Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-19 / 194. szám
GYERMEKEKNEK Várom a pontyot... Élménybeszámolót várunk! Barátság-posta „fiz én nyaram” Már csak két hét, és vége. Szokták mondani, hogy augusztus húszadikával tulajdonképpen vége a nyárnak. Még tart ugyan a vakáció, de ezek a napok már jobbára a készülődés napjai. Tankönyv, tanszer vásárlás — ha ugyan eddig nem történt meg, ren- dezkedés, családi megbeszé'és, hogy is lesz,'mint is lesz ősztől. Már csak fél lábbal “■tapossuk« a nyarat, fél gondolattal éljük a nagy szabadságot. Már csak két hét, és kezdődik a komoly munka. Élmény? Bizonyára rengeteg van. Kinek ilyen, kinek olyan — de az kétségtelen, hogy mindegyikőtöknek valamit hozott ez a vakáció. És szinte az is bizonyos, hogy a sok élmény között van legalább egy, ami a legkedvesebb. Amiről a legszívesebben beszéltek. Hogy telt a nyár, mi volt benne a legszebb? Erről várunk tőletek beszámolót! Írásaitokat szeptember elsejéig küldjétek be a szerkesztőség címére (Kaposvár, La tinea S. u. 2. 7400) és a borítékra írjátok rá: Az én nyaram. A legsikerültebb élmény- beszámolót, vagy a leginkább érdekes nyári “kalandor a négy hét múlva megjelenő va sámapi Gyermek oldalban közöljük. Levelet kapni mindig izgalmas dolog. Hátha még ez a lU.'él külföldről jön, s számo- to\ra ismeretlen világra nyit ablakot, és sok új barátot szerez. Levelezzetek külföldi pajtásokkal. Ha nyelvtudásotok nem elegendő ehhez, magyarul is megkereshetitek a környező országok úttörőit. Három olyan külföldi magyar úttörőújság címét adjuk most meg, ahová magyarul írhattok, s ahol majd segítenek nektek levelezőtársat keresni: Tábortűz szerkesztősége. 80100 Bratislava Malinovszkého 70. Csehszlovákia. Jóbarát szerkesztősége, Bucuresti, Piata Scinteii nr. 1. Románia. Jó Pajtás szerkesztősége, Novi Sad, Vojvode Misica 1., Jugoszlávia. Hogyan is kezdjétek el? Először is mutatkozzatok be. Kik vagytok, hol laktok, milyen vidéken éltek. Aztán meséljetek az iskoláról, az úttörő- csapatról, szüléitekről, barátaitokról. Küldjétek képeslapokat környezetetekről. Néhány fényképet magatokról, az őrsről, az iskoláról. Cserébe bizonyára ti is sok szép képeslapot, fényképet kaptok. Ezeket a levelekkel együtt érdemes albumokba gyűjteni. Egy-egy alkalommal — mim például most a nemzetköz' gyermekév alkalmából — érdekes kiállítást lehet összeállítani az anyagból. De felhasználható egyéb módon is. Például, ha levelezőtársaitok hazájáról tanultok, akkor a? órát érdekesebbé tehetitek a gyűjteményetekkel. Vagy tart A tűzre vigyázzatok! Hűvös időben a kiránduláson jólesik egy kicsit megmelegedni a tűznél, vagy megfőzni egy bogrács teát, hogy a forró italtól átmelegedjetek. De nyáridőben is nélkülözhetetlen á tűzrakás. Esténként méghitt hangulatot ad, mikor körülülitek. A szabad tűzön főzött ételek pedig sokkal ízletesebbek, mint az otthoni konyhán készültek. Néhány szahályra szeretnénk felhívni a figyelmeteket a tűzrakással kapcsolatban Histz amilyen hasznos, olyan nagy kárt is okozhat a gondatlanul kezelt tűz. A legfontosabb szabály: tüzet csak az erre kijelölt helyen szabad gyújtani, vagy az erdő szélétől 50 méter távolságban. Őrizetlenül soha ne hagyjátok. S mellette edényben megfelelő mennyiségű vizet kell tárolni az oltáshoz. Ha zivatar közeledik vagy erős szél, azonnal el kell oltani a tüzet. Vízzel, föld rá- szórásával. Az eloltott tűzre tegyetek keresztbe két kis gallyat, hogy esetleges erdőtűznél ne kerüljetek gyanúba. Mi kell a tűzrakáshoz? Vékony száraz gallyak, s különböző vastagságú ágak, szalma, papír. Alul legyen a szalma, rajta a vékony ágak, e fölött a vastagok. Szeli ősén rakd meg, így ég igazán jól. A tüzelőanyagot a széllel ellentétes oldalon raktározzuk. Tűzrakó helyet készíthetünk téglából, gyeptéglából, kövekből, ezen az edény is megáll, a 6zél ellen is véd. Ha ágasfára tesszük a bográcsot, akkor mélyítsük ki alatta a földet Szalonnapirításhoz Ids gúlát rakj vékony gallyakból, s erre rá a vastagabbat mert ennek parazsánál sül meg a hús, a szalonna. A tűzgyújtás — ne feledjétek — nagy felelősséggel jár, hiszen erdőtüzet vagy valamilyen épület leégését is okozhatja a gondatlan tűzgyújtás'. I hattok élménybeszámolót a kisdobosoknak, a testvér KISZ-alapszervezetnek stb. Lehet klubdélután témája o levelező-gyűjtő kapcsolatotok Meghívtok egy olyan felnőttet, aki a veletek kapcsolat ban4álló vidéken járt a közelmúltban, s most beszámol élményeiről. Lehet egyénileg é- őrsi keretben is fenntartani ilyen levelező kapcsolatot Azt javasoljuk, legyen közös ügy a levelezés. Képrejtvény ^ Ä V^M xís (A megfejtést ellenőrizhetitek a 10. oldalon!) Betűoszlop A betűoszlopokat rakjátok helyes sorrendben egymás mellé úgy, hogy a betűk folyamatosan olvasva József Attila egyik verséből adjanak idézetet! Hogy szól ez az idézet? (A pontos választ a 10. oldalon megtaláljátok!) Móra Ferenc A király fája A kirá'y fájának egy öreg almafát neveznek a mi falunk határában. Idegen meg sem fordulhat anélkül, hogy azt meg ne mutatnánk neki. — Jól nézze meg, mert ilyent vagy látott életében, vagy se — így szoktuk neki bemutatni a, király fáját. — Szép fa ez nagyon — ezt feleli a vendég rendszeresen, s azt gondolja magában, hogy nincs bíz azon semmi különös szépség se. Olyan mint a többi öreg fa. Mohos a dereka, ritkás a koronája, aprós a gyümölcse. Azért mégis nevezetes fa ez nagyon. Mégpedig arról nevezetes, hogy már egynapos korában aranyálmát termett. Mégpedig nem is egyet, hanem kettőt. Mégpedig olyan nagy úr szeme láttára, mint amilyen a király. Persze regen volt ez nagyon, a régi jó időkben, mikor még a só is sósabb volt. a méz is mézesebb volt. Akkor történt egyszer, hogy a királynak dolga volt mifelénk. Az öreg harangozó azt mondta, hogy csak a mi templomunk harangjának a szavát akarta meghallgatni. Elég az hozzá, hogy ott lovagolt el egyszer a király a falu végén Nagyon el volt merülve az ország gondjaiban, s tán föl se emelte volna a fejét, ha egyszerre el nem nyeríti magát a lova. — Mi bajod, Pejkó? — riadt fel gondolataiból a király, megsimogatva a ló sörényét. Nem volt a Pejkónak semmi baja, csak az öröme volt nagy. Mégpedig annak örült nagyon, hogy odaállt elejbe egy kis ember, ásó volt a kezében, és azzal tisztelgett katonásan. De olyan katonásan ám, hogy még a királynak is öröme telt benne. — Fogadjisten, szolgám — adta vissza a köszönést emberségesen. — Kinek tiszteljelek? — Támadt Balázs a becsületes nevem. — Vitézhez illő név — mosolygott a király. — Huszár voltam — húzta ki magát kevélyen a fehér hajú kis ember. — Hát most mi vagy? — kérdezte a király. —• Most csak afféle szegény vincellérember vagyok — szúrta az ásóját a földbe Támadi Balázs, és vágta vele a hantot, mint huszár korában az ellenséget. Meg is tudakolta tőle a király, hogy mi lesz abból. — Gödör bíz ebből, tiszt úr. — Hát aztán minek lesz a gödör. Támadi Balázs? — Ennek e. tiszt úr, ennek e! — emelte föl az öreg a földről a vastag facsemetét, — Nem terem már az teneked, Támadi Balázs — mosolyodott el a király —, minek vesződsz- vele? — Nono. tiszt úr, teremhet az még énnekem is! — törölte le az öreg inge ujjúval homloka verejtékét. — De ha nekem nem, a maradékaimnak bizonyosan. Nem Tibinek éppen megmozdult az úszója... Tiszteletre méltó korral és komoly élettapasztalattal rendelkező aggastyánok bölcsességével néz maga elé. Feszült figyelemmel fürkészi a lágy szellőtől kissé zavarosan fodrozódó vízfelület minden apró rezzenését. Hosszú órák óta szinte teljesen mozdulatlanul ül és vár. Vár reggel, este és napközben, vasárnap, ünnepnapokon és hétközben, amikor csak lehet vár, rendíthetetlenül, némán — de nem is hiába. S hogy mire? — Várom a pontyot. — Mióta? — Ma már reggel óta. Fél I nyolc felé jöttem ki, délelőtt egy pontyom elment — azóta semmi. Ilyenkor délután nincs kapás. Ügy látom, csak este jön meg a pontyom. — Azt várod, amelyik elment? — Azt is, meg mindegyiket. — Hogyan lépett meg? — Kapásom volt, de későn vettem észre. Rosszul állítottam be á féket és elszakított a a damilt — elvitte a tűmet is. Feláll, feltekeri a zsinórt. Megigazítja a csalit, ami jelen esetben áztatott kukorica — és visszadobja. Akivel beszélgetek a töröcskei tó partján, Bradánovics Zoli, a Kténusz iskola hatodik osztályos tanulója. — Látom, szakszerűen bánsz a pecával. Hány éve csinálod? — Mennyi is? — Kérdezi önmagától, s kezét felemeli néhány pillanat türelmet kérve, s fejét ingatva válaszol körülbelül 5—6 éve. — Akkor te már az “öreg« pecások közé tartozol. Mi volt az eddigi legnagyobb fogásod? — Egy több, mint másfél kilós ponty. Már régebben. — Itt? — Nem. a Desedánál. Az sokkal nagyobb — legalább háromszor ekkora — hal is több van benne. Most kivételesen vagyok itt. — Honnan a kedv a pecá- záslioz? — Édesapám szenvedélye. El szoktam kísérni, és én is megszerettem. Most is vele vagyok. Sajnos, egyedül még nem engednek el, pedig bringával el tudnék jönni. — Szereted a halat? — Nem. Amit fógok, azt mindig odaadom a mamámnak — ő eszi meg. — Nem unatkozol naphosz- szat egyedül? — Egyáltalán nem, elszórakoztatnak a halak. Miért szeretsz pecáznt* — Szeretem kifogni a halakat, bár ezzel a bottal nem lehet nagyobb halakra számítani. Jövő nyáron dolgozni fogok, s a pénzen szeretnék venni egy komoly felszerelést. Ilyen fiatal srácok tucatjával lepik el naponta a város környéki halastavakat, stfközülük jó néhánynak a szünidei pihenést, szórakozást jelenti ez a lehetőség. Orbányos Tibi még fiatalnak számít a “szakmában«. Vele a Desedánál találkoztunk. — Nekem csak egy éves az engedélyem, azóta járok ide — A suliban tudják, hogy rendszeresen horgászol ? 1— Igen. Sőt, a barátaim útján szerettem meg ezt a SDor- tot — Szereted az állatokat? — Nagyon szeretek állat- kertbe járni. A nagypapám rengeteg háziállatot tart. Nekünk otthon csak egy kutyánk van. A halat egyébként a tányérban is szívesen látom. Kedvencem a halászlé. — Erősödik a szél. Mit gon dőlsz, ma mi akad a horogra7 — A szél talán a pontynak kedvez — meg különben szeretik a paprikás kenyerei — az a csalim. — Neked mi volt eddig a legnagyobb zsákmányod? — Egy 38-as ponty, nem tűi nagy, de nagyon finom volt. — Sokféle halat fogtál már? — Ha jól emlékezem, akadt már kárász, csuka, ponty, meg különböző szeméthalak. Tegnap például keszeges nap volt, csak az akadt néhány a horogra. — Gondolod, hogy megmarad a szenvedélyed később is? — Remélem, ha csak valami közbe nem jön! Nem tudom. Kérdően néz rám, de nyomban hozzá is teszi, határozottan: — Most nagyon szeretem csinálni... Hornyák József Versek - madarak i 2 3 4 5 a 6 i7 8 9 10 a a 11 a 12 13 m 14 IS a 16 17 a 18 ■ a a 19 a 20 2! 22 23 a 24 25 26 27 a 28 a 29 30 a 31 32 a 33 | Móricz Zsigmond A héja Száll a héja Magosán, Földre röppen , Hamisan. Tyúk: — Mit akarsz itt, héja? Héja: — Ások. Tyúk: — Mit ásol, te héja? Héja: — Kutat. Tyúk: — Minek a kút, héja? Héja: — Víznek. Tyúk: — Minek a víz, héja? Héja: — Főzni. Tyúk: — Mit főzöl, te héja? Héja: — Csirkét. Tyúk: — A magadét? Héja: — A tiedet ellopom Tyúk: — Anyja vagyok, nem hagyom! Hess! Hess! Hess l fis a héja Éhesen Tovább repült Mérgesen. tudom, kiféle lehet a tiszt úr, de bizonyosan tudom, hogy csak arról a fáról szedi a legjobb ízű almát, amit az apja ültetett. Egyik szeme elmosolyodott a királynak, a másik könnybe borult. El is érzékenykedett, meg is indult, s egy vadonatúj aranyat hajított le a gödörbe. . — No, isten megáldjon, Támadi Balázs — emelte a kezét a sapkájához. Az öreg vincellér azonban akkorát rikkantott, hogy megint csak vissza kellett fordítani a Pejkót. — Hohó, tiszt úr — kapta fel ujjongva az aranyat —, nem megmondtam, hogy teremhet még ez az almafa énnekem magamnak is?! A király elnevette magát, és még egy aranyat hajított le az öreg huszárnak, aki hálálkodva csapta össze a kezét. — Ó, bárcsak egész erdőm volna ebből a csudafából, amelyik már egynapos korában párjával termi az aranyat! Eddig van a mese a király fájáról. Az igazság pedig az, hogy minden fa aranyat terem, amelyiknek gondját viselik. VÍZSZINTES: 1. ApriVy La- I jós versének címe. 6. Település. 9. ... van, nem tévednek. 11. Használja a fogait. 12. Eprest páros betűi. 14. Nagy növény. 15. Az ozmium vegy- jele. 16. Öcska holmik. 18. Kosztolányi Dezső versének címe. 19. Ilyen szarvas is van. 20. Mássalhangzó kiejtve. 21. Félig orsó. 23. Létezik. 24. Vágja. 26. Apai. 28. Illat. 29. Ébreszti. 31. Ilyen kezelés is van. 32. Ravaszdi. 33. Erődítmények. FÜGGŐLEGES: 1. Élénk szín. 2. A lovak egyik csoportja. 3. Nyelvtani fogalom. 4. A nagy varázsló. 5. Rakás. 7. Juttat. 8. A közlekedést szol-1 gálják. 10. Házi állat. 13. A Nem is vendég című vers köt tője. 14. Különböző beállítása. 16. Késsel egyenget 17. Mássalhangzó kiejtve. 18. A világítók. 19. A Cinke című vers költője. 22. Kányádi Sándor versének címe. 23. Félig való. 24. Kérdőszó. 25. Bök. 27. Falat közepe. 30. A kör része. K. J. Beküldési határidő: 1979. augusztus 27. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: “Gyermekkeresztrejtvény«. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát augusztus 29-én, szerdán, az Otthon és család című összeállításunkban kö“öiíiik.
