Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
fl BRIGáDMOZGALOM SZABADSÁGA Megbolydult az idén a szo- cialistabrigád-mozgalom rendje. Es épp egy újabb, bensőbb rend érdekében. Mint minden változás, ez is fölborzolta a kedélyeket; rangsorolások és pénzjutalmak forogtak kockán. S ez minden embernek, minden munkacsoportnak — bármennyire szocialista jellegű is — érzékeny pontja. Brigádvezetők vitatták (vitatják) egyer rendelkezések ösztönző avagy éppen gátló szerepét a brigádmozgalomban. Tény, valamilyen fordulatot él át idén a brigádmozgalom. Nézzük meg; ez a változás a megújulás útját nyitotta-e meg! Ilyen szempontból érdekes tapasztalattal szolgálhat egy olyan üzem brigádmozgalma, mely 1976-ban átélt (és túlélt) egy kísérletet, a brigád- művelődés rendszerének jobbá tételét célozva. Azzal a szá..dékkal, hogy a kulturális követelményeket közelebb hozza a munkások életmódjához. Hogy jobb lett-e a munkásművelődés ettől, ne firtassuk. Annyi szent: tapasztaltabbak lettek általa a mozgalom irányítói. Miről van szó? Talán legfontosabb előrelépés az egyéni vállalások bevezetése a művelődésben. Mindenki abban képzi és műveli magát, amire hajlama, érdeklődése (sőt gyakran érdekeltsége!) biztatja. Nem a nontokért, inkább önmaga képességeinek gyarapításáért Persze lehet ezzel is hazudni, zsonglőrködni. De kinek jó az? Érzékelek valami egészséges törekvést az egyik brigádvezető megjegyzésében: »Nem kérünk egyformát; más lehetősége van a bejárónak, és megint más a helyben lakónak:.. Hasonlóan a társadalmi munkában: elismerjük, ha valaki a falujában segédkezik a köz javára. Régebben ezt nem fogadtuk el, csak az üzem által szervezett társadalmi munkát...« Mi a biztató ebben a szemléletben? Az, hogy jobban figyel a dolgozók sajátos életmódjára, az egyéni lehetősé- r 'kre, az egyéni érdekeltségre. Nem elvont emberideálokban gondolkodik, hanem élő személyiségekben. Az egyéni vállalások bevezetése — természetesen — nem old meg semmit önmagában. Csupán egészséges útnak indulást, célhoz vezető lehetőségeket kínál. Két alapvető feltétele, hogy az egyén vállalja önmagát (saját adottságaiból, érdekeltségéből, törekvéseiből kiindulva művelődjön és szórakozzon), meg az, hogy a mozgalmat szolgáló művelődési hálózat vállalja az egyént (olyan kulturális lehetőségeket, ösztönzőket nyújtson neki, ami megfelel személyiségének és életmódjának). S ha mindez megvan, jöhet a legfontosabb: ki-ki vállalja, végezze maga önművelését. Az egyéni vállalási rendszer magával hozta az értékelés új módját: az önértékelést. A sokat vitatott (s még sokáig vitatandó) önértékelést ... Az üzemben szűkszavúan közölték: megszűnt a pontozás. Pedig volt abban jó is — tették hozzá. Volt? Talán abban: összeadták, szorozták az emberi művelődést. A magam részéről így fogalmaznék: mérték a mérhetetlent. József Attila verssorát kiforgatva úgy is mondhatnám: a képzelt házat az üres telken jóváírták. Mintha volna . . . Mintha a rendezvénycédula vagy a rendezvényen való részvétel máris művelődési tartalmat jelentene. Pedig csak a formát jelenti. Vagyis az »-üres telket«, melyre a formális értékelésben házat könyveltek el. A pontrendszer megszűnése máris az értékelés ember- közelibb formáit szülte néhány nagyüzemben. Azt, hogy miután a gazdaságvezetők meg a brigádmozgalom irányítói megbeszélték a minősítést, végül a brigádvezetői klub fóruma elé terjesztették a javaslatot (nem a döntést!). S itt, ezen a közösségi mérlegen hitelesítették — néhány esetben vitatták, változtatták — a brigádmunka értékelését. Kérdésünk az volt: szabadabb lett-e az új változások által a brigádmozgalom belső élete. Ügy vélem: szabadabb lett. Értem ezt elsősorban a művelődési vonatkozásokra, valamint az egész életmód és a brigádvállalások megítélésére. Azzal, hogy ki-ki a maga érdeklődése, ízlése, szükséglete szerint művelődhet és szórakozhat — a kulturális vállalások »-tanrendje« szerint is —, nemcsak a választás nagyobb szabadságát kapta meg. Jóval többet! A maga belső, emberi önmegvalósításának szabadságát is. Épp azáltal, hogy a maga képességeinek, törekvéseinek szolgálatába állíthatja művelődési él ötét. A képességek kibontakoztatása a személyiség fejlődésének új lehetőségeit, új útjait nyitja meg. A képzett, művelt cg vén ékből (brigádta- gokbóll álló közösség mind a munka, mind az életmód minőségében többre képes. B. ö. Á hírlaprestaurátorok műhelyében Az Országos Széchenyi Könyvtár kötészeti műhelyében a régi hírlapok, könyvek restaurálásával is foglalkoznak. Egy év alatt mintegy négyszázezer kötetet, illetve több mint harmincezer hírlapot újítanak föl. 7. rész. Hét óra után néhány perccel állt meg a kórház bejárata előtt. Elégedett volt a napjával, jóliakottan mászott elő a kocsiból. Eleknek Trabantja volt, jóllehet Vehetett volna bármi más, márkás autót. Egyedül élt, a nőket ellenségeinek tekintette, akik el akarják venni a pénzét, megrontani az életét. Főmérnöke volt a városi Féregirtó Vállalatnak, köztiszteletben álló ember; neki köszönhette a vállalat, hogy hetedszer pályázhatott a kiváló vállalat címért. Meg is kapjuk, melegedett föl a kocsiban Elek, mag hát! Börcz elvtárs megmondta. Mi megtettünk mindent. Féreg, az van, de ha nem irtanánk, még több lenne. Megvesszük a japánoktól azokat a kis motoros permetezőket. Hirtelen arra gondolt; nem kéne-e Japánba utazni? Az tán ellágyult: menjen most a Kerekes. És már voltam. Különben is beteg, rokkant ember vagyok. Megint sajnálni kezdte magát. Bement a portára, oda- állt a pult elé. — Nem kerestek? — Egy üzenet van mérnök űr — tüsténkedett a portás. — Valami Börcz volt itt délután, és ezt a cédulát írta. Elek átvette a papirost. »Kerestelek, de te megint csavarogsz. Holnap déli tizenkettőkor itt leszek. Börcz.« Csak egészen rövid ideig gondolkodott. Miért keresett? Majd holnap megmondja. Vállalati dolog? Vagy vadat akar? Vagy piálni? Meglátjuk. Fölment az első emeletre, és a szobája elé ért. Odabent égett a villany. Elek elcsodálkozott. Protekciós beteg volt. kérte, hogy egyedül legyen egy kétágyas szobában. Benyitott: a másik ágyon mindenféle holmi volt kiterítve, Schmütz pedig otthonosan rendezíkedett a szekrényben. — A, megjöttél — emelkedett fel. — Elintéztem, hogy én lehessek a szobatársad. A mérnök nyelt egyet. De mielőtt bármit is mondhatott volna, Schmütz tovább beszélt: — Jó barátom az igazgató. És holnap mindenképpen kaptál volna valakit. Egy idegent. Akikor már inkább én. Nem zavarlak ám, hidd el; olyan lesz, mintha itt sem lennék. Elek vállat vont. Jó. Igaz. — Igyunk erre egy homályost! Még ideraktak volna egy külföldit, hogy itt kattogjon égész nap a fülembe. — Natürlich — mondta Schmütz. — Mit Nockerln — bólintott rá Elek. — Hát akkor? — Hozom — emelte föl a kezét Schmütz —, délutánra ígértem, itt is van, el is intéztem. Kinyitotta a frizsider ajtaját. Elek látta, hogy szépen, rendben sorakoznak odabent a sörösüvegek. Vagy hat. De az s lehet, hogy tíz. Schmütz két szempillantás alatt lekapta kettőről a kupakot, s az egyiket már nyújtotta is Eleknek. Az üveg fala homályos volt. A mérnök ugyanúgy tüntette el a sört a bajusza alatt, mint reggel a kis Schmütz. Egyet- ten, széles lendülettel hör pölSzakszervezetek a nagy családokért Készpénz helyett utalvány Érdekes, a szociológia és a társadalmi összefüggések iránt érdeklődőknek méiyrétegű búvárkodásához alapot adó tájékoztató került a közelmúltban a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksége elé. Az elemzést az ÉDOSZ megyei bizottsága készítette a munkahelyi szak- szervezeti szervek felmérései alapján — a többgyermekes és a gyermeküket egyedül nevelő szülök szociális ellátottságáról. A téma nemcsak azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a nagycsaládosok munkahelyi és általános helyzetéről nem készülnek statisztikai összegezések, jóllehet ez meghatározza a szak- szervezet érdekvédelmi tevékenységében az elsődleges feladatokat — odafigyelésre késztet az is, hogy többen vannak, mint gondolnánk, és szinte egyénenként eltérő a problémájuk. Tehát a gondoskodásnak más és más formáját igénylik... — A megye élelmiszeripari vállalatainál, üzemeiben több mint' 7500 dolgozót foglalkoztatnak, közülük a nagycsaládosok száma megközelíti a 320-at, a gyermeküket vagy gyermekeiket egyedül nevelő szülőké pedig meghaladja a 260-at — mondta Tóth Zoltán, az ÉDOSZ megyed bizottságának titkára. — Amikor a tájékoztatót az SZMT elnöksége elé terjesztettük, azt is megemlítettük: az szb-k munka- programjában rendszeressé vált ezeknek a családoknak a segítése, a módozatokat a kollektív szerződésekben, az öt évre szóló szocialista tervekben rögzítették, a jóléti szociális alapok megteremtése és felhasználása révén juttatják azoknak, akiknek a helyzete indokolja... Több mint háromszáz nagy- családos — három vagy több gyermekük van — dolgozik az élelmiszeripari ágazatban. A vizsgálódás tanúsága szerint e szülők egy része a családok érdekében az átlagosnál több munkát vállal, mert igaz ugyan, hogy államunk a családi pótlékkal számottevő segítséget nyújt, de azért van helye a két szülő keresetének is. Aki egyedül neveli gyermekeit, nehezebb feladat előtt áll, ha ugyanazt — vagy megközelítőleg azt — akarja nyújtani nekik, mint ahol két szülő dolgozik. Minden elismerést megérdemelnek tehát — a munkahelyi szb-k ezt az elismerést anyagi támogatásban is kifejezik — különböző szociális juttatások formájában. A somogyi élelmiszeripari vállalatoknál, üzemeknél az egy főre jutó szociális-kulturális alap 650 forinttól 950 forintig terjed, s előnyben részesítik a nagycsaládosokat és a gyermeküket egyedül nevelőket. te magába a sört. Pilzeni volt, jólesett. — Áh — mondták mindketten. Elmentek televíziót nézni. Elek levetkőzött, ő is köntösben, papucsban lófrált Schmütz után. Megnézték a a filmet, aztán visszamentek a szobájukba. Űjbói elővettek két hideg sört. — Altatónak — mondta Elek. Ittak, aztán befészkelték magukat az ágyba. Schmütz eloltotta a villanyt, a sötétben még 'beszélgetek. Erről-arról. Elek beszélt a vállalatról is, a férgekről, a japán motoros permetezőkről, és egyszer megkérdezte szomszédját: — Mondd ..; — nagy levegőt vett —, de nem haragszol meg? — Ugyan —; jött a válasz sötétből. — Hogy képzeled? — Mondta már valaki, hogy a füled cipőkanálra emlékeztet? Csönd volt. Elek nagy könnyebbséget érzett. Hát megmondta. Ha most nem sértődik meg, belevaló kis fej. — Nem — Schmütz hangja fakónak tűnt — Ezt még nem mondták. De nem is rossz ötlet. (Folytatjuk.) — Maholnap általánossá válik, hogy az iskolaév kezdetén és karácsonyra — a bizalmiak és a nőbizottságok kezdeményezésére — segélyt kapnak ezek a szülők — mondta Tóth Zoltán. — Tavaly például a Kaposvári Húskombinát 50 ezer, a Nagyatádi Konzervgyár 92 ezer, a megyei sütőipari vállalat 68 ezer forint beiskolázási segélyt adott... Valóban arra költik a szülők ezt és a más címen kapott pénzt, amire a munkahely adja? A legtöbb esetben igen. Szóltunk róla, hogy a család- fenntartók egy része komolyan veszi a család fenntartásából adódó kötelezettségeit. és sokat dolgozik, hogy több jusson a gyerekeknek. Vannak azonban olyan szülők is. akik rendezetlen körülmények között élnek, gyermekeiket elhanyagolják. s kizárólag a társadalomtól várják, hogy gondoskodjon a gyermekekről. Ha az szb-k anyagi támogatást akarnak megszavaztatni nekik, bizony, nem aratnak osztatlan sikert. Hogy is ne. amikor a többi dolgozó látja, hogy a segély némely esetben a »családfő« torkán csúszik le ... alkohol formájában. — Az ilyen tapasztalatokból okulva a szakszervezeti bizottságok a beiskolázási meg a karácsonyi segélyt általában nem készpénzben, hanem vásárlási utalványban adják ki s ezek az. utalványok csak a kijelölt üzletekben válthatók be. A cukorgyár szb-je által kiadott utalványok például csak a kaposvári Csibi gyermekruházati boltban »cserélhetők« gyermekholmira, a karácsonyra kiadott utalványok pedig a kijelölt boltban —kizárólag élelmiszerre. Nem ritka az sem, hogy — látva a szülők megbízhatatlanságát — az szb megbízottja szénnél vesén végzi eL a bevásárlást, mert a támogatás a gyermekeknek szól. Volt rá példa, hogy a családi pótlék folyósítását is megtagadták az alkoholista apátód, s helyette az anya kapja a pénzt... A nagycsaládosok lakásépítési kölcsönért ritkábban, állami bérlakásért gyakrabban jelentkeznek, s ilyenkor a lakás igénybe vételéhez öt-tíz- ezer forint — vissza nem térítendő — anyagi támogatást kapnak. Az szb-k megkülönböztetett módon segítik a gyermekek elhelyezését az óvodákban, bölcsődékben: üdültetésüket főképp vállalati üdülőkben vagy bérleményekben igyekszenek megoldani. Tavaly például a Nagyatádi Konzervgyár saját üdülőjében öt, a húskombinát nyolc nagycsaládot és 17 a gyermekét egyedül nevelő szülőt, a cukorgyár három nagycsaládot üdültetett. — A szülők üdültetési kiadásaihoz az szb-k általában hozzájárulnak, s megtérítik a gyerekek üdülési költségeit. Ahol üzemi konyha van, a szülők hazavihetik gyermekeiknek a kedvezményes árú ebédet. A Kaposvári Tejipari Vállalat kollektív szerződésben rögzítette, hogy azoknál a családoknál, ahol háromnál több gyermek van, magára vállalja a gyermekintézményi költségeket... Ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők! — ez a cél vezeti a szakszervezeti bizottságokat. Elismerésre méltó az a munka, amelyet ennek szellemében végeznek Somogy élelmi- szeripari üzemeiben. H. F. Á világirodalom Magyarországon Az Európa Könyvkiadó estje A könyv ünnepe a magyar irodalom népszerűsítésének kiemelkedő eseménye. A köz- művelődést szolgáló rendezvénysorozatban az író—olvasó-találkozók mellett helyet kapnak a kiadói ismertetők is. Hétfőn este a megyei könyvtárban az Európa Könyvkiadó mutatkozott be műsoros estjével. Osztrovics Levente, a kiadó főmunkatársa ismertette a népszerű Európa kiadó tevékenységét. Az egyetlen magyar kiadó ez, amely könyvtermésének kilencvennyolc százalékát fordítók útján juttatja el olvasóihoz. A vállalkozás sikerét azon is lemérhetjük, hogy ma háromszor annyi Európa- könyvet olvashatunk, mint 1957-ben. Évente kétszáznegyven mű jut el a könyvtárakba, az olvasók polcára; ötvenhárom nyelvről fordítanak magyarra a kiadó munkatársai, s négy főszerkesztőség foglalkozik a fordítással. Az utóbbi időben különösen föllendült a dél-amerikai, a spanyol, a portugál irodalom. Í A világirodalomban betöltött jelentősége szerint foglalkozik . a kiadó ilyen műveknek a I megismertetésével. A könyv- sorozatok egy-egy kiadó »sajátos« arcvonásait mutatják. Az Európa egyik legismertebb sorozata a Világirodalom remekei. Százötvenezer példányban jelennek meg az ebben a sorozatban kiadott irodalmi alkotások. Kilencvenezer példányban jut el az olvasóhoz a Lyra... sorozatban például Robert Burns verseskötete Ilyen népszerűsítést hazájában sem kap... Thomas Dylan verseit a magyar költők legismertebbjei fordították. A klasszikusok mellett a fiatalok bemutatása sem marad el. az Űj Pegazus sorozatban jelent meg például a svéd Thomas Tranströmer verseskötete, amelyet Tóth Judit szín- művésznő mutatott be. A történelmi reeények iránt is nagy az érdeklődés. A Századok, emberek sorozat életközeibe hozza a történelem nagy alakjainak tevékenységét. A köny- nyű, olvasmányos stílusú regények mellett megjelentek a történelmi esszék is, amelyek ma előkelő helyet szereztek a népszerűség ranglistáján. Nemsokára eljut a magyar olvasókhoz is a Mária, a skótok királynője című ilyen szellemben írott könyv. A zsebkönyvek többnyire a sikerkönyvek újbóli kiadásai, de az újdonságok is bekerülnek e sorozatba. Moráviának A figyelem című regénye az olcsó Európa zsebkönyvek érdekességének ígérkezik. A kiadó főmunkatársa elmondta, hogy vidéken keveset rendelnek a Modern könyvtár sorozatból, pedig a kuriózumok iránt vonzódó olvasó ezek révén juthat el a sajátos igényeket kielégítő művekhez. Tíz éve rendszeresen jelentetnek meg a sorozatban tanulmányokat is. Hat-hétezer példányban készülnek a kiadó drámakötetei. Tavaly sikerrel indult a memoársorozat. Újdonság; Franz Kafka levelei. A »nagy dráma« sorozat !s ismert, a modem irodalom klasszikusait szívesen olvassuk, de a kiadónak pótolnivalója is van, hiszen Pirandello hiányzik a könyvespolcunkról ... Az elveszett kisfiú című novellaválogatás az amerikai irodalomból nyújt élvezetes olvasmányt. Fitzgerald Újra Babilonban című művéből Cs. Németh Lajos olvasott föl egy megejtően szép, lírai részletet. Tóth Judit egv másik könyv- újdonságot is bemutatott: Doc- torow Ragtime című művét. Kolhaas Mihály ismert története a négerek között játszódik ... n. b. Kampis Péter
