Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-19 / 194. szám
V!LAßEIA£Jä!I IfiYEES-LJELEK] Akk .1,60 Ft AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 194. szám 1979. augusztus 19., vasárnap Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről Pártunk Központi -Bizottsága örömmel állapítja meg, hogy az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság más területein dolgozó kollektívák munkaverseny-felaján- lásokat tettek a párt közelgő XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli a szocialista brigádok, a kollektívák kezdeményezéseit A rövid idő alatt országos méretűvé vált mozgalom újabb tanúbizonysága a párt politikájával való egyetértésnek, a szocialista haza gyarapodását szolgáló tettrekészségnek. A felajánlások teljesítése ' számottevően hozzájárul terveink valóra váltásához; erősíti a munkához való szocialista viszonyt, amely nélkülözhetetlen forrása annak, hogy a gazdasági fejlődés nehezebb feltételei között is sikerrel előrehaladjunk. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek javításában eddig elért vívmányainkat kell megszilárdíta-, nunk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit keli jól megalapoznunk. A szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései összhangban vannák gazdaságpolitikai céljainkkal, a népgazdasági terv követelményeivel. örvendetes, hogy a felajánlások középpontjában a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség, a munka termelékenységének növelése, a termelés hatékonyságának, a termékek korszerűségének és minőségének javítása áll. A felajánlások arra irányulnak, hogy elősegítsék a külkereskedelmi áruforgalom terv szerinti megvalósítását, a gazdaságos export fokozását, az időjárás okozta veszteségek ellensúlyozását a mezőgazdaságban. A felajánlások sorában külön figyelmet érdemelnek azok, amelyek az i anyaggal, az energiával, az j importtal való takarékosságot,1 a javainkkal való gondos gaz- ! dálkodást szolgálják. A kő- j zösségnek és az egyes állair»-1 polgároknak egyaránt érdé-1 kük, hogy ezek a törekvések j munkánk és életünk minden j területén mind teljesebben ér- j vényre jussanak. A Központi Bizottságnak [ meggyőződése, hogy a ver- senymozgaiom korábbi időszakaihoz hasonlóan, a dolgozók vállalt kötelezettségeiket most is becsülettel teljesítik, s ily módon is hozzájárulnak az Így évezreden át a nép munkája éltette, tartatta fenn Hazánkat A túrkevei nagygyűlésen Apró Antal mondott beszédet Az alkotmány napja alkalmából ünnepi nagygyűlést rendezett tegnap Túrkevén, a városi sportcsarnokban az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront. A gyűlést Gyenes Gyula, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg. Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tartott ünnepi beszédet, amelyben többek között a következőket mondatta: — Harmincéves évfordulóját ünnepeljük annak, hogy megszületett a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya. Hazánk alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, népünknek a társadalmi haladásért, a szabadságért vívott küzdelmeit, az országépítő munkában élért történelmi eredményeit Joggal állapíthatja meg alkotmányunk, hogy házánkat több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalom- íormáló ereje éltette és tartotta fenn. — Az ellenforradalmi horthysta rendszer előszeretettel líivatkozott egy soha le nem írt ezeréves alkotmányra. Mi volt ennek ae állítólagos alkotmánynak a lényege? Évszázadokon át a dolgozó nép kizsákmányolása, kiszolgáltatottsága, a dolgozó milliók jogf osztottsága, az országnak kalandor háborúkba való kerge lése. — Igazi népi alkotmányt csak 30 évvel ezelőtt — 1949- ben fogadott el a magyar országgyűlés. De előbb jelentős társadalmi, gazdasági reformokat kellett megvalósítani, a szegényparasztok között szét kellett osztani a feudális nagybirtokokat és az egyházi birtokokat, államosítani kellett az üzemeket, vállalatokat, bányákat, bankokat Meg kellett szüntetni a kizsákmányolást, a dolgozó milliók jogf osztottságát. Állami irányítás alá kellett vermi az iskolákat, a kultúrát, a szociális intézményeket Rövid évek alatt dolgozó népünk legjobbjait kellett az állami élet, a közigazgat ás, a gazdasági élet, a fegyveres erők élére állítani. — Munkásosztályunk a kommunista párt vezetésével rövid évek alatt győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Az 1919-es Magyar Tanacs(Folytatás a 2. oldalon)..^ idei és a jövő évi népgazdasági I terv mind eredményesebb megvalósításához, a VI. ötéves terv megalapozásához. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek, a gazdasági vezetők, a termelés irányítói biztosítsák a versenyvállalások teljesítésének feltételeit, karolják fel és minden erővel támogassák a dolgozók alkotó kezdeményezéseit. A kommunisták, az ifjúkómmu- nisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok teljesítésében. A Központi Bizottság üdvözli a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága munkaver- seny-felhívását. Támogatja a Hazafias Népfront-bizottságok kezdeményezéseit: a település- fejlesztést, a környezetvédelmet és -szépítést szolgáló mozgalmak kibontakoztatását. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben kiemelkedő teljesítményeket nyújtó vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek az 1979. és 1980. évi eredmények alapján 25 kongresszusi zászlót és a kimagasló sikereket elérő szocialista brigádoknak 80 kongresszusi oklevelet adományoz. A kongresszusi zászlók és oklevelek átadására 1981, májas elseje alkalmából kerül sor. Budapest, 1979. augusztus 19. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága " ■ t | Bemutatkoztak a kertek mesterei Kemény, fényes húsú paprikák és paradicsomok megannyi változata, óriás bogyójú szőlőfürtök, katonásan sorakozó körték — és ki tudná fölsorolni a zöldségek, gyümölcsök megszámlálhatatlan sokaságát, amply három napra a boglár lel lei iskolába költözött! Formák, színek, illatok, termények kavalkádja, olyan kiállításban, olyan minőségben, hogy az ember ámulatba esik. Valóban mesterek remekei,: akik korán kelnek, későn fekszenek, es ha az időjárás vagy a munka úgy kívánja éjszakájukat is kisebb-nagyobb kertbirodalmukban töltik. Most ötödik alkalommal rendezte meg Boglárlellén a Hazafias Népfront mellett működő megyei kertbara'.szövetség, a Mészöv, a mezőgazdasági kistermelésben érdekelt szolgáltató vállalatok, intézmények a kiskertek mestereinek . vándorkiállítását, melyet ezúttal színvonalas galambkiállítás is kiegészít. A- kertbarátmozgalom sok- odalúságát jól tükrözi ez a versenykiállítás. De kifejezi azt is, ami a kertbarátszövetség tegnap délelőtti közgyűlésén elhan^ott: terjed, szinte hétről hétre új híveket. szerez magának ez a mozgalom. Hagyománnyá vált a kertmesterek évenként ismétlőd bemutatkozása és hagyomány a legjobbak megjutalmazása is. Ezen a kiállításon több miTtt negyven kistermelő képviseli a mozgalmat, valamennyiük munkáját oklevéllel ismerték el. Ezenkívül a fogyasztási szövetkezetek, a megyei tanács, a Hazafias Népfront, az Agroker. a keszthelyi egyetem kertészeti tanszéke összesen huszonnyolc tárgyjutalommal díjazta a kiemelkedő eredményt elérőket. A megyei tanács egyik serlegét a boglárlellei áfész kapta termelést szervező, segítő munkájáért, a másik serleget Czinkóczi Géza toponári kistermelő házikerti traktoráért, eszközeiért. A Hazafias Népfront nagydíját 1 Formadi Sándor bonnyapusztai kertmesternek ítélték oda. Mert ő és a többi fel nem sorolt társa valóban mestere a kertnek. MINDENNAPI ALKOTMÁNYUNK Azon gondolkozom, mi a hétköznapi viszonyunk az alkotmányhoz. Mert ünnepi viszonyunk világosabb. Az alkotmány ünnepén eszünkbe jut, hogy fölemlegessük büszkeségünket és eredményeinket; talán néha még azt is, hogy nagyjából számba vegyük, mit valósítottunk már meg belőle. Jogos ez? Jogos a büszkeség és az eredmények számbavétele? Természetesen jogos. Hiszen miután oly sokáig emlegettük a mi — valójában sohasem létezett — ezeréves alkotmányunkat, most végre, és évtizedek óta, van valóságos, szocialista alkotmányunk. Nem árt ezt éppen most, életbe lépésének harmincadik évfordulóján hangsúlyozni. Az ünnepi megemlékezést pedig igen nagymértékben fokozhatjuk azzal, ha mellé iktatjuk a másik megemlékezést. Arra, hogy valójában mi már nem is harminc, hanem hatvan esztendővel ezelőtt megalkottuk első szocialista alkotmányunkat, és nem is akármilyet. ■ Ezerkilencszáztizenkilenc júniusában a Tanácsok Országos Gyűlése elfogadta azt az alkotmányt, mely a magyar történelem első szocialista alkotntá,nya volt, egyben az európai, sőt a világtörténelem második szocialista alkotmánya. Ezek az évszámok jelzik a magyar munkásosztály és a magyar nép valóságos történelmi helyét-szerepét az európai népek családjában. Jogos hát az ünnep és a büszkeség. Különösen, ha ezeknek az alkotmányoknak elvi következet ességére gondolunk. És arra, hogy a Tanácsköztársaság alkotmányav például nemcsak szavakba foglalta a nemzetiségek jogait, nyelvhasználatát, hanem a történelemtől kapott oly rövid idő alatt is hozzáfogott a nemzetiségek autonómiájának megvalósításához. Arról már többet szoktunk beszélni, hogy mi mindent sikerült megvalósítanunk d negyvenkilences alkotmányunkból. Sőt, már azt az elvet — és gyakorlatot is — magáévá tette a közvélemény, hogy időnként felül is kell vizsgálni az alkotmányt, s amit megvalósítottunk, amin túlhaladtunk, azon változtatni kell. Azaz följebb vinni a megvalósítandó célok mércéjét a szocialista fejlődés lépcsőjén. De azt hiszem, még azt tartjuk természetesnek, hogy az ilyen kezdeményezések csak felülről indulhatnak ki, hogy a szövegmódosítás feladatai is csak ünnepi feladatok. S ez elsősorban azért van így, mert a hétköznapi viszonyunk még 'nem elég világos az alkotmányhoz. Azt hiszem, nem árt épp ezen a kétszeres történelmi évfordulón, ezekben az ünnepi pillanatokban szóvá tenni azt, hogy a legfontosabb éppen a hétköznapi viszonyunk a Magyar Népköztársaság alkotmányához. Minden állampolgárnak nemcsak jogai, de kötelességei is vannak. Kötelessége éberen őrködni az alkotmány betűjének és szellemének megvalósulásán, és végrehajtásán, s főleg és legfőképpen az alkotmányba foglalt feladatokban részt vállalni, ha szükséges: részt követelni. Sokszor kényelmetlenségekkel, itt-ott veszélyekkel is jár még a jó ügy melletti kiállás. De a szocialista alkotmány, amelynek előnyeit fenntartások és kételyek nélkül élvezzük, azt is elvárja minden állampolgártól, hogy ha kell, kiálljon, sót kockáztasson is, amikor szükséges. Hiszen most már nem az életet kell kockáztani, mint a Tanácsköztársaság alkotmánya védelmezőinek; legföljebb a kényelmet. Akik a világ egyik első szocialista alkotmányát megfogalmazták, nagyon is tisztában voltak vele, hogy a dolgozók világának1 békéje, a szocialista termelési és társadalmi rend megteremtése nem szavak, határozatok és szép pózok kérdése. És ha nem is gondolták, mily hosz- szú évtizedekig tartó küzdelem, de azt tudták, hogy liosz- szú és keserves küzdelem kérdése. Ebben a küzdelemben ma már mind kevesebb a keserv és mind több az öröm. De küzdelem maradt. A hétköznapok küzdelme. Erre is gondoljunk az ünnepnapokon. ÉLJEN AUGUSZTUS HÚSZADIKA!
