Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; EG VESD LJ ETEK I Ara: 1,20 Ft XXXV. évfolyam 195. szám 1979. augusztus 22., szerda Szilárd a népi-nemzeti egység Nagygyűlés Tabon lékvően részt akarnak vállalni. E mozgalom napról napra szélesedik megyénkben is. Az ünnepi beszéd után Fejlőmé Zrínyi Erzsébet átadta az új kenyeret a helyi és a környékbeli tsz-ek nevében Tanai Imrének. Tizennyolc személynek és közösségnek az ünnepségen nyújtották át a társadalmi munkáért kitüntetést és oklevelet. Kopeczki György zárszava után a BM Kaposvár Tánc- együttes mutatta be műsorát nagy sikerrel. Nenrzeliságl találkozót tartottak hétfőn Szolokban az alkotmány napján. Az új kenyeret Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke, országgyűlési képviselő szegte meg. Az eseményről lapunk 3. oldalán számolunk be. ■ ■ Ünnepelt az ország A somogyiak gazdag programmal ünnepelték az alkotmány napját. Szerte a megyében gyűléseket tartottak, munkás—paraszt találkozókat rendeztek. Több létesítményt augusztus 20-án adtak át. Kiemelkedik a rendezvényeik sorából a tabi alkotmánynapi nagygyűlés. A környező falvakból érkezőket, a helybélieket az úttörőzenekar fogadta pattogó indulókkal. Tíz órára zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. A Himnusz elhangzása után Kovácsiéi Katalin elmondta Thurzó Lajos Az új kenyér dicsérete című versét. A nagygyűlést, amelyet a megyei, a nagyközségi népfrontbizottság rendezett, Kopeczki György nagyközségi népfrcaitelnök nyitotta meg. Üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Tanai Imrét, a megyei pártbizottság titkárát, Sugár Imrét, a megyei tanács általános elnökhelyettesét. Rostás Károly megyei népfrontelnököt, Varga Józsefet az SZMT titkárát, Kusz Jó zsefei, a KISZ megyei bizottságának titkárát, Sári János országgyűlési képviselőt, V. V. Gnigyin ezredest, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselőjét. Ezután Sugár Imre mondott beszédet: — Augusztus 20-a van, alkotmányunkat ünnepeljük. A magyar országgyűlés harminc éve, 1949-ben e nappal fogadta el a Magyar Népköztársaság alkotmányát, s ez az 1972. évi módosítással ma is társadalmunk alaptörvénye. Történelmi múltunk és szocialista jelenünk egymásra épült&cgét tükrözi, hogy augusztus 20-a több tekintetben is ünnep számunkra. E napon emlékezünk államalapító királyunkra, I. Istvánra, ma ünnepeljük az új kenyeret, és ez a nap a munkás—paraszt szövetség jelképe is. A szónok kiemelte, hogy az alkotmány elfogadása óta eltelt harminc év nemzeti fölemelkedésünk története. A gondok ellenére életviszonyaink és életszínvonalunk olyan amilyet a felszabadulás eló t elképzelni sem tudtunk. A párt vezette munkásosztály, a nép hatalma, a népi-nemzeti egység szilárdabb, mint valaha, Eredm' cink azt is mutatják, hogy a kedvező nemzetközi föltételekkel, melyek a Szovjetunió második világháborúbeli történelmi győzelmében gyökereznek, jól tud tunk és tudunk élni. — Ma az alkotmányt ünne pelve előre tekintünk, a feladatainkat is számba vesszük, mert csak így leszünk hűek alkotmányunk szelleménez. Szüntelenül munkálkodunk népi hatalmunk alapjainak megszilárdításán, a fejlett szocializmus gazdasági, doIí- tikai, társadalmi alapjának erősítésén. Tulajdonképpen a munka ünnepe ez. Minden eredmény, a fejlődés forrása, legfontosabb tényezője az ember hasznos, jövőt formáló tevékenysége. A munka ünnepe, mert alaptörvényünkben a Magyar Népköztársaság Alkotmányában megfogalmazott elvek valóra váltása, érvényesülése tőlünk, a mi közös munkánk mennyiségétől, minőségétől és eredményességétől függ. Sugár Imre szólt a XI. kongresszuson elfogadott határozatok eredményes megvalósításáról, s arról is, hogy előrehaladásunk nem mentes a nehézségektől, a gondoktól, a hibáktól. A fejlett szocializmus építése magasabb minőségi követelményeket állít az országépítő munka minden területén. Aláhúzta, milyen jelentősége van a Központi Bizottság és a kormány legutóbbi határozatainak abban, hogy a változó körülményeknek megfelelően erősítsük gazdaságunkat, megszilárdítsuk eredményeinket, s megtartsuk eddigi életszínvonalunkat. A szónok a megyei eredményeket és gondokat is számba vette. Az V. ötéves tervben előirányzott húszmilliárd fpri/it. értékű beruházásból az első három évben több mint 17 és félmillióid teljesült. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy az eredetileg tervbe vett. 12 és félezer lakás megépül a tervidőszak végére. A VI. ötéves terv készítése, az átmenet biztosítása a korábbiaknál sokkal fegyelmezettebb és megfontoltabb munkát kíván mindnyájunktól. A tervkészítést józan megfontolás jellemezze mindenhol. Megyei szinten, s elsősorban az egyes településeken sokkal többet kell a lakosságnak, az üzemeknek, az intézményeknek tenniük a település szépítéséért, a környezet tisztaságáért és védelméért. A tabiak eddig is sokat tettek: három év alatt megháromszorozódott az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Ezt a megyei tanács 1977- ben az első helyezésért járó 650 ezer forintos díjjal, tavaly pedig oklevéllel ismerte el. Sugár Imre a párt XII. kongresszusának és a felszabadulás 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalommal is foglalkozott. — A somogyi dolgozók ugyancsak átérzik a népgazdaság jelenlegi helyzetéből oldódó feladatok megoldásának fontosságát, s ebből cseA harminc esztendős alkotmányt köszöntötték valameny- nyi megye munkásai, értelmiségi dolgozói, termelőszövetkezeti parasztsága. A városokban és a falvakban nagygyűléseken, munkás—paraszt találkozókon, nemzetiségi napon emlékeztek meg népköztársaságunk alaptörvényéről, sok helyütt avatták fel a társadalmi összefogással épített közösségi létesítményeket, az egyes települések gyarapodásai biztosító új intézményeket. Tisztavatási ünnepség, vízi- és légiparádé Az Alkotmány ünnepén, hétfőn az Országház épülete előtt — sok ezer érdeklődő jelenlétében — tartatták meg a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, a Karikás Frigyes Katonai Kollégium, valamint a Szovjetunió katonai tisztképző főiskoláin, s a hazai egyetemeken, főiskolákon idén végzett hallgatók tettek tiszti esküt. Az állami zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre • bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen el- ‘ foglalták helyüket az ünnepség meghívottal, közöttük Gáspár Sándor, a szaksaervezetek országos tanácsának főtitkára és Maróthy László, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának első titkára, az MSZMP Poltikai Bizottságának tagjai, Borbándi János, a Minisztertanács el- nökhélyettese. Pontosan 10 órakor kürtszó harsant: megérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi miniszternek a tisztavatás alkalmából kiadott parancsát, majd az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesítésére. A Parlament előtti Duna- szakaszon több tízezer nézője volt a budapesti honvédelmi nap fő eseményének, a színpompás vízi- és légi parádénak. Fél 12-kor megszólalták a fanfárok, majd a dunai látnivalók sorát a Magyar Nép- köztársaság és a Magyar Honvédelmi Szövetség címerével vörös és nemzeti színű zászlókkal díszített szárnyashajók, motorcsónakok felvonulása nyitotta meg. A nyitóképek fölött közben a levegőben oszlop alakzatban zászlós helikopterek húztak el »Éljen a párt!«, »Köszöntjük a 30 éves alkotmányt!«, »Honvédelemmel a békéért!«, »Éljen a KGST 30. évfordulója!« j elmondatokkal. Tizenkét óra előtt néhány perccel jelent meg a vizen az aknász-naszádok egy csoportja, »tűzpergéssel« tisztelegve a tribün előtt. Nyomukban harci-, szállító- és kétéltű járművek sorakoztak fel. Az MHSZ ejtőernyősei következtek: 36-an ugrottak 750— 1000—1300 méter magasból, miközben színes — piros, rózsaszín, fehér, kék, zöld és sárga színű — füstölőket eregettek. A budapesti vízi- és légiparádé záróképe szintén a levegőben tűnt fel: a »Viszontlátásra 1980-ban« feliratú transzparenst motoros repülőgép vitte. A szociaíista demokrácia a jogok és kötelességek egysége Az Ópusztaszeri Emlékparkban hétfőn tartották meg a honfoglaló fejedelemre emlékeztető hagyományos Árpádemlékünnepséget, s egyben az alkotmány ünnepét köszöntő nagyszabású munkás—paraszt találkozót. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöke köszöntötte a nagygyűlés sok ezer résztvevőjét, majd Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet — Ünnepi megemlékezésünk történelmi színhelye, Pusztaszer — kezdte beszédét a Központi Bizottság titkára —, a legújabbkori honfoglalás és a szocialista államalapítás mellett a magyarság egy évezreddel ezelőtti honfoglalására és államalapítására emlékeztet. Itt zajlott le — a krónikák szerint — honfoglaló elődeink első törvényhozó1 gyűlése az új hazában. Méltán övezi népünk tisztelete azoknak emlékét, akiknek nevéhez a nagy történelmi tettek fűződnek: a honfoglaló Árpád fejedelmet, az önálló magyal államot megteremtő István királyét és mindazokét az ősökét, kiknek nevét az írások nem őrzik, de a nagy sorsforduló részesei voltak. Harcaikból, küzdelmeikből született meg a lehetőség, hogy a magyar nép e földön gyökeret verhessen, és több mint ezer esztendő viharai, próbatételei közepette fennmaradhasson. Pusztaszer neve mai életünkben a dolgozó nép kizárólagos és örök jussát jelképezi e hazára. Akkor nyerte vissza igazi értelmét, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, amikor lezárult az ezeréves per, és a második honfoglalást jelző cövekekett itt leverve, szabad magyar földön nekivághattunk a tovább vivő történelmi útnak, Hozzákezdhettünk az ország birtokbavételéhez, felvirágoztatásához — hangoztatta a szónok. — Alkotmányunk ünnepén — kinyilvánítva a hatalom, a jog és a munka egységét — megszegjük új kenyerünket Még sok élő tanúja van annak az időszaknak, amikor a népnek nemcsak a joga, de a kenyere is kevés volt. Ma megmásíthatatlan jusßa, hogy hazája sorsát irányítsa, életét maga alakítsa, akarata és tudása szerint boldoguljon, élvezze munkájának gyümölcseit. A kenyér a munka gyümölcse, az élet szimbóluma, megszegése pedig jelképezi a dolgozó ember jogát hogy részesüljön munkájának eredményéből — húzta alá a Központi Bizottság titkára, majd részletesen szólt arról, hogy a közérdek érvényesítése, a változó körülményekhez való al(Folytatás a 2. oldalon) Német-h Károly:
