Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 R Alkotmány-napi nagygyűlés Debrecenben Győri Imre mondott ünnepi beszédet Alkotmány-napi nagygyűlést rendezett pénteken Debre­cenben, a városi sportcsarnokban a Hazafias Népfront Haj- Uu-Bihar megyei és debreceni bizottsága. A nagygyűlésen részt vettek a debreceni üzemek, vállalatok, intézmények uolgozói, valamint munkások és termelőszövetkezeti tagok a megye más településeiről. A Himnusz elhangzása után Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára mon Jött megnyitót, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta meg beszédét Bevezetőben, az államala­pító I. Istvánra emlékezve, s alkotmányunk törvénybe ikta­tásának 30. évfordulóját mél­tatva azt hangsúlyozta: — István király óta alkot­mányunk elfogadásáig kilenc é i fél évszázadon át sok viharral, küzdelemmel tér­ítés esemény zajlott le ha­zánkban, amely mind ré­sze a magyar történelemnek. Haladás és reakció, úri ra­vaszkodás, kizsákmányolás és véres osztályütközetek, győzel­mek és vereségek, a kilátásta- lanság és a nyomor évszáza­dai, a felcsillanó remények, a tespedés és az önfeláldozás, a félgyarmati sor és a függet­lenség, a küzdelem az elnyo­más ellen a. szabadságért — egyszóval mindaz, ami a dol­gozók osztályrésze volt a múlt századokban. Népünk ezeréves múltjának elégtételét kapta meg, amikor a most 30 éves alkotmányunk kimondta; a Magyar Népköztársaság »a munkások és a dolgozó pa­rasztok állama'“, s ennek meg­felelően »minden hatalom a dolgozó népé«, — Népünk védi, óvja amit két keze munkájával megte­remtett A magyar munkás, a termelőszövetkezeti paraszt, az értelmiségi nagyra becsü­li mindazt amit eddig elér­tünk- Az idők szavára hall­gatva, a kor magasabb köve­telményeihez igazodva akar dolgozni, tanulni, élni, mert tudja, hogy csak így védheti meg eddigi eredményeinket teremtheti meg a továbbjutás feltételeit formálhatja még- inkább szeretett otthonává szocialista hazánkat — A társadalom magasabb normáihoz, a megnövekedett feladatokhoz való igazodás nem egyszerű dolog. A munka szigorúbb követelményeit a szorgalmas ember egyetértés­sel fogadja, de sokan nem lel­kesednek érte. Azok a terhek sem lebecsülendők, amelyeket a népgazdasági egyensúly helyreállításának folyamatá­ban, a továbbhaladás feltéte­leinek biztosítása érdekében mindannyiunknak vállalni kellett Az a nagy történelmi lecke, hogy meg kell olda­nunk a népgazdaságban az intenzív szakaszra való átál­lás feladatait, hogy tudásban és készségben fel kell nőnünk a gazdálkodás, az építés ma­gasabb követelményeihez. Ez nemcsak egész népünk jövőjét érintő átfogó nemzeti Prog­ram, hanem az elmúlt évtize­dekben kikovácsolódott nem­zeti egységünk egyik nagy próbája is. — Ilyen körülmények kö­zött különösen magasra érté­keli ük, hogy népünk szorgal­mas munkája révén, az ötéves terv fő céljainak irányába:: tevékenykedve figyelemre méltó haladást értünk el a külső gazdasági feltételek ne­hezebbé válása ellenére is. A szónok ezután felidézte az MSZMP Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésének helyzetértékelését, majd az idei aratásról szólott. Hangoz­tatta: a mezőgazdaság dolgo­zói minden lehetséges terüle­ten arra törekedtek, hogy el­lensúlyozzák az időjárás által okozott károkat. A májusi aszály és az esős aratás az emberi helytállás próbája volt. A Központi Bizottság titká­ra ezt követően arról beszélt, hogy hazánkban mélyek, élet­erősek a szocialista rend gyö­kerei. Szilárd a munkásosz­tály hatalma és annak leg­főbb politikai alapja, a munkás—paraszt szövetség. A párt és a munkás- osztály vezető szerepe ér­vényesül Eddigi eredmé­nyeink megőrzésének, a lehet­séges további előrelépésnek biztosítéka, hogy erősödött népünk összeforrottsága, a Magyar Népköztársaságban a belpolitikai helyzet nyugodt, kiegyensúlyozott Ezt újólag megerősítette a július 23-án életbelépett kormányhatáro­zat megértő társadalmi fogad­tatása. Pártunk a dolgozók véle­ményére, állásfoglalásának megismerésére mindig is, de most különösen nagy gondot fordított A lakossági vélemé­nyek ismeretében, meggyőző­déssel mondhatjuk, hogy az emberek nagy állampolgári fe­lelősséggel vették tudomásul az intézkedések szükségessé­gét A közélet fórumain el­hangzott megnyilatkozások ugyanakkor nagy tenniakarást is tükröznek annak érdeké­ben, hogy enyhüljenek a kö­zös gondok, és népgazdasá­gunk fejlődése kiegyensúlyo­zottabbá váljék. Belpolitikai életünk felpezs­dült erősödött az elkötele­zettségről, a tenniakarásról ta­núskodó kiállás, a nemkívá­natos jelenségeket elítélő kri­tika. Ez így van rendjén. Na­ponta tapasztaljuk, ezért meg­győződéssel valljuk, hogy a párt és a tömegek egyet akar­nak. Azonos problémákat azo­nos módon látnak, és ugyan­azokat a megoldásokat sürge­tik, azonosan ítélik meg a fejlődés lehetőségeit Azt bí­rálják, amit a mi pártunk is. Ez egészséges dolog. Hazánk egész népüiik látja hasznát annak, ha felgyorsul azoknak a határozatoknak a végrehaj­tása, amelyeket a párt az el­múlt esztendőkben a gazdasá­gi és az állami élet fő terü­leteire hozott lehetőségeink kiaknázása érdekében. A lakosság politikai érettsé­gét, fegyelmét konstruktív magatartását pártunk és kor­mányunk nagyra értékeli, ez a vezetést elhatározottságá­ban megerősíti, az újólag meg­nyilvánuló bizalmat m&y le-1 lelcsségérzettől áthatva veszi tudomásul — és cselekszik is. Már eddig is születtek olyan rövidebb és hosszabb távra szóló intézkedések, amelyek ( eredményeink stabilizálását, s a további előrelépést szolgál­ják. Ezek sorába tartoznak a iegutóbbi, takarékossággal kapcsolatos döntések is. ame­lyek az államháztartást, de közvetlenül az állampolgáro­kat is érintik: nem az élet ei- szürkülését hozzák, hanem elősegítik a közös értékei: megóvását, megbecsülését. Tevékenységünkben az a legfontosabb, hogy továbbra is úgy egyengessük a termelés, a gazdálkodás feltételeit, hogy azok szabad utat teremtsenek a dolgozók kezdeményezései­nek, a felelősséggel végzet’ hatékony munkának; segítsék elő szükségleteink kielégítését, a nemzetközi munkamegosz­tásban való eredményes rész­vételünket; járuljanak hozzá, hogy a magyar munka terme­kéinek pozíciói javuljanak a világpiacon, a nemzetek gaz­dasági együttműködésében és versenyében. A Központi Bizottság titká­ra elismeréssel szólt a pár­tunk XII. kongresszusának é* a hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére in­dult munkaversenyről, össze­gezte a nemzetközi helyzet alakulását, s így fejezte be ünnepi beszédét: — Ma államunk minden hű polgára a hazának egyformán édes gyerme­ke, s (minden dolgos ember tisztességben megélhet. A ma­gunk, a családunk, kisebb-na- gyobb közösségünk, az ország sorsának jobbítására irányuló szándék vezérel bennünket. Ki merem mondani a méltat­lanul ritkán használt szót: a hazaszeretetei! De mindjárt hozzá is teszem: a hazát, a szülőföldet igazán szeretni úgy lehet, ha vigyázunk arra, hogy a nemzet ne maradjon el a történelem a fejlődő élet ki vánalmaitó, ha együtt és egy­szerre szolgáljuk a haza sor­sát, az emberi haladás és ben­ne az egyéni boldogulás ügy éti A beszéd elhangzása után úttörők virágcsokrot, a földesi Rákóczi Termelőszövetkezet fiataljai pedig új búzából sü­tött kenyeret adtak át a Köz­ponti Bizottság titkárának. A nagygyűlés keretében kap­ta meg a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium termelési nagydíját több éves, folyama­tos, kimagasló gazdálkodási eredményeiért. Az oklevelet, a serleget, valamint a kitünte­téssel járó százezer forint ju­talmat Győri Imre adta át Gonda Sándornak, a kiváló szövetkezet címet huszonhat- szor elnyert Vörös Csillag Tsz párttitkárának. A nagygyűlés az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Korom Mihály és Maróthy László az ifjúgárda szemlén T>r. Korom Mihály az MSZMP Közponit Bizottságá­nak titkára pénteken meglá­togatta az Ifjú Gárda tizedik országos szemléjét. A szemle, mint ismeretes Győr-Sopron megyében zajlik le, a 19 me­gye és a főváros legjobb if- júgárdistáinak részvételével. Korom Mihályt a győri Pe­tőfi Sándor ifjúsági házban dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára fo­gadta. Jelen volt Háry Béla, a Győr-Sopron megyei Párt- bizottság első titkára is. A szemle vendégei ezt kö­I vetően meghallgatták Varga ' Lászlónak, a KISZ Központi Bizottsága titkára tájékoztató­ját az ifjúsági szövetség ha­zafias, honvédelmi nevelő munkájáról, az ifjúgárda sze repérőL, majd a szemle köz­pontját, a győri kempinget keresték fel. Végigjárták a fiatalok harci túrájának útvo­nalát, megtekintették az éj­szakai táborhelyet, elbeszél­gettek az ifjúgárdistákkal. A látogatás az Ifjú Gárda országos és megyei parancsno­kaival, valamint a szemlére érkezett munkásmozgalmi ve­teránokkal való találkozással ért véget (MTI) Számítógépes mintarendszerek Egy ember kczsli. a Borsodi Szénbányák Válla- l_t i,ülnöki aknaüzcmébcn új típusú, magyar gyártmányú elővájógép kezdte meg a termelést. A nagy teljesítményű gép, amelyet egy ember irányít, két és félszer többet ter­mel, mint a hagyományos, robbantásos módszerrel dolgozó tíz tagú vájárcsapat, A képen: Az F—8-as a frontfejtésen. Kitüntetés népfrontaktiváknak A megyei népfrontmozga­lomban hosszú évek óta ered­ményesen tevékenykedő akti­vistákat, példaadó társadalmi munkát végző különböző fog­lalkozású és korú somogyiakat köszöntött tegnap Kaposváron, a Kapós-szálló tanácskozó ter­mében Rostás Károly, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságának elnöke. A rendezvé­nyen megjelent Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és Sugár Imre, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se. Sándor Mária, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárhelyettese méltatta az al­kotmány, augusztus 20-a hár­mas jelentőségét. A jelen idő­szakról szólva emlékeztetett az egyre erősödő munkaverseny- mozgalomra, amely pártunk XII. kongresszusa és felszaba­dulásunk 35. évfordulója tis- teletére indult, s azóta is mind több üzem és munkahelyi kö­zösség csatlakozik hozzá So- mógyban is. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára átad­ta az Országos Tanács elnök­sége által adományozott Nép­front Munkáért kitüntető jel­vényt Raffai Imréné ' csurgói művezetőnek, a megyei nép­frontbizottság tagjának; Sipos Sándomé íonyódi takarítónő­nek, a körzeti népfrontbizott­ság elnökének; Talpas István- né kaposvári főelőadónak, a városi népfrontbizottság tag­jának; dr. Kanyar Józsefnek, a Kaposvári Állami Levéltár igazgatójának, a HNF Orszá­gos Tanácsa tagjának, a ka­posvári városi népfrontbizott- ság elnökének; Knébel József szorosáéi tsz-tagnak és farkas Dezsőnek, a megyei nép­frontbizottság politikai mun­katársának. E kitüntetés bir­tokosa lett Tari János kapos­vári nyugdíjas, a megyei pe­dagógiai munkabizottság elnö­ke, s ugyancsak a Népfront Munkáért kitüntető jelvényt vette át tegnap Budapesten Farkas László, a marcali Vö­rös Hajnal Tsz erdészeti bri­gádvezetője, városkörzeti nép­frontelnök. A megyei népfrontelnökség által adományozott Kiváló Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt hét munkahelyi kö­zösség és ötven dolgozó vette át a tegnapi ünnepségen, öt kollektívának a Kiváló Tár­sadalmi Munkáért emlékpla­kettet adta át a megyei nép­frontbizottság titkára. A kitüntetettek nevében a szárszói Kovács Imre, az áfész szövetkezet politikai munka­társa . mondott köszönetét — igencsak rendhagyó módon: saját költeményével, a haza­szeretetre buzdító versével kö­szöntötte az aktivistákat, a kiváló társadalmi munkásokat, a rendezvény elnökségét. A Központi Fizikai Kutatóintézet Mérés- és Számítástech­nikai Kutatóintézete miniszámítógépes mintarendszereket dolgoz ki különböző alkalmazási területekre. Ilyen a labor­automatizálás, az ipari folyamatellenőrzés és -szabályozás. A 7 első ügyvitelgépesítési mini számítógéprendszer 1976- ban jött létre, a Pénzügyminisztérium számítóközpontjával együttműködve. Képünkön: A TPA 11—40-es mini számító- géprendszer bemérése, * Hiánysík a csapadék A nyár eleji aszály után a mezőgazdák sokfelé ismét gondban vannak; ha nem is olyan mértékben, mint Ko­rábban, de jelenleg is hiány­zik a csapadék. Július köze­pe óta országosan csak 10— 60 milliméternyi csapadék hullott, s ez a mennyiség — tekintetbe véve a 28—30 fo­kos meleget — sem bizonyu’t elegendőnek a növények víz­ellátásához. A talajnedvesség az ország középső részén, va­lamint a déli vidékeken túlsá­gosan alacsony, helyenként alig haladja meg a kritikus 20—25 százalékos értéket. Ezeken a vidékeken, valamint a rosszabb vízgazdálkodású, sülevényes talajokon a kapás- növények, mindenekelőtt a kukorica a szárazság tünetét mutatja: amikor a szél fút zörögnek-csörögnek az elszá radt levelek. A kisebb esők augusztus elején alighogy elverték a port a határban. Arra mar többnyire nem voltak elegen­dők, hogy tartósan feliiditsék a növényállományt. Különösen hiányzik az eső a nagyobb kukoricatermelő vidékeken, Szolnok, Békés, Pest, Tolna és Fejér megyében és a a bara­nyai tájon. Az átlagosnál va­lamivel kedvezőbb a helyzet jelenleg az északkeleti vidé­ken, továbbá a nyugati or­szágrészeken, ahol viszonylag jó volt a nyári csapadék. Pél­dául az északkeleti országré- ken augusztusban is nagy te­rületek kaptak 50 milliméter esőt. Egyelőre nehéz véleményt mondani arról, hogy a jelen­legi szárazabb időszak hogyan befolyásolja majd a kapásnö­vények hozamát Kétségkívül romlottak a termesztők esé­lyei augusztus második tíz napjában, miután az esőzések jóformán teljesen elmaradtak. A kukorica — szerencsére már túl van a tenyész-szezen kritikus pontjain. Legutóbb a csőképzés volt ilyen »nehéz szakasz«, amikor a növényál­lomány nagyobb mennyiségű nedvességet igényelt. A sze­mek fejlődéséhez, kitelitridé- séhez is szükség lenne azon­ban az esőre, különösen azo­kon a vidékeken, ahol arnúgy- is alacsony a talaj méiyebb rétegeinek vízkészlet*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents