Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-18 / 166. szám

# H VILÁG PRO LEJÁRJ AI; EG YES ÖLJ ETEK I Ara: 1,20 Ft Somom Néplap Kádár János fogadta Ilié Verdetet Befejeződtek a hivatalos magyar—román tárgyalások Közleményt adnak ki a megbeszélésekről . Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden fogadta a Komán Szocialista Köztársaság hazánkban tartózkodó mi­niszterelnökét, Ilié Verdetet. (MTI-£otó — Tóth István felv. — Telefotó — KS) Kádár János, a Magyar! Szocialista Munkáspárt Köz-! ponti Bizottságának első tit­kára kedden az MSZMP KB! sä hazában Jog adta Ilié Ver­detet. a Román Szocialista | Köztársaság miniszterelnökét,! az RKP Központi Bizottsága Politikai ,Végrehajtó Bizottsá­gának tagját, aki hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Az őszinte, elvtár­si légkörű megbeszélésen átte­kintették a két párt, a két or­szág közötti együttműködés helyzetét az 1377. évi debre­ceni és nagyváradi legfelsőbb szintű találkozón meghatáro­zott feladatok végrehajt ásónak időszerű kérdéseit. A megbeszélésen jelen volt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, . Roska István külügymi rüszt er-helyetteá, Rajnai Sándor hazánk buka­resti nagykövete, illetve Ni- colae Constantin, az állami tervbizottság elnöke, a ma­gyar—román gazdasági együttműködési Vegyes kor­mánybizottság román tagoza­tának elnöke, Vasile Gliga, külügyminiszter-helyettes és j Victor Dolojan, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar—román hivata­los tárgyalások az Országház- ban folytatódtak Lázár Györgynek és Ilié Verdetnek a vezetésével. A kormánvfői megbeszélésen részt vett Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nicolae Cons­tantin, valamint a magyar és a román tárgyaló küldöttség. A hivatalos tárgyalások be- feieztével Lázár ,György és Ilié Verdét,, jegyzőkönyvet írt alá, amelyben rögzítették a tárgyalások eredményeit és meghatározták a két ország együttműködésének. minde­nekelőtt a gazdasági kapcso­latok* fejlesztésének soron kö­vetkező feladatait.. A hivatalos magyar—román kormányfői tárgvalásokról közleményt adtak ki. Ilié Verdet hivatalos baráti látogatását befejezve feleségé­vel együtt néhánv napos pi­henésre a Balatonra utazott. Lenin-renddel tüntették ki Gromikot Lenin-renddel, valamint másodszor a Sarló és Kala­pács aranyéremmel tüntették ki az SZKP és a szovjet ál­lam szolgálatában szerzett ki­magasló érdemeiért 70. szü­letésnapja alkalmából Andrej Gromikót. Az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió külügyminiszte­rét, a Szocialista munka hő­sét születésnapja alkalmából meleg hangú táviratban kö­szöntötték a szovjet párt- és á'lami vezető testületek. Mestercsiszoiók lesznek Az Üvegipari Mű­vek Ajkai Üveggyára tovább növeli a csiszolt ólomkristály áruk gyártását, amellyel már világszerte elismerést vívott ki. A gyárban a legjobb csiszolók részére magas szintű to­vábbképzés folyik, hogy a mestercsiszolók segítségével meg értékesebb termékeket gyártsanak. Vita két „de” kapcsán Lázár Györgynek a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára Ilié j/erdet, a \ Román Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke július 16—17-én hivatalos. baráti látogatást lett a Magyar Népköztársa­ságban. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta a román kormányfőt. Szívélyes, őszinte légkörű megbeszélést folytattak a ma­gyar és a román nép baráti kapcsolatai fejlesztésének idő­szerű kérdéseiről. Lázár György és Ilié Ver­det, a tárgyalásokon kölcsönö­sen tájékoztatta egymást a két országban folyó szocialis­ta építőmunka időszerű kér­déseiről és áttekintették' a magyar—román együttműkö­dés helyzetét. Véleménycse­rét folytattak a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A miniszterelnökök hangsú­lyoztak, hogy Kádár János és Nicolai Ceausescu 1977. évi debreceni—nagyváradi talál­kozója kiemelkedő jelentősé­gű, és aíz ott elfogadott doku­mentumokba foglalt elvek és célok változatlanul érvénye­sek, meghatározó szerepet ját­szanak a magyár—román kap­csolatok fejlődésében. A kor­mányfők elismeréssel szóltak az elért eredményekről és ki- feiezlék kormányaik szándé­kát, hogy tovább tevékeny­kednek a megállapodásokból adódó feladatok folyamatban lévő te'.iesitésén, a szocializ­must építő két nép barátsága elmélyítésének es erősítésének javára. Lázár György ós Ilié Verdet megbeszélést fo’vtatatt az 1977. évi legfelsőbbszintű ta­lálkozón meghatározott, gaz­dasági feladatok teliesítésé- nek helyzetéről és véleménvt. cserén a kidolgozás alatt á’ló hosszú távú' gazdasági és mí- szakf-tudománvos együttmű­ködési eeyormónyről. A kormányfők elismeréssel Izoltak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséről. 1980 utáni gazdasági együttműkö­dés fontos feladatának tekin­tették az áruforgalom jelentős mértékű növelését, az érvény­ben lévő gyártásszakosítási és termelési kooperációs megál­lapodások meghosszabbítását es bővítését, illetve új egyez­mények kötését. Állást foglaltak a gazdasági együttműködés, a termelési szakosítás és a kooperáció bő­vítése mellett. A miniszterel­nökök hangsúlyozták, hogy országaik változatlanul érde­keltek a KGST komplex prog­ramjának végrehajtásában, a KGST tagállarAai gazdasági együttműködésének tovább­fejlesztésében. A két miniszterelnök meg­állapodott abban, hogy felha­talmazzák. az illetékes hatósá­gokat: gyorsítsák meg az új, mindkét fél érdekeit egyaránt ügyeimbe vevő vízügyi egyez­mény* kidolgozását. A kormányfők megállapítot­tak, bogy a közeljövőben meg­nyílik a Magyar Népköztársa­ság koiozsvár—napocai fő­konzulátusa és a Román . Szo­cialista Köztársasági debrece­ni fökonzulálusa, összhangban az 1977. évi legfelső szintű el­határozásokkal. A két kormányfő megálla­podott abban, hogy szorgal­mazni fogják a Cse-g*ersima— Petea ma gyár—rom an határ­átkelőhelynek a megnyitását a nemzetközi forgalom számá­ra, szükségesnek tartva ehhez a feltételek megteremtését. U gyanak kor m egál Lapod tak abban, hogy a két ország il­letékes szervei megvizsgálják a kishatárforgalmi átkelőhe­lyek szárny növelésének lehe­tőségét A román miniszterelnök hi­vatalos baráti látogatása, a gyümölcsöző megbeszélések hozzájárultak a magyar és a román nép barátságának és internacionalista szolidaritásáig nak erősítéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság «ok­oldalú együttműködésének bő­vítéséhez a két nép, a szocia­lizmus, a béke és a nemzet­közi együttműködés javára. A tárgyalásokat nyílt, bará­ti munkalégkör jellemezte. Aj elért megállapodásokat jegy­zőkönyvbe foglalták, amelyet a két miniszterelnök aláírt. Ilié Verdet hivatalos baráti látogatásra hívta meg a ma­gyar minisztereLnököt. Lázár György a meghívást köszönet^ tel elfogadta. Az állategészségügy helyzete Somogybán önmagában is sokat elárul a megye állategészségügyi helyzetéről, hogy az érről szó­ló — tegnap a megyei tanács fejlesztési albizottsága előtt fő napirendként elhangzott — beszámoló é£ vita lényege két »de« köré csoportosítható. Számok nélkül is érzékelhe­tően javult a helyzet A me­gyében évek óta nem fordult elő számottevő járványos ál­latmegbetegedés. Még öt éve az utolsók voltunk a megyék rangsorában az állategész­ségügyi állapotokat tekintve, ma pedig a jobbak közé so­rolunk. Hatékony és következetes állategészségügyi munkára mutat, hogy például a szar­vasmarha-állomány szinte teljes egészében mentes a leg­rettegettebb megbetegedések­től. Csökkent a fertőzés vagy a különféle tartási, gondozási rendellenességek miatt történt tiorjú-, illetve malacelhullá­sok száma is. De ... Helyenként szinte csak a véletlennek köszönhető, hogy nem üti fel a fejét valamilyen megbetegedés. Az esetleg fel­lépő járvány tovaterjedésének megállítását is csupán a jó szerencsétől várhatnák egyes --------------------J________ ­[ gazdaságok. Ugyan ml állná i útját a baktériumoknak, ha i helyenként hiányoznak, a jár­ványvédelmi berendezések, sőt még kerítés sincs a telep körül. A jobb férőhely-kihasználás jelszavával az állattartó tele­pek néhol túlzsúfoltak, ami ugyancsak fertőzésveszélyt rejt. Azazhogy több esetben nem is rejt... A beszámoló szerint néhány elavul! létesít­ményben az állandó telített­ség miatt szinte burjánjának a fertőző anyagok, ' igy a gyógyszerek vagy a szokásos fertőtlenítő- eljárások nem so­kat. segítenek. Mindemellett a rossz szellőzésnek, a hibás pa­dozatnak, vagy a rossz takar­mánynak is része van abban, hogy az állatelhullások nem csökkenlek a kívánt mérték­ben. Szó sincs arról, hogy a fel­sorolt hibák oka a hozzá nem értés volna. Gyakran a kény­szerűség okozza, hogy az üze­mek nem a legideálisabb tar­tási módokat választják. A mindenben megfelelő létesít' menyek jóval drágábbak — ha úgy tetszik lassabban té­rülnek meg —,' mint azok, amelyeknél »pótmegoldáso­kat:« alkalmaznak. A zsúfolt sertéstelep hízókibocsátása ^ világ minden tájára " «"V" L.uua|jt->n ivoszoriigepgyaraoan sajat tervezés alapján gyártják a nagy pon­tosságú optikai alak-köszörűgépeket. A hét fő típusban készített berendezések között már olyan is van, mely számítógéppel irányítható. A különböző nagyítású MOM opti­kával gyártóit köszörűgépeket a világ minden tájára exportálják. Legfőbbet azonban Csehszlovákiába, Lengyelországba, a Szovjetunióba, az NSZK-ba es Franciaországba szállítanak. magasabb, költsége alacso­nyabb, mint azé, amelyik a tartási és állategészségügyi követelményeknek mindenben megfelel. »Igen ám, de a vesz­tesége is nagyobb — mondják a felügyeleti szervek szakem­berei. — Rövidlátó az a gaz­dasági vezető, aki az idei na­gyobb nyereségért kockáztat egy jövő évi tetemes veszte­séget.« A gazdasági vezetők szerint az ember néha kénytelen az orra hegyéig nézni ... »Ha (ízt kérdezik: mit produkáltok az idén? —- nem mondhatom azt, hogy n vártnál keveseb­bet, mert a holnapra gondol- tunk.« Ennyiből is. látszik: nincs teljes összhang az állategész­ségügyi szervek, jogos jobbat akarása és az üzemek . napi gazdálkodást érdekei között. A nézőpontok közelítését a fejlesztés anyagi gondjai mel­lett nehezíti, hogy a fejlődés ellenére még mindig kevés a jól képzett üzemi ^állatorvos és 1 a munkáját segítő állategész- | ségőr. Az anyagi és szellemi ■■hiánygazdálkodás« is oka te­hát, hogy a bevezetőben em- j iitett fejlődés nem gyorsabb. ‘ De... Közrejátszik ebben a he- j Ivenként tarthatatlan szemlé- I let es a lelepek egy részének korántsem példás munkafe­gyelme. Az előbbi re példa az a hét gazdaság, mely az ér­vényben lévő rendelet ellené­re sem kivan áUalegészségőrt fölvenni. Máshol alkalmaznak ugyan »felcsert«, csakhogy nem ott, ahol nagy szükség lenne,rá.' (Néha az állatorvost »pótolják« vele, máskor az állattenyésztő szakmunkást...) A rosszul értelmezett taka­rékosság is oka a veszteség­nek. Egy istállómeszelés vagy a törött ablak kijavításának halogatására aligha elégséges ok a »költségkímélés«. Megdöbbentő adat, hogy a megye üzemeiben a kisborjak- nak csak 55 százaléka kapja meg a különféle fertőzésektől védő ellenanyagokat tartal­mazó föcstejet! A javuló eredmények is­mertetése mellett egyebek kö­zött ezekről a gondokról, hi­bákról, s a megoldás lehetősé­geiről vitatkoztak tegnap a szakemberek. Az állategész­ségügyi helyzet további javí­tását célzó és az albizottság által elfogadott 25 pontos fel­adatterében vannak milliós célkitűzések — ilyen az -új állatkórház vagy a takar- mánybakteorológiai labor szükségességét megfogalmazó pont —,’ a felsorolt követel­mények többségének eleget tenni azonban nem anyagi kérdés.., k r.

Next

/
Thumbnails
Contents