Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

Amerikai szenátorok Moszkvában Hasznos tárgyalások Joseph Biden vezetésével amerikai szenátusi küldöttség tar­tózkodik Moszkvában. A képen a delegáció tagjai megko­szorúzzák az Ismeretien katona emlékművét. Szerdán befejeződtek Moszkvában a megbeszélések a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttei és az ame­rikai szenátus delegációja kö­zött. A szenátorok küldöttsé­ge Joseph Bidennek, a kül­ügyi bizottság európai kérdé­seikkel foglalkozó albizottsága elnökének vezetésével a Leg­felsőbb Tanács meghívására tesz hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A kedden megkezdődött tár­gyalások középpontjában á szovjet—amerikai kapcsola­tok, ezen belül a SALT—II. szerződéskérdései álltak. Ezen túlmenően sző volt számos más időszerű nemzetközi kér­désről, a két ország viszonyát érintő problémáról is, szerdán elsősorban a hadászati fegy­verrendszerék korlátozásáról s az egyéb leszerelési intézke­désekről volt szó. A szovjet parlament képvi­selői részletesen válaszoltak az amerikai szenátorok kér­déseire; amelyek a szovjet kormány külpolitikájára, vé­delmi politikájára vonatkoz­tak. Kifejtették, hogy a Szov­jetunió mindenekelőtt a béke megszilárdítására törekszik s ez a törekvés határozza meg védelmi politikáját is. A két fél küldöttsége egy­aránt megállapította, hogy a szovjet és az amerikai meg­bízottak, így a parlamentek tagjainak találkozói kétségkí­vül hasznosak, elősegítik a kölcsönös ismeretek, egymás jobb megértése színvonalának növekedését, ez vir.zont 'ala­pot teremt ahhoz, hogy sike­resebben oldják meg a két felet érdeklő kérdéseket. A megbeszéléseken kifejezésre juttatták, hogy mindkét fél törekszik az amerikai szená­tus és a Legfelsőbb Tanács közötti kapcsolatok továbbfej­lesztésére. A szenátusi küldöttség tag­jai szerdán megkoszorúzták a Kreml falánál az ismeretlen szovjet katona emlékművét. Rendőrségi felhívás A rendőrség, korábban már tájékoztatta a lakosságot ar­ról a súlyos bűncselekmény­ről, amelyet Gyulai Károly rendőrfőtörzsőrmester ellen a Budapest, XVIII. kerület, Vörös Hadsereg úti szolgálati helyén elkövettek. A 45 éves rendőr 1979. jú­lius 9-én búcsúzott el utoljá­ra ceglédi lakásán feleségétől és három gyermekétől azzal, hogy szolgálati helyére uta­zik. öt éve a Budapest, XVIII. kerület Vörös Hadsereg útján — a Ferihegyi repülőtér mel­lett ■— a 4-es főútvonal kez- 1 detén, mint őrszem látta el szolgálati feladatát. Július 10-én, kedden, éjfél után 2 órakor még látták, de 4.30 ódakor már nán találták az őrhelyén. A nyomozás so­rán megállapították, hogy az ismeretlen tettesek a szolgála­ti helye közelében megtámad­ták és egy 900, vagy 1000 köb­centiméteres régi típusú Wartburg személygépkocsi­ból kiszerelt úgynevezett fél­tengellyel leütötték. Az esz­méletlen rendőrt gépkocsival a 4-es főútvonalról a Versest, és Ecsert összekötő úton, majd onnan egy földútra le­térve szállították. A kocsiból kiemelték, megölték, majd gz út melletti kukoricásban el­ásták. A rendőr szolgálati piszto­lyát a tettesek elrabolták, amit július 16-án 8 és 13.30 óra közötti időben a Buda­pest, XVIII. kér. Steinmetz u. 3. sz. alatti szakorvosi ren­delő félemeleti női mosdójá­ban helyeztek el egy kristály­cukros papírzacskóban. A nyomozás során a bűncselek­mény helyszínén találtak egy sötétzöld, kettétépett női pan- tallodarabot, ami véres lett és a tettesek eldobtak. Az ionMmtplai eredeti sötétzöld jersey alap­anyagú nadrág hossza 1 mé­ter, a nadrág szárát házilag 5 cm-re behajtva felvarrták. Lehet hazai kohfekciótermék is, de nem zárható ki, hogy valamelyik külföldi országból importálták. Az erősen hasz­nált nadrágot — mielőtt ko­csitörlőnek használták — kb. 155 cm magas, telt alakú, kb. 86—88 cm derék és 115—118 cm-es csípőbőségű, 70—75 kg súlyú nő viselhette. A rendőrség kéri a lakossá­got, hogy jelentkezzenek azok, akik július 9-ről, hétfő­ről, 10-ére, keddre virradóra a Budapest, XVIII. kér. Vö­rös Hadsereg úti őrhely köze­lében jártak és látták Gyu­lai Károly rendőrfőtörzsőr­mestert, vagy az őrhely köze­lében gyanús, szokatlan ese­ményre figyeltek feL Vecsés térségében — az Ecsert összekötő úton — an­nak közelében, ahol a meg­gyilkolt rendőrt elásták jú­lius 10-én, kedden hajnalban vagy a kora reggeli órákban közlekedtek és ezen az úton bárkit, esetleg gépkocsit lát­tak, illetve ebben az időszak­ban gyanús körülményeket észleltek. — az említett, kiszerelt Wartburg féltengelyről, il­letve a női pantalló darabbal kapcsolatban tudnak valami­lyen felvilágosítást adni — július 10. és 16-a közötti időszakban az ellopott rend­őrségi pisztolyt valakinél lát­ták, hallottak róla, illetve a fegyvernek az SZTK-ban tör­ténő elhelyezésével kapcsolat­ban ismeretekkel rendelkez­nek. Mindazok, akik e kérdések­re valamilyen információt tudnak adni, vagy az üggyel kapcsolatban egyéb érdemle­ges dologról tudomással bír­nak, jelentsék be a legköze­lebbi rendőri szervnél, vagy rendőrnél. (MTI) Vietnami-kínai tárgyalások A kínai fél nem ad választ küldöttség vezetője beszédé­ben ismét éles kirohanásokat intézett Vietnam ellen, és megpróbálta a vietnami félre hárítani a felelősséget a két ország határán változatlanul fennálló feszültségért. A kí­nai fél ezúttal sem tett konk­rét ésszerű iavaslatókat, ame­lyek előmozdíthatnák a két ország kapcsolatainak tényle­ges normalizálását. Mondale poggyásza Walter Mondale amerikai alelnök hosszú idő óta a leg­magasabb rangú amerikai vendég Peking ben. Utazásá­nak nem titkolt célja az volt, hogy a kínai vezetőkkel foly­tatott tárgyalásain szorosabb­ra fűzze Washington és Pe­king kapcsolatait. Kétségtelen, hogy az Egye­sült Államokban nagy vára­kozással tekintenek Kínára: a két ország közötti politikai közeledés jó üzleti lehetősé­geket is sejtetett. Csakhogy a big business, a nagy üzlet még mindig várat magára. Kína kezdetben ugyan mohó Villámlátogatás Belfastban Tízgyermekes családapát lőttek agyon beszélést tartott szűkebb ka­binetjével az észak-írországi helyzetről az IRA terrorkam­pányának példátlan tetőzésé után, amely hétfőn 23 életet követelt. A kormány egyelőre elvetette a brit megszálló had­sereg létszámának növelését, és másképpen, az IRA sejt­jeibe való beférkőzéssel pró­bálja megtörni a szervezet erejét. Belfastban robogó motorke­rékpárról agyonlőttek egy tíz­gyermekes katolikus család­apát és ezzel előrevetette ár­nyékát a protestáns terror- szervezetek vérbosszúhadjá­rata a fekete hétfőért. Londonban a kedd esti ta­nácskozáson a biztonsági hely­zet általános felülvizsgálására adtak utasítást a hadseregnek és a rendőrségnek, de komo­lyabb lépésre a jelek szerint nem szánták el magukat. Bal- moralban, a királynő skóciai kastélyában, ahol lord Mo- untbatten temetéséig tartózko­dik, megszigorították a biz­tonsági intézkedéseket. Az egységes ír szakszerve­zetek főtanácsa felhívta az ír népet, hogy »vallási hovatar­tozásra való tekintet nélkül új eltökéltséggel vfssen véget a terrorizmus csapásának, amely egész közösségünk fel- bomlasztásával fenyeget«. érdeklődést tanúsítóié az amerikai technológia és egyes iparcikkek iránt, de a jelen­tős megrendelések eddig el­maradtak Az amerikai alelnök a vártnál üresebb poggyásszal utazik majd haza. Igaz, ud­variassági formulákban nem szűkölködtek a díszebédek és -vacsorák pohárköszöntői, utalva a két ország együtt­működésének biztató jövőjé­re, ám a jelen, vagyis az al­elnök eszmecseréinek tény­leges eredménye a remé­nyekhez képest szerény: ki­merül abban a kétmilliárd dolláros hitelmegállapodás­ban, amelyet az Egyesült Ál­lamok nyújt Kína villamos- energia-termelésének fej­lesztéséhez. A magas rangú amerikai vendég ezenkívül f csak a kulturális cseréről kötött egyezményt és a Car­ter elnöknek címzett kínai meghívást viszi haza magá­val. Az International Herald Tribune már július 30-i szá­mában — vagyis Mondale lá­togatását megelőzően — fi­gyelmeztetett: a kínai piac nem bombaüzlet, s aki más­képpen gondolkodik, keser­vesen csalódhat. Az 1978. februárjában közzétett tízéves kínai fejlesztési terv 1985-ig mintegy 600 milliárd dollár értékű beruházásokat foglalt magában. Fél év múlva azonban Hua Kup-feng már óvatosabb, megfontoltabb tervezésre intett, s ezzel ala­posan lelohasztotta a remé­nyeket. Egyebek mellett két adat is bizonyítja, hogy a becsvágyó tervek és a reali­tás között túl nagy a szaka­dék: a széntermelés idei nö­vekedése Kínában csupán kétmillió tonna lesz és nem 32 millió, az acéltermelés pe­dig 1985-ig nem kétszerező­dik meg — miként azt a ko­rábbi program előírta —, hanem csak 50 százalékkal növekszik, vagyis 45 millió tonnára emelkedik. Gyors fejlődés az amerikai —kínai kapcsolatokban setTi rá­következett be. Az amerikai üzleti élet számára Kína még mindig az ígéret földje mOj- rad. Gy. D. Indokról a nácik gondoskodtak A birodalmi kormány eltökélt szándéka 1939. szeptember I.: Lengyelország lerohanása a Wester- plattc kikötője elleni támadással kezdődött Képünkön: ná­ci katonák hatolnak be a rommá lőtt térségbe. (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Naujocks szerette az életet, a változatosságot. Gledwitzben határozottan unatkozott: már több, mint két hete ott kel­lett tartózkodnia és még min­dig nem érkezett meg a vég­rehajtást elrendelő jelszó Ber­linből. Telefonhívás Berlinbe: engedélyt kért, hogy hétvégé­re hazautazhassák. Válasz: szó sem lehet róla. minden pilla­natban várható az akció. Le­hetséges, hogy éppen hét vé­gére ... Valóban, a náci csapatok már készültek a támadásra, augusztus 25-én este 19 óra 30 perckor a megmásíhatat- lannak. látszó elhatározást visszavonták, s megállították a már mozgásba hozott hadigé­pezetet. A híradó-csapatok nem mindenütt tudták időben eljuttatni a parancs-visszavo­nást az. alakulatokhoz, ezért a Jablonka-alagútnál és másutt is előfordult, hogy német ka­tonák átlépték a határt és harcba bocsa j tkoztak lengyel határőrökkel. Aztán — mi­után a főparancsnokság futár útján elérte őket — abbahagy­ták a harcot,- visszavonultak német területre. Mi történt, hogy augusztus 25-én este Hitler elállt elha­tározásától és »megállj«-t pa­rancsolt a Wehrmacht gépe­zetének? Két esemény, amely — más-más módon — kelle­metlenül érintette a Führert. Az első: Mussolini, az olasz diktátor nemlegesen válaszolt Hitler e napon érkezett leve­lére, amelyben az szövetsé­gesre számítva bejelentette: a háború küszöbön áll, a len­gyelországi viszály háborús megoldása elkerülhetetlen. A válaszban a Duce így köntör- falázott: »Életem egyik leg­fájdalmasabb pillanata, ami­kor közölnöm kell önnel: Itá­lia nem kész a háborúra.«. Olaszország, az 1939. május 122-én aláírt »acélpaktum«, a német—olasz katonai egyez­mény másik tagja tehát az utolsó pillanatban megrettent a kalandtól, túlságosan veszé­lyesnek ítélte. Igaz, Hitler nem- elsősorban a gyenge olasz hadsereg katonai erejé­vel, hanem azzal a diplomá­ciai-politikai támogatással számolt, amelyet egy nem egyedül végrehajtott támadás jelentett volna. A válasz még­is kellemetlenül érintette és tervei átgondolására késztette. Még többet nyomott a latban, hogy ugyanezen a napon Ang­lia kölcsönös segélynyújtási szerződést írt alá Lengyelor­szággal, a korábban megkö­tött ideiglenes megállapodás helyett. Vagyis arra kötelezte magát, hogy a lengyeleket érő támadás esetén hadat üzen a támadónak. Hitler így még néhány napig késleltette a támadást, hogy a történelem előtt alibit igazoljon. Levelet frt Cham­berlain angol miniszterelnö- nek, szemrehányásokat téve az angol kormánynak, hogy az adott bátorítást »annak a szörnyű terrorhullámnak az elindítására, amely a lengyel területen élő másfél milliónyi német lakosságra zúdult«. Ar­ra az angol bejelentésre utal­va, miszerint Németország fegyveres beavatkozás esetén kénytelenek lennének Len­gyelországnak segítséget nyúj­tani. a diplomáciában szokat­lanul éles hangon szögezte le: -Ezt a kijelentést tudomásul veszem, és biztosítom róla. hogy ez semmit sem változ­tat a birodalmi kormány el­tökélt szándékán«. Ugyanak­kor kifejezte Anglia iránti szimpátiájat, mondván, hogy ő mindig »pozitív értelemben viszonyult Nagy-Britanniához kész személyi garanciát vállal­ni és Németország erejét lat­ba vetni további fenntartásá­hoz«. Röviden: nemcsak az* ajánlotta fel Londonnak, hogy nem veszélyezteti az angol érdekeket, hanem adott eset­ben még támogatást is kínált. Csakhogy — így értékeli a helyzetet N DK-történészek egy neves csoportja — az an­gol kormány nem tűrhette, hogy Lengyelország is Hitler kezére jusson, ez olyan biza­lomveszteséget jelentett volna, amelyet nem engedhettek meg maguknak. Hitler számítása bevált: a különböző javaslatok csak álcázásul szolgáltak a háború igazi felelősségének leplezésé­re. Amint tolmácsa, Paul Schmidt feljegyezte, Hitler maga jegyezte meg: »Alibire van szükségem, mindenekelőtt a német nép előtt, hogy min­dent megtettem a béke meg­tartására. Ezért tettem nagy­lelkű ajánlatot Danzig és »a korridor kérdésében.« A »nagylelkű ajánlat« tu­lajdonképpen ultimátum. Dan­zig azonnali visszacsatolását, az úgynevezett korridor te­rületén népszavazás tartását, a korridoron keresztül 1 ki­lométer széles nemzetközi út építését, a német és lengyel panaszok kivizsgálására nem­zetközi bizottság létesítését, a két ország közötti kisebbségi egyezmény megkötését tartal­mazza. A »tárgyalásokra« a lengyeleknek azonnal megbí­zottakat kell Berlinbe külde­niük, különben.., A lengyel^kormány tanult az osztrák és csehszlovák ese­ményekből: ilyen körülmények között nem hajlandó megbí­zottakat küldeni. Hitler vi­szont augusztus 31-én 12 óra 30 perckor aláírja az 1. számú hadműveleti utasítást: a Len­gyelország elleni támadás idő­pontja szeptember 1-én, haj­nali 4 óra 45 perc. Ezután kapja meg Naujocks is végre a várva-várt jelszót... Pintér István (Következik: Az első halottak) Thatcher és Humphrey At­kins, az észak-ír ügyek mi­nisztere szerdán félnapos lá­togatást tettek Belfastban, hogy tanácskozzanak a biz­tonsági erők parancsnokaival. Thatcher asszony felkereste a hétfői merénylet életben ma­radt katona áldozatait a kór­házban, majd sétát tett a bel­városban, később meghallgat­ta a hadsereg és a rendőrség parancsnokainak beszámoló­ját a hétfői merényletről. A meglepetésszerű villámlá­togatás ismét aláhúzta, hogy a brit kormány neon lényeg- reható intézkedésekkel, a vál­ság politikai megoldásának keresésével, csupán gesztu­sokkal válaszol az IRA pél- ■ dátlan merényleteire. I Dublinban Jack Lynch ír miniszterelnök nélkül tartot­ták kabinetülést Lord Mount- batten meggyilkolásának kö­rülményeiről. Lynch csak csü­törtökön tér haza szabadságá­ról Írországba, ami arra mu­tat, hogy az ír kormány sem szándékozik lényeges intézke­déseket tenni a biztonsági helyzet felülvizsgálására. Lynch távolmaradását Angliá­ban élesen bírálták brit és észak-ír parlamenti képvise­lők. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök kedden este meg­Pekingben tegnap megtar-1 tolták a vietnami—»kínai tár­gyalások második fordulójá­nak soron következő plenáris ülését. Dinh Nho Liem, Vietnam; miniszterelnök-helyettes, a tárgyalásokon résztvevő viet­nami küldöttség vezetője fel­szólalásában élesen bírálta a kínai félnek a tárgyalásokon kifejtett álláspontját. Rámu­tatott: a kínai vezetők arról szóló nyilatkozatai, hogy »-őszintén törekednek« a Viet­nammal való kapcsolatok ren­dezésére, ellentmondanak tetteiknek. A kínai fél nem ad választ a vietnami küldött­ség konstruktív javaslataira, ugyanakkor Vietnammal szemben eleve elfogadhatat­lan feltételeket támaszt, ame­lyeknek semmi közük a két­oldalú kapcsolatok kérdésé­hez. Dinh Nho Liem a továbbí- aban hangsúlyozta, hogy a vietnami—kínai határon ki­alakult feszültséget haladékta­lanul csökkenteni kell és meg kell szüntetni a Vietnam elie ni kínai fegyveres provoká ciólcat. Teljesen alaptalan a kínai félnek az a követelése,, hogy vonják ki a vietnami csapatokat Kambodzsából és Laoszból. Ahol ezek a csapa­tok a Kambodzsai Népköztár­saság, illetőleg a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kérésére állomásoznak — • mondotta a vietnámi delegá-1 ció vezetője, majd hangsú-j lyozta: kudarcra van ítélve minden olyan kísérlet, amely­nek célja a Kambodzsában és Laoszban végbemenő forra­dalmi átalakulások feltartóz­tatása. A kínai félnek kell vi­selnie a teljes felelősséget azért, hogy a tárgyalásokon nem értek el semmiféle ha­ladást. Han Bien-lung kínai mi­niszterelnök-helyettes, a kínai

Next

/
Thumbnails
Contents