Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

Munkásgyűlés Tatabányán r~ (folytatás az 1. oldalról) A magyar társadalom fe­lelős módon fogadta az új in­tézkedéseket, az új feladato­kat. Aki a közvélemény hang­ját ismeri, tanúsíthatja hogy a társadalom valamennyi ré­tege helyesli a párt központi bizottságának azt az állás­pontját, hogy következeteseb­ben kell végrehajtani a hatá­rozataikat, ösztönzőbbé kell tenni a béreket, hatékonyab­bá a munkát, s javítani kell a gazdasági vezetést, a szer­vező munkát, fokozni a nép­gazdaság, s egyben a vállala­tok, a dolgozók érdekeit szol­gáló kezdeményezőkészsé­get Mindez meggyőzően tanú­sítja. hogy van hizalom, van tennáalfcarás az emberekben. Ezt a bizalmat a pártvezetés, a kormány olyan tényezőként értékeli, amely nagy felelős­ségre kötelez műiden vezető testületben dolgozót. A veze­tés valamennyi szintjén, az élet minden területén úev kell dolgozni, hogy mielőbb megoldjuk a népgazdaság megszilárdításának magunk elé tűzött feladatait Havasi Ferenc beszéde után a munkásgyűlés felszólalói a Komárom megyei munkások véleményét tolmácsolták, is­mertetve a dolgozó kollektí­váknak a népgazdasági fel­adatok megvalósítását szolgá­ló terveit — Megértettük, hogy a kedvezőtlen nemzetközi gaz­dasági folyamatok hatására hazánkban Is csak mérsékel­tebb életszínvonal valósítha­tó meg — hangsúlyozta Mi­kulás Miklós, a Nyugat I. bányaüzem lakatos csoportve­zetője, a szakszervezeti bizott­ság titkára. — Türelmes, meggyőző érvelésre van szük­ség, hogy mindenkivel meg­értessük: a nehézségek válla­lása hosszabb távon vala­mennyiünk javát szolgálja. A tatabányai bányászok gondjai iránt megértést tanúsítottak a párt és a kormány vezetői akkor, amikor az eocén-prog­ram jóváhagyásáról volt szó. Mi is megértőén osztozunk a népgazdaság gondjaiban, • készek vagyunk helyzetünk jobbításán munkálkodni. A Tatabányai Hőerőmű Vállalat közössége nevében Barabás Sándor szocialista brigádvezető a jó munka, a takarékosság, s mindenekelőtt az energiahordozókkal való ésszerű gazdálkodás szüksé­gességéről szólt — Az ország, a népgazda­ság gondjaiban a tatabányai bányászok osztozni fognak — mondotta a szántaiakon dol­gozók nevében Csonk Péter, a Keleti I. bányaüzem pártve­zetőségének titkára. — A pártiba vetett bizalmunk sok­kal erősebb annál, semhogy megálljunk és keeeregjünK nehézségeink fölött Nem va­gyok közgazdász, az egész vi­lágot jól nem ismerem, d? gondolkodó ember létemre annyit világosan látok és ér­zek, — s ezzel tulajdonkép­pen üzemünk egész kollektí­vájának véleményét mon­dom —, hogy Magyarorszá­gon a ml vajúdásunk tulaj­donképpen se nem nagyobb se nem kisebb, mint az egész világ vajúdása. Kabolai Jánosné, a Gyapjú­fonó Vállalat Kállai Éva szo­cialista brigádjának tagja a IV. telep dolgozóinak képvise­letében szögezte le, hogy a Központi Bizottság határozatát a termelő munka színvonalá­nak, hatékonyságának javítá­sával lehet teljesíteni. — A Kállai Éva szocialista brigád vállalásával elő kíván­ja segíteni a vállalat exportte­vékenységének és a készáru minőségének javítását Hu­szonhárom szocialista brigád 214 tagja csatlakozott eddig a kezdeményezéshez. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat nehézgép­kezelője, Krivanek János a kőművesek, szerelők első fél­évi munkasikereiről számolt be. Aláhúzta, hogy az építő­iparban dolgozók mindannyian átérzik és vállalják azt a fe­lelősséget, amely a Központi Bizottság 1978. októberi, az ágazat fejlesztéséről szóló ha­tározatának megvalósításából rájuk hárul. Az eocén-program Jelentő­ségéről, a mai energiahelyzet­ben a tatabányai bányászokra váró teendőkről szólt Kilián Géza, az épülő nagyegyházi bányaüzem lakatosa. — örömmel mondhatom, hogy üzemünk dolgozói — át­érezve a program megvalósí­tásának jelentőségét —, ha nagy erőfeszítések árán is — eddig időarányosan teljesítet­ték feladatukat —, s továbbra is mindent megtesznek a nép- gazdaságilag is fontos szénva- gyon feltárásáért. Ezután Havasi Ferenc meg­köszönte a felszólalásokból is kicsendülő bizalmat és opti­mizmust Zárszavában Szunyogh László Tatabánya kommunistáinak, munkásainak, lakosainak poli­tikai felelősségtudatát emelte ki, ami 28 ezer szocialista bri­gádtag konkrét munkafelaján­lásában is megnyilvánul, és erőt, bíztatást jelent a jövő feladatainak megoldásához. A városi pártbizottság első titká­ra biztosította a Központi Bi­zottságot, hogy a bányászváros dolgozói készen állnak a KB határozatának végrehajtására és ezért folyamatosan és áldo­zatkészen munkálkodnak. (MTI) Meghalt Zuhair Muhszin Csütörtökön délután a niz­zai Pasteur kórházban meg­halt Zuhair Muhszin, az. El- Szaika palesztin szervezet ve­zetője, a PFSZ katonai osztá­lyának vezetője. Mint arról már beszámol­tunk, két ismeretlen fegyve­res egy Cannes-i szállodában Jött rá; Muhszin Moroviából Bejrút felé átutazóban szállt meg a hotelban. A palesztin vezetőt súlyos fejsebbel szál­lították kórházba. A haláláig már nem nyerte vissza öntu­datát. Zuhair Muhszin, 1936-ban született a Jordán-folyó je­lenleg izraeli megszállás alatt lévő nyugati partján, Tul- karam városban. Matemati­ka tanár és közgazdász volt. 1953-ban csatlakozott a Baatn párt szíriai szárnyához, s annak később vezetőségi tag­ja lett Több arab országban élt, majd 1968-ban csatlako­zott a szíriai Baath párt által 1967-ben alakított El-Szaika palesztin szervezethez, s en­nék vezetője lett 1968-ban a palesztin nemzeti tanács ál- elnökévé választották. 1971 óta haláláig — rövid megsza­kítással 1976-ban — a PFSZ vb tagja volt Előbb a PFSZ politikai osztályát majd az utóbbi években, a szervezet katonai osztályát vezette. Carter sajtóértekezlete - két hónap után Az infláció az ország legnagyobb veszélye Carter amerikai elnök szer­dán esie csaknem kéthónapos szünet után tartott ismét saj­tóértekezletet.. Elutasította Jackson demokrata párti sze­nátornak azt a véleményét, hogy pártja aligha jelöli majd újra elnöknek, és hogy Edward Kennedy lesz a je­lölt — Jackson 1976-ban, azt jósolta, hogy ő lesz az el­nök, de rossz jósnak bizo­nyult — vágott vissza. Carter. Egy újabb kérdésre egyébként mcst sem volt hajlandó kije­lenteni, hogy újra indul, bár Szovjet jegyzék a KNK nagykövetségéhez A Szovjetunió külügyminisz­tériuma július 26-án a követ­kező jegyzéket nyúj tóttá át a I-tínai Népköztársaság moszk­vai nagykövetségének: A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Kül­ügyminisztériuma az alábbia­kat jelentik ki a Kínai Nép- köztársaság nagykövetségé­nek: A KNK külügyminisztérium 1979. július 24-én jegyzéket nyújtott át a Szovjetunió nagykövetségének és abban hamisításhoz folyamodva, ele-' jétől végig nyilvánvalóan kép­telen, koholt verziót állít ar­ról az incidensről, amely 1979. július 16-án történt a szov­jet—kínai határon a Habara- szu-hágótől 44 kilométerre dél­keletre. Az 5 incidens tényleges kö­rülményeit a Szovjetunió Kül­ügyminisztériuma a KNK moszkvai nagykövetségéhez intézett július 17-i szóbeli nyi­latkozatában kifejtette. Ezek a körülmények a következők: négy felfegyverzett kínai ka­tona megsértette a Szovjet­unió határát és egy kilométer mélységben behatolt szovjet területre; a szovjet határőr­séggel történt összetűzés kö­vetkezében egy kínai határ­sértő — a csugusaki kerületi biztonsági hivatal politikai tisztje életét vesztette, egy másik pedig megsebesült és jelenleg gyógykezelés álhitt áll a Szovjetunióban. A jelzett szakaszon a határ pontosan ki van jelölve. Ezt az ez évi július 24-i kínai jegyzék is elismeri. A történ­tek színhelye, a kínai katonák tényleges tevékenységének jel­lege, fegyverzetük és felszere­lésük, a foglyul ejtett katona tanúvallomása és más megcá­folhatatlan tények alátá­masztják, hogy az eset úgy történt, ahogyan azt a szovjet külügyminisztérium a KNK nagykövetségéhez intézett jú­lius 17-i nyilatkozatában kö­zölte. A KNK külügyminisztériu ma jegyzékében eltorzítja azokat a körülményeket is, amelyek a kínai lakosság gaz­dasági tevékenységét érintik az Uzengegus folyó forrásai­nak térségében, A kínai fél az 1978-as és 1979-es évek folyamán követ­kezetesen megsérti a kínai la­kosság gazdasági tevékenysé­gének feltételeit a szovjet ha­tárkörzetekben, az Uzengegus folyó forrásainál, valamint a Szandikszasz hegységtől északra és az Ulken—Ulasza folyó forrásainál. Mint isme­retes, ezek a feltételek előirá­nyozzák: a gazdasági tevé­kenység folytatásával kapcso­latos határidők előzetes össze­hangolását. valamint azt, hogy kínai katonák nem jelenhet­nek meg e térségekben és tar­tós építkezések és védelmi lé­tesítmények nem megengedet­ték. A feltételek megsértésé- i nek tényeire szovjet részről mind diplomáciai csatornákon, mind a határőr hatóságok út­ján ismételten felhívták a kí­nai fél figyelmét. A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma szükségesnek tartja továbbá hangsúlyozni: a szovjet fél hozzájárulása ah­hoz, hogy a kínai lakosság gazdasági tevékenységet foly­tathasson az Uzengegus folyó forrásainál lévő körzetekben, távolról sem jelenti Kína bár­miféle jogainak elismerését ezekre a körzetekre, nem ki­zárólag a Szovjetunió jóakara­tának tanúbizonysága. Mindaz, amit a szovjet fél a határon lévő status quo megőrzésére az említett körzetekben foga­natosít, jogos tevékenység és megfelel a felek között ér­vényben levő megállapodás­nak. Felmerül a kérdés, hogy a kínai félnek mi szüksége volt az új határ provokációra és ar­ra a félrevezetésre, amelyhez július 24-i jegyzékében folya­modik. Ugyanígy vajon miért téveszti meg a kínai népet és a világ közvéleményét? Egy dolog világos: az ilyen eljá­rás nem segíti elő a két or­szág közötti kapcsolatok nor­malizálását. A Szovjetunió Külügymi­nisztériuma az ismertetett té­nyek alapján, mint teljesen megalapozatlant, elutasítja a KNK külügyminisztériumá­nak jegyzékében bejelentett tiltakozást és ismét megerősíti tiltakozását a szovjet határok kínai katonák által történt megsértése miatt. Kizárólag a KNK hatóságait terheli a tel­jes felelősség azért, hogy a július 16-i incidensnek két kí­nai állampolgár esett áldoza­tul. ebben jelenleg senki nem ké­telkedik. Az elnök megvédte nagy hazai és külfödi vihart kava­ró kormányátszervezését az­zal, hogy »-jobb, egységes, hozzáértő és agresszív kabi­netet akart«. Carter a múlt héten a szűkebb kabinéi 3 4 tagjából ötöt lecserélt, köztük régi bizalmasát, Califano egészségügyi, oktatási és nép­jóléti minisziert, és a nem­zetközi pénzvilágban is nagy tekintélynek örvendő Blu­menthal pénzügyminisztert Carter ezúttal is energia­programját állította a közép­pontba. Ostorozta a szenátust, amiért nem hagyja jóvá az őiajmonopóliumok külön­adójára vonatkozó terveit, s »a néphez« fordult hogy gya­koroljon nyomást a szenáto­rokra Az energiaválság nyomán ismét rohamosan felszöknek az olajárak. az Egyesült Ál­lamokban és a cégek óriási nyereséget zsebelnek be. A kormánynak az a terve, hogy e többlethaszon egy részét elvonják, s abból finanszíroz­zák a mesterséges úton elő­állítandó üzemanyagokkal kapcsolatos, 140 milliárd dol­láros programot Most az el­nök is kénytelen volt beis­merni: az olajipar »lobbys- tái" sikerrel befolyásolják a törvényhozókat akik 54 mil­liárd dollárral csökkenteni akarják a különadót. — Ez a csökkentés keresztülhúzná az energiaprogramot közölte az elnök. Gartert aznap még egy csalódás érte: a képvise­lőház nem járult hozzá az üzemanyagadagolás előké­szítéséhez, így a kormány e javaslatának sorsa is teljesen bizonytalan. — Az infláció az ország legnagyobb veszélye, de nagy az aggodalom a súlyos mun­kanélküliség miatt is — mondotta az elnök, aki kö­zölte még: nem tervez külön­leges intézkedéseket a tovább romló dollár mentésére, az ár­folyam alakulása a gazdasági helyzet függvénye. SPANTOt'CrR’SZÄG Szembesítés a baszkokkal Még át sem gördült a spa­nyol határon a Párizs—Mad­rid expressz, amikor — fran­cia területen — géppisztoly­sorozat zúdult a vonatra. A baszk szeparatista mozgalom szélsőséges szárnya, az úgy­nevezett »fegyveres ETA" terroristái lőttek. Néhány nappal utóbb Mad­ridban és Észak-Spanyolor- szág néhány városában fran­cia turisták autóit gyújtották fel a terroristák. A magya­rázat: Baszkföld francia ré­szén Párizs erőteljesebb in­tézkedéseket vezetett be és megakadályozza a terroris­ták határforgalmát. Többszáz kilométernyire dél­re a baszk terrorizmus már nem a franciák ellen visel háborút, — hanem a turiz­mus ellen. A legnagyobb madridi képeslap első olda­lán a talán leghíresebb dél­spanyol tengerparti üdülő­hely, Marbella strandjának képét közölte. Üres napozó­padok ezrei sorakoztak a hó­fehér homokon a tűző nap­sütésben. Az ok: Marbellá- ban bombát robbantottak a Las Palmas szállodában és több bomba robbant az ugyancsak hírneves üdülő­helynek számító szomszédos Torremolinos városkában is. Ez utóbbi merénylet-soro­zat közvetlen oka: az ETA arra akarja rávenni a spa­nyol kormányt, hogy egy Madrid környéki börtönben fogva tartott száz terroristát szállítson baszkföldi börtö­nökbe. . A kormány ezt nem akarja megtenni, mert szö­késtől. vagy börtönlázadástól retteg. Az ETA pedig azzal fenyegetőzik, hogy »szétbom­bázza" az idei spanyol ide­genforgalmat. (Ez Spanyolor­szág egyik legnagyobb »ipar­ága«, tavaly több mint öt- milliárd dollár devizajöve­delmet hozott.) A Párizs—Madrid expressz, a Marbella strandján árvál­kodó napozópadok természe­tesen csak a felszínt jelentik. A baszk problémának mély gyökerei vannak. S a fasiz­musból alighogy kiemelke­dett Spanyolország számára létkérdés lenne a békés és józan megoldás. Az előzmények lényege az, hogy már a spanyol mo­narchia centralizációs törek­vései erőteljesen megnyir­bálták az ország északnyu­gati részén élő baszk nem­zeti kisebbség jogait. A köz­társaság időszaka túlságosan rövid volt ahhoz, hogy lé­nyeges változást hozzon, de a baszk tartományok így is erős köztársasági támaszpon­toknak számítottak a polgár- háborús Spanyolországban. Ezért is »fizetett" a Franco- fasizmus több évtizedig tartó brutális elnyomással. El­mondható, hogy a rendszer fegyveres terrorja éppen a Baszkföldön volt a legkemé­nyebb. Itt párosult a pa­rancsuralmi önkény leghatá­sosabban a nemzetiségi el­nyomással. E kettős nyomás alatt a Franco-korszakban illegális baszk nemzeti mozgalom többszörösen is kettészakadt és súlypontja szükségszerűen a terrorizmus irányába to­lódott el. A hangadó Baszk Nemzeti Pártból 1959-ben szakadt ki radikális-naciona­lista programmal az ETA. (Ez a »Baszkföld és szabad­ság" jelszó rövidítése.) 1967- ben, majd 1970-ben. az ETA újra kettészakadt egy nacio­nalista és egy terrorista fegyveres osztagai a Franco- fasizmus utolsó éveiben már számos merényletet követtek el. A terrortaktikával akkor Peltiert elfogták Szendán este elfogták Leo­nard Peltiert, az amerikai in­diánok egyik vezetőjét, aki a közelmúltban megszökött Lompac városának börtönéből. A 34 esztendős Peltier a börtönben életfogytig tartó büntetését tölti, amelyet a bí­róság kettős gyilkosság koholt vádja alapján szabott ki rá 1977-ben. Bár a vád egyetlen tanúja azóta beismerte,. hogy az FBI fenyegetésének hatásá­ra tett hamis vallomást, az ítéletet kiszabó bíróság a beis­merést figyelmen kívül hagy­ta. sem lehetett egyetérteni, hi­szen a rendőr-rezsim minden merényletre az egész balol­dalt és az egész ellenzéket érintő elnyomás fokozásával válaszolt. Annyi azonban mégis csak tény, hogy a me­rényletek akkor egy fasisz­ta rendszer ellen irányultak és a Franco elleni küzdelem részét alkották. Az ETA-terroristák akciói­nak politikai jellegét ma már egész más módon kell meg­ítélni. Spanyolországban lét­rejött a polgári demokrati­kus rendszer, amelyben a baloldali pártok szabadon te­vékenykedhetnek. Ugyanak­kor a hadseregben és azerő- szakszervezetékben még igen számottevő a régi, fasizmus­tól örökölt apparátus befo­lyása. Ilyen körülmények kö­zött a baszk terroristák me­rényletei súlyos veszélyt je­lentenek a polgári demokra­tikus rendszer stabilitására, és egyenesen kihívják egy szélsőjobboldali-militarista puccs lehetőségét. Ebből következik, hogy a spanyol baloldal és annak nagy pártjai, a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt és a Spa­nyol KP élesen elítéli az ETA terroristáinak akcióit. Ugyanakkor a baloldal és különösen a kommunisták erőteljesen felhívják a fi­gyelmet a centrista jobbol­dali Suarez-kormány fele­lősségére. A kormány ugyan­is nem mutatott elég hajlé­konyságot és főleg gyorsasá­got a jogos baszk önkor­mányzati követelésekkel kapcsolatban. Baszkföld legfontosabb pártjai már tavaly elkészí­tettek egy önkormányzat-ter­vezetet. Erről azonban a kormány (amely több egy­más után következő válasz­tásra készült) nem volt haj­landó tárgyalni. Az önkor­mányzat-tervezetnek számos i n; olyan pontja van. amellyel' kapcsolatban már régóta ki lehetett volna dolgozni no kompromisszumos megoldást. Ilyen például, hogy az ön- kormányzattal rendelkező Baszkföld vezetésének joga van-e adókat kivetni és el­dönteni, hogy azok milyen hányada kerüljön felhaszná­lásra Baszkföldön kívül. Vagy: az önkormányzati jo­gok közé tartozik-e a külön fellebbviteli .bíróságok lét­rehozásának lehetősége? Ar­ról is régóta komoly tárgya­lásokat kellett volna folytat­ni, hogy a rendfenntartó erők a Baszkföldön milyen formában működjenek és mennyiben tartozzanak a he­lyi önkormányzat fennható­sága alá. Tekintettel arra, hogy a kormány magának az önkor­mányzatnak a jogosságát ele­ve elismerte, ennek alapján mindezekről a problémákról az elmúlt esztendőben érde­mi tárgyalásokat kellett vol­na folytatni. Erre azonban nem került sor. A kormány mulasztása igen komoly következmé­nyekkel járt. Politikailag megerősödtek azok a szélső­séges csoportok, amelyek a Baszkföld szeparatista áram­latait képviselik és felvetik az elszakadást Spanyolor­szágtól. A módszereket te­kintve pedig újra lábra ka­pott az ETA legszélsősége­sebb terrorista szárnyának taktikája. Ez a mostani terrorhtillám háttere. A veszélyek rendkí­vül komolyak. A Baszkföld Spanyolországtól elszakadva eletképtelen alakulat lenne és a szeparatisták a baszk lakosság számszerűen elha­nyagolható kisebbségét kép­viselik. Mégis az ésszerű tár­gyalások további halogatása a szeparatista-terrorisTa áramlatot erősíti és a józan, önkormányzatot követelő baszkföldi erők táborát gyen­gíti. Ezen túlmenően pedig a baszk terrorizmus elhara- pódzása — különös tekintet­tel a Spanyolországban is súlyosbodó általános gazda­sági nehézségekre — ürügyet adhat a hadsereg és a rend­őrség francoista csoportjai­nak egy hatalomátvételi kí­sérletre és az alig kibonta­kozott spanyol demokrácia megfojtására.

Next

/
Thumbnails
Contents