Somogyi Néplap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-15 / 164. szám

I Az olvasókerék Futószalag *— korszerűbben Jó 60 éve a tömegtermelés­ben elterjedt munkaszervezési eljárás a futószalag, bár» elő­nyei és hátrányai ugyancsak jó 60 éve vitákra serkentik a szakembereket. Egy amerikai mezőgazdasági gépgyáros volt az első, aki már a múlt szá­zad közepén a futószalagos munkarenddel iparkodott racionalizálj a termélést. Ötletét a nagy chicagói vá­góhidak ús átvették, de végül- is Henry Ford volt az, alá ezt a módszert 1913-ban az autógyártásra is alkalmazva, a, tömegtermelés klasszikus módszerévé tette. A termelés rendje, szervezettsége, ütemes­sége, a termelékenység növe­kedése szempontjából a futó­szalag az akkori körülmények között korszerű módszernek bizonyult. A tömegtermelés sokasodó bajait vizsgálva megszólaltak a munkapszichológusok is, akik bizonyították, hogy a futószalagos termelési rend a végtelenségig felaprózza a munkafolyamatokat, .. nem nyújt változatosságot a mun­kában, nem épít a munkások kezdeményezésére, . önálló megfontolásaira és nem szá- —,—-------_______----------­U jövő beBziBRietorja Az autókkal szemben egy­re szigorúbbá válnak a kör- flyezetvédelmi követelmé­nyek, és ezek kielégítésére új lehetőséget csillantott fel egy módosított elven működő benzinmotor. E motortulaj­donság abban különbözik az eddigi benzinmotoroktól, hogy egy-egy hengerének robbanó- vagy égetőteréhez — egy ■szűkületen át — henger ala­kú kis előkamra csatlakozik. Az előkamrába külön szívó: vezeték torkollik egy szelepen át. (de megmarad a hagyo­mányos, az égőtérhez csatla­kozó szívóvezeték is), és a gyújtószikrát adó gyertyát szintén oda kell becsavaroz­ni. A szívási ütemben az élő- kamrába benzinben dús, az égőtérbe szegény keverék — benzinnek és levegőnek a ke­veréke — áramlik a szívó,- szelepeken keresztül. A gyer­tya a dús keveréket gyújtja meg, és ez' nagy sebességgel az égőtérbe áramolva meg­gyújtja az ott lévő benzinsze­gény keveréket is. A szikrától felrobbant dús keveréknek az előkamráboi való kiáramlása a zuhatapé- hoz hasonló vád örvénylést 'állít elő az égőtérben, s emi­att ott jóval tökéletesebb lesz A gyulladás kutatása Mf a gyulladás az emberi szervezetben? Vérbőséggel és kóros izzadmánnyál járó he­lyi szövetdegeneráció. Tüne­tei: vörös elezínteződés, forró, fájdalmas duzzanat és mű­ködészavar. A heveny vagy krónikus gyulladás betegség­hez, még halálhoz is vezet­het. E lexikáiig, isméryek he­lyett a mai orvosoknak ér­dekesebb az a komplex bel­ső folyamat, amely a szerve­zetet védekezésre és öngyó­gyulásra készteti. A gyulla­dásos betegségek hagyomá­nyos gyógyszere az aszpirin, ez azonban 'csak a tüneteket csökkenti, a fájdalmat csilla­pítja, az okot nem szünteti meg. Mivel a gyulladás egy be­tegség előjátéka, folyama­tát igyekeznek alaposabban felderíteni, hogy a különféle kutatóintézetekben szerzett új ismereteket a gyógyítás­ban és a diagnosztikában fel lehessen használni. mol a megváltozott munka­erőhelyzettel. A hatvanas évek elején a svéd Volvo autógyárban új szérvezési formát vezettek be, amely a csoportmunkára alapult A munkakör gazdagí­tásának alfipelvéből kiindul­va megvalósították a munka­rotáció elvét a munkacso­port dolgozói — előre megha­tározott rendszeriben — több munkafajtát is végeznek. Kö­vetkező lépésként hozzányúl­tak, a futószalaghoz is és szé­lesítették a munkafázisokat, sőt azt is megoldották, hogy egy-egy dolgozó — a szalag mellett követve a munkada­rabot — több részfeladatot ellásson. Mindenkinek a mun­kaköre így jóval színesebbé,, gazdaságosabbá vált, mint a klasszikus értelemben vett futószalag mellett. Egy magnetofonok össze­szerelésével foglalkozó gyár­ban a hagyományos futósza­lagot 9 főből álló munkacso­portra bontották. Az egyik csoport például a lejátszófe­jek szerelésével 'foglalkozik. A szerelők és a forrasztok sa­ját belátásuk szerint válthat­ják munkakörüket, ugyanak­kor felelősek az anyag- és ab katrészkészlet állandó felkel­téséért is. Világjelenség, hogy a gyárt mány természetétől függetle­nül megbontják a futószalag- rendszer korábbi monotonsá- gát. Ez azonban megköveteli a munkások sokoldalúbb kép­zését, hiszen mindenkinek több munkafolyamatot kell kifogástalanul elvégeznie. Ké­pünkön : korszerű futószalag­üzem a varsói Rádiógyárban. Egy XVHI. századi német lexikon a könyvtárak meg­szokott berendezési tárgyai közt említi az olvasókereket. De nemcsak Európában is­merték, egy XVII. század elején megjelent, 120 kötetes kínai lexikon még a képét is közli. Legrégibb leírását és rajzát Augustini de Ramelli mérnök 1588-as kiadású Le diverse et artificiose fnacchi- ne (A különböző ós művészi gépezetek) című, gazdagon illusztrált Művében találjuk meg: »Ez egy olyan szép műsza­ki szerkezet, amely mind­azoknak nagyon kellemes, akik a tudománynak szentel­ték életüket, különösen pedig azoknak,» akiknek a lábuk, fái vagy kcszvényben szenved­nek. Ugyanis- ezzel a géppel náigy tömeg könyvet lehet felállás és helyváltoztatás nélkül tanulmányozni és for­gatni. Lényegében egy kerék; amelyet olyan szerkezettel láttak el, hogy az olvasó a könyveket pultra vagy táb­lácskára fekteti, s ezeket, ám­bátor a kerék forgatható, úgy olvashatja, ahogy minden rögzítés nélkül odatette, mert nem mozdulnak meg ...« Ezt a szerkezetet a közép­kor könyvkultúrája • hívta életre. A kódexek és az első nyomtatott könyvek többsége nagy, ívrét alakú volt, sú­lyuk gyakran meghaladta a tíz kilót is. Nem arra készül­tek, hogy ágyban, lapozgassák, de még asztal mellett is ne­hezen lehetett használni. Kü­lönösen az a gyenge fizikumú, beteges vagy öreg olvasó ke­rült nehéz helyzetbe, aki va­lamelyik munkájához egy­szerre több könyvben kere­sett adatokat. A nehéz fóli- ánsok állandó emélgetése, ider oda rakása ugyancsak igény­be vette az iz­mait. Ilyenkor segített ' az ol­vasókerék. El­fért rajta hat­nyolc kötet, egy könnyű mozdulattal bármelyiket ‘az olvasó szeme elé lehetett for­gatni és már pótolta a tet­szés szerinti magasságra be­állítható .• asz­talt. Áz olvasóke­rék egy nagy hintaszerűen felfüggesztett könyvespolcok­ból állj , Ezek olyan módon forognak, rriint a vidám park­ban az óriáskerék utasfül­kéi. - A századok folyamán sokféle változata terjedt el, készítették • ki^ebb-nagyobb méretben. A két legnagyob­bat a wernigerodei könyvtár részére szállították. Hosszú­ságuk 3,25 'méter, a forgató- kerék átmérője 1,75 méter, polcainak mérete 2,9x0,4 mé­ter. Ezeken tartották még egy fél századdal ezelőtt is a könyvtár nagyalakú, vaskos nehéz katalóguskötetedt. hogy az olvasók a használni kívánt könyvek címét, jelzetét miie­den nagyobb testi megerőlte­tés nélkül kereshessék ki., (Ma a lipcsei Deutsche Bü­cherei őrzi a két kereket.) Tökéletesítésével sokan foglalkoztak. Egy ulmd felta­láló például a nürnbergi Mo- nath könyvkereskedés részé­re olyan kerekeket szállított, amelyekről — állítása szerint — még a leggyorsabb forga­tás közben sem esnék le a könyvek. Ilyen olvasóikereket A váci püspöki könyvtár olvasókereke. vásárolt többek közt Savoyai Jenő, a híres törökverő had­vezér. Ma már általában kisméretű könyveket nyomnak, olvasá­sukhoz nem szükséges' az ol- vasókerók. Korunkra arány­lag kevés példány maradt be­lőlük. Hazánkban — tudo­másom szerint — csak két könyvtár őriz clvasókereket. Az egyik a váci püspöki könyvtárban található. Nem régi, a múlt század elejen készülhetett. Hat 90 centimé­ter széles polc van rajta. A kerék átmérője 90- cm, ma­gassága az állvánnyal együtt 140 cm. Könnyen forgatható és ha a kívánt könyvet sze műnk elé forgattuk, egy láb- nyomással rögzíthető. Hangu­latos helyen, művészi kötésű, ódon könyvekkel teli terem­ben helyezték el. Akit érde­kel -régi könyvkultúránknak ez az érdekes emléke, te­kintse meg! Véi^ésy Miklós Volkswanen Golfok amerikásan Az Egyesült Államokban Westniorelandban szerelik össze a Volkswagen Golf kocsikat. Továbbképzés balesetvédelmi előadók részére Kedves .Kollégák! A lát­szat az, hogy üzemi baleset régen nem volt, hanem csak a modern termelés, a gépesí­tés, és a balesetvédelmi elő­adó feltalálása óta létezik. Az a célom, hogy megcáfoljam ezt a tévhitet. Baleset mindig is volt. Az ősember kétségte­lenül baleset következtében került le a fáról, és kezdett el dolgozni. Már a legősibb mítoszokban megjelennek az üzemi balesetek leírásai. A sumer Gilgames-eposz például hihetetlen méretű csőtörést mutat be özönvíz címmel. A mitikus korban ez gyakori baleset lehetett, mert a biblia is ír özönvízről, és azt is világosan megírja, hogy az emberek, és nem a felső hatóságok hibájából történt. Csak Noé, az előírások egyet­len betartója menekült meg a katasztrófától. Tanulságos az az eset is, amikor Ádám és Éva almát szakítottak a tilalom ellenére. Az intézke­dés példamutatóan szigorú volt. Ádámot és Évát kidob­ták a paradicsomból és dol­gozniuk kellett. A balesetvédelmi eszközök igán hiányosak voltak az ókorban. A gladiátorok gu­micsizma, bukósisak és men­tőöv nélkül, sokszor csak egy hálóval és szigonnyal dolgoz­tak. Nem csoda, hogy szak- szervezetük, a Spartacus drá­mai harcot vívott, ám ez ak­kor még eredménytelen ma­radt. A védőeszközök csak a középkorban érték el a kívánj szintet. A középkori védőru­ha befedte az egész testet, a fejtől a lábig. A ló lábáig. Ugyanis az osztálytársadalom nem tette lehetővé, hogy min­ien dolgozó kapjon ilyen kor­szerű védőruhát, úgynevezett páncélt. A szociális gondosko­dás csak a lovagokra terjedt ki. Az ipari forrfldalomban ala­kultak ki az üzemi baleset nagyipari módszerei. A kapi­talizmusban ezzel meg is elé­gedtek, de mi nem lehetünk elégedettek ennyivel. Hiszen hol marad akkor a baleset védelme. Ez ránk, balesetvé­delmi előadókra hárul. Re­mélem, a hallottakat kellő­képpen ' tudják mindennapi munkájukban hasznosítani. Séiisz András A tőkés világ autóipara az 1973-as olajválság miatt éve­kig erősen hanyatlott az utób­bi néhány évben azonban is­mét felfelé ível. Több ország több gyárában hasonló jelen­ség játszódott le, legtanulsá­gosabb azonban a sokáig le- győzhetetlennek látszott nyu­gatnémet Volkswagen esete: 1973-ban a wolsburgi kon­szern a csőd szélére jutott, ráfizetés volt mind a belföl­di, mind az exportforgalom. A különleges kövületként tisztelt bogárhátú modellt végleg megunták a vásárlók. Japán példa alapján azonban kidolgozták a mozgékony, kis fogyasztású Golf-családot. A Volkswagen újabb fel- emelkedése egybeesik - a nyu- gat-eürópai autógyártás fel- emelkedésének a kezdetével. Az új irányzat a vevők ké­nyelmének és pénztárcájának jobb kihasználását tűzte ki cé­lul. Sorra születtek az ergo­nómia révén kialakított élet­védelmi újítások. A motorok rugalmasabbak, gyorsítóké- pesebbek, csendesebbek let­tek. Eltűntek a felesleges ci comák, de megjelentek a biz; tonságot szolgáló új szerkeze­tek. Az új verseny lényege: ki tud praktikusabb, olcsóbb üzemű, mégis nagy teljesít­ményű autót gyártani. A Voitewagen állta a versenyt: a Golf után jött a Sirocco és a többiek. Hamarosan elkészült és piacra került a Golf-típus Diesel-motoros változata is, igaz, ezt a példát a többi európai gyár is követte, pél­dául a Fiat, amely a líl-és típus, tehát a 124-es Lada utóda számára gyárt Diesel­motorokat. E tendencia mö­gött elsősorban gazdasági okok rejlenek, hiszen a Die­sel-olaj az olajfinomító eljá­rás korábbi stádiumában nyerhető, tehát olcsóbb. De környezetvédelmi okpk is közrejátszottak a Diesel-moto­rok terjedésében. Az Egyesült Államokban és Japánban máris érvényben vannak, Európában pedig a következő években életbe lépnek azok a rendelkezések, amelyek’ erő­sen korlátozzák a motorból a szabadba engedhető korom szénmonoxid és óLomszárma- zékok mennyiségét. A benzin­nel üzemelő belsőégésű moto­rok kipufogógáza ugyanis tartalmaz ólmot, a Diesel-mo­torból származó nem. / Veszélyt jelentett ekkori­ban maga az írás is, ugyanis a kőtábláknak sok előnyük mellett kétségtelen hátrányuk, volt, hogy lábujjra ejtés ese­tén még egy rövid lábjegyzét is törést okozott. i Jól ismerték az üzemi bal eseteket a régi görögök is. A korabeli sajtó nagy teret szen­telt az ellenük folytatott küzdelemnek. Homérosz az Odüsszeiában a kollektíva fe­gyelmezetlenségének, és az ebből adódó üzemi balesetek­nek sorozatát írja le. A ló­tuszevők szigetén a legény­ség rákapott a kábítószerre, Kirkénél disznólkodtak', nem is lehet csodálni, hogy az utat csak Odüsszeusz úszta meg, aki a varázskendönek nevezett mentőmellényt visel­te, s így kiúszott. A legjel­lemzőbb mégis talán az az üzemi baleset, amikor egy dolgozó a tilalom ellenére felnyitotta a szeleket tartal­mazó zsákot, s az így kelet­kező vihar a hajót messze vitte lthaka partjaitól. A ta­nulság' világos: tarts be az előírásokat, és tarts vissza a szeleket, amíg célhoz nem érsz1 az égés. Elég a levegőt szeny- nvező szénmomoxidnak, szén- hidrogéneknek és nitrogén- származékoknak a legnagyobb része is, s így nincs szükség még külön egy olyan készü­lékre, amely a kipufogó gá­zokat tisztítja. Ugyanakkor csökken a benzinfogyasztás is, mert az új rendszernek jobb a hatásfoka, a benzin­ben rejlő energiának nagyobb részét tudja hasznosítani. A Szovjetunióban .már meg­kezdték az ezen az elven működő előkamrás motorok fejlesztését teher- és személy- gépkocsik számára. Az ame­rikai General Motors szak­emberei is foglalkoznak azzal á gondolattal, hogy kidolgoz­zanak ezen az elven működő motorokat személyautók szá­mára. l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents