Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

GYERMEKEKNEK MÓRICZ ZSIGMOND Nenyúljhozzám Hol Volt, hol nem, rótt egyszer egy öreg király. Ott bakóit a görbe hegyek orszá-, goban, ahol minden nagy, a fák, a dombok, az emberek — csak a vetés aprói“ és a kenyerek kicsinyek. Volt ennek az öreg király­nak három szép leánya. Haj­nalka, Délike és Estike. Mi- . kor nagyra nőttek a leányok, egyszerre csak úgy meglepték a kérők az országot, hogy az öreg király elbocsátotta a hadseregét, és a leánykérők­nek kellett leszolgálnia a ka­tonaesztendőt. Belőlük teltek ki a generálisok, meg a káp­lárok, meg a bakák is. Ez volt az olcsó hadsereg. Zsold se kellett nekik, mégis olyan vitézül harcoltak, hogy egy esTctendő alatt elfoglaltak ki­lenc országot, három falut, s elfogtak öt tótot az öreg ki­rálynak. No, de végre i* a legvité­zebb három katonát kivá­lasztotta magának a három leány. Hajnalka lett Doron­gé, aki a hegyek királya volt. Délike lett Buzogányé, aki a nádasok és puszták fejedel­me volt. Estike a Csákányé, aki a földalatti világnak, a bányáknak volt örökös ura és parancsolója. No, lett nagy lakodalom. Egy álló esztendeig folyton állott a dínomdánom. Annyid vendég gyűlt össze a mulato­zásra, hogy az öreg király most meg a vendégekből ál­lította ki a hadseregét. Ha­nem ez már rosszul ütött be. A korhely hadsereg mindent, de mindent elveszített, amit a tavalyi önkéntesek szerez­ték. A kilenc országot, a há­rom falut — csak az öt tótot nem', ezek elszöktek ugyan, de maguk is beállottak ven­dégnek. A sok lakodalmozásnak as tett a vége, hogy az öreg ki­rály maga is kedvet kapott a házassághoz. Elvette Boros­tyánt, egy szép, szegény leányt, aki áldott jó szívű, és biztosan hű ápolója lesz az öreg királynak. Azt mond-. ta, hogy csak azért tartott egy pótlakodalmcd, hogy a sok maradék kárba ne vesz- szen. Meg cigányt se kellett újat fogadni. Csak a vendég­hadsereget bocsátotta el, mert azok elkártyázták, volna még az utolsó rézpitykéjét is. Ebben az esztendőben is ta­karékoskodni akart, hát most úgy segített magán, hogy egyáltalán nem tartott sem­miféle hadsereget. S csak­ugyan, ebben az esztendőben se nem nőtt, se nem fogyott az országa. Tudod-e... Akkor aztán hazament mindenki a maga illetőségi helyére. Dorong és Buzogány, Csákánnyal együtt hazavitték a feleségeiket. Boldogságot vitt az országnak a három szép asszony, mert a nap úgy megszerette őket, hogy hajnalba n már bekopogott Hajnalkanál, neki tette be az ablakon a legelső sugárbok­rétát. Az: egész delet Déliké­nél töltette az ország nagy örömére. Este pedig az ég al­járól benézett Estikéhez is a bányák sötétjébe. Telt az idő, vígan és bol­dogan. Egyszer csak követek ér­keztek az öreg királyhoz. Reggel jött az első s hírül hozta, hogy Dorong király­nak és Hajnalka királynénak született egy csudaszép kis leányok. Gyöngyharmat. Dél­ben jött a másik és azt új­ságolta, hogy Buzogány, feje­delemnek és Délike fejede­lemasszonynak is van egy gyönyörűséges kis leányuk, úgy hívják, hogy Délibáb. Estére beállított a harmadik követ, ki nagy szóval hir­dette, hogy Csákány uralko­dó úrnak és Estike úrasz- szonynak van egy örömet hozó, ragyogó szép kis leá­nyuk, Csillám. Az öreg király meghallgat­ta a követeket, s komolyan,- boldogan felelt: — Mondjátok meg az én nejeimnek, hogy van egy új sógorasszonyuk, az én leá­nyaimnak, hogy van egy új kistestvérük, az én unokáim­nak, hogy van egy kis nagy- nénjük. Mondjátok meg, na­gyon örülök, hogy kedves kis unokáim születtek, ők . is örüljenek, hogy nekem is született egy kedves kis leá­nyom. öreg ember vagyok, életem fája elkorhadt, ki tudja, mit hoz a jövő. A ti uraitok boldogok lehetnek, mert tudják, hogy ők maguk nevelik fel gyermeküket, de én öreg ember, mire számít­sak? Ezért azt rendelem, hogy egész országom gyer­mekemé legyen, azt soha sen­ki se bántsa, azt tőle senki el ne vegye. Neve is olyan legyen, hogy mindig eszébe jusson róla annak, aki hall­ja, ez az én rendelésem, he­gyen a neve ez: Nenyúljhoz­zám. / A követek mégvitték haza az üzenetet. A három úr ám haragudott, amiért az öreg király a negyedik leány ked­véért a többi hármat is ki­tagadta. De azért nem szól­tak semmit. Hanem egyszer aztán meghalt az öreg király, s egész országát a gyönge kicsi Nenyúljhozzámra hagy­ta. Jótanácsok túrázóknak Nem volt szegénynek vé­dője, édesanyja, Borostyán csak zokogott és búslakodott; csak beszélte, hogy a többiek most bizonyosan megtámad­ják őket, hogy az özvegynek, hogy az árvának nincs párt­fogója. Űgy-úgy elkeseredtek, hogy napokon át mindig sír­tak, és mindig reszkettek. Híre ment az öreg király halálának mindenfelé, leg­előbb is a három leányának vitték meg a hírt. Hajnalka, Délike, Estike kétségbeestek, és mindjárt kérlelni kezdték az uraikat: •— Édes uram, lelkem, uram, menjünk el a temetés­re. Ne is haragudj azért, hogy milyen végrendeletet tett szegény öreg édesapám, hasd, kicsi húgunknak sem­mi oltalmazó ja a világon, hadd maradjon neki az ősi birtok. Védelmezője nincsen, a szomszéd idegenek most reá támadnak, s megfosztják, ha mi nem védelmezzük. Ezért arra kérlek, hogy nagy, erős sereggel jöjj, hogyha kell, védője legyen, szegény­nek. így rimánkodott mind a három asszony a kis húga javáért. Hajlott a szép silóra férjük, s csakugyan nagy se­reggel mentek a halott király országa felé. Otthon Borostyánnak s kis leányának egyszer csak hírül viszi egy vitéz: — Jön Dorong király ha­talmas sereggel! — Bizonyosan a mi meg­rontásunkra! — jajgat az öz­vegy királyné. Nemsokára másik követ jelenti: — Jön Buzogány király hatalmas sereggel! — Bizonyosan a mi halá­lunkra — sikoltott az özvegy és leánykája. Újra jön egy követ, s szól: — Jön Csákány úr temér­dek emberével! — Jaj végünk, halálunk lesz ebből! — így szól Bo­rostyán. — Jöjj leányom vi­lággá, menjünk bújdosni in- Ttább, mint testvéreid pusz­títsanak él­őibe kapta leánykáját és fászaladt az erdőbe, a mező­be. Ügy elbujdosott, hogy sose akadtak rá. Máig sem. ■ A Gyöngyharmat ott él apja birtokán, Délibáb is a pusztán, Csillám ott a bányák mélyén. De Borostyán az erdőkben búslakodik özvegy árvaság­ban, és Nenyúljhozzám a kertekben talál irgalmas ápolót, csak akkor nyit, s a leggondosabb hű ápolás mel­lett is reszket, és azt rebégi: — Nenyúljhozzám. Túrázni nagyszerű dolog. Ismeretlen tájakat fedeztek fel, bejártok erdőt-mezőt. Sok közös élményt szereztejj. De keserves tapasztalatokat is, ha néhány alapvető szabállyal nem vagytok tisztában. Pél­dául azzal, hogy szandálban nem szabad túrára indulni. Könnyen felsértitek a lábato­kat, egy váratlan eső pedig teljesen étáztatja a lábbelit. Ezért kell zárt, könnyű láb­belivel indulni nyákon is. So­kan feleslegesnek ítélik a há­tizsákot Is, s nekiindulnak egy kézben lógatott tarisznyával. Eleinte megy is a dolog köny- nyedén, hanem tíz kilométer után már micsoda súlya van annak a kézben hordott ta­risznyának! A jó túrához sze­retnénk most néhány tanácsot adni. Induláskor feltétlenül ellen­őrizni kell a létszámot. Amíg Lakott helyen haladtok, men­jetek kettes sorban. Ország­úton a forgalommal ellentétes oldalon. Elöl haladjon a túra vezetője és a zászlóvivő, a sort a vezető helyettese zárja be. Az indulás után 15 perccel tartsatok rövid pihenőt. Ez az idő arra szolgál, hogy min­denki megigazíthassa a ruhá­ját, a felszerelését. Hisz ad­digra kiderül hogy jól van-e becsomagolva a hátizsák, nem keli-e leve'tni egy réteg ruhát, megigazítani a harisnyát a bakancsban. Sík terepen az átlagos me­netsebesség 4 kilométer órán­ként, az emelkedőkre 100 ma­terenként újabb 10 percet kell számítani. A haladási sebessé­get mindig a leggyengébb paj­táshoz kell igazítani. A túlzott gyorsaság és a lassú porosz- kálás egyaránt hamar fáraszt. Menet közben mindig figyel­jetek a lábatok elé, bemélye­dés, lehullott faág, kő, fájdal­mas rándulást okozhat. Emel­kedőn énekelni, sőt beszélget­ni sem okos dolog. Legjobb csukott szájjal orron át léle­gezve menni a kaptatón. Me­redek lejtőn vagy emelkedőn VÍZI JÁTÉKOK Pompásan lehet szórakozni a patak partján, sekélyebb víz mentén, ha van mivel játszani. Repül a vitorlás, fo­rog a vízikerék, készítsetek ti is hasonlót A vitorlás készülhet puha­fából, de ha akad a háznál öreg, elhasznált parafatalpO szandál, jól felhasználható a? is. Hurkapálca lesz a vitorla Bűvös négyzet írjátok be az ábi4 üres négyzeteibe az 5-től 20-ig ter­jedő számokat úgy, hogy a számjegyek összege valameny- nyi vízszintes és függőleges sorban, valamint a két átló­ban egyformán 50—50 Legyen! Könnyítésül négy számot már beírtunk. (A helyes megoldást meg­találjátok a 10. oldalon.) rúdja, maga a vitorla pedig kis selyemmaradék. A kapi­tány teste fenyőtoboz, a ko­bakja makk, rajta a csákó pedig egy kis harangvirág. Az ábrán bemutatott vízi­kerék elkészítéséhez vágjatok ki vékony és vastagabb bod­zaágat. A kerék lapátjai szin­tén félbevágott, kibelezett bodzafaágból ' készíthetők. A két V-alakú tartórudat mái faágból is kialakíthatjátok. Persze, aki nem lakik víz közelében, az se búsuljon. A vitorlás, meg a vízikerék jól működik a fürdőkád vizében is! haladjatok cikk-cakkban olda­lazó lépéseikkel. Lejtőn futni szintén veszélyes, ficamot, izomzúzódást okozhat. Ajánlatos óránként pihenőt tartani. Gyaloglásra a reggeli órák és a késő délután a leg­alkalmasabb nyári időszak­ban. A rekkenő délidőben ik­tassatok be hosszú pihenőt A csoportodtól sose távoiod) el hallástávolságnál messzebb. S állapodjatok meg égy vész­jelben is. Nemzetközileg is el­fogadott és ismert a következő vész jel: a segítséget kérő egy percen belül szabályos időközökben hatszor adjon le jól látható fényjelet vagy hal­lasson a környezettől jól meg­különböztethető hangot Egy perc szünet után, ezt meg kell ismételni. Aki hallja a vész­jelet, az egy perces időben háromszor ismételje meg a hallott vészjelet Ezzel értesíti a bajbajutottat, hogy felfigyelt jelzésére, s igyekszik a segít­ségére. Ha vészjelet hallasz, köte­lességed segíteni! ; A vészjellel nem szabad ját­szani, mert ezzel megtévesz­ted természetjáró társaidat Barcs János Mézpörgetés Van egy falu Görgeteg, ahol mézei pörgetek Szorgalmas kis méhecskék, virágokról gyűjtötték. Segítek az apámnak, cipelni a kannákat: — s friss kenyéren friss mézet, nyújtok át a vendégnek. * Kaptár fölött kék az ég, dolgoznak a méhecskék. Szél se lebben, süt a Nap, méhek mézzel vakolnak. Mit tudsz a nevedről? I. :.. hogy a világ leghíresebb felhője a Fokváros feletti Tábla hegység fölött látható. Az alakját alig változtató, ál­landó felhőnek a turisták mindmáig csodájára járnak. ... hogy Magyarországon esett már hal- és békaeső 1853. szeptember 10-én. Mivel az eső a felszálló Légáramlat szülötte, a függőleges lég­áramlás képes felemelni ap­róbb testeket, így olyan tár­gyak és élőlények is magasba kerülhetnek, majd az esővel a földre hullhatnak, melyet az j ember megdöbbenéssel vesz tudomásul. És ha nem tájé­kozott erről a természeti je­lenségről, akkor valamiféle csodát vél felfedezni. hogy Magyarországon 1828. Június elsején nyílt mee az első óvoda Budán, a neve! Ángyaikért Volt. Az óvodát a1 neves martonvásári család lánya, Brunszvik Teréz alapí­totta. Kezdeményezése nyo­mán nyolc évvel későob 1836- ban már tizennégy kisdedóvó működött hazánkban, Két rajziskola A legtöbb .gyerek szeret raj zolni, Vannak köztetek olya­nok, akik nemcsak szeretnek, hanem tudnak is, de akadnak olyanok is, akik szívesen vesz­nek kezükbe ceruzát, de bi­zony nem jeleskednek a raj­zolásban. Ezeknek a gyerekeknek sze­retnénk segíteni ezzel is ki« -rajziskolával«. Mindennek van valamilyen körvonala — háromszög, négyszög, kör, ha­sáb stb. — ezzel a módszerre! próbáljatok különféle figurá­kat kialakítani. Először a kör­vonalat lerajzolva, ceruzával próbáljátok lassan, fokozato­san felépíteni, amit akartok. Amint látjátok így lesz a pe­recből bagoly, a négyzetből varjú. Amikor elkészültök véglegesen, akkor húzzátok ki erősen, filctollal a figurát, ét ha kedvetek van színezzétek M. • 1 2 3 4 m 5 6 7 8 9 10 m m u 12­13 14 15 lo 17 m 18 19 20 * -­21 22 m 23 m m 24 m 25 n j 20 27 m 28 ■m 29 30 m 31 32 33 m 34 m 35 VÍZSZINTES: 1. Becézett Ilonát. 5. Egye­nesen. 9. Görög eredetű férfi­név. 11. Félig égen. 12. Nem a másikat. 13. Csömöriét. 16. A germanium vegyje. 17. Az. 18. Érc betűi keverve. 19. Ger­mán eredű női név. 21. Medál. 22. Kettőzve egyik szülő. 23. Szalonnát puhít. 24. Ilyen fo­lyadék a sav. 25. Részvénytár­saság. 27. Várakozó. 28. “ Kéi magánhangzó. 29. Vasútállo­más. 60. Érinti. 31. Görög ere­detű férfinév. 33. Érik hang­talanul. 34.- Női énekhang. 35 A fa karja. FÜGGŐLEGES: 1. Ismeretlen. 2. Nagy ener­giát felszabadító sugárzás. 3 Kezével jelez. 4. Személyed. 6. A betegség egyik jele. 7. Szláv eredetű férfinév. Jelen­tését koszorú-dicsőség. 8. Tu­lajdonom. 10. Nem érdes. 14 Félig masa. 15. Arcának ré­szét. 17. Szándékozó. 20. Gyá­rakban előállított. 21. Nem al­szik tovább. 24. Római erede­tű férfinév. 26. Durva őrle­mény. 27. Életnedv. 28. Bontó közepe. 29. Szeletel. 31. Az alumínium vegyje. 32. Tete­jére. K. J. Beküldési határidő: 1979, július 30. Kérjük, - hogy a szükséges sorokat levelezőla­pon küldjétek be, s írjátok rá: .-Gyermekkeresztrejtvény.«■ A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát augusztus 1-én, szerdán az Otthon és család című összeállításunk­ban közöljük. Somogyi Néplap a

Next

/
Thumbnails
Contents