Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

Hogy érzi magát a munkahelyén? Hz érvényesülés kaptatóin Ml lehet ma egy üzemi munkás? Meddig juthat az érvényesülés grádicsain? A lehetőségek elvileg kor­látlanok. A segéd- és betaní­tott munkást szakmaszerzésre ösztönzik, a szakmunkás kö­zépiskolában, majd felsőfokú oktatási intézményben tanul­hat, különböző tanfolyamokat végezhet, és nagy valószínű­séggel ennek megfelelően he­lyezkedik el a munkamegosz­tás valamely posztján. A megvalósulás folyamatában rendkívül fontos az egyén akaratereje, 'törekvése, kitar­tása, amit nem pótol, csak se­gít a munkahely anyagi és erkölcsi támogatása. A lehetőségekkel sokan él­nek mind az öt gyárban. Jel­lemző adat, hogy a megkérde­zett betanított és segédmun­kásoknak mintegy a fele sze­retné képezni magát valami­lyen formában. A szakmun­kások jó része is — csaknem 40 százaléka — kinyilvánítot­ta tanulási szándékát. A tovább-, Illetve feljebb- jutás alapfeltétele tehát az is­meretszerzés, szervezett kere­tek között. Így iátja ezt a dol­gozók többsége is: a kért, erre utaló kérdés összesen 55 szá­zaléknyi szavazatot kapott. Igen ám, csakhogy emellett igen előkelő helyezéshez ju­tottak olyan eszközök is, ame­lyek — enyhén szólva — ide­genek társadalomépítő el­veinktől. Az »ügyes hel.yezke- dés«-ről és a »jó összekötte- tés«-ről van szó. (Az előző 25, az utóbbi nyolc százaléknyi első helyet szedett össze.) Lesújtó vélemény káder­munkákról; vajon valóban itt tartanánk? Hogy a dolgozók harmada nem a valós értékek érvényesülését látja egy-egy kiemelésben, hanem az elvte­len összefonódást, a magamu­togató, törtető magatartást, a talpnyalóst, a hízelgő modort véli a legcélszerűbb húzó- és nyomóerőnek az érvényesülés kaptatóin? Azt hiszem, a valós helyzet nem ennyire elszomorító. Fi­gyelembe kell ugyanis ven­nünk, hogy a dolgozók tuda­tában nem mindig tükröződ­nek helyesen íz emberi kap­csolatok, viszonylatok, maga­tartási vonások. Ha például azt észlelik, hogy egyik társuk a szokásosnál gyakrabban ke­resi föl a gyártáselőkészítőket, többet beszé'get a csoportve­zetővel. a művezetővel, netán együtt járnak haza. többen hajlamosak elvtelen összefo­nódási, feltételezni. Pedig le­het- hogy' csak arról van szó: társukat behatóbban érdekli a szakmája, újításokon töri a fejét, vagy képezni szeretné magát. A feletteseivel a ma­gasabb szakmai igény fűzi össze. Tagadhatatlan, hogy a fő­nök és a beosztott között másféle kapcsolat is lehetsé­ges — gyerekkori barátok, katonatórsak voltak, közö6 hobbijuk van, szomszédok stb. Elképzelhető, hogy az ilyen -viszony esetenként jog­talan előnyökben is megnyil­vánul. A fenti mutatókban ki­fejezett szubjektív i/életben természetesén elsősorban az ilyen jellegű kapcsolatok hú­zódnak meg. Ezért nem intéz­hető el kézlegyintéssel ez a jelzés: figyelmesebb és nyi­tottabb kádermunkára kell ösztönözze a politikai és gaz­dasági vezetőket. Más a helyzet a mozgalmi tevékenység érvényesülési esz­közként való megjelenésével. 9 százalékos első és 24 száza­lékos második helyezése reá­lis értékelésnek mondható. A válaszokból azt már nem tud­juk kideríteni, hogy mennyire tartják helyesnek a tevékeny­ség figyelembe vételét. Ter­mészetes ugyanis, hogy egy- egy előrelépés kapcsán mér­legre kerül a jelöltek politi- tikai magatartása, közéleti ér- dexlődése- társadalmi aktivi­tása i6. Ezt azonban még nem mindenütt tartják fontos szempontnak a dolgozók. A, viszonylag kedvezőtlen közvé- , leményi megítélés éppen ezért gyakran abból táplálkozik, hogy esetenként valamely irá­nyító posztra kiszemelt mun­kás a szakmájában nem a legkiemelkedőbb dolgozó, ügyességben, manuális kész­ségben, esetleg tapasztalatban elmarad a legjobbaktól. Am­bíciója, elméleti fel-készültsé­ge, politikai képzettsége, szer­vezőkészsége, egyéb vezetői rátermettségre utaló vonásai révén mégis ő kapja meg a magasabb beosztást, mégpedig úgy, hogy mindent összevetve érvényesül a szükségszerűség a kiválasztásban. A zavart rendszerint az okozza- hogy sokan nem hajlandók tudo­másul venni: nem bizonyos, hogy a legjobb esztergályosból lesz a legkiválóbb művezető. Paál László (Folytatjuk.) Megnyílt a pécsi ipari rétsér Somogyiak a termékbemutatón Tegnap délelőtt ünnepélye­sen nyitotta meg a pécsi ipari vásárt dr. Nagy József, a Ba­ranya megyei Pártbizottság első titkára. A Köztársaság téri iskolákban rendezett ter­mékbemutató az első n^pon 14 órától fogadta a közönsé­get. A hat pavilonban össze­sen ö ezer négyzetméter aiap- területan, a szabadtéren pedig 15 ezer négyzetméteren mu­tatja be a termékeit a 259 vállalat és szövetkezet. Kö­zöttük több somogyi cég is van. A vásámyitás utáni e'ső szakmai rendezvény a Kiváló Aruk Fóruma volt. A megkü­lönböztető háromszög viselé­sére jogosító igazolványt azok­nak a termékeknek ítélik oda, amelyek tartósan ió mi­nőségűek, állandóan kapha­tók a kereskedelemben. A szi­gorú szakmai vizsgálaton a közelmúltban esett át a Ke- mikál Építőanyag-ipari Válla-' lat Szileton—R elnevezésű | csemperagasztója. A megkü­lönböztető jelzés viselésére jo­gosító oklevelet a Kiváló Áruk Fóruma titkárságának szakmai rendezvényén adták át Nádor Ottó igazgatónak. A vállalat. — érthető okokból — kiállítási területén feltűnő he­lyen mutatja be ezt a termé­két. A látogatók figyelmét felhívják egy másik gyárt­mányra is: az Akropol elne­vezésű mosható belső festék­kel a közeljövőben pályáznak majd a megkülönböztető há­romszögre. A bemutatón egyébként szinte minden olyan terméket kiállított a vállalat, mely a kislakásépí- tőknek és a lakásfelújítás* végzőknek hasznos lehet. A barcsi gyárukban készülő Fli- zin és Breplaszta már koráb­ban megkapta a kiváló jelet, — A pécsi vásár különösen jó propagandája a barcsi ter­mékeknek, hiszen közel van ide a gyár, és azok látják itt gyártmányainkat, akik — ha vásárolni akarnak — Barcsra mennek. Még egy barcsi termék lát­ható a pécsi vásáron: a Tü- zép Vállalat kiállításán, az építőanyagok között mutatják be a mészhomoktéglát, a So­mogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat termékét. A derék magasságúra rakott falban nemcsak fehér, hanem piros színűre festett mészho­moktéglát is bemutatnak. A ruházati ipar a D pavi­lonban rendezte meg sereg­szemléjét. Alighanem a vásár legszínesebb bemutatója ez: nemcsak a forgalomban levő cikkekkel ismerkedhet meg a látogató, hanem azt is bemu­tatják. hogy milyen tervekkel foglalkoznak a gyárak. A Ka- I pbsvári Ruhagyár kiálLításá- I nak dekorációja rendkívül J egyszerű: a nemzetközi gyer­mekév emblémája és mosoiygó gyermek portrék fogadják a látogatókat, A kiállított ter­mékek többsége is a kamasz- sorhoz közeledő nemzedék öltöztetését segíti. Az áruk egy része szinte minden bolt­ban megtalálható már. Új­donságuk a Joker-farmer, amelyből több ruhát is kiállí­tottak. Egy emelettel lejjebb a j csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet mutatkozik be: ösz- szesen 45 féle ruházati cikket állított ki, A gyermekruhák meilett a szabadidő-öltözékek számítanak érdéi;! ödésre. A szövetkezet vasipari részlege is kiállító a vásáron: bemu­tattak a galvanizáló berende­zéseket és — új termékként , — az éíelszekrényt. Mint el­mondták, ezt a rendkívül praktikus berendezést olyan üzemi konyháknak ajánlják, ahonnan el is viszik az ebé­det. * Dél-Dunán.túl konzervipara i6 bemutatkozik a vásáron. A pálosi és a szigetvári gyár mellett elhozta termékeit a Nagyatádi Konzervgyár. Kü­lönböző befőtteket, zöldbab-, zöld borsók onzerveket, puding- almát mutatnak be. A láto­gató hasznos füzettel távozik a kiállításról: szakemberek adnak ebben tájékoztatást ar­ról, hogy miként lehet ízlete­sen és gyorsan elkészíteni a különböző könzerveket. Az é’elmiszer- és vegyipari kiál­lítás a főbejárat mellett, az A pavilonban kapott helyet. A B pavilon pedig a vas- gép- és műszeripar kiállító területe. Itt egyebek között bemutatkozik a Mechanikai Művek: a Marcaliban gyár­tott termékeit is ismerteti meg a látogatókkal. A főbejárat szabad terület az. Auigker, kiállítása. Gépkocsiápolási cikkeket, au­tóbuszokat helyeztek el. Két teherautóról a magasba me­rednek a- KCR-daruk. Az anyagmozgatás és a rakodás- gépesítés nagy fe'adaiának megoldásában a Kaposvári Mezőgép Vállalat. ' vesz részt ezekkel a darukkal. A vásárra százezernél több látogatót várnak, s aki ide érkezik, azt sokféle program várja. A vásárral ggyidőben nyitotta meg kapuit a Pécsi Nyári Színház. A kiállítási területen pedig divatbemuta­tót tart a Magyar Divatinté­zet és az OKISZ Labor. Dr. Ív. I. , Így látja a vb-titkár Somogyszob fontos vasúti csomópont megyénk délnyu­gati részén. A vohatok indulá­sára. csatlakozására sokan várnák az állomás épülete előtt és a várótermekben; szá­mos továbbutazó autóbusszal érkezik a környező települé­sekről. Aki ismeri a helybeli­eket, megállapíthatja, hogy a várakozók között jó néhány somogyszobi is található, ök az ingázók, legtöbbjük Nagy­atádra utazik a munkahelyé­re reggelente. Völgyi Margit, > a somogy- szobi -tanács vb-titkára, har­madik éve látja el feladatát ebben a térségben. Gondok­ról, megoldásra váró problé­mákról beszélgettünk a mi­nap: arról, milyen helyzetet szül a községben az ingázás. — Somogyszobnak és külte­rületi településeinek — Dar- vaspusztának, Kaszópusztának, Kanízsabereknék és Nagyba- rátipusztának — együttvéve mintegy kétezer-száz lakosa van, a közigazgatási körzetbe tartozó Bolhásnak pedig hét­száz. A szobiaknak helyi munkaalkalmat ad a vasút, a csurgói Napsugár szövetkezet varrodája, a budapesti Gön­gyölegellátó Vállalat üzem­egysége és a termelőszövet­kezet. A varrodában ötven nő, a göngyölegellátónál het­ven nő és férfi talál kereseti lehetőséget; jó néhányan az erdészet, s a nagy barátiak szinte kivétel nélkül a Dél- somogyi Állami Gazdaság ot­tani kerületének dolgozói. Az utóbbiak nagy része lakást is kap a gazdaságtól. Somogyszob és a külterüle­tén levő lakott helyek mun­kaképes lakosságából 548-an a lakóhelyükön helyezkedtek el. 406-an (!) máshová járnak dolgozni. Bolháson 221-en dol­goznak a lakóhelyükön és 150- en ingáznak. EZ a közigazga­tási terület igencsak gazdag munkaerőforrása a közeli üze­meknek, főként a nagyatádi­aknak. A vb-titkár szavaiból következtetve nem mérsék­lődő, inkább gyorsuló folya­matról van szó. — Csökken a közös taná­csokhoz tartozó települések lé- lekezáma, mert azok közül, akik egy ideig csak dolgozni jártak el, mind többen elköl­töznek. Többnyire Atádra. ugyanis a legtöbbjüknek ott van a munkahelye. A Hazaíias Népfront köz­ségi bizottsága rendszeresen megszervezi az. eljáró dolgozók fórumát, s erre meghívják azoknak a gyáraknak. üze­meknek a vezetőit, melyekben a községbeliek dolgoznak, j Megbeszélik, hogyan lehetne : segíteni a munkába járók közlekedését. Sok fórumon szóba került, hogy az ingázók I miként kapcsolódhatnának be ■ jobban lakóhelyük közéletébe. Sajnos, visszatérő ez a téma. s úgy tetszik, nem jutunk előbbre a megoldással. Aki Átadón dolgozik, majd mun­ka után hazajön, fáradt, s az 1 otthoni tennivalók éppen ki­töltik a pihenés mellett még í megmaradó szabad idejét. Vannak, akik ki is mondják: | ne várjanak tőlük semmit, j Igaz, a fásításban, a virágost- j tasban részt vettek, de a na- ; gyobb feladatok megoldásában i csak a helyi szocialista brigá- j dókra — például a varrodá- [ sokra, a vasutasokra — szá­míthatunk. Ha a murtkahelyü- : kön valamilyen társadalmi munkát végeznek — például kommunista szombaton vesz- 1 nek részt,' a-ról igazolást hoz­nak. és mi úgy tekintjük, mintha itthon teljesítették volna. Persze, a községnek a" tenne jót. ha ezt a munkát it! vállalnák ... A helyi rendezvényeken va­ló részvételen, a megjelenésen ugyancsak érződik, hogy sok az ingázó. A kulturális ese­mények, a programok magú- i kon viselik ennek a jegyeit. Az adatokból következtetve szá­zával vannak olyan dolgozok, akik így vagy úgy, de min­denképpen veszítenek — azon túl, hogy a lakóhelyük és a munkahelyük Í6 kárvallott. Az eljárásnak van még egy kellemetlen következménye. Az áiész nem látja el kielé­gítő módon a községet. Ez a gondunk szintén sok tanács­kozáson, értekezleten elhang­zott már. Ebben szerepet játszhat az a feltételezés, mely szerirt az ingázók Nagyatád­ról. Kaposvárról hozzák a csa­lád ellátásához szükséges cik­keket. tehát indokolatlan a helyi'fejlesztés. Pedig a lakos­ság többségére is gondolni kellene: azokra, akik otthon élnek, ilt dolgoznak, s nincs módjuk munkából haza jövet a városból hozni a közszükségle­ti cikkeket. Átmeneti gondok — mond­hatnánk. csakhogy ez így nem igaz. A vb-titkár szerint — és magunk is ezt tapasztaltuk — az ingázó falu fejlesztése, szé-1 pítése többnyire kimerül ab- j ban. hogy ki-ki rendben tartja, csinosítja a portáját. Somogy- szob központi jellege, fejlődé- j se — mert ezt azért nem le- j hét vi'atni — a csökkenő lé- lekszám ellenére garantálja, hogy sohasem tut a kihalt te- j lepü'.ések sorsára. E re biztosi Sítek a községet magukénak • érzők tettvágya, renriszeretete. s a tanács vezetőinek igyeke­zete. Hernesz Ferenc Az első futómű ellenőrzése Uj műszaki állomás Kaposváron Tizenhatmillió forintért épült fel a KPM Autófel- ügyelet somogyi vizsgáló csarnoka Kaposváron. A legkor­szerűbb műszerekkel ellátott állomáson rí személyautók, a teherautók, a munka- és erőgépek mfszaki vizsgázta­tását végzik el. ötven kocsit ellenörizneJc naponta, a ve­zetőnek ki sem kell szállnia. 20—30 perc alatt elkc z’il- nck, és ha jó a jármű, a szélvédőre odaragasztják ’a bélyeget. A korszerű üzemcsarnok Szénmonoxid mérés Új váróterem Seremetyevón Üj, az utasok kényelmét szolgáló korszerű berendezé­sekkel felszerelt, óránként 1200 személy fogadására alkalmas várócsarnokba érkeznek né­hány napja azok, akik Moszk­vában a seremet,yevói repülő­térre szállnak le. A szovjet, főváros nemzet­közi repülőterén égy évvel a XXII. nyári olimpiai játékok megnyitása előtt nagyarányú korszerűsítési munkálatok folynak. Felújították a repü­lőtér régi várótermét is, amely ezentúl ljizárólag az induló Utasokat szolgálja) ki. A je­lenleg működő repülőtértől néhány kilométernyire — kül­földi cégek bevonásával — jó ütemben épül az esztendő vé­gére elkészülő második moszk­vai nemzetközi repülőtér is. A lakóhely többet vár az ingázóktól

Next

/
Thumbnails
Contents