Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-31 / 203. szám
Pályaelhagyók és vándormadarak Már az iskolában kezdődik Á fejlesztés lendítői Endre nem votb valami szorgalmas a tanulásban Nyolcadikos bizonyítványa bánta. Ellen,ben szeret barkácsolni. Fúr-íarag, a folyosóra huzalokat szerel, javítja, toldja-foldja kerékpárját. Iszol ás éveinek végén magától értetődően a szakmunkásképzőbe jelentkezett villanyszerelőnek. A fölvételinél azonban aliadt egy kis baj. A matematika. Illetve az ebben való jártasságára kapott gyenge érdemjegy. Nem mehetett villanyszerelőnek. Átirányították a köszörűs szakmára. • Sokáig nem tudott aludni. Köszörűs... Valahogy rossz mellékíze van a szónak. Vándorköszörűs. Kis nevetés buggyant azokból, akik hallották. Mi lesz ott a dolga mit kell végeznie? Nyugtalan volt, ideges. Hiába vigasztalta az iiyen dolgokban jártas nyugdíjas . szomszéd. A fiú szorongása egyi-e gyűlt. Később — szerencséjére — mégis változott a helyzet. . Egyik osztálytársát — szintén a divatos villanyszere!;") szakmára jelentkezett — színtévesztése miatt nem vették föl. így Endre a helyére kerülhetett. A szakmunkásképző intézet igazgatója őszintén beszélt. Igen nehéz a gyerekek megfelelő pályairányítása. A megye iparának határozott igényei vannak: forgácsoló, köszörűs stb. A gyerekek zöme azonban a divatos szakmák felé tódul: például autófényező, villanyszerelő akar lenni. Az intézetnek ilyenkor nincs sok eszköze, kénytelen a tanulmányi eredmény alapján szelektálni Mit lehetne teirini mást? Nem aláírunk itt a pálya- választás szerteágazó kérdéseibe bonyolódni. Csak any- nyit: érdemes volna megvizsgálni, vajon eléggé hiteles, a gyerekek személyiségének rpéJyrétegeibe hatoló-e a pályaválasztási munka? Ez ugyanis kulcskérdés a • majdani .ipari mujikás vállalati magatartásában. Vegyük Endre példáját! Ha minden marad a régiben, nehezen elviselhető feszültséggel kezdi szeptemberben az évet, az ismerkedést .leendő vállalatával. Szájában ott a rossz íz, a halvány, nem egészen körvonalazódó ellenérzés Azzal szemben, ami a szakmája lesz. Amivel a kenyerét keresi majd. Aminek segítségével beépül a társadalomba, annak remélhetően 'hasznos tagjaként. Az a kis többlet (érdeklődés, öröm) hiányzik, ami a múmiában való elégedettséghez elengedhetetlenül szükséges. Anélkül — immár ifjú szakmunkásként — az el6ő alkalommal veszi a kalapját és odébbáll. Természetesen egészen másként is történhet. Előfordulhat, hogy megszereti a mos: még idegen szakmáját. Komor jóslatunk természetesen csak égy változat. De reális változat: széles körű fölmérések igazolják. Olvastam hogy a szakmunkásképzőkbe?! végzett fiatalok közül későbe sokan elhagyják eredeti szakmájukat. Sőt, ott a legnagyobb a lemorzsolódás, ahol a hiányszakmákat oktatják, s a tanulókat az Endre-féle pólyairányítással küldték oda. ■ A Munkaügyi Minisztérium ötéves vizsgálata szerint a megkérdezett 7000 szakmunkásnak öt év múlva alig kétharmada dolgozott eredeti szakmájában. S ez csupán az átlag, ennél jóval kirívóbb példák is vannak. A TANÉP munkaügyi osztályvezetőjét, Sándorji Györgyöt kérdeztem, vannak -e kilépő dolgozóik? Tudtam. hogy a vállalat évek óta erőfeszítéseket tesz, hogy s szakmunkásképzőben frissen végzetteket méltó körülmények között fogadja és ! minden eszközzel segítse be- ’ illeszkedésüket. Csak arról nem voltam meggyőződve, hogy elégségesek-e eszközeik? Vagyis: eredményesek-e’ Ezért fordultam. hozzájuk kérdésemmel, egyfajta szondázásnak szánva azt. A válasz mégis meglepett. Mert az osztályvezető hosszú, terjedelmes listát olvasott föl. Csak azokról, akik az elmúlt ö—8 hónapban mentek tői ük más válialathoz. Találomra kiválasztottam néhányat, és a nyomukba eredtem. Nehezebb volt megtalálni őket, mint gondoltam. Egy lakatosfiú például a ga- bonaforgalmi és malomipari vállalatnál talált alkalmazást tavaly októberben. Az idén júniusban már nem tudtak róla. Sem a központi lakatos- műhelyben, sem a körzeti üzem lakatosai. Odébbállt? .Ojabb vállalatot keresett? Valószínűleg. Miért megy el munkahelyéről valaki? Számos — indokolt és indokolatlan — oka lehet. Az bkok közül természetesen csak néhány földerítésére vállalkozhattunk. (Folytatjuk) Csupor Tibor Tagadjuk vagy «-illendően* hallgatunk róla, pedig tény: az elmúlt években sokszor meghatározó szerepük volt egy-egy település fejlesztésében a személyes kapcsolatoknak. Ez azt jelentette, hogy nem mindig a feltétlen szükségszerűségnek megfelelően érvényesültek a helyi érdekeik, hanem aszerint, hogy az illetékes tanácsi vezető milyen összeköttetést tudott te remteni a felettes vagy más szerv befolyásos személyiségeivel, mennyire sikerült megnyernie rokonszanvét, vele együtt anyagi támogatását így azután nem a testületi kezdeményezések, döntések vitték előbbre a lakosság, a község ügyeit, hanem főképp a tanácselnök rátermettsége, kapcsolatteremtő készsége, leleményessége. Néha hazardí- rozásig menő kockázatvállalás húzódott meg az átlagosnál dinamikusabb fejlődés mögött. Ez volt a múlt Vagy még egy kicsit a jelen is ilyen? Erről nyilatkozott Hubay Sándor, a Nagyatádi Járási Hivatal elnöke. — A személyes kapcsolatok ápolása ma is nélkülözhetetlen a tanácsi munkában. Tisztességes formájában a helyi érdekek feltárását és kielégíCélratörőbben, szervezettebben A szarvasmarha-tenyésztő vállalat első féléve Egy félév munkája korántsem elegendő ahhoz, hogy végleges következtetéseket lehessen levonni egy fiatal vállalat tevékenységéről. A Kahus és a Katej rendszerből létrejött Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat a kialakulás szakaszában van, és ilyenkor különös jelentősége van annak, hogy a tagüzemekkel egyetértésben olyan módszerekre alapozzák egész tevékenységüket, melyekkel legeredményesebben szolgálhatják a fő célt: szarvasmarha-tenyésztésünk . fejlesztését. Mi volt a Jellemző és mi- J lyen fő tanulságokat hozott az első félév? A vállalat kilenc megye területén tevékenykedik, kilencvennégy tag- és tíz partnerüzem szarvasmarha-tenyésztését szervezi. Az előző évhez viszonyítva a vállalathoz tartozó nagyüzemekben tehenenként átlagosan hat százalékkal (89 liter) nőtt a tejtermelés. Ezzel sem a közös vállalat vezetői, sem a partnerek nem elégedettek. Kivált, ha hozzátesszük azt is, hogy az egyes gazdaságok között meghökkentően nagy különbségek alakultak ki. Van olyan gazdaság, melyben a tehenen- kéntá többlettej liilencszáz litervolt (a Somogy megyei Já- kó vállalati szinten ezzel az eredménnyel első lett), és van olyan Zala megyei szövetkezet, ahol hétszázhét literrel kevesebbet fejtek, mint az előző év azonos időszakában. Legalább ilyen figyelmeztető, hogy a vállalathoz tartozó tejtermelő gazdaságok több mint harmincnyolc százalékában, harmincnégy tagüzemben nem érték el a tavalyi termelési _ színvonalat. Ahogy a napokban tartott igazgató tanácsi ülésen is elhangzott: e tény alapján minden szinten le kell vonni a megfelelő következtetést. A vállalatnak is, a nagyüzemeknek is. Mert hibák jócskán akadnak mindkét részről. A Öíwen wmgoBt aimes száktanácsadási rendszernek nem mindig sikerült még elérnie a kívánt színvonalat, másrészt több üzemi vezető — például a bajai szövetkezet elnöke — szögezte le önkritikusan, hogy a visszaesés üzemi problémákra vezethető vissza. Azaz a jó tanácsok, a jó javaslatok nem találnak mindig »-halló fülekre«; az ésszerűt, a hasznosat fogadó készség imitt-amott még igencsak hiányzik. Nem kétséges azonban, hogy a közös vállalatnak nem csupán a szaktanácsadás a feladata, hanem abban is közre kell működnie, hogy ezek a tanácsok hatni tudjanak. A termelés alakulásával elválaszthatatlanul összefügg a takarmányozás. Hasznos és célravezető kezdeményezése volt a vállalatnak, hogy nagy teljesítményű Hess ton és Dronninborg gépekre alapozva tizenhét géptársulást szervezett azzal a céllal, hogy az ágazatban- alapvetően fontos tömegtakarmányokat jó minőségben termelhessék. Egy láncszem azonban ennél a te- j vékenységnél is elmaradt. A ' közös vállalat mint szolgáltató nem segítette megfelelően a tagüzemeket abban, hogy jól szervezzék meg ezeknek a kitűnő, nagy teljesítményű munkaeszközöknek a tevékenységét. Ez azután elindított egy láncreakciót: a gépet közösen üzemeltető nagyüzemiek vitába kerültek egymással, hol mikor silózzanak, a teljesítmény jóval a várt alatt maradt, a tömegtakarmány minősége nem lett megfelelő, ennek pedig egyenes következménye a magas abrakfelhasználás. »Mert egyszerűbb a magtárból kivinni az abrakot, mint a Hesston munkáját megszervezni —1 mondta dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági főiskola főigazgatója a tanácskozáson. — Ezért hangsú~ lyozom: a rendszernek kiemelt feladata, hogy tanítson meg ■ szervezni.« A félév értékelése kapcsán elsősorban a gondokról esett szó, és kisebb hányad jutotta közös vállalat eredményeinek. A kialakulás időszakát éli a fiatal vállalat, és minded célja az, hogy célratörőbben jobban folytassa tevékenységét. Az igazgató tanács ülését Harsányi Lehel igazgató ezekkel a szavakkal vezette be: »Mellőzzük a hivatalos formát, az udvariassági gesztusokat, mondjanak véleményt minél többen, mert csak a nyílt, őszinte helyzetfölmérés segíthet hozzá a munka megjavításához.« A félévi értékelést ez a szellem hatotta át, s bizonyos, hogy nem marad el az eredménye sem. Vörös Márta A gyékénye- si Csokonai Termelőszövetkezetben öt nagyüzemi táblán összesen hatvankét hektárról takarítják be az almát. Porrog- szentkirályon — itt mutatják pirosodó termésüket az almások a fa- 1 u határában — és környékén hagyománya van a gyümölcs termesztésnek, s a közös gazdaság almásán, huszonnégy hektárnyi termő meggyesén kívül a lakosság kertjeiben, a szőlőhegyen is gazdag gyümölcstermést takarítanak be. Az alma között a közösben és a háztájiban egyaránt legtöbb a jonatán. Horváth János, a szövetkezet gyümölcstermesztési ágazatának vezetője a várható mennyiséget nem dicséri, a minőséggel viszont annál elé gedettebb: — Fáink megsínylették a múlt évet, így kevesebb almánk temett, mint amennyit eredetileg terveztünk — mondja. — Hetvenöt vagonra számítottunk,. de a fákon nincs több ötven vagonnál. A minőséget azonban nem érheti kifogás — mutatja a gyönyörű terméstől mélyre hajló ágakat. — Álmafáink most élik «java korukat*, a talajerő-visszapótlásban most jutottunk el a kívánt szintre.. A hozam egyenletes emelkedése várható a továbbiakban. Tizenegyszer permeteznék • gyümüicöusüket az idén. Szűk- i ség is van rá, hogy jól minő-1 síusák az átvevők az akna- termést, hiszen szilvájuk nincs, körtéjük csak kevés, s az időjárás a bogyós tenné- süeknek sem kedvezett. j — A gyümölcstermesztésben nem köszöntött ránk j olyan jó év, mint amiivet; vártunk — panaszolja Hor-. váth János, de mindjárt hozzáteszi : — az almásnál viszont kilátás van rá, hogy, szép pénzhez jutunk a minő- j ség révén. Szövetkezetünk a közös terméséből most szál-; lit először almát a Szovjetunióba. A háztájiból már korábban is indítottak rakó-' mányoaat — az áfész. illetve a szakcsoport eredményes termesztési munkája réven —! az NDK-ba és Csehszlovákiába. Főként jonatán megy exportra, a Hungarofruct, közvetítésével. I Csurgóról mintegy száz középiskolás és nyolcvan általános iskolás tanuló érkezik Porrogszentkirályra, nagy segítsen az almaszedésben. Részt vesznek e munkában a helyi általános iskola gyere-1 kei is. A szövetkezet tagjai egyedül nem győznék' ezt a sok tennivalót, hiszen saját kertjükben is éppen elé? a szednivaló: a háztáji gyümölcsöseikből jóval több árut értékesítenek ebben a térségben, mint a közös táb.áiról. h, r. tését szolgálja. Az azonban kétségtelen, hogy nem vezethet más csoportok törekvéseinek háttérbe szorításához, illetve nem szegülhet szembe az össztársadalmi érdekkel. De semmiképpen sem vádolható tisztátalan eszközök használatával az a tanácselnök, aki — együtt a község párttitkárával — nem rest sűrűn utazgatni, személyesen eljárni azért, hogy valamely tervezett létesítmény mielőbb, tehát a lehető legolcsóbban elkészüljön. Sőt: hogy egyáltalán határidőre befejeződjön. Vagy, ha minden lehetséges kapcsolatot, fórumot igénybe vesz, levelet ír és ajtókon kopogtat, látogatókat hív és fogad azért, hogy felhívja a felettes szervek figyelmét egy- egy vidék természeti adottságaira, szorgalmazza azok kihasználását — Vajon az ilyen beavatkozás nem zavarja meg az általános tervszerűséget? Nem jár-e azzal, hogy más településeken emiatt hátrább sorolják a munkát, esetleg csökken a támogatás? És akkor ez mégsem illik a szocialista eljáráshoz. — A község vezetői csak kérnek, illetve javasolnak. Érvékkel, tényekkel igyekeznek hatni, nem kétes tisztaságú eszközökkel. A helyzetet a vállalat, a felettes szerv képviselői mérlegelik, ők tekintik át, hogyan alakul a kapacitásúik, várható-e a tervek módosítása, túlteljesítése. A települések vezetői nem kívánnak törvénytelen és mások kárához vezető megoldásokat — A nagyatádi járásban is számottevő eltérés van a települések között a fejlődés ütemében, nagyságában. Ebben milyen szerepük van a tanácsi vezetőknek, illetve a testületeknek? — Egy harmadik tényezővel kezdem. A különbségek okai között ugyanis első helyre a gazdasági környezetet kell tennünk. Ahol mondjuk állami gazdaság, jól gazdálkodó tsz, erdészet működik, mint például Lábodon, egészen mások a lehetőségek, mint a hasonló szervezeteket nélkülöző Segesden vagy Zákányban. Abban azonban, hogy e lehetőségek miként szolgálják a község gyarapodását, fontos szerepet játszik a tanácselnök személyisége. Az eszközök feltárása, a lehető legcélsze- - rűbb felhasználása elképzelhetetlen rendszeres kapcsolat- tartás, a törekvések, az elgondolások egyeztetése, az együttműködés megszervezése nélkül. Ez az alapja a felsőbb szervek támogatása megnyerésének is. — Ebből isimét arra lehet következtetni, hogy a testületeknek — a végrehajtó bizottságoknak , és a tanácsoknak — alárendelt a szerepük • — Ez nem így van. Az igényes vezető — ezt bizonyítja a fent említett lábodi példa is — nemcsak .hivatalból számít a helyi népképviselet kezdeményező. szervező, tájékoztató. ellenőrző munkájára, hanem azért is, mert tudja: énéi* kül nem mozoghat biztonságosan a legegyszerűbb fejlesztési ügyek intézése során sem, A tanácselnök személye jelentősen befolyásolja a testület arculatát. Ahol a vezető ötletek sokaságával, fantáziával, kellő előrelátással dolgozik, képes magával ragadni a testületeket A,z a tanácselnök azonban, aki — erre is van példa járásunkban — ugyan pontosan teljesíti a munkaköri leírásban foglalt kötelességeit, előírássszerűen vezeti az üléseket, betartja a határidőket stb., de enné! többet nem tesz, tovább nem mer, nem tud vagy nem akar lépni, nem is várhat aktív közreműködést, kezdeményezést Az ilyen tanácsot vb-t nekünk kell. ráébresztenünk közösségi kötelességére, arra, hogy az ő feladata is a tanácselnök felelősségre vonása, beszámoltatása. — Mindezek után hogyan ítéli meg. a járás tanácselnökeinek tevékenységét? — Nem vagyak teljesen elégedett A .jól, rugalmasan, ötletesen dolgozó . vezetők mellett néhányon. nehezen tudják megérteni az új követelményeket módszereket, megoldásokat Ez elsősorban a mechanikus munkában, illetve a távlati elképzelések, a kapcsolatteremtő és szervező- készség hiányában nyilvánul meg. E tulajdonságok nélkül pedig nehezen lehet helytállni egv testület, illetve rendszerint több községből is álló te« rület élén. P. L. NEB-ülés Vizsgálatok az élelmiszeriparban Évről évre ismétlődik, hogy egy szerv, vállalat vezetője a megyei népi ellenőrzési bizottság ülésén beszámol tevékenységükről. A tegnapi ülésen a Megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkájáról kaptak képet a résztvevők. Az intézet működési területe általában Somogy, ám egyféle szakosított feladat ellátása — mely a cukoriparral kapcsolatos — országos jellegű. Munkájuk alapvető célja, az élelmiszertörvény betartása, a vásárlók érdekvédelme. E törvény megszegőivel szemben különféle szankciókat kezdeményeznek. Megyénkben 200 élelmiszer- előállító üzem dolgozik, ebből a MEVI tavaly 172-t ellenőrzött, átlagosan három- szor-négyszer. Csupán néhányat emeljünk ki a sok tapasztalat közül. A gabonaiparban előrelépésnek számít a minőség szerinti búzaátvétel. Jóval nagyobb gondot kell azonban fordítani a malmok higiénés állapotára, annak érdekében, ho'u/ megszűnjön a mollyal, lisztbogárral fertőzött liszt forgalmazása. A megyét elsősorban a húskombinát látja el, de jelentős á mezőgazdasági húsfeldolgozók, a megyén kívüli vállalatok által szállított termék mennyisége is. Az intézet tapasztalatai szerint a húskombinát a két éve tartó rekonstrukció, valamint az épülő sonkakonzervüzietn miatt igen kedvezőtlen termelési körülmények közé került Nem egyenletes az áru minősége. A legtöbb kifogásolnivaló a sütőiparban akad. A MÉVI tapasztalata szerint a nagyfokú gépesítéstől minőségjavulás nem várható. Az intenzív búzafajtákból őrölt lisztek nem rendelkeznek olyan minőségű sikértartalommal, amely kedvezne a jelenlegi gyártási technológiának. A kenyérrel általában nincs baj, ám a fehéráruknál — vizes zsemlénél, tejes kiflinél — a térfogat sok esetben nem éri el az előírt értéket A sütést követő tárolás sem megoldott Az intézet jó kapcsolatban áll a társintézetekíkel, ez munkájuk eredményességének egyik föltétele. Az információcsere rendszeres. Hasznos együttműködést alakítottak ki a helyi ellenőrző hatóságokkal, s jelentősek a tudományos kapcsolataik. Az utóellenőrzések a legfontosabb alapélelmiszereket előállító iparok és a nagykereskedelem esetében rendszeresek, a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari egységeknél azonban jóval ritkábbak. Általában elmondható, hogy az intézet működése a jelenleginél rendszeresebb utóellenőrzésekkel hatékonyabb lehetne. Ehhez azonban létszám- fejlesztésre, és a laboratóriumi teljesítőképesség növelésére van szükség. .
