­tében adhatnak. Ez utóbbit a tájékoztatási minisztérium, vagy az érintett szerv jelöli ki. A külföldi újságíróknak es­küvel kell kötelezettséget vál­lalniuk arra, hogy az iráni eseményekről »csakis az igaz­ságot« írják, ellenkező esetben az első figyelmeztetés után automatikusan kiutasítják. A belügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy az új alkot­mánytervezet végső megvita­tására, illetve jóváhagyására hivatott a közelmúltban meg­választott úgynevezett szakér­tői gyűlés augusztus 19-én ül össze először. Emlékezetes, hogy a testületben az iszlám képviselői túlnyomó többség­ben vannak. Ezért megfigye­lők arra számítanak, hogy az általuk kidolgozandó, majd népszavazásra bocsátandó al­kotmánytervezet szigorú isz­lám elveken alapul. A Tehran Times jelentése szerint Iránban jelenleg 1100 politikai fogoly van börtönben, köztük az egykori hírhedt tit­kos rendőrség, a Savak 330 tagja. A lap Ahmad Azari Qumi ajatollah ezzel kapcso­latos nyilatkozatát közölte. Három témakört vitatnak meg A Palesztina! Felszabadí­tás i Szervezet harcosad Izrael­ben egy katonai közlekedési csomóponton időzített robba­nószerkezetet helyeztek el és robbantottak fel. A PFSZ bej­rúti közlése szeriint a robba­nás több izraeli katonát me- ölt és többet megsebesített. Háromezer ember vesztette életét az indiai Morvi városá­ban a monszum okozta ára­dások következtében. A tró­pusi eső elsöpörte a várost védő gátat, és 4,5 méter ma­gas víz zúdult a városra. Mor­vi házainak hatvan százaléka összedőlt. Tájfun pusztít s távol-ke­leti csendes-óceáni szigeteken. Az Irvin-nak elnevezett, 120 kilométeres óránkénti se­bességű vihar a Batan-szige- tek irányából érkezik és Taj­vant, valamint a Fülöp-szige- teket is fenyegeti. Százezer általános Iskolai tanító sztrájkol Brazíliában a hónap eleje óta, magasabb fizetéseket követelve. Belő Horizontéban a napokban öt­ezer fémmunkás szüntette be a munkát« Moszkvában vasárnap a szakszervezetek házának osz­lopcsarnokában ünnepélyesen megnyílt a politikatudomány nemzetközi társaságának (AISP) XI. kongresszusa. Az 52 országból érkezett több mint 1500 politológus egy hétig tartó szekcióüléseken vitatja meg a békepolitika sikereit, a fegy­verkezési hajsza megfékezésé­hez vezető utakat, a nemzetközi konfliktusok megelőzésének módszereit és más külpolitikai kérdéseket. A politikatudomány nemzet- közű társaságának XI. világ- kongresszusán Lakos Sándor­nak., az MSZMP KB tagjának, a Társadalomtudományi Inté­zet igazgatójának vezetésével magyar küldöttség is részt vesz. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke a világkongresszus résztvevőihez intézett üdvözle­tében megállapította, hogy a nemzetközi tudományos együtt- mőködés az elmúlt években ko­rábban soha nem látott mére­teket öltött. — Szemléletesen jut kifeje­zésre ebben a nemzetközi fe­szültség csökkenésének kedvező hatása, a különböző társadalmi .rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális [kapcsolatainak mind aktívabb ’ fejlődése — állapítja meg Leo- nyid Brezsnyev üdvözlete. Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke Leo- nyid Brezsnyev üdvözletének felolvasása után megnyitotta a világkongresszust. Tegnap Moszkvában folyta­tódott a politikatudományok nemzetközi társaságának XI. kongresszusa. A politikatudományok har­minc évvel ezelőtt megalakult nemzetközi társaságának há­romévenként megtartott vi­lágkongresszusa színhelyéül először szolgál szocialista ország fővárosa. A moszk­vai, jubileumi világkong­resszus résztvevői három fő témát vitatnak meg 28 szekcióban. A világkongresszus első számú témáját a béke és a háború forrásai, a fegyverkezé­si hajsza megszüntetéséhez ve­zető utak, a békés egymás mel­lett élés tényezői, a nemzetközi feszültségek további csökkenté­sének lehetőségei képezik, a második nagy témacsoportot a fejlődő országok problémái al­kotják, míg a harmadik téma­körben a politikatudományok három évtizedes elméleti-meto­dológiai fejlődésiének kérdései kerülnek napirendre. A föld már várja a világrekorder párost A világűrben és a földön egyaránt az utolsó előkészüle­teket kezdték meg hétfőn a vi­lágcsúcstartó űrkettős visszaté­réséhez. Míg Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin a Szaljut—6. űrállomáson csomagol és a földre szállítandó megfigyelé­si eredményeket, kísérleti ob­jektumokat átrakja az űrhajó­ba, addig a leszállás tervezett helyén már fogadásukra ké­szülnek, a földi irányító köz­pontban pedig az orvoscsoport tagjai a leggondosabban ellen­őrzik a két űrhajós egészségi állapotát, felkészülését a visz- szatérésre. Kidolgozták már az úgynevezett adaptációs progra­mot, amelynek segítségével Ljahovot és Rjumint fokozato­san visszaszoktatják a . tartós súlytalanság után a normális földi körülményekhez. Mint a Pravda tegna­pi száma megírja, _ a i csaknem fél éve tartó űr­utazás során a két kozmonauta egy pillanatra sem volt beteg, még a legkisebb megfázás sem fordult elő náluk. Jó fizilkai ál­lapotukat mutatja, hogy — elődjeiktől eltérően — a méré­si adatok szerint náluk nem lé­pett fel súlyveszteség sem. A világrekorder űrkettős gondos orvosi ellenőrzés mel­lett készül a visszatérésre. A felkészülés eddigi tapasz­talata azt bizonyítja, hogy a fél éven át végzett rendszeres testedzés eredményeként kitű­nő kondícióban vannak és tel­jesen készek a visszatérésre. Természetesen az adaptációs szakasz hosszabb ideig eltart majd, mert a csaknem féléves űrutazás után Ljahovnak és Rjuminnak ismét meg kell ta­nulnia a földi nehézkedési erő hatása alatt mozogni, A francia elnök távirata Brezsnyevnek Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök táv­iratban köszönte meg Leomyid Brezsnyevnek, a francia nem­zeti ünnep, a Bastille bevétele évfordulója alkalmából tolmá­csolt jókívánságokat. A távirat hangsúlyozza: Ön­höz hasonlóan, meggyőződésem, hogy az országaink és népeink közötti barátság és együttmű­ködés jól szolgálja az enyhülés és a béke ügyét. Ez a meggyőződés különösen az országaink képviselői közöt­ti találkozóik kapcsán jut kife­jezésre és ezt erősítette meg legutóbbi moszkvai találkozónk is. A magam részéről a legjob­bakat kívánom önnek, vala­mint boldogságot és jólétet a szovjet népnek —, hangzik be­fejezésül a távirat. A havannai csúcs elolt Már csak néhány hét van hátra az el nem kötelezett or­szágok havannai csúcsértekez­letéig, érthető hát, hogy az utóbbi napokban mind több hír érkezik a jelentős találkozó elő­készületeiről. Kuba fővárosa több mint száz állam- és kor­mányfőt lát majd vendégül. Megfigyelők már most egyetér­tenek abban, hogy a mozgalom további sorsára nézve minden bizonnyal meghatározó lesz ez az értekezlet. Ennek oka: meg­erősödött a polarizálódás folya­mata az el nem kötelezett or­szágok között, a tömbön kívü­liség közös ismérve ellenére is. Az elmúlt években élesen ki­rajzolódott az a három szárny, amelyre ma ez a nagy ország­csoport oszlik. A mozgalomban képviselt haladó államok meg akarják őrizni a korábban ki­alakított antiimperialista és bé­keszerető irányzatot, azt vall­ják: a fejlődő országok, az el nem kötelezettek biztosan szá­míthatnak természetes szövet­ségeseik, a szocialista országod támogatására. A jobbszámy, a konzervatív, sőt reakciós álla­mok egyszer s mindenkorra szakítani akarnak az antiimpe­rialista vonallal, azt szeretnék, ha a mozgalom „egyenlő távol­ságot tartana” a szocialista kö­zösségtől és az imperialista ha­talmaktól. Ez a csoport jelentős támogatást kap Kínától, a pe­kingi „három világ” elméleté­nek igen megfelelő ez a prog­ram. Ha szakadásról ma még nem is lehet beszélni, az tény, hogy számos olyan kérdés van, amely szembe állíthatja majd az értekezlet résztvevőit. Ilyen például az egyiptomi—izraeli különbéke ügye, Kambodzsa képviseletének kérdése és a Vietnam elleni kínai agresszió megítélése. Több reakciós af­rikai állam valószínűleg ismét előhozakodik a haladó erőknek nyújtott internacionalista kubai segítség álproblémájával, s aligha kétséges, hogy általában is szó esik az el nem kötelezett mozgalom jövőjéről. A tagországok egy jelentős része ugyanis szeretné egyértel­műen „gazdasági” jellegűvé alakítani, s egyben „harmadik erővé” tenni a mozgalmat. Ez­zel akarnak további megerősí­tést adni az „észak—dél dia­lógusnak”, amelynek keretében a szocialista országokat a volt gyarmattartó, imperialista ha­talmakkal azonosan kívánják megítélni. Ha a vitát sikerülne így irányítaniuk, az elvonná a figyelmet a nemzetközi bizton­ság, a gyarmati és neokolo- nialista politikai és gazdasági kizsákmányolás alapvetően fon­tos kérdéseiről. Vannak azonban bíztató je­lek is. New Yorkban, az ENSZ székhelyén jó ütemben folyik a csúcsértekezlet doku­mentumainak szövegezése, s további államok — Irán és Ni­caragua — nyilvánították ki a mozgalomhoz való csatlakozá­sukat. Ennek a két országnak a történelme is bizonyítja, mi­vé teszi a fejlődő országokat az imperialista befolyás, a neoko- lonialista gazdasági kizsákmá­nyolás. Az iráni és nicaraguai események azt is szemléletesen bizonyítják, milyen erőt jelent a szabadságáért küzdő népek­nek az antiimperialista szoli­daritás. m. a Az új sajtótörvény összetűzések forrása Esküt kell tenni a külföldi tudósítóknak

Next

/
Thumbnails
Contents