Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

Készülnek a gyermekruhák A mlnőségeltenőrők Jegyzőkönyvéből Korpás lisztek, romlott sárgarépa Az elmúlt betekben U Jár­ták az élelmiszeripari üzeme­ket, üzleteket, boltokat a Me­gyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munka­társai. Tapasztalataikból köz­lünk néhányat. A múlt évhez képest az idén egyre több a kifogásolt, minőséghibás liszt. Tavaly összesen 13, az idén eddig már 15 hibás tételt találtak az el­lenőrök. Leggyakoribb kifogás a sötétebb szín és a korpa­tartalom. A siófoki malomban 3,5 tonna, a megengedettnél magasabb nedvességtartalmú »sütnivalót«, a kaposváriban 10 tonna csomagolt lisztet hiányos jelzés. 1,3 tonna ré­teslisztet pedig sötétebb szín miatt kifogásoltak a közel­múltban. A malmok vezetői­vel szemben fegyelmi eljárást javasolt az intézet. A boltokban 270 darab, egvenként 30 dekás — vágott, gyorsfagyasztott zöldbabot tartalmazó — csomaggal gyűlt meg az ellenőrök baja. A fa­gyasztásnál deformálódtak a zöldbabdarabok, egyes téte­lekben pedig hosszabb szár­részt és gallydarabokat talál- | tak. Az előállítókat — a Ma­gyar Hűtőipar székesfehérvá­ri és zalaegerszegi gyárát — | figyelmeztették. A konzervipar munkájában szintén gyakran akad hiba. Most a Debreceni Konzerv- gvár piros paradicsompaprika­salátájából 40 üveg hiányos töltésű volt. A gondatlan munkavégzést fegyelmi fele­lősségre vonást javasolt az in­tézet. A kenyérgyárak munkájá­ban is van kifogásolnivaló. A kenyereknél és a zsemlevek­niknél (kutasi, böhönyei és a nagyatádi üzem) súlyhiányt állapítottak meg az ellenőrök. Több helyen az alacsony szá­razanyag-tartalom, a súly­hiány és a magas nedvesség- tartalom szerepelt az ellen­őrök jegyzőkönyvében. A két hónap alatt észlelt hiányossá­gok a munkafegyelem lazasá­gát, a belső ellenőrzés hiá­nyát tükrözik. Előfordult az a már-már komikus eset, hogy I a böhönyei üzemvezető távol­létében az intézet emberei nem tudtak súlyellenőrzést végezni, mert az erre alkal­mas mérleget elzárták! Gyak­ran tapasztalható súlyhiány a magánsütödékben is. Ez év áprilisában a Vesz­prém megyei Tejipari Válla­lat látja el a megyét Sport­sajttal. E termék azonban lé­nyegesen gyengébb minőségű a korábban Somogybán elő­állítottnál. Érzékszervi össz- pontszáma is a somogyié alatt marad. A kereslet csökkenése szintén ezt támasztja alá: a felére esett vissza. Az ellenőrök több kereske­delmi egységben is jártak. Zöldség-gyümölcs ellenőrzé­seik alkalmával két helyen romlott sárgarépa és vörös káposzta árusítását tapasztal­ták. A barcsi áfész babócsai ABC-je a romlott sárgarépát első osztályú áruként, a pené­szes vörös káposztát pedig második osztályúként kínálta. A Zöldért barcsi kirendeltsé­gén a másodosztályúnak je­lölt sárgarépa nagyrészt szin­tén penészes, kihajtott és sú­lyosan sérült darabokból állt. A minőségi osztályba nem so­rolható áruk árusításáért az intézet a felelősöknek fegyel­mit javasolt. Harmincezer gyerek-, bakfis- és kamaszruhát gyárt a Dél-balatoni Háziipari Szövetke­zet. Az idén már exportra is jut a divatos, népi motívumokkal díszített ruhákból. A SZEZON SZOMJA L©sz"@ ©lég „Balaton”? Az NDK-gyártmányú pa­lackozó gépsor óránkénti tel- , jesítménye hatezer palack; évente összesen 120 ezer hek­toliter sört palackoznak a Nagykanizsai Sörgyár siófoki kirendeltségén, amely négy megyében több mint 700 üz­letet szolgál ki sörrel, üdítő­vel és szikvízzel. A telep re­konstrukciója a tavalyi sze­zonban fejeződött be, összesen 22 millió forint költséggel korszerűsítették a környék sörellátását szolgáló üzemet. A fogyasztás az időjárás függ­vénye is. A május 1-e körül kezdődött hőség óta az egy- egy napra tervezett 520 hektó helyett 8—900 hektoliter sört szállítanak az üzletekbe. — Mintegy 30 százalékkal több sört tudunk az idén ki­küldeni, mint tavaly — mondta Balikó Gyula telep­vezető. — Ez mintegy 20 ezer hektoliter »Balaton«-t jelent. Természetesen importárut is szállítunk: cseh, szlovák és lengyel söröket. — A parti településeken különösen »Balaton«-t kedve­lik a vásárlók. A »szezon szomjúsága« pedig minden bi­zonnyal inkább nő, mint csökken a következő napok­ban. Lesz-e elég »Balaton« sör a nyáron? — Nyugodtan ígérhetjük: lesz. A gépek jók, a nagy karbantartás megtörtént A Nagykanizsai Sörgyár elég áruval és szállítóeszközzel rendelkezik. Nem okoz gon­dot, ha többet rendel a vevő a tervezettnél, ha 520 helyett 8—900 hektó a napi szállít­mány. Áru van. Ha valami fennakadás lesz, az csak szál­lítási problémák miatt lehet­séges. 16 gépkocsi áll rendel­kezésünkre, s 14 rakodó hiányzik. A tervezett napi mennyiséget még így is ki tudjuk szállítani, de a több­let rendelések már gondot okoznak a munkaerőhiány miatt. A rakodók, kétségte­len, nehéz fizikai munkát vé­geznek, de a havi átlagkere­setük 6—7 ezer forint. Ennek ellenére nem kaptunk embert. Talán majd néhány markos, egyetemista fiatal kisegít ben­nünket. Remélhetőleg a part­nereink is segítenek. Tavaly sokszor rendelkezésünkre áll­tak szállítóeszközeikkel, külö­nösen, ha terven felüli ren­deléseknek kellett eleget ten­nünk. Persze, olyankor fuvar­térítést is fizetünk. Az üdítőtöltő üzemben egy műszak gárdája — 12 ember — hiányzik, emiatt csak a terv »-felét« képesek teljesíteni. Itt is a diákokra várnak, de még inkább arra az automata töltőgépsorra, mely a jövő nyáron már minden bizonnyal üzemelni fog. — Amíg a korszerű töltő- gépsor hiányzott, a sörpalac­kozó részlegben is probléma volt Az automata gépsor az üdítőrészlegnél is indokolt; óránként 15 ezer palackot tölt majd meg. 90 ezer hek­tó palackozására lesz képes évente ha egy műszakban dolgozik. Jelenleg a pécsi sör­gyár üdítő termékeivel pótol­juk a hiányzó mennyiséget: Pécs a terv szerint szállít. Egyébként üdítőből is jóval több fogy naponta a terve­zettnél. 56 hektó kiszállítását terveztük naponta, s 130—150 hektoliterre valót küldünk ki. — A ballonszóda-ellátás akadozott az utóbbi bőséges hetekben. Néhány vendéglátó egység vezetője reklamált emiatt. — Sürgősen intézkedtünk — mondta Balikó Gyula. — Mindenekelőtt növeltük a bal­lonok számát gyorsítottuk a kiszolgálást Ezentúl külön szállítjuk ki a ballonszódát az igényeknek megfelelő idő­ben, mennyiségben. Sz. A. 10. rész Elek nem kapott levegőt. De nem is levegőt altart. Újból odanyújtotta a kupicát, elhúz­ta a száját, felnevetett és ivott. — Minden el van intézve, öregem. Ne legyenek gondjai­tok. Érezzétek magatokat jól, ha bánmi van, csak gyertek... Széles karjával barátságo­san tuszkolta kifelé Eleket, aki a folyosón találta magát. Egy rövid ideig álldogált a főnővér szobája előtt, aztán észbe kapott, és elszánt kép­pel elindult. Megyek, és vízbe ölöm az egeret Ahogy közeledett a szobá­ja felé, úgy áradt szét benne az indulat. Határozottan nyi­tott be — Shmütz az ágyon ült és papírokat rendezett. Elek megállt az ágy előtt, és megfogta a fómrudat. Ujjper­cei elfehéredtek. Arckifejezése egy arénába szabadult bikáé­ra emlékeztetett. Schmütz vi­gyorgott. — Hehe — mondta —, megvan. Elintéztem. Elek nem szólt, csak né­zett. A bajusz mozdult meg egyedül. — Mi van? A fülét tépem ki előbb, gondolta Elek. Gyermekkora bogárirtásai jutottak eszébe. Előbb a füleit, aztán... — Megkukultál? — csodál­kozott Schmütz. — Itt1 a tan- gentor-papír. Mindkettőnknek. — Hogy jutott eszedbe — szólalt meg lassan Elek —, hogy apám.., — Ja — felelte Schmütz könnyedén —, hát ez a haj? Valaminek eszembe kellett jutnia. Ez jutott az eszembe. — Nem is voltál hadifogoly — szegezte Elek a mutatóuj­ját Schmützre keményen —, munkaszolgálatos voltál. Biz­tosan gyomorbajod sincs. Csak egész egyszerűen hazug­ságokiból élsz. Schmütz ábrándosán nézett Elekre. — De élni akarok. És jól akarok élni. Tangentort is akarok. Diétát is. Szeretem a kompótot, ez az egész. — Miért nem veszel? — kérdezte Elek, akinek semmi más nem jutott az eszébe —, nem kerül sokha, — Miért adjak érte pénzt? Egyetlen ártalmatlan hazug­ságért annyi kompótot kapok, hogy Dunát lehet vele rekesz- teni. — Egyáltalán, honnan tud­tad meg.., — Nem volt nehéz. Egy üveg sör a portásnak. aki mindig átveszi az üzeneteidet, egy másik sör annak a kik adminisztrátorlánynak, akit meg akartál kefélni... Szó­szátyár vagy, kisfiam, nap­hosszat üldögöltél az irodájá- ’taan, és az erényeidet feste- getted... Ö meghallgatta, de hát őt is meg kell valakinek hallgatnia. Ez már az én dol­gom volt. Elek bambán nézett Schmützre. A kis ember az ágyon térdelt. határozottan gesztikulált. Kisfiam. És Elek most csakugyan kisfiú volt. Schmütz lassan leszállt az ágyról, melléje lépett, és meg­huzigálta Eek bajuszát. — Aztán — sóhajtott —; légy őszinte. Nézz rám. Mire vittem volna ezzel a pofával? Nem, kisfiam, nekem mindig szükségem volt mások kin­cseire. És tőlem sokat tanul­hatsz. Ezeket a kincseket fel­színre kell hozni. Ki kell bá­Hőségrekordok Magyarországon egé­szen szokatlan dolog, hogy május végén már beköszönt- sön a nyár derekára jellemző kánikulai forróság, s még rit­kább az, hogy ez a rendkívü­li hőség három hétnél is to­vább tartson. Budapesten a legutóbbi időkben több napon át is elérte a hőmérséklet a 32 Celsius-fokot. Rendszerint nem délben, hanem a kora délutáni órákban, amikor a nap kissé túlhaladt a napi látszólagos pályája legmaga­sabb pontján, vagyis azt kö­vetően, hogy már túl volt a delelésen. A meteorológiai gyakorlat­ban »-nyári napnak« azt neve­zik, amikor a hőmérséklet legalább 25 fok; »hőségnap­nak« azt; amikor eléri vagy meghaladja a 30 fokot; de még az is előfordulhat, hogy 35 fokos, esetleg még maga­sabb hőség is uralkodik ha­zánk valamely pontja fölött. Ez utóbbi esetben beszélünk »forró nap«-róL Érdemes megnézni, hogyan is alakul ezeknek a különleges idősza­koknak évi gyakorisága ha­zánk egyes városaiban. Az alábbi adatok 50 évnyi meg­figyelés eredményei. A »nyári napok« évi száma Pécsen 79, Szegeden 88, a Ké­kestetőn azonban csak 5. A »hőségnapoké« Pécsen 23, Szegeden 31, a Kékestetőn 0. Végül a »forró napoké« Pécs környékén csupán 2, Szegeden 4, a Kékestetőn pedig ismét zérus. A mostani 30—32 fokos hő­mérséklet nagyon megviseli nyászní. Á magam módján te­hát munkás vagyok. Arany- bányász. Most mondd: való az, hogy ilyen múlttal, mint amilyen, neked van, egy ilyen papával, nem részesülhetsz a tangentor áldásaiban? Hol van az mgeírva, hogy csak a külföldiek locskolódhatnak a vízágyú alatt? Ha más az ő feneküket nyalja, miért ne tartsuk oda egy menetre mi is a magunkét? He? A bika megzavarodott. Schmütz a picador, ügyesen szúrta púpjába a picákat. De ez még nem volt minden. Az aréna döbbent csendben néz­te a küzdelmet. Elek tágra nyílt szemmel nézett a mel­lette álló egérre. — Na, itt van — nyújtotta oda a zöld színű papirost Schmütz —, ez a tied. És hol­naptól elintézem, hogy te is diétázhatsz. Gemüse kampót. Na. — Mit nockerln — felette gépiesen Elek, és átvette a papírt. — Nagy hülye vagy, Schmütz, ebben bízhatsz. Áruld el végre, mi a kereszt­neved? — Alfonz — mondta Schmütz szomorúan. Elek hanyatt vetette magát az ágyon, úgy röhögött. — Most kész vagyok — har­sogta —, Alfonz! iFolytatjuk.) az embereket Előfordultak azonban már sokkal nagyobb melegek is hazánkban. Az eddigi hazai rekord: Pécs, 1950. július 5; 41,3 Cel- sius-fok! Mégis, ha meggondoljuk, hogy a világ 6zámos más pontján a nálunk már szinte i elviselhetetlennek érzett ká­nikula egészen megszokott dolog — tulajdonképpen nem sok okunk lehet a panaszra. Szicíliában, Kréta szigetén vagy Cipruson a 40 fokos hő­ség júliusban egyáltalán nem megy ritkaságszámba. A fél- j sivatagos, kopár, növényzettel alig borított területeken a nyár derekén már a kora dél­előtti órákban is elérj a le­vegő hőmérséklete a 42—45 fokot, délután 2 és 3 óra kö­zött pedig 47—48 fokos forró­ság is előforduL A sivatagok még forróbbak: a Szahara jú­liusi középhőméreéklete pél­Medárd napjának reggelén megázott a kaposvári piac, ám ezen most senki sem bosz- szankodott. Az emberek több­sége boldogan ázott, és buzgón töltötte szatyrait. Mivel a kí­nált fóliás zöldségeket nem érintette az aszály, az árak mérséklődtek, és a választék is szemet gyönyörködtető volt. A Zöldért mozgóárusa ez­úttal »primőrben utazott«. Ö már kilóban mérte a zöld­paprikát 48-ért. A szomszédos kistermelő még darabonként kínálta. Az egyforintos fomy- nyadt hegyestől a hatforintos töltenivaló »álompaprikáig« széles volt a skála. A vásár­lók újra szembetalálták ma­gukat az ilyenkor szokásos feladvánnyal: mi éri meg job­ban, 12 darab 4 forintos ce- cei, vagy egy kiló a 48-asból. A néhány napja még 60— 70 forintos paradicsomot most 36-ért is meg lehetett kapni, ötvenért már festenivalót kí­náltak. Ugyancsak lement az új káposzta ára. 7—9 forint volt kilója. A zöldborsóárusok már csak súgni merték, hogy portékájuk kilója 12 forint. Elég volt egy csodálkozó pil- lantósi, és máris engedtek 2 forintot. Végre a burgonya hazájá­ban is megjelent az újburgo­nya 20 forintos áron... A »madár jósok« szerint fogunk még örülni a tavalyról vissza­maradt krumplinak is... A zöldhagyma már hagyományo­san 2,50 csomónként, csakúgy, mint a retek csomója vagy a fejes salátáé. Uborkát 22 fo­rintért mértek. A gyümölcsfák bőséges ter­mést adtak a napsütéstől, jól észrevehető azonban a csapa­dékhiány a cseresznye és meggy méretén. A szokásos­nál két-három héttel előbb beérő, nagyszemű ropogós cse­resznye — 11—13 forintért le­dául meghaladja a 35 fokot,’ ami azt jelenti, hogy egyes napokon a hőmérő higanyszá­la 50 fok fölé emelkedhet! Rendkívül forró terület to­vábbá a Vörös-tenger délnyu­gati végénél levő Afar-három- szög is. Az igazi világrekordot azonban mégsem az Afar-há­romszög vagy a Holt-tenger tartja, hanem a kaliforniai Halál-völgy nevű sivatagos katlan, valamint a Tripolitól délre levő Azizia nevű falu: a földkerekség e két pontján már 58 fokos, iszonyatos hő­séget is mértek. A Halál- völgy rá is szolgált félelmetes nevére: több ízben előfordult, hogy eltévedt utasokra buk­kantak itt, akiknek teste any- nyira kiszáradt, valósággal megaszalódott, hogy az azon­nali orvosi segítség sem tud­ta megmenteni az életüket. Dr. H. P. hetett kapni — lnkábbi a már jusi apró szeműhöz hasonlí­tott. Ugyancsak több helyen volt meggy 15 forintért. Apró az eper is, és a minősége sem első osztályú.. Kilója 36—40 forint. Továbbra is bőséges a felhozatal jó minőségű almá­ból. Az ára 15—20 forint. A baromfipiacon, a helyzet nem változott a múlt hetihez képest. A virág továbbra is drágább a sokévi átlagnál: egy szál rózsa 4 forintért még csak séenri is beszél túl szé­pen, a kerti, »kaszával szed­hető« virágok csokra 3—5 fo-; rint. A Zöldért lényegesebb árai Somogybán: zöldborsó 14, paprika 60 (a másodosztályú kilója 48), káposzta 6,60, pa­radicsom 40, a fürtös uborka 22, a kígyó 18 forint kilón­ként. Cseresznye ' 12—16, meggy a fajtától függően 10— 22 forintért kapható. A 22—32 forintos eperből »végkiárusí­tás« van. Mit mutat az országos sza­badpiaci árkörkép? Az. újburgonya csak 10—12 forint Szegeden, ugyanakkor 25 Debrecenben és 23 Pápán, Vöröshagymát is Szegeden ad­nak legolcsóbban, 4 forintért; Háromszor ennyibe kerül Debrecenben; Győrben 9, Bu­dapesten 6 forint. Zöldpapri­ka a fővárosban már 48-ért kapható, de 100 kilométerre onnan, Szolnokon 101 forint! A cukorborsó is Debrecen­ben a legdrágább. 30 forint, míg Szegeden és Pécsen már 10 alatt is kapható. A Tisza partján már csak 30—35 fo­rint a paradicsom, holott Komlón kétszer ennyit is el­kérnek érte. A még ritkaság- számba menő zöldbab Szege­den 35, Kecskeméten 50, Bu­dapesten 60 és Komlón 70 forint. A baromfifélék Győr­ben a legolcsóbbak. B. F, Országos árkörkép Megázott a piac! Kampis Péter *'

Next

/
Thumbnails
Contents