Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

I Tisztelt Szerkesztőség! Mohácsi János jutái lakos a július 23-i számban azt panaszolta, hogy 7 óra helyett jél 8-kor engedte be kórházunk portása az urológiai szakrendelésre. A panaszt megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a jelzett időben az urológiai szakrendelés helyiségeit ta­tarozták, ezért a rendelést a kórházi osztályon bonyoli- : tettük le. Portársunk a kórházban kialakított gyakorlat szerint csak fél 8-kor engedte be az ambuláns rendelésre várakozókat. Ezt az időpontot a fekvő betegek nyugal­ma érdekében állapítottuk meg. Időközben a szakrendelő tatarozása befejeződött. In­tézkedtem, hogy a váróhelyiséget a rendelési idő meg­kezdése előtt, fél 7-től kinyissák, hogy a jövőben ezzel is i könnyítsük betegeink helyzetét. A panaszos észrevételét köszönöm. I Tisztelettel: n ■ ; AZ H t ± HP SO HOG V.H EGVEI Bl ZOTT SÁ G A NOK LA PJA 1 XXXV. évfolyam, 188. szám. Péntek, 1979. augusztus 10. Ukrán est Kijevben ár. Nemes Tihamér c egyetemi docens, főigazgató főorvos Somogy megyei Tanács Kórháza Kaposvár Cukorgyár! munkások külföldön Következetes munka haditechnikai parkot és a Bányászemlékművet. Az ellá­tásunk első osztályú volt. Bíró Gábor lakatos a Szov­jetunióban járt: — Harmincketten vettünk részt az úton, valamennyien cukorgyári dolgozók. Ütünk célja Kijev, Ukrajna főváro­sa volt. Magyar ember szá­mára meglepő a közlekedés pontossága és a villamosítás magas foka. Bár nem egészen ide tartozik, de hadd mond­jam el, hogy sehol sem ta­lálkoztam még olyan patyo- latti&zta utcákkal, mint ott. Különösen tetszettek a város majd minden pontján talál­ható parkok, parkerdők. A kijevi kultúrpalotában egy ukrán esten vettünk részt: csodálatos volt. Természete­sen bebarangoltuk a nagy áruházakat, megnéztük a vá­ros nevezetességeit. Ha lehe­tőség volna rá, mégegyszer visszamennék, mégpedig a fe­leségemmel, hogy neki is megmutathassam mindazt, amit láttam! Élmény tehát van bőven. A szervezett utazás előnyei­ről is meggyőződhették a dol­gozók, mert ki tudja, hogy egyéni út esetén láthatták volna valaha is a kijevi kul­túrpalotát — belülről. A. Á. .— Na végre! Itt a konténer. Fárasztó volt eddig... (Kiss Ernő rajza) — Lengyelországba mehet­tem a gyár segítségével, ösz- szesen negyvenen vehettünk részt az úton, ebből hatan voltunk a Kaposvári Cukor­gyár dolgozói, a többiek »test­vérgyáraink« munkásai. Fe­lejthetetlen élmény volt: Zó­lyom, Besztercebánya, Tátra- lomnic, majd Krakkó, Zako­pane ... Különösen Krakkó műemlékei tetszettek, de ma­ga a város is csodálatos. Kü­lön élményt jelentett, hogy míg nálunk a nyár volt ké­szülőben, addig mi hóesésben tettük meg a Tátrán keresz­tül vezető utat. Visszafelé megnéztük Besztercebányán a Fel- „üdülés” A mohácsi vész említésekor, érthetően, mindig az 1526-os csatavesztésre gondolunk, amikor (Nyakavágó Szent Já­nos napján) a török megsem­misítő vereséget mért a ma­gyar királyi hadakra a Mo­hács alatti síkon. A duna- parti város életében azonban nem ez volt az egyetlen ,— és talán nem is a legnagyobb — veszedelem. Kiss Béla .helytörténész számba vette a mohácsi vészeket: régi króni­kák, dokumentumok, elbeszé­lések alapján összegyűjtötte, hogy mikor és milyen csapás érte Mohácsot az elmúlt szá­zadokban. Ifjúsági napok a Danuviában (Tudósítónktól.) A Danuvia 4. számú nagy­atádi gyárának KlSZ-bizott- ,'ága szombalon és vasárnap ifjúsági napokat rendez az üzemben. Mintegy hatvan KISZ-fiatalt várnak ma dél­után a Danuvia fővárosi üze­meiből. A rendezvény célja, hogy jobban megismerjék egy­más munkáját, kicseréljék ta­pasztalataikat, barátkozzanak. Az ünnepélyes, megnyitó szom­baton reggel lesz. A szerszám- készítők és az esztergályosok szakmai versenyei ezután kö­vetkeznek. Lesz játékos sport-, főzőverseny is. Az ifjúsági napok résztve­vői elmennek a faszobrász művésztelepre, és kötetlen be­szélgetést folytatnak az alko­tó művészekkel. Vasárnapra tervezik a kispályás labdarú­gó-bajnokságot, az eredmény- | hirdetést es a díjak átadását« A kelta eredetű település, amelynek nevét már egy 1095- as oklevél is említi, mindig a hadak útján« feküdt. Az északról délre és délről északra vonuló seregek — a Duna természetes vonalát kö­vetve — kivétel nélkül útba ejtették Mohácsot. Úgyszintén azok is, amelyek keletre vagy nyugatra tartottak, s a jó fek­vésű mohácsi révnél kelten át a folyón. A fegyveres csa­patok legtöbbször valóban vészt hoztak a városra. Így 1526. augusztus 29-én is, ami­kor a csata után a török fel­dúlta Mohácsot. Az utolsó hadjárat, amely pusztítást akozott a városiban, 194-1 őszén zajlottak le: a Wehr­macht katonái esztelen ma­kacssággal védelmezték itt a dunai vonalat. Mohács ősi veszedelmei kö­zött emlegetik a járványokat, valamint a vizet és a tüzet is. A török hódoltság óta ve­zetett egyházi krónika — a História Domus — szerint hat alkalommal tizedelte meg a lakosságot a pestis vagy a kolera. A betegséget nemegy­szer éppen a dunai hajósok hurcolták be a városba. Az árvíz kilencszer tört rá Mo­hácsra. Az 1802. évi félelme­tes áradás például három sor házat ragadott el, most is benne vannak a Dunában Érdekes módon a tűz ugyan­olyan ellensége volt a múlt­ban a városnak, mint a falai «lati hömpölygő Duna. Az 1­múlt századokban ugyanis ti­zenegyszer pusztított tűzvész Mohácson. A hajdani »vészek« közül ma már együk sem fenyegeti a húszezer lakosú Duna-par- ti várost. Mohács többé már nem fekszik a hadak útján. Járvány (kolera) utoljára 1910-ben ütötte fel a fejét a városban, egy külföldi hajó legénységéről terjedt át a la­kosságra. Az utolsó nagy tűz 1944-ben lobbant fel, egy né­met gyújtóbomba okozta, s a legutóbbi — 1965-ös — úgynevezett száznapos árvíz után úgy megerősítették a töltéseket, hogy a Duna sem fenyegeti többé a »vészek vá­rosát«. Szakszerű gyepgazdálkodás­sal, következetes tenyésztői munkával különösen, az utób­bi három-négy évben tett so­kat a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a tejter­melés növeléséért. Emellett céltudatosan, a mostani terv­időszakra meghatározott prog­ramjuk szerint fejlesztik az állományt. A jelenlegi hatszáznyolcva- nas tehénállományukat az év végére hétszázhetvenre fej­lesztik, az ehhez szükséges üszők már a rendelkezésükre állnak. Tavaly a megyei ter­melési rangsorban a harmadi­kak voltak a tehenenkénti 3724 literes termeléssel. Az előző évhez képest akkor nyolcszáz literrel, több mint huszonhét százalékkal növel­ték a termelést. Ez év első felének értékelése azt bizonyí­totta, hogy a szövetkezetben tovább növekszik a termelés. Fél év alatt a múlt évi 1659- ről 2087 literre emelkedett a tehenenkénti tejhozam — az­az több mint harmickét szá­zalékkal termelt ‘ több tejet minden tehén a szövetkezet­ben, mint az előző év azonos időszakában. A számok önmagukért be­szélnek, és méltán értékelte úgy a gazdaság vezetősége, hogy az eredményekhez nem­csak a megalapozott szakmai döntések járultak hozzá, ha­nem az előzőeknél következe­tesebb, fegyelmezettebb, lelki­ismeretesebb tenyésztői és 1 gondozói munka is. 3 és fél millió fejlesztésre (Tudósítónktól.) A megyeszékhelyen kívül 46 település ellátása is a kapos­vári áfész feladata. Csaknem 900 dolgozója tett ígéretet — munkaverseny-vállalásaiban —, hogy a terv valóra vál­jon, s a 25 szocialista brigád is ezért dolgozik. Az első fél­évi eredményeket a napokban értékelte a szövetkezet igazga­tósága, s megállapította:' siker koronázta erőfeszítéseiket. 420 millió forintos összforgalmat értek el, s ez 12,9 százalékkal több, mint amennyi 1978 első hat hónapjában volt. A bolti kereskedelem fejlődési üteme megfelel a várakozásnak és magasabb a tervezettnél. Az első félévben leginkább a ve­gyesiparcikkek forgalma nőtt, a készletgazdálkodáson vi­szont javítani kell. - A vendéglátás bevétele is több a tervezettnél, és 12,9 százalékkal meghaladja az előző évit. Az első félévben az áfész 9 millió 865 ezer fo­rint nyereséget ért el, s ez 58.1 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakáé. A termelékenységet 7,5 százalék­kal növelték. Az első félévben adták át a kaposfüredi vegyesboltot, s megkezdték a szentbalázsi bolt és melegkonyhás vendég­látóüzlet kialakítását. Fejlesz­tésre több mint 3,5 millió fo­rintot költötték. Tisztelt Szerkesztőségi A házunk előtt állt két szép hársfa. Alatta pihen­tünk, beszélgettünk nyugdíjas társaimmal a nyári napsü­tésben. Július 24-én megjelelent a DÉDÁSZ öt dolgozója, s a két, gömb alakra kiképzett hársfát megkopasztották. Elképzelhetik, milyen »esztétikussá« teszik az utca képét, hl kell mondanom, hogy a fákat minden tavasszal úgy nyestem le, hogy a hálózatot még véletlenül se érje el a lombjuk. Most is legalább egv méter volt a távolság Tudni szeretném: miért voltak »bűnösek« a fák7 Tisztelettel: Tatár József Gyékényes, József u. 82. A nyár »slágertémája« az utazás, üdülés. Kiürülnek a munkahe yek, a hazaérkezők úti beszámolót tartanak, fő­leg akik külföldön jártak. A Kaposvári Cukorgyár dolgozói szintén sok helyen megfordultak. Különösen a gyárak által . szervezett cso­portos utazásnak nagy a si­kere. Az Iparági Szakszerve­zeti Tanács valamennyi cu­korgyár érdekvédelmi szerve­Bölcsődében ként működik. E testület évenként munkaversenyt hir­det a gyárak között, az úgy­nevezett párosversenyt. Az első három helyezést elért gyár üdültetési lehetőséget kap. Az idén a kaposváriak az első helyen végeztek, így plusz öt helyhez jutottak. E kezdeményezés egyrészt di­csőséget jelent, hisz a gyár legjobb munkásai vehetnek részt az úton, másrészt lehe­tőséget teremt arra, hogy a dolgozó világot lásson. Blahó János esztergályos­nak például így adatott meg a lehetőség, hogy életében először átlépje az országira­eoEoii Sziporkák F<5 A TAJLARÉKOSSAG! A »Fémjátókszer« gyár­ban egyetlen grammnyi fém sem vész kárba. A termelés hulladékanyagai­ból a közfogyasztási cik­keket gyártó műhely... fővonali Diesel-mozdonyo­kat, hídszerkezeteket és másféle közhasználatú ter­mékeiket készít. REJTETT TARTALÉK Ha a munkahelyéken a dolgozók nem maratoni sakkmérkőzéseket, hanem villámjátszmákat játsza­nának — akkor sok idő szabadulna feL A GYALOGJÁRÓK ÉRDEKÉBEN Mucsov várasbán. új közlekedési szabályokat vezettek be. A város la­kói ezentúl bátran sétál­hatnak az úttesten ... mert a gépkocsiforgalmat a járdákra helyezték át. Nehéz vevő Egy párizsi autószalon­ban az egyik vevő érdek­lődve nézi az új gépko- csimodellt, amelyet így dicsér az éladó: — Ez egy kiváló autó. Elérhető ára van, és kifi­zetődő a vétel __Képzel­j e csak el, hogy ha reggel ötkor elindul Párizsból, ezzel az autóval már öt óra múlva Lyonban lesz. — De mit csináljak én Lyonban délelőtt 10-kor? — kérdezi a vásárló. Elmélet Püthagorász, a tudós be­tért egy szabóműhéíybe, és csíkos nadrágot rendelt. Amikor a szabász nekilá­tott a mértékvételnek, Püthagorász nyaikra-főre osztogatta néki hasznos tanácsait. A szabász vég­re dühbe gurult: — Ha ilyen, szakember vagy, inkább fogd magad, és varrd meg azt a nad­rágot! Püthagorász mélyet só­hajtott : — Elméletileg meg tu­dom varrni.... de sajnos, csak elméletileg... Fantasztikus H. G. Wells, a híres fantasztikus író egyszer vásárolt egy jókora darab angolszalonnát, kifizetett érte egy fontot, s azután szórakozottan várta a visszajáró pénzt. A bolt tulajdonosa megkérdezte: — Hát nem tudja, Mr. Wells, hogy önnek nem jár vissza semmi? — Hát ez fantasztikus! — kiáltotta a fantasztikus író, és kiballagott az üz­letből. Somogyifiépiap 4< MSZMP Somogy megye* Bizottságának lapja. Főszerkesztői JÁVORI BÉLA Pftszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné* Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pt. 3L 74QL Telefon: I1-51Ö, 11-511 11-512. Kiadfa a Somogy megyei Lapktade Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándot a. 2. Postacím: Kaposvár. Pt. 31 7401. Telefon: 11-516. 11-510- Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitö postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj február 1-től egy hónapra 30 Ft. negyedévre 80 Ft. eev évre 360 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár Május L u. 101 Felelős vezető? Parkas Béla Igazgaté. Kéziratokat nem őrziink mee é*v oeco küldünk vissza. Hohács vészei

Next

/
Thumbnails
Contents