Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

Hatvan éve történt Munkábaii az új festőüzem A sikertelen tiszai offenzíva A Magyar Taaácukőz­tartauág ulo.so jelentős, de már nem sursdöinlő csatája 1919. július 20-án kezdődön a Tiszánál. A március 21-én győztes proletárhatalomnák július közepére már súlyos gondokkal kellett szembenéz­nie. A Tanácsköztársaság belső nehézségei minden ja­vító igyekezet ellenére növe­kedtek. Ez megmutatkozott elsősorban abban, hogy a gazdasági helyzet válságosra fordult; a politikai vezetés nem volt egységes a hozott jó határozatok végrehajtásá­hoz. A belső ellenség fokozó­dó tevékenységéhez járult még az-egyes szervek, intéz­mények bürokratikus nrurrka- • morálja és bizonyos fokú kor­rupciója is. A július 15—16-i kétnapos. Szövetséges Központi Intéző Bizottsági ülésen Kun Béla beszámolt a Tanácsköztár­saság belső helyzetéről, amely — a beszámoló szerint, min­den szépítés nélkül — válsá­gosra fordult. Ebből a válság­ból a kivezető utat Kun Béla abban látta. hogy föl kell számolni az ingadozást, hatá­rozottabban kell föllépni az ellenforradalmi burzsoázia ellen, le kell tömi a korrup­ciót és meg kell erősíteni a proletárdiktatúra hatalmi szerveit. A belső helyzetről adott kedvezőtlen elemzéssel szem­ben a nemzetközi helyzetet derűlátóan ítélte meg. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Tanácsköztársaság el­leni támadásra nincs elég ere­jük az imperialista hatalmak­nak. A harmadik Internacio­nálé kezdeményezte július 21-i Tanács-Magyarország mellet­ti világsztrájk eredményeihez, pedig nagy reményeket fűzött. Az Intéző Bizottság jóvá­hagyta ugyan a beszámolót és a kitűzött terveket is helye­selte, de a jobboldali szociál­demokraták és a Vörös Had­sereg felső vezetésében ma­gas, kulcspozíciókba jutott árulók ekkor már a tanacs- hatalom megdöntését tekin­tették közvetlen céljuknak. A vezérkar illetékesei szabotál­lak a Vörös Hadsereg ellátá­sát, utánpótlását.' Azt is jó! tudták, hogy — a június 24-i példát látva — belső erőkkel nem fojthatják meg a mun­káshatalmat, ezért a hadsere­get kellene erre á célra fel­használni. Azt viszont nem lehetett nyíltan a főváros el­len fordítani, hisz a hadsereg zöme munkásokból, szegény­parasztokból állt, és jelentős erőt képviselt ekkor még az internacionalista dandár ere­je is. Ezért olyan haditervet dolgoztak ki, ámely a látszat szerint ugyan a proletárok ha­záját hivatott volna megvé­deni. de ez valójában a Vö­rös Hadsereg teljes szétveré­sét vonta maga után. A ter­veket egyébként már jó előre eljuttatták az ellenséges csa­patok parancsnokságaihoz. •> Meg vagyunk győződve, hogy a magyar offenzíva már kezdetben össze fog omlani. Már tegnap jelentettem, hogy az összes képzelhető ellenin­tézkedéseket megtettem. Kü­lönben a Vörös Hadsereg had­rendjének -másolatát már Komlós ügynök elhozta ne­künk. Ezzel teljesen tájékozva vagyunk a Magyarországon történő eseményekről« ' — táviratozta Francriet d'Espé- rey marsall Foch marsallnak. A Vörös Hadsereg parancs­noki posztjain pedig számos ellenforradalmi beállítottsá­gú hivatásos tiszt állt, aki ekkor már közvetlen kapcso­latban volt a Szegeden szer­vezkedő fehérek vezetőivel, köztük Gömbös Gyulával. Ö közvetlen utasításokat is ki­dolgozott a szabotázsokra, a Vörös Hadsereg mielőbbi szét­verésére. A Vörös Hadsereg új vezérkari főnöke, Julier Ferenc bár egyelőre titokban, de követte ezeket az utasítá­sokat. A Vörös Hadsereg tisztjei körében sok olyan személyt találunk, aki később az ellen- forradalmi korszakban magas vezető posztra került. Ilyen volt Lakatos - Géza. aki 1944- ben Horthy miniszterelnöke lett, előtte pedig vezérezrede­si rangban az I. hadsereg pa­rancsnoka volt. A Vörös Had­sereg magas rangú tisztje, a Hadügyi Népbiztosság felderí­tő osztályának vezetője Sztó- jay Döme volt, , aki 1944-ben Hitler magyarországi szállás- csínálói közé tartozott szintén miniszterelnöki kinevezéssel. A németbarát Werth Henrik a horthysta vezérkar főnöke a Vándorló alkatrészek Fogjuk meg és óvatosan vigyük Egy karcolás százezres kár — 'Nb, menjünk... meg­nézzük; ; a gépeimet, amelyek ma igában vannak — hív ben­nünket Mester István szállí­tási csoportvezető a gyárud­var hátsó részébe. Egy meg­rakott teherautóról két sárga villástargonca rakja le a kü­lönféle alkatrészekkel teli lá­dákat. A kék köpenyes, sovány fér­fi húsz éve van a cégnél .— ö így mondja. — A belső szál­lítás papíron tizennégy em­ber. g valóságban azonban mindössze négy targoncaveze­tő. négy segédmunkás okija meg a Kaposvári Villamossági Gyár központjában, a központ és a két telep között a szál­lítási. r— Nehéz körülmények kö­zött dolgozunk, becsületesen... Most is áll egy dízel és há­rom platós targonca. — Aztán miért? — kérde­zi Ery Károly szakszervezeti titkár. — A dízel két hónapja áll. a másik háromhoz nincs ak­kumulátor, kapcsoló. Nem bír­ják ezek a gépek a dombos udvart. Kezében ott van a munkás- nvilvámartás zöld lapja. Né­zem az órabéreket. A iegna- Rvobb 17 forint húsz. a legki­sebb 9 forint ötveij. Hárman éppen most kaptak 60—60-, il­letve 50 fillér emelést. — Tudja mi a ba.i — kese­reg a csoportvezető —, ami­kor beugrik egy-egy igazolat­lan hiányzás, és gyakori, a ké­ses. Egyelőre semmit nem tu­dunk tenni ellene. Nézzük a rakodást. A két nagy gyakorlatú targoncás, Pós Rezső, Tóth János forgo­lódik ügyesen a .géppel, kis helyen. Mindketten tízéves dolgozók'.; — Sok függ attól, melyik alkatrész, anyag mikor érke­zik meg az egyik vagy a má­sik üzemrészbe — mondja Zomt László, nz. üzemi pártbi­zottság. titkára. — Így van, bizony — helye­sel Mester István. — Nagyon oda kelL figyelni erre. Moi-- ic’ok egy példát... Ha elkószúl teszem azt huszonöt kapcsoló, s mi nem visszük el egy érán belül, akkor a brigád terme­léséből kiesik hatezer formt. — Ugye az is fontos, hogy ne törjön el, me deformálód­jon a rész? anyag, alkat­Mester István már magya­rázza is, mi a teendőjük: — Az exporttermékekre kü­lönösen ügyelni kell. Segéd­eszközüket is használunk, pél­dául, amikor a Vörös Hadse­reg üti lelep lestódéjéből hóz­zuk a szekrényajtókat, filccel boritok raklapoki-a fektetjük, á vázakat pedig hull ám papír­ral óvjuk meg a sérüléstől. Zomi László ezt még sok példával kiegészíti. Az export­ra menő vezérlőberendezések, I elosztószekrények bontását, l ajtajút több ok. miatt is igen f gondosan kell szállítani. A ; ‘festőműhely tel,.esíiokepessé- ! ge Korlátozott, éppen ezért ei ; keii kerülni a ser ülés miatti I visszaszállítást. — Elképzelhető, hogy m van, amikor a berendezés ké­i szeri áil. mindent beszereltek, csak az a.ilót kellene felhe­lyezni, s kidéiül, hogy út köz­ien megkarcolták. Egy ilyen gondaliunsug' miatt a több százezres berendezés ne mi | késztermék. Most azt tűztük) | ki célul, hogy csökkentsük czj [ilyen eseteket. Inkább lóidul- ^ ! joü többet a kocsi, rakod la- natc nagyobb gonddal, lassab- ! ban. érjenek be a központi te­lepre tél órával később, v : nt h&gy kél napig javítsak a hi­bát a .festődében. Most azon törjük a fejünket, hogy írd; [ ként fejlesszük tovább a szal- j Utashoz használt filc lapos raklapokat. Ez az egyre na­gyobb külföldi igény miatt is fontos. Export szerszámgépek­hez készítünk vezérlőberen­dezéseket. A nyugatnémet mi­nőségi ellenőrök a berendezé­sek külső-belső minősegét egyaránt ellenőrzik. Fenn­akadnak azon. ha a vezetéke­ket nem egyiorma hosszon csupaszították le. vagy egyéb­ként nem látható szegecsek közül egy-kettő kijjebb van S ebhez nem reslex fogmvosi •tükröt használnj. . Elképzel­hető, milyen gondosan megné­zik a berendezés szekrényének polírozott testeset. Ezért meg­éri a gondosabb szá'U'ú* meg ­szervezése mindnyájunknak.. . Pgy-egv átvételkor h dolgozók is látják, hogy milyen nagyok a követelmények. A belső szállítás feladatát jól szemlélteti', hogy rirton!a ezer. ezernyolcszáz mázsa anyagot, alkatrészt sZaíÍB.anak. A takarékosságot szolgálja, ha nem törik el egv értékes por­celán sem, minden alkatrész úgy érkezik meg a rendelteté­si helyére, ahogy kell. — Én akkor volnék igazán elégedett — mondja a szállí­tási csoportvezető —. ha kap­nánk új targoncákat. ikku- muiátorokat, alkatrészeké’:, s lenne jelentkező is hozzánk. Van. amikor szidnak benniin- l.o'-, ettől az,ián eges'végeseb­bek vagyunk, de megkapjuk az elismerést is. Lajos Gcza Vörös Hadseregben hadosz­tályparancsnok* volt. Béld.v Alajos szintén a Vörös Hadse­reg vezérkarában tevékenyke­dett, később a második világ­háború végén ő adott paran­csot a magyar ifjúság nyugat­ra hurcoláiára. Az ami Ó tisztek elérték azt, hogy a Forradalmi Kor­mányzótanács elrendelte a tá­madást, tetézve ezzel az észa­ki területekről történt harc nélküli visszavonulás demo­ralizáló hatását. A Vörös Hadsereg támadá­sa július 20-án hajnalban kezdődött nagyarányú tüzér­ségi előkészítés után. Annak ellenére, hogy az ellenség is­merte a terveket, a harc. a kezdeti szakaszban eredmé­nyes volt. A Tiszán való át­kelés sikerült. A szolnoki hadseregcsoport elérte a Ken­deres—Kisújszállás—Túrke- ve—IVÍezőtúr vonalat. A (Tsongrád körzetében átkelt csapatok bevonultak Szentes­re. és elfoglalták Szegvárt is. A Vörös Hadsereg egységei július 23-ig még nem ütköz­tek meg az ellenség fő erői­vel. Az imperialista román hadosztályok zöme az arcvo­naltól távol állt tartalékban. Mivel Ismerték a Vörös Had­sereg terveit. erőfölényük birtokában a kedvező alka­lomra vártak, amely maid biztosítja az ellentámadás si­kerét. Az ellentámadás iúlius 24-én indult meg, n'agy és pi­hent erőkkel a már elcsigá­zott. utánpótlást nem kapó Vörös Hadsereg ellen. Az el­lenforradalmi érzelmű tisztek akadályozták az utánpótlást, a bekerítés veszélyére hivatkoz­va több helyen indokolatlanul parancsot adtak a visszavonu­lásra. pánikot és zűrzavart keltettek. » ... hason csúszva vonszol­tuk magunkkal a nehéz ládá­kat és saját fegyverünket, csakhogy mielőbb a tűzvonal- ba érjünk. Bajtársaink is kúsztak felénk. Piszkosak, éhesek, elgyötörtek voltak, ha­ragosan káromkodtak. Átad­tuk a lőszert és s;etve vissza­tértünk újakéi lő.szeres ládár ért. A frontvonalban kipakol­ták a ládákat, A téefonos a tábori telefonhoz hívo+t, A kawlóból rettenetesen károm­kodás hallatszott: .árulás! — ordították kétségbeesetten. Kicsomagoltuk az első. a má­sodik. a tigedtk ládát, és é'es- tö'tényok he1 vett vaktól ínye­ket találtunk bennük. A f-ppfvonalon te’jes volt a «űr­^í^yar*-« — írfa vic'^'7° yó.có'-son pp pjrv«*;v +i''ó lő A Vörös Hadsereg a nagy túlerőben levő es sok­kal jobban fölszerelt ellenség nyomásának nem tudott el­lenállni, és július 26-án már felbomolva, fegyvereit elhagy­va özönlött, visszafelé, A ro­mán királyi csapatok ekkor már nem álltak meg a Tiszá­nál, hanem kisebb-nagyobb erőikkel július 26-án. a fő erőkkel pedig július- 30-án Szolnoktól északra átkeltek a Tiszán azzal a céllal, hogy megkezdjék az előnyomulást Budapest irányába. V. S. Igyekszem szó szerint visz- szaadni, amit az osztályvezető a tájékoztatási módszerről el­mondott: "Nálunk, a Kapos­vári Városi Tanácson, a veze­tők következetes hívei az üzemi fórumoknak, Havonta tervszerűen zajlanak le ezek a találkozók, az első félév­ben megtartott ötöt az idén még további nyolc-tíz követi. Az a gyakorlat, hogy a fóru­mot megelőzően kérdéseket gyűjtenek össze az adott üze­mek, intézmények, vállalatok dolgozóitól — természetesen szívesen veszik a helyi érdek lökést is -—. és ezekre adnak választ. A tervszerű üzemi fórumok mellett a réteglalnl- kozók szintén eredményesek. Ilyen volt például, a kisiparo­sokkal tartott tanácskozás ezen a városi tanács elnöke válaszolt az ott elhangzott kér­désekre ...« Érdeklődőbb rétegeket! A módszert az imént azért neveztem tájékoztató jellegű­nek. mert végtére is ezt a célt szolgálják ezek a találkozá­sok: tájékoztatni a lakosságú'., a munkahelyek dolgozóit — a rétegeket — a fejlesztési ter­vekről, az eredményekről és a lemaradásokról, s azokról a célokról, amelyek elérése ér­dekében társadalmi összefo­gásra is' szükség van. Az in- : formációk mellett természete- , sen a személyek és a közössé­gek felviláeosítast kapnak az őket érintő gondokkal ka peso- [ latban. Jó volna, ha ezek a talál - j közök még szerteágazóbb és ! nagyobb érdeklődést váltaná- ■nak ki a lakosság körében: a| hallgatóság még több kérdés­sel állna elő. A tapasztalatok — köztük a szerkesztőségbe érkező érdeklődő levelek és telefonhívások is — arról '‘ál­lanak, hogy nem mindenki tá­jékozott eléggé a város fej­lesztési terveiről, sok esetben a már megkezdett munkák céljáról. Pedig néha elég len­ne — nem is föltétlenül fóru­mon, mindössze a tanácstag­nál — megtudakolni, mi miért történik Kaposváron. A felvi­lágosításra szorulók száma azt jelzi, hogy nem rrjindefiki kér­dezi meg azt, amire kíván­csi, pedig így sok félreér­tés tisztázódhatna, számos ok­talan mé! tárán kodásnak ele­jét lehetné venni. Inkább le­gyen két kérdéssel több. nvnt egv félreértésen alapuló hie­delem . . . H. F. A próbaüzem után teljes kapacitással dolgozik a Me­zőgép Vállalat 1. sz. gyárának új’ festőüzeme. Hat KCR daru alkatrészeit és a tahi gyáregység 50 konténerét fes­tik itt naponta. A nyugatnémet. Thermak festőberende­zés jól vizsgázott. A festőkabinban csak egy ember érint­kezik a festékkel. Az elszívás tökéletes. Az alkatrész- szá­razon, szerelhető állapotban kerül ki a beégető kemen­céből. 100 fokos gozsugurakkal zsírtalanítják a munkadarabokat. A festőkabinban tökéletes elszívó telenné a munkát. (Makai Károly felvételei) /- e A vezérlószekrény.

Next

/
Thumbnails
Contents