Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
I HÉT V .egyen mindig tartalék 1 gépkocsi biztosítékai Ä gépkocsi villamos rendierében a biztosítékoknak az i rendeltetésűt, hogy kiolvad- anak, ha üzem közben vala- nelyik készülék vagy vezeték sibája miatt rövidzárlat keletkezik, illetve valahol túlterhelés lép föl. így elkerülhető, rogy a hibahelyen olyan erős irai i folyjon keresztül, amelynek melegítő hatása setleg tüzet okozhat. Az autó biztosító rendszerét e fontos ►hivatásának-« megfelelően teli ismerni és karbantartani. A biztosítékokat mindig csoportosan helyezik el egy tis dobozkában, amelynek fedelén vagy oldalán többnyire I eltüntetik, hogy melyik biztosíték melyik készülékhez (áramkörhöz) szól. Ha nincs megjelölve, az autó műszaki tájékoztatójában található meg x biztosítékok elrendezésének felsorolása. A legjobb volna minden készüléket külön biztosítani a gépltocsiban, ez azonban nem lehetséges, mert akkor annyi biztosítékot kellene beszerelni, amennyinek már nem is lehet elég helyet találni. Sokkal bonyolultabbá tenné a huzalozást is egy ilyen megoldás. Ezért mindig bizonyos készülékcsoportokat kötnek egy-egy biztosítékra. Külön biztosítják mindegyik országúti és mindegyik tompított világítás izzószálát. Egyébként úgy válogatják össze a közösen biztosítandó készülékeket, hogy egyidejű működésük valószínűsége a legkisebb legyen (például a cigarettagyújtó, a hordozható szerelő- lámpa és a villamos kürt lehet egy közösen biztosítod csoport. vagy az ablaktörlő és a fűtőberendezés motorja.) Viszonylag könnyű eldönteni, hogy valamelyik villamos berendezés »egyéni-« hibájáról van-e szó, vagy pedig kiolvadt az egyik biztosíték. Ez utóbbi esetben ugyanis az áramkörre kapcsolt összes berendezések megszűnnek működni (ha például a Lada gépkocsi műjzermegvilágúó lámpái elalszanak, nézzük meg, hogy a bal oldali rendszámtábla-megvilágító izzó is sötét-e). A hibás biztosítékot könnyű megtalálni, mert hiányzik róla az olvadó szál. Ezt követően egy hibakereső lámpával — két kivezető szállal rendelkező foglalatba tett 5 W-os izzóval — könnyen behatárolhatjuk, hogy hol a rendellenesség. A kivezető szálakat hozzákötjük a kiégett biztosíték hely két érintkező lemezéhez, majd sorra működésbe hozzuk a biztosítékhoz tartozó lámpákat, illetve készülékeket. A zárlatos résznél a lámpa erősebb fényéből kö- vetkezetethetünk a hiba helyére. Ha nem működik valamelyik lámpa vagy készülék, és a biztosítékszál is ép, akkor vizsgáljuk míg a biztosítékot közrefogó rugólapokat. Sokszor ezeknek a szorítása lazult meg annyira, hogy megszűnik az áramvezetés, vagy oxidié- tegképződésről van szó. IlyenHalászai- műholddal Az ; oí északi népek halászatában — a hering félék után — a tőkehalfélék családjába tartozó halfajok a legfontosabbak. Évente összesen mintegy 6 millió tonnát fognak ki belőle. Ezzel a mennyiséggel a tőkehalak a tengeri halfogás második helyén szerepeltek, s ez az egész tengeri halzsákmány 12 százalékát tette ki. ösz- szehasonlítá- sul: a hering- zsákmány ugyanakkor 14 millió tonnára rúgott, s Földünk haltermelésének 32 százalékát tette ki. A tőkehalak az Atlantióceán északi részétől a Jegestenger déli vidékéig terjedő vizekben élnek. Az óceánban meg a tengerekben hosszú vándorutakat tesznek meg táplálékszerzés közben, és akkor, amikor az ívóhelyeket fölkeresik. Az ívóhelyeken és a tengerek egy-egy kedvező, bő táplálékot adó övezetében hatalmas tömegekben gyűlnek össze, így ezek a területek a fő halászati helyek. Ilyen terület például Norvégia északi partvidéke és a Lofoten-szi- getek környéke. Az ottani vizek fövenypadjaira járnak ívni a tőkehalak. Messzi vizekről még a téli hónapokban indulnak el, és hatalmas tömegekbe verődve, valóságos úszó »halhegyekként« érkeznek meg. Már Norvégia őslakossága megfigyelte ezt az évről évre ismétlődő szokásukat és azóta — ma is — .ezer és tesí halász lesi ilyenkor a tengert, fölkészülve fogadásukra. A megfigyelés azonban pusztán érzékszervekkel nem lehet elég pontos. Elmés szerkezetek készültek, amelyek már nagyobb távolságból jelzik a közeledő halcsoport helyét, és mozgásuknak az irányát. Ultrahang-hullámokat bocsájtanak ki, a halrajból visszaverődő hullámokat észlelik a műszerek és ebből számítható ki a csapat helyzete. Üjabban a mesterséges holdakat is »bevetették« a halászhajók célravezetésére. A műholdak hatalmas tengerrészeket képesek áttekinteni, és a halrajok helyét ily módon jelzi a földi állomásnak. Bejelölik a megfelelő helyeket a térképre, és ennek alapján indulhat a flotta a biztos zsákmány után. A baj csak az, hogy a halak szaporodóképessége nem áll arányban a technika fejlődésével. Képünkön: indul a halászflotta, aor elég a rugókat kissé egymás felé hajlítani, illetve csiszolópapírral letisztítani az oxidhártyát. Ha más hiba nem volt, a hibásnak vélt berendezés ismét működ ni for. Ha nem, meg . kell keresni a hibát, meg kell szüntetni az esetleges zárlatot, s az új biztosítékot csak azután szabad behelyezni. Előfordulhat, hogy nincs tartalék biztosítékunk. Ekkor ideiglenesen elvehetjük egy olyan készülék biztosítékát, amelyet nem kell addig üzemeltetni, amíg pótbiztosítékoc beszerezhetünk (nappal elvehetjük például a fényszóró biztosítékát). Ha pedig más megoldás nincs, akkor helyettesíthetjük a kiégett biztosítékszálat egy egészen keskeny — kb. 2 mm-es — alufóliacsíkkal. Nem szabad azonban a legközelebbi segélyhelynél tovább menni ilyen szereléssel, nehogy feledésbe menjen az ideiglenes megoldás és később komolyabb baj forrását képezze. Az igazán olcsón kapható biztosítékokból — a gépkocsitípusnak megfelelő áramerősség értékekben —tehát mindig legyen egy-két tucat a csomagtartóban. B. I. Bélyegsor a KGST-ről Az utóbbi hónapokban sok új bélyeg jelent meg. Közülük mutatunk ■ be néhányat. Május 18-a és 27-e között Szófiában rendezték meg a FIP védnökségével a Phila- serdica ’79 bélyeg világkiállítást. A Magyar Posta ennek alkalmából három bélyegből álló kisívet hozott forgalomba május 18-án. Ez az első bolgár bélyeget ábrázolja. Az immár száz évvel ezelőtt kiadott első bolgár bélyegen a híres Nyevszki székesegyház, Szófia egyik legnevezetesebb műemléke látható. Egy másik filateliai érdekesség a sportmotívumgyűj- tőknek szerez minden bizonynyal örömet. Május 12-én az Évfordulók — események sorozatban bocsátotta ki a Magyar Posta a XXIII. sakkolimpiáról megemlékező, 3 forintos bélyeget. Az 1978-ban Buenos Aires-ben megtartott nagyszabású nemzetközi versenyen a magyar sportolók kiemelkedő, eredményeket értek el. Férficsapatunk —megelőzve sok nagy »sakknemze- tet*i — olimpiai bajnok, női válogatottunk pedig második lett a Szovjetunió mögött. A bélyeg e nagyszerű magyar sportsikernek állít emléket. Harmincéves a KGST. A megalakulás jelentős évfordulóján három bélyegből álló sor jelent meg június 26-án. Az egyes nyomatok a gazdasági közösség eredményeit jelképezve egy-egy kiemelkeA szőlő zöldoltása és zöldszemzése A kiskerttulajdonosok körében gyakori panasz, hogy az új és keresett fajtájú szőlőoltványokból nem tudnak vásárolni. Ezen a gondon segít két helybenoltási módszer: a zöldoltás és -szemzés. Az oltásra és a szemzésre kerülő tőkéken metszéskor egy-három rövidcsapot hagyhatnak. A tőkéken, erősségüktől függően, 2—5 hajtást neveljünk és a többit hajtásválogatáskor távolítsuk el. A meghagyott hajtásokat a letörés megelőzése céljából kössük karóhoz és 100—120 ernes alanyhajtást neveljünk. A zöl^oltás ideje május-júniusban van. Az alanytőke hajtásai oltásra akkor alkalmasak, amikor az oltáshely magasságában már nem túl zsengék a fásodás kezdete fehér gyűrű alakjában már kivehető. Az oltóhajtásnak jól fejlett, egészséges hajtás alkalmas amelyben a nyári rügy éppen kifakadt, vagy azon 1—2 leveles zsenge hónaljhajtás van. Legelterjedtebb zöldoltási módszer a Czeiner-féle hasítékoltás (ábra). Az alany oltásra való előkészítésekor először vágjuk le arról a leveleket, a rügyeket és kacsokat hónaljhajtású, egészséges hajtásrészből oltócsapot készítünk (3.). A nemes hajtásról — 1 cm-es levélnyél meghagyásával — eltávolítjuk a levelet, majd az ízköz alatt a hajtás átmérőjének másfélkétszeresét kitevő hosszúságú két éket vágunk. Az oltóhajtást addig toljuk a vágásba, amíg az ék el nem éri a hasíték alját. Ezt követően a pvc csövet óvatosan felfelé tolva rászorítjuk az oltás helyére, majd az elkészített oltvány csúcsát parafinemul- zióba mártjuk (4.). Ha pvc csövet nem kapunk, akkor 0,1 mm vastag, 1 cm széles fóliacsíkkal kötözhetünk. Fontos, hogy a fólia teljesen fedje az oltási helyet, sőt a nemes csap felső végét is, csak a rügyet hagyjuk szabadon. Egy tőkén 2—3 darab oltást készíthetünk. A zöldoltás eredését az mutatja, hogy az oltócsapról a levélnyé' csonkja leválik, egy-másfél hét múlva a nemes rész hónaljhajtása fakadni kezd. A zöld állapotban végzett szemzés július közepéig végezhető, kevésbé érzékeny az időjárásra, s így jobb az ere- dése. Az alany előkészítése rügy mögötti oldalon a szárcsomón át olyan másfél-két cm hosszú metszlapot vágunk, amelynek egyharmada a szárcsomó fölé, kétharmada pedig az alá essen (a). A szorosabb és jobb kötözés céljából a szárcsomó felett félcentis, kissé ferde, a rügy felé lejtő csonkot hagyunk. Ezután az alanyhajtáson a T-alakú bevágásba toljuk a szempajzsot (c). Kötözésre fóliacsík a legalkalmasabb. Az oltószalagot a rügy alatt és felett váltakozva néhányszor körültekerjük. a vágást a rügy kivételével, gondosan, hézagmentesen bekötjük (d). Zöldoltás és -szemzés után fontos azok gondozása. A beoltott hajtást karóhoz kötjük. Az alanyon és a tőke egyéb részén eltört hajtásokat hetenként távolítsuk el, mert ezek veszélyeztetik a nemes fejlődést. Az oltványok eredését 8—10 nap múlva felülbíráljuk, a meg nem eredt oltások helyett újat készíthetünk az oltási hely alatti szárcsomón. Igen fontos a rendszeres növényvédelem. Mivel a zöldoltvány hajtásfejlődése később fejeződik be, még szeptemberben is védekezni kell a pedő beruházást mutatnak be. Az 1 forintos bélyegen a Szojuz nemzetközi gázvezeték, a 2 forintoson a 750 kV-os villamos távvezeték látható. A sort záró 3 forintos bélyeg a Moszkva folyó partján álló, könyvalakú KGST-palotát ábrázolja, valamint a tagországok orosz nyelvű rövidítését tünteti fel a vörös csillag öt ága körüL. K. Zs. Földreitgssbiztos építkezések A zöldoltás és a zöldszemzés. I (1.), majd 100—120 cm-es magasságban a szárcsomó felett 4—5 cm-re visszavágjuk az alanyt, s a rügy és kacs síkjában a szárcsomóig közéljen behasítjuk (2.). Ezután a hajtás vastagsága szerint 6— 8, vagy 10 mm-es, 4—5 cm hosszú — előre levágott — pvc csodarabot húzunk rá, úgy, hogy ez a szárcsomót éppen eltakarja, a többi része pedig a hasítékot vegye körül &). Ezután előkészítjük a nemest. Egyrügyes, 1—2 leveles megegyezik a zöldoltásnál leírtakkal. A rügy helye felett, azzal azonos oldalon, attól fölfelé 3—5 cm-re T-alakú bevágást készítünk (b). A bevágás a farészig hatoljon, hogy a héjrészt el lehessen választani. A nemes hajtásból a gyümölcsfáknál szokásostól eltérő szempajzsot vágunk. 3— 4 mm vastag, kissé fásodott hajtást választunk ki. A metsz- lap szükséges hosszának alsó részén levágjuk a hajtást. A ronoszpóra és lisztharmat ellen. Az oltási helyet védő pvc csövet 6—8 hét múlva, a fóliacsíkot pedig csak a következő év tavaszán tiívoltíjuk eL A magasan készített, érett oltványokat lombhullás után ledöntjük. Döntés esetén ne feledkezzünk meg az oltvány téli takarásáról. Dr. Lisicza István A földrengéskutatók és az építészmérnökök együttes munkája már megteremtette a rengésbiztos építkezés módszereit. Sikerült olyan eljárásokat találni, amelyeknek segítségével az épületek még a kivételesen erős, rombolo hatású rengéseket is nagyobb károsodás nélkül átvészelhetik. Szovjet kutatók vizsgálatai szerint az olyan épületek a leginkább rengésállóak, amelyeknek szobái kör alakúak, s az épület külső burkolata sem szögletes, hanem legömbölyített Ilyen módon való építkezésnél az egyes helyiségek között természetesen sok kihasználatlan, holt tér keletkezik, az építtetőket azonban jelentősen kárpótolja ezért a ház nagyfokú stabilitása földrengés esetén. Az eddigi nagy földrengések során bebizonyosodott, hogy a vasbeton váz jó védelmet nyújt, még magas épületek esetén is, különösen akkor, ha kemény, szilárd talajon állnak az épületek. A legjobb és aránylag legkönnyebben megvalósítható földrengésvédeirni mód az építkezéseknél a betonkoszorúk alkalmazása. A talaj mozgásában a vasbetonvázas, betonkoszorús épületek egységesen vesznek részt, tehát nem hullanak szét elemeikre. A földrengések kártételeinek »kivédésére« egy másik módszer az, hogy a lökések felfogására, erejük csillapítására gumiból és fémhálóból kialakított »párnákat« helyeznek el az épületek alá. Ezek főként a földlökések vízszintes erőhatásainak következményeitől védik meg az épületeket. Az egyszerűbb, földszintes épületek azáltal is rengésállóvá tehetők, hogy építésükkor csak teljesen kifogástalan anyagokat használnak fel,« és az épületek oldal- és sarok merevségét megfelelő módszerekkel kellőképpen biztosítják. Somogyi Néplap
