Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

HÉTVÉGI TÁ/OLÓ Az orosz nemzeti zene atyja Glinka születésének 175. évfordulójára Ki a szabadba! Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1804. június 1-én született a szmolenszki kormányzóság­ban, közelebbről Novoszpasz- kojeban, atyja birtokán Miha­il Ivanovics Glinka, az orosz nemzeti muzsika megteremtő­je, az Ivan Szuszanyin, zene­szerzője. Ezt a művet Ma­gyarországon a Szegedi Nem­zeti Színház mutatta be Bé­kés András rendezésében, Va- szy Viktor vezényletével 1960 októberében, a Nagy Októbe­ri szocialista Forradalom 43. évfordulójára. Nagy vissz­hangja volt, s a kritika ki­emelte, hogy Glinka már 1836-ban rátalált arra az ősi alapra, melyre Európa vala­mennyi kiemelkedő zenekul­túrája épült: a népdalra. A nyugtalan természetű Mi­hail Ivanovics egy pétervári nemesi nevelőintézetben ta­nult Addig a legmélyebb ha­tást zenei szempontból egy jolbbágyzenekar gyakorolta rá. A kollégiumban a zeneel­méletet és a zongorát kedvel­te a legjobban, és szorgalma­san tanult idegen nyelveket. Ugyanott ismerkedett meg a kor haladó eszméivel is. Ké­sőbb, mikor címzetes taná­csos lett az egyik miniszté­riumban, azt is elhatározta, hogy megtanul énekelni. A pétervári társaságokban mint táncos és zongorista aratott sikert, de az éneklés babér­jaival is dicsekedhetett Köz­ben szorgalmasan komponált. 1826-ban jelent meg első munkája: Olasz népdalra írt változatok. 1830-ban hosszabb tartózko­dásra Olaszországba utazott, ahol zenei tudását alaposan elmélyítette. A korabeli neves operaszerzők, így Bellini, Do­nizetti szívesen fogadták az orosz fiatalembert Utóbb Berlinben folytatta tanul­mányút ját Wilhelm Siegfried Dehn professzor, nagy tekin­télyű zenetudós irányítása mellett Az ő tanácsára »orosz muzsikát-« kezdett komponálni. Első ilyen kísér­lete az Ivan Szuszanyin, ere­deti szellemű koloritjával. népzenei elemeket is felhasz­náló stílusával, , 1836-ban a pétervári ősbemutatón fé­nyes sikert aratott Ennek a sikernek fő tényezője az volt hogy Glinka szakított az olasz operastílussal, s az orosz nép­művészethez fordult inspirá­cióért. Igaz, akadtak olyan bírálói is, akik zenéjét túl »parasztinak« találták. Má­sodik operájának bemutatójá­ra csak 1842-ben került sor. Glinka maga írta a librettót Puskin Ruszlán és Ljudimila című eredeti eposzából. Ezút­tal még jobban megoszlottak a kritikai vélemények. Liszt Ferenc 1842 tavaszán járt először Pétervárom. Ta­lálkozott Glinkával, aki akkor dolgozott a Ruszlán és Ljud- rnila vezérkönyvón. A parti­túrát megmutatta Liszt Fe­rencnek, aki nyomban felis­merte zenésztársa jelentősé­gét. Attól kezdve minden módon propagálta Glinka szerzeményeit. A magyar mű­vész egyik ko.ncertjén a kö­zönség kívánságára rögtön­zött Glinka Csernomor-indu- lójára és Ványa-dalára az Ivan Szuszanyinból. Fergete­ges taps fogadta. Később el­készítette a Csernomor-indu- ló koncertváltozatát is. Az Odolevszklj-palotában rende­zett estélyen Liszt Ferenc Glinka kéziratából játszotta el a Ruszlán és Ludmila né­hány részletét. Mindenkit, még Glinkát is bámulatba ej­tette mesteri előadóművésze­tével. Glinka fennmaradt »Feljegyzések« című naplójá­ban félig gúnyosan, félig ko­molyan írta önmagáról és Lisztről: »A hazájában majd­nem elfelejtett művésznek si­került ismét megjelennie fő­városunk szalonjaiban a híres külföldi művész támogatásá­val.« Közöny fogadta ezután ott­hon Glinkát, akinek élete szinte szünet nélküli vándorlás lett Európában. Lelkes párt­Feltételek és szemlélet Egészségügyi ellátás a Balaton-parton A Somogy megye terüle­tén levő vendéglátó egységek, közhasználatú helyiségek (vas­út-, autóbuszállomás, mozi stb.) higiénés helyzetéről, valamint a balatoni nyári egészségügyi kérdésekről, az ellátás színvonaláról, gondjai­ról tanácskozott Fonyódon a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága. Dr. Herczeg Tibor Köjál igaz­gató főorvos, illetve dr. Var­ga Levente megyei főorvos írásos beszámolóját élénk vi­ta követte, amelyet dr. Ba­lassa Tibor megyei tanácsel­nökhelyettes, a bizottság el­nöke vezetett és foglalt ösz- sze. A megyében a közhasznála­tú helyiségek, létesítmények közül közegészségügyi-jár­ványügyi szempontból a Ba­laton-parti strandolóhelyek, kempingek, valamint a ven­déglátó egységek érdemlik a legtöbb figyelmet. Ennek oka a túlzsúfoltság, a mind na­gyobb bel- és a külföldi ide­genforgalom, a köztisztaság, illetve a higiénés feltételek és szemlélet hiánya, következés­képpen a vissza-visszatérő úgynevezett veszélyhelyzet A déi parti strandolóhelyek és az ezekhez kapcsolódó kem­pingek, szállók, motelek még nem képesek megfelelő higié­nés szinten kielégíteni az igé­nyeket. Az üdülővendégek vi­szont olyan minőségű ellátást várnak, amilyen a megnőtt forgalom miatt egyelőre nem képzelhető el. Megjegyzendő, hogy az el­várások néha egyoldalúak: csak az üdülők részéről je­lentkeznek. A helyi tanácsi szervek, az egészségügyi há­lózat ugyanis hiába töreksze­nek a maximumra, ha a ven­dégek rövid üdülési idejük alatt sokszor megfeledkeznek arról, hogy jogaikon kívül kö­telességeik is vannak. Tavaly például a vadkempingekben az alapvető higiénés feltéte­lek, a szolgáltatások teljes hiánya miatt járványveszély alakult ki. Az új táborhelyek megépítése után a vadkempin­gezés csökkenése, a köztiszta­sági viszonyok javulása vár­ható a parton. Ennek ellené­re a közegészségügyi-járvány­ügyi szervek fokozott és szer­vezett ellénőrzésekre készül­nek az idén is. Összesen 108 étterem üze­mel (62 állandó, 46 idényjel­legű), amelynek nagy része el­avult, régi épületben műkö­dik. Ám a közegészségügyi előírásokat nemcsak a rossz adottságú, hanem a jól felsze­relt egységekben sem tartják be mindenütt. A negyven ki­főzde főként idényegység­ként a Balaton-parton üzemel. A vendéglátásban fontos sze­repük van, de a higiénés kö­vetelményeknek 90 százalékuk nem felel meg. Lángos-, pe­csenye-, halsütő, fagylaltozó a megye területén 70 üzemel. Az ilyen egységek 50 százalé­ka szintén nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak. A konzerv- és porfagylalt el­terjedésével nagymértékben csökkent a higiénés veszély. A vendéglátó egységek szo­ciális ellátása általában kez­detleges. Kis méretű öltözőre, személyzeti illemhelyre és en­nek kézmosóval fölszerelt előterére korlátozódik. Külön öltözőt zuhanyozót többnyire csak az új egységekben talá­lunk. A viszonylag jól kiépített egészségügyi hálózat a Bala­ton-parton lehetővé teszi, hogy mind az állandó lakos­ság, mind az üdülő vendégek egészségügyi ellátása végett — elérhető közelségben — meg­felelő orvosi szolgálat legyen. Gondot a nagy idegenforga­lom okoz. A kórházakban, fő­ként a siófokiban a nyári for­Egy százfiílós mérnök! Schmütz csodálattal nézett Elekre. Néhány pillanatig gyermeki vonzalmat érzett ko­pasz ismerőse iránt. Ö kicsi volt, törékeny, Elek pedig nagy, magabiztos és bajuszos. Egy kis ideig most hallgattak. — Mikor jöttél? — kérdez­te egyszer csak Elek a mási­kat. — Két napja — jött a vá­lasz a pádról —, és te? — Egy hete vagyok már — legyintett Elek, mintha nem is érne semmit az egész kúra —, de semmi javulás. — Ki kell várni — emelte fel Schmütz a mutatóujját —, azt mondják, a hatás három hét múlva jelentkezik. gát. galomnövekedés — a balese­tek miatt — a sebészeti osz­tályon mutatható ki, kisebb mértékben a belgyógyászaton; azonban, ha az ágykihaszná­lási százalékot figyelembe vesszük, ez a növekedés nem olyan mértékű, bogy a mun­ka minőségét a betegek ellá­tását, vagy a dolgozók köz­érzetét ronthatná. A rendelő- intézetekben, a szemészeten, a sebészeten és a fogászaton nő a forgalom, de jelentősebb többletmunka a gyermekkör- • zeti és főként az általános körzeti orvosokra hárul. Kö­vetkezésképpen szükségesnek látszik az üdülőorvosi centru­mok fogadóképessegének nö­velése, az ügyeleti szolgálat továbbfejlesztése, az egész napos rendelés megszervezé­se. 1977-ben a Balaton-part valamennyi körzeti orvosát ellátták az úgynevezett sür­gősségi, az életmentésre al­kalmas orvosi táskával. és mindnyájan részt vettek egy tanfolyamon, amelyen az élet­mentéshez szükséges korszerű ismereteket sajátíthatták el. Sz. A. 3. rész Ültek. Elek a hallottakon gondolkodott, Schmütz azon tűnődött, hogy meghívja-e ká­vézni Eleket vagy sem? A le­pedő megmozdult — félreko­torták, s mögüle egy bottal járó öregember bújt ki. A szemüveges fej megjelent, s odaszólt: — Mérnök úr, egy pilla­nat Előbb összegubancolom Schmütz urat. És kezével szívélyesen in­vitálta befelé az egeret. Schmütz bement. Hosszú ideig csönd volt. Elekben homályo­san felbukkant egy üveg sör látképe. így, reggel fél nyolc felé mindig felbukkant ben­ne egy üveg homályos sör látképe. A sör nála nem fok­ra vagy más minőségi para­méterre ment, hanem a ho­mályosságra. Ha az üveg fala homályos volt, az hideg sört jelentett, s Elek a villamos- mérnök, ezt a homályos sört szerette. Eszébe jutott, hogy odafent van kettő. Protekciós beteg volt, olyan szobába került, ahol két ágy, egy szekrény és egy hűtőszekrény volt. És teg­napról még maradt két üveg. — Jenő úr, kérem — kia­bálta —, egy pillanat, mind­járt jövök. fogóra talált Párizsban Hec­tor Berlioz személyében, ő saját koncertjén is bemutat­ta újdonsült orosz barátja egyik opuszát. Minden módon propagálta Glinkát. sőt cik­keket is írt, hogy felhívja rá a franciák figyelmét. Ott ne­vezték el Glinkát az »orosz Berlioz«-nak. Túlérzékeny idegállapota azonban Párizs­ból tovább kergette. Spanyol- országba utazott, hogy újabb zenei benyomásokat gyűjtsön. Utjának művészi termése két spanyol nyitány volt, az egyik a temperamentumos Jota Ara­gonese. írt két szimfóniát is, de egyiket sem fejezte be. Idegállapota folyton romlott, zeneszerzői kedve alábbha­gyott. Nővére, Ljudmila Iva­novna Sztaszova írta róla: »A teljes lenézés, amelyet tehetsé­ge iránt az orosz társadalom részéről tapasztalt. megölt benne minden ihletet. El fá­sult. saját alkotói kedve Iránt, s ebben nagy részük volt az őt piszkáló, támadó kritikák­nak«. Egy időben Varsóban telepedett le. de onnan is to­vább vándorolt. 1856-ban Ber­linben meglátogatta régi mes­terét, Dehnt. A találkozás után ,már csak néhány hó­napig élt. 1857 tavaszán Ber­linben érte utói a halál. Ham­vait később exhumálták, és díszes külsőségek közt temet­ték el hazájában. Az orosz népi zenét, orosz hangulatvi­lágot ő vitte először színpad­ra. Az orosz nemzeti zene atyját tiszteljük benne. Kristóf Károly Hosszú, forró tavaszunk* van. S a naponkénti előrejel­zések nem túlságosan biztat­nak enyhüléssel. Éppen ezért ajánljuk a megye szebbnél szebb tájait azoknak, akik a természetet szeretik. A vadre­gényes zselici vidéket, a Ba- laton-partot, a barcsi ősboró­kást, Szálacskát, a somogyvá- ri romokat, a kaposszentjaka- bi kolostor maradványait. Képünk a szentjakabi fala­kat mutatja. Itt lesz Kapos­vár nyári kulturális életének egyik központja. Csak előre­jelzésképpen néhány program, A tervek szerint a nyári hó­napokban fellép a »romszín­házban« a Fonómunkás Ki6- színpad és a Táncsics Diák­színpad, a Csiky Gergely Színáz stábja két produkció­val, Bánffy György érdemes művész, a Se bő együttes. Job­ba Gabi, a Népszínház tagja stb. A kaposvári Csiky Gergely Színház hétvégi programja a Megnyílt a szársomlyói szobrásztakor A Villány közelében magasodó "zársomlyó-hegyen május közepén nyílt meg tizenkettedik alkalommal a nemzetközi szobrász alkotótelep. Ezúttal tíz európai. Illetve tengeren­túli ország művésze dolgozik a szabadtéri »műteremben«. Elsőként a Leningrádból érkezett Vitalij Novikov látott munkához, hogy a tavalyelőtt elkezdett művét befejezze. Az elhatározás, hogy meg­isszák ezt a két üveg sört, hirtelen jött. Annyira hirte­len, hogy a szoba ajtaját nyit­va meg is torpant: hárman isszuk meg? Aztán vállat vont. Ha már ott van ez a kis ember, hát igyon egy fa­latot. Kinyitotta a frizsider ajtaját, kivette a két sört, zsebre vágta és visszament. A fülkéből hangos jajgatás hallatszott. Elek fogta magát és bement. A priccsen Schmütz feküdt, hason, lábát bokánál fogta Jenő, a masz- szőr, és térdben behajlítva r"ömöszölte, Schmütz jajga­tott. — Anyám, te szent asz- szony — üvöltött. — Látom, itt a vég — mondta Elek —, hát akkor nyitok. — Készen is vagyunk — emelkedett fel Jenőke a prices mellől. — Itt egy új ember. — Ajaj — mondta erre Schmütz. Elek az egyik üveget a kis­egér kezébe nyomta. — Igyál erre a nagy Ijede­lemre. — Hűha — mondta Schmütz —. ide vele. És elkapta az egyik Üveg homályos sört. Ketten bámul­ták. Schmütz ádámcsutkája és orra szinkronban mozgott. A sör meg pillanatok alatt el­tűnt. — A beled istenit — ámult Elek —, azt hittem, hagysz egy-két kortyot. Hárman va­gyunk. — Ha sört látok — nyögte könnyes szemmel a kis Schmütz —, visszafejlődik bennem a közösségi érzés. Ne haragudjatok. Délután isten bizony visszapótoljuk. Délután, gondolta Elek. délután ... Felkászálódott a priccsre — Jenőke aprót csuklott, ami­kor a másik sörösüveget le­vette a szájáról — s elhatá­rozta, hogy ebéd után rögtön fel öltözködik és megy a vá­rosba. Pihenés, döglés, sem­mi. Tettekre van szükség. El­megy Médike elé, hazaviszi és ... Kemény hüvelykujjak mé- lyedtek a vesetájékába. Elek hangosan felnvögött. Schmütz, aki ott maradt a fülkében, he- herészett. Elek újból mérges! lett. De válaszolni, valami! nagy rondaságot mondani en- j nek a kis vakarcsnak, nem I tudott. Ha kinyitotta a szá­ját hogy mondjon valamit. Jenő csavart egyet a lapocká­ján. a nvakán, derekán, min­dig énnen akkor okozott fizi­kai fáidalmat, amikor beszél­ni akart. (Folytatjuk) következőképpen alakul. Ma 13 órakor S-bérletben játsszák a Muzsikus Pétert, Ránky— Romháni operáját. Este 19 órakor Bulgakov Bíbor sziget című kétrészes szatírája lesz műsoron, s ugyanezt adják elő szombaton 19, illetve va­sárnap 15 órakor is. A mozik Kaposváron figyelemreméltó filmeket ígérnek. A Vörös Csillag Filmszínházban a ko­rai előadásokon a Kipling- történet — A dzsungel köny­ve — Walt Disney-i változa­ta szerepel. Színes, zenés ame­rikai rajzfilm. Este 19 órakor az évekkel ezelőtti nagy si­ker. az Elcsábítva és elha­gyatva — díjnyertes olasz film — kockái peregnek. Rö­vid tartalma: Agnesa fiatal, csinos lány — aki szerelmes vőlegényébe — hagvja, hogy a férfi elcsábítsa. Mivel Szi­cíliában vagyunk, ez az ese­mény mélyen sérti a lányos családot, s az itt honos feu­dális szokásokat... A Pietro Germi rendezte filmben az azóta híressé lett Stefánia Sandrelli játssza a női fősze­repet. A Szabad Ifjúság Filmszín­házban a 16 órai előadáson A reménység szele című szí­nes, szinkronizált szovjet fil­met vetítik. Az esti két elő­adáson csehszlovák bűnügyi alkotásokon izgulhatnak a nézők. A halott iskolatársak esete című krimi szálai visz- szavezetnek a Heydrich elleni merénylethez. Ugyancsak izgalmakat kínál a Latinca Mozi, ahol szom­bat—vasárnap a Fayard bíró, akit Seriffnek hívtak című francia film szerepel. A Rá­kóczi mozi vasárnap indiáno­kat, pionírokat és sötét lelkű csirkefogókat, idéz meg a Kari May-i repect szerint Az in­kák kincse című nyugatné­met—francia filmmel. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pont ismét programokkal vár­ja látogatóit. Ma 18 órakor a fiatal utazók találkoznak, rock-diaporáma műsorra. Közreműködik: Tukora Gábor. Szombaton 14 órakor aszfalt- raj zversenyt rendeznek a művelődési központ előtt a gyerekeknek. Erre bárki bene­vezhet a helyszínen. Tizenöt óra 30 perckor viszont már a táncot rophatják a gyer­mekdiszkóban. Közben a Méz- ga család című filmsorozatból vetítenek. Itt említjük meg, hogy az épület másik »gaz­dája«. a Somogy megyei Mű­velődési Központ vándorkiál­lításokat rendezett. Iharosbe- rényben látható ezekben a na­pokban a megyei képzőművé­szek tárlata. Lábodon Csontos László szobrász érmeiből és kisplasztikáiból rendeztek ki­állítást. Segesden a Pécsi Grafikai Műhely munkái te­kinthetők meg. A siófoki Dél-balatoni Mű­velődési Központ adott ott­hont a Rudnay Gyula emlék- kiállításnak. míg a marcali ifjúsági és úttörőházban gver- mekraizok hívogatják a láto­gatókat. Hírt kaptunk a boglárlellei Vikár Béla művelődési házból is — ez Bogláron található—; itt a Mesezsák sorozat Üssed, üssed botocskám! című elő­adását tartják vasárnap dél­előtt 10 órakor a gyerekeknek. A hét vége kezdvez a könyv barátainak is. A megnyílt könyvhét sok érdekes olvasni­valót kínál; ezekről és az ün­nepi hét eseményeiről lapunk is beszámol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents