Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
Mozambik I. Bányea es dzsungel szélén — Menjen. el a moatizei szénbányákhoz, ha meg akar ismerkedni születőben lévő munkásosztályunkkal — mondta Chissano külügyminiszter propagandamegbeszélésünkkor Maputóhan, Mozambik fővárosában. — A bánya kicsit messze van a fővárostól, de a honvédelmi minisztérium egyik munkatársa majd segít az utazás megszervezésében. Mire a megbeszélésünk véget ért, a kapuban már vári egy fiatalember, s közölte: ő lesz a kísérőm az ország északi részében, Tete tartományban teendő utazásom során. Reggel jön értem a szállodához kocsival, kimegyünk a repülőtérre, s repülőn tesszük meg az 1700 kilométernyi utat. Országúton lehetetlen odajutni, mert még nincsenek autóval járható utak. A dolog egyszerűnek látszott; sajnos, a valóságban már komplikáltabb volt. A repülőtérig minden rendben. Gép is volt. Már kint áilt a felszállópályán. Csak éppen minden hely foglalt volt a gépen. De a forradalmi állapotban levő országban nem ismernek lehetetlent. Kísérőm — nem tudom, hogyan, mert később nem beszélt róla — nem engedte fölszállni az utasszállító gépet, míg megoldást nem találnak. Aztán a megoldás megszületett: leszállítottak annyi utast, amennyi helyre nekünk szükségünk volt. Emiatt több mint egyórás késéssel indult a gép. Kísérőm magyarázatként any- nyit fűzött az egészhez, hogy hetenként csak egyszer repül Tete tartományba és egyszer vissza. Nekünk tehát nincs időnk, akik pedig leszálltak, lesz idejük körülnézni a városban. Több mint kétórás repülés után szomorú látvány fogadott Tete város repülőterén. A repülőtér épületeit néhány nappal korábban súlyos bambatámadás érte. A szomszédos fajüldöző rhodésiai rendszer hadserege intézett támadást a repülőtér, a város környékén levő élelmiszerraktárak és a 60 kilométernyire levő moate- zi kőszénbánya ellen. Mivel utazásunk célja közel volt a mozambiki—rhodésiai határhoz, előbb a katonai parancsnokságon kellett jelentkeznünk, ahol megmondták, mennyire biztonságos az út, amelyen haladni akarunk. Nem kielégítő még a biztonság az átdobott diverzáns bandák miatt, ezért fegyveres őrséget is kaptunk, és katonai dzsippel indultunk a bánya felé. A bánya közelében és területén friss bambatölcsérek jelzik a legutóbbi támadás nyomait. A termelési felelős tájékoztat bennünket, hogy szerencsére csak anyagi károk keletkeztek. A bombázás része annak a rhodésiai tervnek, hogy megbénítsák a fiatal népi köztársaság gazdasági életét. Jól tudják, hogy a moatizei kőszén bánya rendkívül fontos szerepet tölt be Mozambik gazdasági életében, mert egyrészt hazai szükségletet lát el, másrészt exportra termel. A kitűnő minőségű szénre mindig akad vevő a világpiacon. Devizára pedig igen nagy szükség van. mert a Rhodesia elleni bojkottal ideiglenesen megszűnt minden gazdasági kapcsolat Mozambik és Rhodesia között, pedig korábban ez adta a külkereskedelmi forgalom nagyobbik részét. A bánj'a már működött a gyarmatosítás éveiben is. A felszabaduláskor azonban az ellenséges propaganda hatásara a portugál szakemberek elmenekültek, s így a termelés csaknem teljesen megbénult. A bányában mintegy 1500 mozambiki bányász és 50 külföldi szakember dolgozik, főleg a szocialista országokból. Ez utóbbiak feladata nemcsak a termelés irányítása, hanem a szakemberek képzése is. így a bánya nemcsak munkahely, hanem iskola. Ez elengedhetetlen, mert az újonnan fölvett munkások túlnyomó része nem ír, nem olvas, nem tud számolni — vagyis hordja a gyarmatosítás terheit. Ellátogatunk az iskntoha, ahol délelőtti és délutáni műszakban folyik a tanítás. Felnőtt férfiak, nők ülnek a padokban, s tanulnak, a tanulás után pedig indulnak dolgozni. A bányában nem dolgozó feleségek számára is szerveztek oktatást: jelenleg 125-en igyekeznek elsajátítani így az írás. olvasás és számolás tudományát, s ezenkívül tanulnak varrni, főzni. De hogy még nehezebb legyen minden tanuló számára, tanulniok kell a portugált iá mert ezt fogadták el hivatalos nyelvként. Az országban ugyanis több tucat törzs él. így a legegyszerűbb, ha a volt gyarmatosítók nyelvét teszik ^z egységes nyelvvé, mert azt már sokan beszélik. A bánya területének megtekintésekor kérdezem a helyi kísérőnket, mi van a hegyen túl. — Csak erdő és állatok, a dzsungel — egészít ki. — Kevés ember lakik arra, főleg vadászatból élők. A dzsungel jelzi az ősafrikai állapotokat. Tőszomsédságá- ban az újjáéledő, modernizálódó bánya a jelen és a jövő képét vetíti a látogató szeme elé. És a bányászok? Hogyan érzik, hogyan értékelik ők a most végbemenő változásokat? (Következik: Bányászsorsok) Kovács István Nyolcvanezer diák az építőtáborokban Több mint 13 ezer diákmunkás, az idei építőtáboro- zók első turnusa június 17- én foglalja el helyét 67 KISZ- építőtáborban — mondották a KISZ KB építőtáborok bizottságán. Az elmúlt hónapokban fel- ké-zültek a mezőgazdasági és ipari üzemek segítőkész fiatalok fogadására. Jóllehet, az igények minden korábbit felülmúltak — a tavalyinál 12 ezerrel több fiatalt »-kértek* erre a nyárra —, 11 ezerrel több, vagyis az egyetemistákat és a főiskolásokat is beleszámítva 80 ezres tanulóifjúság kapcsolódhat be a nép- gazdaságilag is nagyon hasznos »társadalmi munkába.* Június végétől már »teljes lesz az üzem*: mind a 78 építőtáborban munkához látnak a diákok. Többségük ezen a nyáron is a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban serénykedik majd. Több állami gazdaság első alkalommal kap a nyári munkák dandárjában sok száz segítőkész diákbrigádot. A szakmunkás-tanulóknak is többi szakmába vágó munka- lehetőség áll a rendelkezésükre. Építőtáboraik alig kétéves múltra tekintenek vissza: az idén mintegy 2 és fél ezer tanuló, 12 szakma képviselője tesz szert hat munkahelyen gyakorlati ismeretekre. Szakmai táborok nyílnak a budapesti új sportcsarnok, a délpesti kórház és a metró építésénél, továbbá Ajkán az alumíniumkohó rekontsruk- cióján. Fiatalokat várnak Diósdra, a gördülőcsapágyművek építésére, Szolnokra a gyermekváros és más ifjúsági intézmények gyarapítására. A hazai idénymunkák végzésének meggyorsításában bekapcsolódnak határainkon túlról érkező fiatalok is. Négyszáz magyar középiskolás utazik Lengyelországba, s ugyan- ennyien érkeznek onnan négyhete? építőtáborozásra. Az ÁIB titkársága a táborozási idényben több mint 700 kulturális műsort szervez a táborlakók szórakoztatására. Útnak indul a budapesti Pinceszínház, a Mikroszkóp Színpad társulata. Pol-beat énekesek és más művészek teszik változatossá az ifjúmunkások szabad idejét. Tovább javult a technikai színvonal Aratási készülődés kérdőjelekkel Rendelkezésre állnak az Agroker megyei vállalatánál a nyári munkákhoz szükséges gépek. Képünkön: E—281-es járvasilózót vesz át a somogysámsoni termelőszövetkezet. Az utóbbi évtizedben egyszer sem kísérte annyi kétség, annyi aggodalom a nagy nyári munkára, az aratásra való előkészületeket, mint az idén. A termésbecslések, a remények napról napra lankadnak, akárcsak a tartós aszálytól szomjazó kultúrák. Először a kedvezőtlen tél gyötörte meg kalászos gabonáinkat, a kifagyás miatt százegyezer hektárról mintegy kilencvenhárom ezer hektárra csökkent a nyáron betaA barcsiak győztek a megyei ifjúgárda szemlén Vasárnap befejeződött a X. megyei ifjúgárdaszemle és a megyei úttörőgárdaszemle Barcson. Az ifjúgárdisták vetélkedésének utolsó programja az alaki menetdalverseny volt, délelőtt. Az útlörőgárda- szakaszok szintén alaki és menetdalversennyel fejezték be a háromnapos szemlét. Nagyon jól sikerült a X. megyei Ifjúgárdaszemle, a rajversenyek nagyon izgalmasak voltak. A rajversenyeken a következő eredmények születtek: úszásban, fegyveres váltófutásban Barcs volt az első, a lövészetben és a körletrendben Siófok. Az alaki menetdalverseny legjobbja a nagyatádi járás csapata. A harci túrán Kaposvár 1. számú csapata remekelt. Az ünnepélyes eredmény- hirdetéskor Banka Margit, a megyei KlSZ-bizotteág titkára adta át a díjakat Az Ö6z- szetett versenyben Barcs lett az első; a második Kaposvár 1., a harmadik Kaposvár 2. csapata. A megyei szemle kiváló alkalmat nyújtott a somogyi ifjúgárdistáknak az augusztus 14-e és 20-a között Győrben megrendezendő országos ifjú- gárdaszemlére való fölkészülésre. karítandó gabona területe. Aztán jött az aszály: összehasonlítva a múlt év azonos időszakában lehullott csapadékokat, március óta negativ eredményekkel záródnak a hónapok. Márciusban hat, áprilisban tizenkilenc, májusban már hatvannégy milliméterrel kevesebb eső esett, mint egy évvel korábban. Es még aggasztóbb, hogy az »aranyat érő« májusi esőből mindössze kétszer hullt valamicske, egyszer négy és egyszer három milliméter. Ilyen körülmények között sajátos ellentmondás jellemzi a mostani, az aratás előtti heteket. Amíg a kilátások az előző évekénél jóval kedvezőtlenebbek, a technikai helyzet, a nagy munka műszaki feltételei lényegesen jobbak, mint egy évvel korábban. Hatszáz. tizenöt kombájn áll mezőgazdasági üzemeink rendelkezésére. A múlt évihez képest megkétszereződött, hetvennel gyarapodott a nagy áteresztőképességű, nagy teljesítményű betakarító gépek száma. Tízórás műszakokkal számolva így tizennégy és fél nap alatt befejezhető megyénkben a gabona és a repce aratása. örvendetesen emelkedett a szállítójárművek — elsősorban tehergépkocsik — száma, és éjjel nappali üzemmel számolva elegendő a szárítási lehetőség is. Az Ag,Zsebből" adott válaszok Nagyobb figyelmet a javaslatokra Csökkenő részvétel a falugyűléseken A lakosság és a tanács találkozásának, eszmecseréjének fontos fóruma a falugyűlés. A megyei összkép alapján elmondhatjuk, hogy most is sikeresek voltak a közvetlen demokrácia e fontos fórumai — általában. Az elemző vizsgálat azonban kimutatta az itt—ott föllelhető szervezési, máshol tartalmi hibákat. A fásultságot és a rutinmunkát is. A megjelenés adatai is figyelmeztetnek, hogy érdemes jobban odafigyelni a falugyűlésekre. Legutóbb 28 847 résztvevőt tartottak nyilván a 269 somogyi falugyűlésen, s ez ezerrel kevesebb, m ^it 1977- ben volt, s kétezerrel alacsonyabb, mint a megjelenés szempontjából kimagaslóan jó 1976-os évbeli sorozaté. A javaslatok száma több mint százzal csökkent az 1977. évihez képest. Ezek olyan jelek, amelyekre mindenképpen figyelni kell. a változtatás szándékával. Ezt tette a Hazafias Népfront megyei elnöksége is amikor összegezte a falugyűlések tapasztalatait dr. Tóth Sándornak, a megyei tanács szervezési osztályvezetőjének és Harangozó Gyulának, a Hazafias Népfront megyei ------u -f-—-—i ttmum tájék oztatója és szóbeli kiegészítése alapján. A műit év végén és az idén szervezett falugyűlések tapasztalatainak mérlegre tétele azt a célt szolgálta, hogy a majd szervezendő fórumok még népesebbek, tartalmasabbak legyenek. A megye lakosságának mostani részvételi aránya viszonylag alacsony, s mindenki sokat tehet azért, hogy ezen változtassunk. Az átlag sok mindent eltakar — idézzük gyakran —•, s ez a fai úgy ülésekre is illik. A rossz, az éppenhogy sikerült és a helyenként kiváló, eredményes fórum adja a végeredményt. Mindenképpen helyeselhető, hogy az elnökség ülésén most sokkal mélyebben elemezték az eredmeny- telenség okait, hiszen enélkül nem lehet szorgalmazni a változtatást. A tanácstörvény szerint a falugyűlést a tanács hívja össze, szervezéséhez, lebonyolításához pedig kérni kell a Huto'ím Népf«ont helyt bizottságainak közren> kodásét. Mar ennek értelmezésében eltérés tapasztalható: néhol ugyanis teljesen tanácsi feladatnak tartják, legföljebb meghívjak a népL'ontbizoUsagot. máshol pedig teljesen rájuk testálják... A tanácsok jó része, sajnos, nem igényelte, hogy a tömegszervezetek segítsenek a szervezésben. A KISZ részvételének hiánya például érződik is, hiszen — most már tényként — az állapítható meg: kevés fiatal volt ott a gyűléseken. A jövőben épp ezért a KISZ-t, a Vöröskeresztet, sőt a szak- szervezetet is sokkal tervszerűbben be kell vonni az előkészítésbe. a szervezőmunkába. Ez nyilván kamatozik majd a fiatalok, a bejáró munkások és más rétegek nagyobb megjelenésében. Miért megy el az állampolgár és mit vár e fórumtól? Nyilván az sarkallja a részvételre. hogy találkozhat az általa választott tanácsi vezetőkkel. s hallathatja a hangját. elmondhatja a javaslatát. Ez a bizalom csak akkor marad meg a lakosságban, ha nem rontják el valamivel. Megszívlelendő . az az álláspont. hogy a falugyűléseken elsősorban azzal foglalkozzanak, ami az emberek többségét érdekli. A helyi tanács önálló. épp ezért a községben kell eldönteni mi legyen a napirend. Nem jó, ha mindent »belezsúfolnak* a falugyűlés programjába, hiszen az emberek türelme is véges. Az mindenképpen riasztó, ha a tanács vezetőinek beszámolója minden fillérre kiterjedő pontossággal elemzi a költségvetést. És még rosszabb, amikor a javaslatokra »zsebből« válaszolnak; minden elemzés, mér- lefelés nélkül nemet mondana*. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy az állampolgárok inkább később kapjanak választ, de ne egy személy, hanem például a végrehajtó bizottság mérlegelje egy utca, a lakosság nagyobb részének kérését. Sokkal nagyobb megnyugvást kelt. ha a válasz a kérés méltánylásáról, a megvalósítás körülbelüli idejéről szól. Az elnökség ajánlásai között szerepeL a falunapok általánossá tétele, a részfaluna- pok, réteg-falugyűlések számának szaporítása is. Jó ha minél ünnepélyesebbek a falunapok — sőt Zákány kör- j nyékén már faluhónapot is tartanak —, s közösen végeznek társadalmi munkát. Ez azonban nem jelentheti sehol, hogy ezzel kioi,pállják a tértből a társadalmi munka végzését. A jobbítás szándékával határozták el, hogy a népfrontbizottságok is elemzik ezután a falugyűlések tapasztalatait. A közvetlen demokrácia e fontos fóruma megérdemli a megkülönböztetett figyelmet. Lajos Gaza rokertől kapott tájékoztatás szerint a múlt évinél bőségesebb az alkatrészellátás, és rendelkezésre állnak az aratást követő munkáknoz az eszközök (van balázó, szalmale- húző, tárcsa, eke, traktor stb.J. A gabonaiparnal — éppúgy, mint az uzeineüoen — íolyiK a magtárait taicarnasa, fertőtlenítesz: KöruiieKiniuen készülné<c a termes fogadásara, taroiasara. A műhelyedben a nagy munkára készítik elő, javítják a gepeitet — és lehetne sorolni tovaob a részleteket. Valamennyi azt bizonyítja, hogy a techniKai-műszaki teltételeit lényegesen jobbak, mint tavaly. kérdés csak az — mondta az egyik gazdaság termelési ranyi lója a napodban —, hogy mit tudunk majd betakarítani.« Ahogy a növényvédő állomás is tájékoztatott bennünaet: a krónikus vízhiány miatt épp a kalászosoknál a legkritiku- saob a helyzet, pillanatnyilag. Most a virágzás szakaszában igényelnék a legtöbb vizet, s ezzel együtt a leggyorsabban fölvehető, a termesoe beépíthető táplálékot. Az állomás szakemDerei ezért i6 ajánljad a nagyüzemednek a jelenlegi helyzet egyetlen célravezető módját, a növények Levél útján való táplálását. A termes megmentése érdekeben eou.g mimegy harmincezer hektáron végeztek levéltrágyázást gazdasagaink, folyamatosan dolgozik a négy helikopter és egy merevszárnyú repülőgép. A korábbi évek tapasztala,a szerint a hektáronkénti 8—1U kiló Mikramid vagy Supernit, a 6—10 kiló Volaünger, az 5—6 liter Wuxal, a 7—10 liter Complesal Fűid, vagy a 6 liter Peretrix jó eredményt ad, a fontos az most, hegy minél nagyobb vízmennyiséggel (hektáronként legalább 50 liter) kerüljön ez a gabonára. Mivel -a legyengült, szomjazó növényekre az átlagosnál kisebb mértékű fertőzés is nagy veszélyt jelent, fontos, hogy a lombtrágyával egy menetben gombaölő szer is kerüljön a kalászosokra. Bármilyen aggasztó is a helyzet, pontos, minden részletre kiterjedő felkészülés''« van szükség. És számolni keil azzal is. hogy a hosszú aszályt követően, esetleg éppen az aratás idejére érkezik meg az eső, s a betakarítás munkáiban jelent majd újabb problémákat. »A műszaki felkészültségen túl, döntően attól függ minden, hogy milyen feltételeket teremtünk a betakarítást végző embereknek« — mondta a napokban Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. Ezért fontos, hogy a gazdaságok most készülő kampányterveinek a középpontjába a munkát közvetlenül elvégző ember kerüljön. Vörös Márta Somogy! Néplap
