Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

HÉTVÉGE KI a szabadba a gyermekekkel Nyílt túrák a dolgozóknak Háromnegyed éve alakí­totta meg az SZMT mellett működő sportbizottság a ter­mészetjáró albizottságot. A mozgalom kiszélesítésének egy alapföltétele volt olyan aktívák, olyan vezetők kine­velése, akik képesek mozgósí­tani, szervezni, vezetni a spor­tolni vágyó dolgozókat. E célt szolgálta az SZMT székházá­ban indított alapfokú túrave- /etői tanfolyam. Akik jelent­keztek, júniusban eredményes vizsgát tették Az albizottság így több mint húsz túraveze­tőt adott a mozgalomnak, a szakszervezeti természetjárás­nak A legnagyobb mozgósítást a- MEDOSZ megyei sportbizott­sága végezte. A Délviép-nél Kaposváron, az öreglaki Álla­mi Gazdaságban, valamint a BalatonnagybereJd Állami Gazdaságban alakultak termé­szetjáró szakosztályok mint­egy száz személlyel. Korábban a természetjárást szinte nem is ismertek, éppen ezért je- ) entős az előrelépés. Minden alap megvan arra, hogy e sportág meghonosodjon, gyö­keret verjen. A Délviép Vállalat termé­szetjáró szakosztálya eddig 12 túrát szervezett, s erre össze­sen 300 dolgozót mozgósított. Külön figyelmet érdemel, hogy nyílt túrákat hirdetnék meg. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az igazolt természetjárók, ha­nem bárki részt vehet ezeken. A mozgalom leginkább a szo­cialista brigádokra épül. A legtöbb túrára bel- és külföld­re is busszal mennek, minden esetben jól képzett túraveze­tők irányításával, előre meg­határozott program szerint. Ma már vége az úgynevezett sör- kirándulásoknak. Ezek a tú­rák tartalmában változtatták meg a korábbi kirándulásokat. Eddig szerepelt a Mécséi; térségének megismerése, a so- mogysárdi lovasnapok, a szen­nai skanzen, Debrecen, Tisza­füred, Szilvásvárad, Pécs. Sik­lós, Harkány, Orfü. Abaliget. Budapest természeti szépségé­nek és nevezetességeinek a megtekintése. A szakszervezet a sport- és más aktívák ré­szére külön jutalomtúrákat in­dított a Pécs—Harkány—Ba- latonaliga útvonalon, összesen három alkalommal. A természetjáró aktívák kez­deményezésére és közreműkö­désére a Délviép, a Csatorna és Vízmű Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság, valamint a Víz­kutató Vállalat együttes össze­fogásával megalakult a Víz­ügyi Sport Klub kaposvári székhellyel. Célja olyan sport­ágak meghonosítása, mint a tenisz és vízi sportok: kajak, evezős, vitorlás sportágak. A tenisz eddig a mezőgazdasági dolgozók szakszervezeti sport­jában szinte ismeretlen volt. Mindkettő a természetjáró Bélyegek az olimpiák városairól elállítá­sunkat a júni­us 8-án meg­jelent, A vas­út fejlődése so­rozatta1 kezd­jük. A bélye­gek a Stephen- 6on-féle gőz- mozdonytól napjaink mág- nespámás vas- útjáig adnak áttekintést. A 40 filléres név­érték a Liver­pool—Man­chester között közlekedő 1829-es ROCKET-et ábrázolja. Ä 60 filléresen az 1879-es Sie­mens—Halaiké elektromos vasút mintar példánya lát­ható. Az 1 fo­rintos a legen­dás, 1836-ban elkészült Chi­cago—North Western vasúi mai szemmel játékmozdony- nak tűnő lokomotívját mutat­ja be^ A 2 forintos az egy­szerre híres és hírhedt 1883- ban forgalomba állított Ori- ent-expressz nagy teljesítmé­nyű gyorsvonati mozdonyát mutatja, míg a 3 forintoson az ugyancsak a múlt század­ban, pontosabban 1898-ban üzembe helyezett transzszibé­riai expressz mozdonya van. A 4 forintoson a televízióban is már oly sokszor megcsodált és 1964-ben átadott Tokió— Osaka között közlekedő Hika- ri expressz rohan felénk. A sorozat befejező értéke már a jövőre utal, a Hamburgban kifejlesztett Transrapid—05 mintájú mágnespámás vasút képévéL A hét értékből álló sorozathoz tartozó blokk a MÁV villamos 63 sorozatú mozdonyát mutatja, egyúttal szimbolizálja azt a szerepet is, melyet Magyarország a nem­zetközi vasútforgalomban ke­let és nyugat egyik fontos cso­mópontjában betölt. Június 29-én az évfordulók- események sorozatban jelent meg a Rippl-Rónai József festménye alapján készüH emlékbélyeg századunk egyik Legnagyobb irodalmi géniuszá­ból. Móricz ZsifimondróL ___ Július 18-án bocsátotta ki a Magyar Posta az olimpiai városokat bemutató bélyegso­rozatot. Helsinkitől Moszkvá­ig az elmúlt 30 év nyári olim­piáinak városait mutatja be. A 40 filléresen Helsinki, a 60 filléresen Róma látható. Az 1 forintoson japán építészeti jellegzetességeket, a 2 forin­toson a mexikói városképből láthatunk részleteket. A 3 fo­rintos névértékű az 1972-es müncheni nyári játékok váro­sába vezet el bennünket, a 4 forintos Montreált, a sort zá­ró 5 forintos bélyeg pedig már az 1980-as moszkvai olimpiá­ra utaL Mindegyik bélyegen a moszkvai játékok és az olimpiai ötkarikás embléma is szerepeL A MABEOSZ budapesti köz­pontjában megalakult az ösz- szeállító és tömegbélyeg szak­osztály. Ennek munkájában a kaposvári gyűjtők is részt vesznek. A kaposvári városi bélyeg­gyűjtő kör vezetősége az 1979- es nemzetközi gyermekév al­kalmából kiállítást rendez a Latinca Művelődési Központ­ban az ősz folyamán. Kérik a gyűjtőket, már most készül­jenek a jelentős eseményre. szakosztály keretein belül mű­ködik, valamennyi sportoló igazolt termeszét járó. A teni­szezők létszáma 12. Alapfokon kezdték meg a kajakozást, az evezést, a vitorlázást a dese- dai víztározó toponári gáthá­zánál. Ebben az évben készült el a kikötő, két közművesített öl­töző, amelynek építési költsé­ge meghaladja a 150 ezer fo­rintot. Soltra Aladár szakosz­tályvezető tájékoztatása sze­rint a munkába aktívan be­kapcsolódtak a sportolók, az építés nagy részét társadalmi munkában végezték el. 29 iga­zolt természetjáró űz vízi sportot. A gyermekév alkalmából a Magyar Természetbarát Szö­vetség meghirdette a gyer­mek—szülő túramozgalmat. Célja a gyermekek romantikus kirándulási, túrázási hajlamá­nak kihasználása, a gyerme­kek és a szülők közötti kap­csolat még benőségesebbé té­tele, a családi együttlét és a közös élményszerzés elősegíté­se. A túramozgalom jelszava: »Gyermekeinkkel ki a szabad­ba-«. E túramozgalomban részt vehet minden család, ha van túramozgalom igazolólapja. A január 1-e és december 31-e között legalább hat gyalogtú­rán résztvevők — ha egy-egy gyalogtúra távolsága legalább öt kilométeres — emléklapot kapnak. A családnak a túrákat az igazolólap rovatainak kitölté­sével, egy szülő és egy gyer­mek aláírásával kell igazolnia. A hat túra teljesítése után, legkésőbb december 31-ig, az igazolólapot a területileg ille­tékes természetbarát szövet­séghez kell beküldeni. A tel­jesítéseket felülvizsgálják, majd az emléklapot kiadják. Az igazolólapokat a megyei természetbarát szövetségnél lehet beszerezni. A Délviép MEDOSZ-spor­tolói, természetjárói a felhívás alapján máris megtettek min­den intézkedést, hogy a válla­lat dolgozóinak úttörő korú gyermekeit bevonják e mozga­lomba. Már több család rend­szeresen jár ki a desedai.víz­tározóhoz evezni és az utat a városból gyalog teszik meg. Szűcs József A természetvédelem önkéntesei Erdei őrház. Örvendetesen fejlődik, épül Kaposvár, ve­le együtt szé­pül a környe­zete. Szép sző­lők, hétvégi kertek, park­erdők ölelik körül a várost, erdei tavakkal, zöldellő rétek­kel tarkítva. Elkészültek a város első tú­rista létesít­ményei, az er­dei tornapálya, a túristaházak, a táborhelyek. A túristaösvé- nyek mellett jó* vizű forrá­sok fakadnak. A kikapcso­lódást kereső emberek egy­re nagyobb számban kerer sik föl a város környéki erdő­ket. A nagy igénybevétel miatt jelentős környezetvédelmi problémák adódtak. Sajnos, az emberek nagy része az er­dőkbe is magával viszi azokat az eszközöket, amelyek elől tulajdonképpen menekül. A gépkocsitól például még az erdőkben sem tudnak elsza­kadni. Így kerül az erdei utak mellé és a tisztásokra a hét­közben összegyűlt házi szemét, az olajos tégelyek, a műanyag edények sokasága. Ez rontja az erdők esztétikai hatását, szennyezi a természeti kör­nyezetet, s ez a biológiai egyen­súly megbomlásához vezethet. A gallytördelés a kirándu­lók kedvenc szokásainak egyi­ke. Ki hinné, hogy lassan el­tűnnek városi erdeinkből azok a virágos cserjék, növények, amelyek egyébként környeze­tünk díszei lehetnének. Ki­pusztuló félben van a mo­gyoró, a kecskerágó, a som és az örökzöld növények egész sokasága. Világviszonylatban is elis­mert természetvédelmi törvé­nyeink vannak. Ezeknek a betartása társadalmi segítség nélkül aligha oldható meg. So­kan azt gondolják, hogy az er­dőben mindént szabad, ott semmiféle törvény nem érvé­nyes. Ezzel a helytelen és ká­ros felfogással szembe talál­ták magukat a természetbará­tok is, amióta a közjóléti er­dők építésében és fenntartá­sában szerepet kapott a ter­mészetbarát mozgalom. Régi túrista elképzelés, hogy az er­dők csendjét és szépségét nemcsak élvezni kell. hanem megvédeni is. A természetjáró egyesületek tagjai a különböző tanfolya­mokon erdészeti szempontból is komoly szakmai felkészítési kapnak. Az erdők szeretetéből önként fakadt egy erdővéde­lemmel foglalkozó szervezet létrehozása. Így alakult meg Kaposváron a Társadalmi Er­dei Szolgálat. Tagjai 1970 óta rendszeresen járják a kirán­dulók által látogatott területe­ket. Erdővédelmi munkájuk során nemcsak a kártevéseket akadályozzák meg, hanem se­gítséget nyújtanak a kirándu­lóknak baleset esetén, felvilá­gosítást adnak a gombaszedők­nek, részt vesznek a termé­szet- és a műemlékvédő mun­kában. A karszaVgos, jelvényes TESZ-szolgálatosok hivatalos személyeknek kijáró jogvéde­lemben részülnek. Ezt a szer­vezetet az erdőgazdaságok és a Természetbarát Szövetség közösen tartják fenn. Ezért ha­tározták el a kaposvári szer­vezet fejlesztését és a lehető­ség szerint a megye más vidé­kein a megalakítását. A jövő­ben minden városkörnyéki er­dőben — a Gyertyános-völgyi­hez hasonló — szolgálati őrhá­zak épülnek, s ezek egyben el­sősegélynyújtó helyek is lesz­nek. A szolgálat tagjai — a kár­okozás megakadályozása mel­lett — nevelő és oktató mun­kát is végeznek, elsősorban az ifjúság körében. Hogy milyen rosszul állunk a kirándulók esztétikai és illemtani nevelé­se terén, azt a Gyertyános­völgyi parkerdőben szerzett néhány éves tapasztalat bizo­nyítja. Volt olyan kiránduló, aki a forrásban pucolta a krumplit, oda mosta a lábát, vagy éppen a kutyáját fürösz- tötte benne! A táskarádió és a szeszesital pedig »természe­tes« kellékei a kirándulásnak, és elfelejtik, hogy az erdőben való tartózkodás során éppen ezektől az ártalmaktól kellene távol tartani magukat. He­lyette a csendet, a megnyug­tató színeket, a természet adta harmóniát kellene élvezni. — Milyen erdő ez, itt még madár sincs! — jelentette ki bosszúsan az egyik kiránduló. Mellette ott dömbölt a rádió és a vad zenét öblös, messze- hangzó hangon ő maga kísér­te. Ha nem vigyázunk erdeink- re, természeti környezetünk­re, akkor a népgazdaságnak okozott óriási anyagi káron kí­vül még az a veszély is fe­nyeget. hogy a könyezeti ár­talmak következtében a követ­kező nemzedék az élővilág folytonos pusztulása miatt sze­gényebb lesz. Társadalmi Erdei Szolgála­tunk tagjai eddig is sok szép sikert érték el erdővédelmi munkájuk során. Most az a legfontosabb feladatuk, hogy megszerettessék és megismer­tessék az erdőt járó emberek­kel a természet szépségeit, az élővilágot e nemes jelszó ér­telmében: »A természet vé­delme az ember védelme!« Fogadjuk szívesen az erdei utak kalauzait és segítsük munkájukat Lévai József ti Szerelme" a komondor — Á közelmúltban hallot­tam a történetet. Egy magá­nyosan élő művészemberhez három férfi próbált bemász­ni az ablakon. Szerencsétlen­ségükre sikerült nekik, mert a lomha komondor először azt hitte, a gazdája motoszkál a sötétben. Amikor meglátta, hogy idegenek, nem késleke­dett a cselekvéssel. Az egyik hívatlan vendég többszöri nyílttöréssel, a másik súlyos harapásnyomokkal távozott, a harmadik ijedtében kiug­rott az ablakon — így meséli a kalandregénybe illő ese­ménysort Berkes László, a kaposvári Mezőgazlasági Fő­iskolai Tangazdaság memye­szentmiklósi telepének fia­tal gyakornoka. — Mióta foglalkozik kutyákkal? — Amióta az eszemet tu­dom, mindig volt valami­lyen állatunk, rendszerint nem is egyféle, pedig városban laktunk akkor is. Gyermek­koromban há­rom kutyám is volt, s nagyon szeret tem ga- lambászkodni. — Ügy tudom, hogy a ma­gyar fajták, a kuvaszok, a ko­mondorok, a pulik, a magyar agarak és az erdélyi kopók szerelmese. — Igen, ez így van. Sajnos, az utóbbi időben nagyon el­terjedt nálunk a külföldi faj­ták ajnározása. Az ajnározás szót nem véletlenül haszná­lom, ugyanis a »dajerolt« usz­kárkölteményektől, a kedves, görbelábú tacskókon át a pa­lotapincsiig szinte minden külföldi fajta föllelhető, csak az ősi magyar fajták szorul­tak háttérbe. — A szakemberek Is elis­merik, hogy a kuvasz vagy a komondor ezer év; alatt alig változott. Alapvetően megma­radt őrző, védő kutyának. A németjuhász ugyanakkor pél­dául észrevehető változásom ment át, ha csak száz évet veszünk figyelembe. Én per­sze minden fajtát egyformán szeretek, megértem, ha valaki helyszűkére hivatkozva akar pincsit, tacskót vagy akár más kistestű »idegen« fajtát tartani. Aki viszont kertes házban lakik, az nyugodtan tarthat komondort, vagy ke­vesebb gondozást igénylő ku­vaszt még inkább. Berkes László azt is el­mondta, mint neveli a ku­tyáját. —Én a komondorral foglal­kozom. Ez az adottságai miatt több gondozást igényel, mint például a rövidszőrű kuvasz vagy a kis termetű puli. Egyébként nagyon jól kiegé­szítik egymást, hisz a fürge, mindenre reagáló puli — tartása szintén visszaesett az utóbbi időben — riasztja a lomha, nagytestű, erős felépí­tésű komondort, ha valami rendelleneset észlel. Régen a pászotorok ezért tartották együtt a két fajtát. Visszatér­ve a kérdésre, a gondozás a komondornál igen csekély. Az évi egy-két fürdetéstől elte­kintve havonta egyszer »fel kell szakítani« a csomósodó szőrtincseket, ez azonban an­nak, aki szereti az állatot, nem munka, nem fáradság, játék közben percek alatt el­végezhető. Kérdezte az anya­gi oldalát. Bevallom őszintén, hogy először féktan Mcsit, ez az érzés azonban megalapo­zatlannak bizonyult. Ez a fajta tizenöt hónapos kora után egyharmad részével ke­vesebbet eszik, s szinte semmi ráfordítást nem igényel, mert a komondor megeszi a főze­lékmaradékot, a tejet, szóval mindent. — Az idén Budapesten meg­tartott pásztorkutya kcmgresz- szuson még a külföldi részt­vevők is szorgalmazták, hogy a magyarok több gondot for­dítsanak e fajták védelmére, ősi tulajdonságaik megőrzésé­re. A MÉM védetté nyilvání­tott minden magyar fajtát, az elismert nemzetközi kiállításo­kon hírnevet szerzett tenyész­tőket pedig kedvezményekben részesítik, a tenyésztési kedv föllendítésének érdekében. Van. azonban még tennivaló. — Mi a helyzet Somogy­bán? — Most szeretnénk megala­kítani a magyar fajták külön szakosztályát. Szép eredmé­nyeket értele él a megyében a kutyakiképzés területén, el­sősorban a már jól bevált né­metjuhász fajtával. A magyar fajták ősi ösztöneik és egyéb adottságaik miatt nehezebben idomíthatok. A természettől egyre inkább elszakadó ember mind job­ban és jobban igényli azt a kapcsolatot, amelyet egy szá­lon. a kutya is adhat. Körtési Zsolt SonjjjgijiNéplap

Next

/
Thumbnails
Contents