Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

AZ ÖTÉVES TERVEK NYOMÁBAN

Együtt a város lakóival

Városként kezdte az idei évet Barcs. A Dráva-parti település életében jelentős sorsforduló a városi rang: betetőzése, lezárása egy sokeves folyamatnak.

— Nyolc évvel ezelőtt csökkenő volt Barcs lélekszáma. Azóta erőteljes növekedésnek indult — mondta dr. Németh Jenő tanácselnök. Ma 24 százalékkal többen élnek itt, mint 1970-ben. Ez az évi három százalékos lakosságnövekedés az új munkások, a fiatalok Barcsra településéből adódik. Az előzménye az iparfejlesztés és az üzemek rekonstrukciója volt. Az iparfejlesztésnek a mostani tervidőszakban vannak szép eredményei: befejeződött az Építőgépgyártó Vállalat nagy- berendezések gyárában és a fűrészüzemben a rekonstrukció, megépült a Keimikál Építésé Műanvagfeldolgazó- gyára. Az ipartelepítéssel párhuzamos feladat az- volt, hogy folytassuk a várossá fejlesztést Növelni kell a kiépített utak arányát javítani a vízellátást; közintézményeket óvodát, iskolát építeni és bővíteni a kereskedelmi hálózatot. A városrendezéssel összefüggő kérdések, a település képének megváltoztatása ugyancsak szerepel az ötödik ötéves terv célkitűzései között. Ezt a sokirányú feladatot úgy kellett végrehajtani, hogy biztosítsuk az arányos fejlődést. Barcsnak ma nincs vízgondja, egyre több lakásba jut el a földgáz, , és megfelelő a villa- mosenergia-ellátó rendszer is. A település útjainak döntő többségét kiépítettük. Ütemesen épülnek a lakások, terveinknek megfelelően formálódik a várcs képe. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a gyermekintézmények is megfelelnek a település igényeinek. Fejlesztésüket kiemelt feladatnak tartották a vállalatok, szövetkezetek és az intézmények. Az óvodai hálózatot központi pénzek igénybevétele nélkül, társadalmi összefogással bővítettük. A tanács mindössze 95 ezer forintos támogatásával 75 gyermek elhelyezésére alkalmas óvodát épített a tsz ős a tövál; értéke ötmillió forint. A barcsi fűrész- üziem 25 hellyel bővítette óvodáját, és ebben a tervidőszakban készült el egy — elsősorban szociális célokat szolgáló — ötvenszemélyes óvoda, amelyet később 25 hellyel bővítettünk. Mindezt csak összefogással lehetett elérni.

— Megoldódtak ezzel az óvodai gondok?

— Egy éve még mondhattuk ezt; az idén már kevesebb lesz a hely, mint a jelentkező. A gondok abból is adódnak, hogy nem ott van az óvoda, ahol a gyerekek vannak. A tanács már most számol azzal, hogy a város- központ környékén a jövő évtől sokkal nagyobbak lesznek az igények a lehetőségeknél. Ezért fontos számunkra az, hogy a Kemikáliái ööz- szefogva egy felvonulási épületet óvodává alakítsunk át. Ebbe az ötven gyermek elhelyezésére alkalmas intézménybe 1981 szeptemberében szeretnénk beköltöztetni a gyerekeket. Jelenleg száz gyermek közül nyolcvan juthat a bölcsődébe.

— A várossá avatás előtt új iskolát is építettek.

— Barcs fiatal város az átlagéletkort tekintve is. Az ötödik ötéves terv nyolctan- termes általános iskolával számolt. Ez tette teljessé a Hősök terén az általános iskolát: így lett ott tizenhat tanterem, tornaterem és napközi. Terven felül még egy nyolc tantermes kisegítő iskolát , alakítottunk ki. és a napközi otthonnál is létesítettünk két tantermet. Mindegyik megvalósulásában jelentős a társadalmi munka szerepe. A napközinél most áll befejezés előtt egy hatvannégyzetméteres könyvtár építése.

— Amikor a gyermekintézményekről szó esik, mindig megemlítik: társadalmi ösz- szefogással készült.

— Az Egy napot Barcsért mozgalomnak hagyományai vannak. Ezt a lakók a munkahelyeken teljesítik, az érte járó munkabért a tanács kapja meg és a gyermekintézményekre fordítja. Jövőre újabb bölcsőde építése kezdődik társadalmi összefogással. I

— Eddig arról esett sző, ami öröm. Mi bosszantja leginkább Somogy legfiatalabb városának lakóit?

— A település ellátása nem követte a dinamikus fejlődést. Nem javult — sőt romlott — Barcs vendéglátása. A sokat szidott Dráva étierem bezárása után csak a Borókában van viszonylag elfogadható áLapot, a többi vendéglátóhely kocsma, s nem elégíti ki sem a helyi, sem az átmenőlorgaiom igényeit. A vendéglátó-hálózat az áfész kezelésében vön. Ezért' a Mészövvel közösen most keressük a kivezető utat. ■ Ez a vendéglátás gondjának megoldásában más vállalat is segít, akkor a szövetkezet nagyobb súlyt fektethet a kereskedelem javítására.

— Lelkesek a lakók a város gondjainak megoldásában?

— Hallatlan erőt jelent, amikor az emberek a minőségi változásért dolgoznak. Szinte nem lehet olyat kérni, amit ne csinálnának meg. Eddig arra kellett feleletet adni, hogyan lesz város Barcs. Ez volt könnyebb. Most így kérdeznek az emberek: hogyan működjön a város; hogyan legyen városi légkör, belső atmoszférát kialakítani. E kérdésekre nehezebb a felelet- Nyereség, hogy jó a barcsiak kritikai érzéke, őszintén mondanak véleményt, és sokszor az indokoltnál is élesebben fogalmaznak. Azt mondják: város lett Barcs ... de nem úgy folytatják, hogy de sokat csináltunk érte, hanem úgy, hogy hiányzSk még ez is. áá is. És keresik a megoldást.

Dr. K. L (Folytatjuk)

Egyházak és vallásosság a szocialista Magyarországon

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán — az MSZMP budapesti oktatási igazgatóságának székházában — Lukács József, a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai intézetének igazgatója tartott előadást Egyházak és vallásosság a szocialista Magyarországon címmel.

Az előadáson megjelenteket, a párt vezető propagandistáit, ideológiai, politikai, társadalmi életünk képviselőit Hona Gyula, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese köszöntötte.

Korrózióvédelmi

tanácskozás

Veszprémben

A vegyipari korrózióvédelem korszerű és hatékony módszereivel foglalkoztak a háromnapos szakmai tanácskozáson, amely szerdán fejeződött be a Veszprémi Nehézvegyipart Kur tató Intézetben. He ivén ipari vállalat és tervező intézet szakemberei vettek részt az eszmecserén, ahol többek között beszámoltak a korrózió megelőzését célzó kezdeményezésekről, nagy érdeklődést keltett a Borsodi Vegyi Kombinát módszere. Itt a megállapított korróziós károk valamennyi összetevőjére, a káros folyamatok műszaki paramétereire vonatkozó adatokat számítógép segítségével feldolgozzák és értékelik, majd ennek alapján dolgozzák ki a megelőzés módjait. Ebből a beruházások tervezői és kivitelezői is hasznos információkat kaphatnak. Ezt a módszert rendszeresíteni kívánják a többi nagyvállalatnál is. Szó volt a korrózióvédelem legelterjedtebb módszeréről, a testesről is.

Közbeszólt a köjál

Étterem nélkül maradt Csurgó

A Köjál többszöri kifogására bezárták a csurgói éttermet. Aki ma a nagyközségbe látogat délidőben, asztal helyett legföljebb építési törmeléket talál. Az átalakítás, a korszerűsítés önmagában örvendetes dolog, hiszen eredménye mindenképpen a tisztább, kulturáltabb vendéglátóhely. Az átalakítás körülményeit azonban nem lehet szó nélkül hagyni. A nagyközség központjában az éttermeknek is helyet adó épület inkább hasonlít omladozó lakatlan házhoz, mint vendéglátóhoz. Az emeleti nagyterem ablakai — itt működött a nagyközség mozija — kitöredeztek, kívül is malik róla a vakolat. Az étteremben és a konyhában uralkodó állapotokról pedig a közegészség- ügyi felügyelő 1978. december 11-én kelt határozata tudósít. Ebben előírta, hogy az egység valamennyi helyiségét meszeljék és fessék ki, pótolják a hiányzó (!) burkolatot, oldják meg a szárazáru szakszerű tárolásának feltételeit és tegyék rendbe a húselőkészítőt.

Az üzemeltető — a Csurgó és Vidéke Áfész — halasztást

Szavak és tettek

Démoszthenész,' a görög bölcs kavicsot tett a nyelve alá, hogy úrrá legyen beszédhibáján és ékesen tudja hirdetni eszméit. Hogy hangjának erejét fokozza, a tenger zúgása mellett gyakorolta a szónoklást, s gyenge tüdejét hegymászással erősítette. Így emelkedett Démoszthenész a világtörténelem legjobb szónokai közé. Neve több mint két évezred múltán is az ékesszólás jelképe. S eme ékesszóló férfi dicsőségénél, képességénél mégis több, hatásosabb és nagyobb egy hétköznapi dolog: a cselekedet.

Ezt az igazságot példázza mai életünk. Mindenekelőtt azok a kommunisták, akik szerények, ha beszélni kell, de serények és »ékesszólók-', ha tettekkel kell szólni, ha munkára kerül sor..

Ezek az elvtársak — soksok társukkal együtt, akik valamennyien felelősséget

éreznek azért, ami körülöttük történik — tettekkel váltják valóra az eszmét, amelynek zászlaja alá álltak és amelynek hirdetését kötelességüknek érzik. S bizony, sokkal jobb szolgálatot tesznek ügyüknek, mint azok. akik szépen fölépítve, okos szóval mootljak meg, hogy mit kell

csjnálni, de amikor meg kell valósítani a jó elképzeléseket — vagy valakinek a segítségére kell sietni —. vagyis a tettekben, a munkában már korántsem olyan »gördülékenyek«, mint a beszédben.

Az emberek nem a szavak, hanem a tettek alapján ítélnek. S azt becsülik, aki munkával vallja magát az új társadalom hívének. Az új társadalom eszméjének azok szereznek új híveket és azok erősítik az embereknek a párt ügyébe vetett hitét, akik szavaiknak mindennapos munkájukkal, személyes példájukkal adnak nyoma tékát.

Az .üzemi alapszervezetek titkárai, a párt cső portbizalmiak rmmkásemWerék. és nem ügyintézőik. ■: Mégis: -gyárukból is. ■ lakóhelyük környékéről is sok »ügyfelük« van. Egv . asz-, saony családi ügyben kér tanácsot, egy másik azt panaszolja. hogy a gázszámla kétszer akkora, mint amennyire számított. Egy férfi abban kér segítséget, hogy elakadt úii- tása ügyében intézkedjenek ... És ezek a kommunisták segítenek, ahol tudnak. Családi békítő bíróként igyekeznek eloszlatni a házasság fölötti felhőket, leveleket írnak, az úiítási rendeletek és az utasítások szellemében pirítanak rá arra. aki elfekteti az ügyet. S örülnek, ha eredményt érnek el. Röviden szólva : mind több kommunista elmondhatja, hogy a legkülönbözőbb ügyekben, fordulnak hozzá tanácsért, segítségért. A kommunisták tekintélyének, az, irántuk érzett fokozott bizalom megnyilvánulásának apró jelei ezek.

Az ügyek, amelyeket említettünk, látszólag meglehetősen távol esnek a politikától. A tekintélyes, közmegbecsülésnek örvendő embereknek szól a megbízatás, kérés: »Segíts a gondokon!« Nem túlzás azt állítani, hogy a kommunisták nagy többsége olyan ember, akit tisztelnek, becsülnek a gyárban, a termelőszövetkezetben. ; a hivatalban vagv a lakóhelyén, s bizalommal fordulnak hozzájuk személyes ‘dolgokban éppúgy, mint közügyekben.

Büszkék lehetünk a köz- tiszteletben és közmegbecsülésben álló, széles körű népszerűségnek örvendő kommunistákra. akik a köz érdekében végzett munkával vívták és .vívják ki maguknak ezt a rangot. Mert a közvélemény becsüli, aki gondoskodik róla, és fáradozik a köz ügyéért.

k. r.

kért - határozat végrehajtására, s közben nem tonent semmi: továuo főzlek a napi 140—löü ebedet, úgy, üofay potyogott a vakolat... Az ai- lapot tarthatatlan volt: az álesz lezárta a konyhát és az éttermet, s hozzálátott a leg- szuKsegesebb átalakítások el- véezésenez. Amíg a mumta tart, »szorít a cipő« Csurgón. A nyár — egyebek mellett — a gimnázium volt diákjainak találkozóit is meghozta. Sokan már a tavasszal megrendelték a menüt. Mit tenetett az áfész? A hét végén például az épület folyosóján állította föl az alkalmi konyhát és főzte meg a hónapokkal korábban rendelt vacsorát. És amikor a vendégek eltávoztak, folytatták az átalakítást...

Ángyán Imre, az áfész elnöke azt mondja: a köjál minden kifogása jogos. A forgalom évről évre nőtt, a helyiség állapota pedig fokozatosan romlott. Az éttermet körülbelül tíz éve újitották föl utoljára... A kérdésre, hogy törvényszerű-e az ilyen állapot bekövetkezése, lako- nikus rövidséggel felelte az elnök: százéves az épület.

A százéves épületben a forgalom nagyobb »úr« volt, mint a rend: nem is csak a pA_ztelenség juttatta idáig a Csokonai nevét bitorló éttermet hanem az ieénytelenség. Megfelelő mellékhelyiségek nélkül üzemelt hosszú évekig. A szennyvíztárolót szinte naponta ürítette a szippantó kocsi mégis tele volt. Igaz, hogy a környék csatornázása csak mod kezdődött, és ehhez 6,8 millió forinttal az áfész is hozzájárul. Az is ténv: készen varinak a tervek, hngv a 15—20 ember elhelyezésére alkalmas »szállóból« el fog ...iható szállodát alakítsanak ki. ez a hatmillió forint értékű elképze'és azonban csak lassan valósul meg.

látszik, a tervek valóra váltását csak ilyen köjál- íeenzőkönvvek tudiák sürgetni. bár a mostani »felúií- tás« is csak ideiglenes, őz ét- t "«mhon — három héti« éit naomllá téve — á legszükségesebb munkákat végzik el.

Naponta 80 mázta meggy

i

Szedik a meggyet a Balaionboglári Al'ami Gazdaság . péntekhelyi telepén. 120-an dolgoznak a héthektáros táblán, s naponta 80—90 mázsányi kerül a ládákba az' ízletes gyümölcsből. Elégedettek is: 55—60 mázsa termett hektáronként.

Tanácskozás az együttműködésről

A magyar—olasz agrárgazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről kezdődött szerdán kétnapos mezőgazdasági és éleliriezésipari ta- .nácskozás,- amelyet a magyar agrártudományi és a magyar Élelmezési pari Tudományos Egyesület az olasz Montedison- csoport szakembereivel közösen rendezett. A tanácskozást Giuseppe Medici szenátor, a Montedison elnöke nyitotta meg, majd Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár üdvözölte a résztvevőket. Ott volt dr. Giulio Bilancioni Olaszország budapesti nagykövete is.

A tanácskozás áttekintést ad a magyar és az olasz mező- gazdaság és élelmiszeripar általános helyzetéről, a tudományos kutatásban elért eredményekről. A 14 előadás alapul szolgál a magyar—olasz agrár- gazdasági együttműködés elmélyítéséhez. Egyebek mellett ismertető hangzik el arról, hogy a magyar húsipar hogyan járulhat hozzá az olasz táplálkozási igények kielégítéséhez, s megvitatják a közös növényvédőszer «kutatások lehetőségeit is.