Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
Pártcsoportok és politika Egy aránylag kis méretű termelőüzem kis létszámú pártszervezetének pártcsoportjai is csak hat-nyolc-tíz kommunistát számlálnak. E pártcsoport tagjairól — ha műanyag játékokat vagy mezőgazdasági kisgépeket gyártanak vagy csomagolnak — esetenként azt mondják, hogy szűk a tér, amit munkájuk, lakóhelyük, képzettségük következtében beláthatnak. Mit is' tehetnek ők a nagypolitika megvalósulásáért? Mit tehet hat-nyolc kommunista egy kisközségben vagy faluban, ha hazánkra a tízmillió lakost számláló országra is azt szoktuk mondani: kis ország, ho- gyon szólhatunk mi bele a világ dolgaiba? Tényleg, mint tehetnek? Tehetnek-e egyáltalán valamit azért, hogy a saját kis gazdasági egységeiken túl hasznot hozzanak az országnak, a szocialista világrend- szernek, a világnak? A válasz kézenfekvő. Két segédmunkáson, egy brigádvezetőn és egy művezetőn aligha múlik a világ sorsa. De tőlük is függ mikroviláguk boldogulása, hasznos tevékenysége, s általuk a szakágazat jó működése. S ha így nézzük a kérdést: tudnak valamit tenni szakmájukért, gazdasági egységük hasznosságáért. És kicsiny súlyokat — de mindenképpen súlyokat — tehetnek a nagy közös mérleg serpenyőjébe. S ez már történelmi távlatba állítja cselekedetüket, munkájukat Hat-nyolc kommunista része a Magyar Szocialista Munkáspárt egészének. Része a pártnak, részese tehát a párt politikájának. S egy olyan pártcsoport amelyik a maga területén azt a célt tűzd ki, hogy a saját feladatát a legjobb tudása, képessége szerint politikai elhivatottságát mindig szem előtt tartva végzi, a kongresszusi határozatok megvalósulását segíti elő. Azt mondjuk: napjainkban a legfőbb cél gazdaságosan termelni, hatékonyan dolgozni, jó minőséget produkálni. És ez vonatkozik minden kis egységre, minden egyes kommunistára és közösségre, ahol a munkásosztály élcsapatának egy-egy tagja, kisebb csoportja jelen van. E párttagok ugyanis — állítjuk — természetesnek tartják, hogy átlagon fölül dolgozzanak, s hogy másokat is arra biztassanak. Számít a szavuk Hogy szólhatnak azonban bele ők a nagypolitikába? Hogyan lehetnek ők hatan-nyol- can aktív részesei a magyar gazdasági élet fellendítésének? Mit ér szavuk a világpolitika: események folyamatában? Elítélik a tőkésorezágokban újra föllendülő neofasiszta és antidemokratikus törekvése két? A nemzetközi gyermekévben szolidárisak több száz Jobb együttműködéssel Tanácskozás az átvétel szervezéséről Aligha zajlik le ma az országban mezőgazdasági szakemberek között termelési tanácskozás, hogy ne kerülne előtérbe az aszály okozta károk mérlegelése. Így volt ez ■tegnap Kaposváron is. ahová a Somogy megyei Gabonafor- galmi és Malomipari Vállalat i mmár hagyományos tanácskozásra hívta össze a megye ■termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak képviselőit. Kékesi Jenő igazgató — az 1978-as tapasztalatokat elemezve — az átlagnál eredményesebb évről számolhatott be. Nőtt a felvásárlás meny- nyisége és javult a minőség is, a szállítások szervezésénél hasznosnak bizonyult a termelők és felvásárló közötti kölcsönös együttműködés. Így sem lehetünk azonban elégedettek, mert az adatokból kitűnik: a szükségesnél nagyobb arányban tartották vissza különféle takarmány- gabonájukat a termelőüzemek, s bár a kukorica értékesítésének aránya jobb az országos átlagnál, az előbbi annál lényegesen rosszabb. Holott sem a nagyüzemi, sem a háztáji állattenyésztés nem nőtt ennek arányában, azaz: itt olyan tartalékok vannak, amelyeket megfelelő szervezéssé1 u népgazdaság hasznára lehetne fordítani. Különösen indokolt ez most, amikor a rendkívüli» szárazság miatt elképzelhető, hogy a gabonatermés nem éri el a tavalyi átlagot. Arról ugyan nincs szó, hogy az .ország kenyérellátása sínyli meg az aszályt, kérdésessé válhat azonban, hogy teljesítem tudjuk-e exportszerződéseinket. Hogy ez népgazdaságilag mennyire fontos, aligha keli magyarázni, s a fentebb említett gabonavisszatartás olyan tartalékot jelenthet, amely szükség esetén pótolhatja az aszály miatti kiesést. Főleg ha figyelembe vesz- szük, hogy a téli fagykár miatt tízezer hektárnyi őszi gabona helyére nagyrészt kukoricát vetettek az üzemek. A saját takarmány-ellátásban a kukorica részesedésének növelésével csökkenthető volna tehát a gabanafelhasználás. Azért sem mellékes ez, mert nemcsak a gabonák vetésterülete csökkent; a tavalyi rekordtermésre aligha számíthatunk az idén. Mindent egybevetve: bár ma még nincs megfontolt mezőgazdasági szakember, aki becsülni merné a várható termést, az már biztos: minden tartalékunkat ki kell használni, hogy legalább is megközelítsük ez évi terveinket. S ehhez hozzá tartoznak a jól előkészített és az előzetes megegyezéseket betartó szállítások — nem »-lökésszerű hul!ám«-ban, hanem napszakonként, kiegyenlített ütemben. Továbbá a kellő tisztaságú, fertőtlenített raktárak, hogy csúcsmunkák idején egy esetleges fertőzés ne rontsa a minőséget — a gabonát, amelyből jövőre kenyér lesz az’ asztalunkon. millió éhező gyermek sorsával? Hallatják szavukat a békés egymás mellett élésért, a helyi háborúk eilen, a kizsákmányoltak millióiért, a szocialista-kommunista eszméket valló börtönben sínylődő- kért és magáért a szocialista társadalmi rendszer fejlődéséért és végleges győzelméért? Együtt a többivel Amit eddig itt fölsoroltam, az mind csupa kérdőjel. A borúlátóbb olvasó azt válaszolja rá: ők hatan-nyolcan semmit sem tehetnek. De a borúlátóknak nincs igazuk. Mert pártunk többször tízezer ilyen kis pártcsoportból áll. És százezerszer hat-nyolc ember véleménye hataimas erővé fejlődik, vezető erőt jelent egy egész országnak. Hazánk pedig csak egyik »pártcsoportja« a szocialista világrendszernek, melynek összes tagjával a legfőbb kérdésekben — a világ haladásáért folytatott kérdésekben — azonos véleményen van. Békét akar, mint az a néhány kosárfonó, akiket cikkem elején említettem: nyugalmat, biztonságos életet. Kívánják ezt saját maguknak, gyermekeiknek, unokáiknak, ki tudja hányadíziglen. S az egységes akarat — higgyünk a szó nemes értelmében — győzelemre visz. Hiszen nemcsak ők kívánják mindezt. Nemcsak a szocialista országok kommunistái, az anti imperialista és szocialista orientációjú államok, de az einyomolt nepek is, a kizsákmányolt »hatok- nyolcak« — tulajdonképpen mindenki, aki nem abból el, hogy fegyvert gyártat és nem abból, hogy mások dolgozzanak helyette. Nagyon egyszerű ez a bizonyítás? Az igazán nagy és bonyolult kérdések alapja tulajdonképpen mindig valami nagyon egyszerű dolog. Olyan, mint a meghatározott munkaidőben kifogástalanul és akarattal elvégezni a munkánkat. Mert élni annyit tesz: dolgozni. Dolgozni egyedül, kisebb közösségekben és nagyobbakban egyaránt. Politizálni pedig any- nyit tesz: elméleti és gyakorlati munkát folytatni azért, hogy dolgozhassunk, hogy élhessünk. Lám, milyen egyszerű az egész. és mégis mennyire bonyolult. De egyszerűsége következtében »mindannyian beleszólhatunk, hatan-nyolcan, pártcsoportonként is, termelőegységenként is, országonként, világrészenként. Bonyolultságánál fogva pedig mindennek akkor van értelme és hatása, ha közösen tesszük. Ha közösen szólunk bele a világ dolgaiba, másképp fogalmazva: a nagypolitikába. M. M. Jósolni most lehetetlen Négyszázhúszan a „borsővcnalDn” 99i Az Expressz és a Prinsa érkezett először ■ Az ünnepi ebédre hívott, de a terítéskor már betoppanó vendég láttán éri ahhoz hasonló meglepetés az embert, mint amilyennel a Nagyatádi Konzervgyárban fogadták a hét elején az első zóldborsó- száJlltmányt. Minden készen állt az induláshoz, de jó lett volna még egy kis pihenő, hogy a több hetes előkészület után a »vendégvárók-« kissé kifújják magukat. Az időjárás nem adott haladékot. így munka közben kellett egy- egy kilazult csavart meghúzni. És aki nem vigyázott, annak bizony nyomot hagyott a köpenyén a friss festék. — A több mint egy hónapos szárazság miatt a szokásosnál előbb érett be a cukorborsó: a gyárnak is egy héttel' korábban kellett- kezdenie a feldolgozást — mondja Németh Istvánné, a minőségellenőrző osztály vezetője. — Hétfőn ; volt az úgynevezett vizes pró- I ba, amikor üzemszerűen kipróbáltuk a gépsorokat és ellenőriztük, hogy megvannak-e a biztonságos munkavégzés feltételei. Délután meg is érkeztek az első cukorborsóval megrakott teherautók a komiósdi Béke téeszből. Kedden délelőtt még nem volt teljes az üzem, nem működött valamennyi gépsor, mert az első szállító az egyetlen maradt. így van ez minden induláskor: a betakarítást :a legtöbb ' téeszberi most5' kezdik el. Néhány óráig tart még a »helyre rázödás«. aztán özönleni kezd a szállítmány a rpegye minden részéből. »Éjszaka már senki sem fog lazítani« — mondták. Néhány héten keresztül négyszázhúsz ember három műszakban csak a sokmillió borsószem útját egyengeti, gondolni sem lesz ideje másra. Az osztályozógépen Kismarton Lászióné mond elsőként véleményt az idei termésről. Mondataiban évek tapasztalata sűrűsödik: i — Keményebb a borsó, mint á korábbi években volt, de a szemek szépek, és kevés közöttük az idegen anyag, a hulladék; úgy hiszem, ezzel nem lesz baj. Persze sol" minden függ a fajtától, mert míg a látogatónak minden egyes szem cukorborsó zöld és kerek, a szakember — ki hinné? —: tizenhatfélét különböztet meg. És eddig csak két fajta érkezett: az Expressz és a Prinsa. A csapadékmentes időjárás mostohán bánik a mezőgazdasággal. Ilyenkor kevesebb szem terem a borsóhüvelyben, és könnyen ki is pereg. Nagyobb tehát a szemveszteség. A különböző időben elültetett növény most hirtelen, egyszerre érik be. s dömpingszerűen zúdul a gyárra. Holkovics Ferenc, az üzemegység vezetője: — A legnagyobb mennyiség feldolgozására készülünk: napi negyvenöt vagon készterméket állíthatuk elő. A szállítók nem tudnak megszorítani bennünket, még akkor sem. ha »összeérik« a borsó. De remélem, erre nem kerül sor. . . Jéger Ferenc, a konzervgyár igazgatója széttárja a karját, amikor az idei terméskilátásokról kérdezem: ' — Az első nap után lehetetlen jósolni. Nem akarok sem túlzottan optimista lenni, sem az ördögöt a falra festeni. Az bizonyos, hogy az eső még most is nagyon sokat segítene. Két egyforma évünk eddig még nem volt; mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Az idén — úgy látszik — a mennyiséggel lesz gondunk. Az aszály az egész* mezőgazdaságot sújtja nemcsak bennünket. Most az is nagyon fontos, mi kerül a betakarított cukorborsó helyére. I,. J. Csak jó minőséget Gazdaságosabb a szénfűtés A gyors intézkedés a légkörre is kihat Az anyagvizsgálat egyik új módszere a pirolízis, a hőbontás, amellyel lényegében égetés közben tárják fel áz anyag tulajdonságait. Ennek gyakorlati alkalmazásáról lesz szó a június ll-én Budapesten kezdődő négynapos nemzetközi analitikai és alkalmazott pi- "olízis tanácskozáson. A konferenciát az »MTA szervetlen kémiai kutató laboratóriuma rendezi, amelynek képviselői sajtótájékoztatón ismertették az előkészületeket, s a téma jelentőségét. A Nehézipari Minisztérium megbízásából az MTA kutatólaboratóriuma például pirolízissel elemzi a különböző hazai szénfajták tulajdonságait, s korszerűbb tüzeléstechnikai technológiákat is kidolgoznak a pirolízis alkalmazásával. Az eredmények alapján gazdaságosabban használhatják fel erőműveink a szenet. Hasonló kutatásokkal foglalkoznak más országokban is, ezért nagy az érdeklődés a konferencia iránt. Tizenhat ország szakemberei jelentették be részvételi szándékukat, egyebek közt a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Angliából és az NSZK-ból, ahol fejlett az ilyen jellegű kutatómunka. Akkor beszélgettünk utoljára Kiss Tiborral, a Kaposvári Ruhagyár pártbizottságának titkárával, amikor a beszámoló taggyűlésekre, és a párt általános gazdaságpolitikájának helyi alkalmazásaként a cselekvési program megfogalmazására készültek. Most már öt hónap tapasztalatai alapján arról beszélgettünk, milyen eredményük volt a hatékonyság, a minőség, a gazdaságosság és a takarékosság javítását szolgáló intézkedéseknek. — Ügy érzem, helyesen döntöttünk, amikor a pártbizottság cselekvési programjában elsősorban az úgynevezett legfőbb feladatokra összpontosítottunk. — Van-e visszajelzés a hatásfokról? — Természetesen, többek között ezt szolgálja, hogy a számviteli osztály havonta ad értékelést. A gazdaságpolitikai munkabizottság negyedévenként mérlegeli a terv teljesítését, az üzemi pártbizottság pedig kétszer tárgyalja meg, mégpedig félévkor, majd az év végén. Cza-p István, az 1-es 6zámú pártszervezet titkára is ott volt a beszélgetésen, s egyetértőén bólogatott, amikor a szervezési újdonság, az úgynevezett központi előgyártó került szóba. — Ez az idén indult be — mondta Kiss Tibor —. és meghatározza konfekciós tevékenységünket. Azért központosítottuk a nagy teljesítményű gépeket, mint a ragasztó és a többi, hogy jobban kihasználjuk őket. Párt- bizottságunk is tárgyal a kihasználtságról a harmadik negyedévben, most ugyanis még kevés a tapasztalat az értékeléshez. Fontos, hogy a nagyobb mennyiségű exportot figyelemmel kísérjük, értékeljük, mégpedig a határidő, a minőség szempontjából. A titkár gépelt tervet tesz az asztalra. — Elkészült a gyár szervezési és takarékossági intézkedési terve erre az évre. A kommunisták, a pártszervezetek mindent megtesznek, hogy elérjük, amit előirányoztunk. A műszaki, szervezési intézkedések révén százezer, az energiatakarékossággal 570 ezer, az anyag takarékos felhasználásával 800 ezer forint marad a kasszánkban. A főmérnök beszámolója alapján év közben a pártbizottság is mérlegre teszi, hol tartunk e megtakarításokkal. A minőség ugyancsak fontos, ezért értékeltük például a meó munkáját Több hasznos javaslat elhangzott a munka módszerének javítására. — Különösen jónak tartom — tette hozzá Czap István —, hogy új módszerként alkalmazzák a szalagközi ellenőrzést még a részműveleteket is megnézik. Ez biztosítja a jó minőséget. S ezzel már áttértünk arra, mint alkalmazta a helyi körülményeknek megfelelően az 1-es pártszervezet a pártbizottság elképzeléseit — Akik olt ülnek a gépek mellett, valóban a legtöbbet tehetik a minőségért, a termelékenységért, a munkafegyelem erősítéséért A kommunistáktól éppen ezért azt kértük, hogy a közösségben, a brigádban mutassanak példát, álljanak helyt. Ügy érzem, ennek szellemében tevékenykednek. Itt van például a Kalinvin brigád felajánlása. Vállalták a minőség javítását, ezen beiül pedig azt, hogy a nyugati bérmunkában csak első osztályú terméket adnak ki a kezükből. — A pártbizottság azt kérte az alapszervezetektől, hogy növeljék a gazdaságpolitikai párlmegbizatások számát. Ez hogy áll nálatok? — kérdez'e Kiss Tibor az alapszervezeii titkártól. — A pártcsoportok rendszeresen értékelik a gazdasági eredményeket. Ott is szó esik az olyan megbízatásról, mint amilyet a Kaliny n brigád vezetője, Cziráki Jó- zsefné kapott. Átadja kitűnő munkafogásait egy másik brigádnak, például a gallérozás- han. A gazdasági vezetők pártmegbizatásként nem a saját, hanem más területen a biúgádok munkáját nézik mes. A termelés szempontjából nagyon fontos az újonnan munkába lépők segítése, tanítása. A munkában elöl járó KISZ-tagokat támogatjuk. — Jó hatása van, ha megdicsérik őket a termelési tanácskozáson — helyesel a pártbizottság titkára. A taggvűléseken sok javaslat hangzik el most is, hogyan lehetne még jobban dolgozni. A pártbizottság azonnal felkarolja e kezdeményezéseket, s továbbítja a gazdasági vezetőknek. A gyors intézkedés a munkahelyi légkört is kellemessé teszi. Lajos Géza
