Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

Kedvező arányváltozások A közművelődésről tárgyalt az SZMT elnöksége Ülést tartott tegnap a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksége. A tes­tület megtárgyalta a szak- szervezeti információs rend­szer helyzetét, a közművelő­dési határozat végrehajtásá­nak tapasztalatait, a közép­es hosszú távú üzemi közmű­velődési feladatokat. A beszámolóból, a párt- és állami szervek megjelent képviselőinek hozzászólásai­ból kiderült: a szakszerveze­tek közművelődési tevékeny­sége az 1974. decemberében elfogadott intézkedési terv hatására lényegesen javult Hozzájárult a fejlődéshez a SZOT 1977. évi nevelési ha­tározata is. Bár az előreha­ladás nem mindenütt volt arányos az üzemek gazdasági fejlődésével, vitathatatlanul nőtt a munkások részvétele a tanulásban, az olvasómcz- galomban, az ismeretterjesz­tésben, a művészeti életben, a klubmozgalomban. (Jel­lemző, hogy Somogy üzemei­ben ma kétszerte több klub működik, mint öt esztendő­vel ezelőtt A 36 ifjúsági és 25 brigádklub »abszolút ér­tékben« azonban még mindig kevés). Javult a politikai-ideológiai tájékoztatás minősége. Ezt bizonyítja, hogy a politikai tömegoktatás keretében fel­dolgozták az MSZMP XI. kongresszusának határoza­tait a Magyar Szakszerveze­ték és a szakmai szakszerve­zetek kongresszusainak anyagát a megyei küldöttér­tekezletek állásfoglalásait Segítették a szocialista haza- fiság és a nemzetköziség esz­méinek terjedését a nemzeti ünnepek, évfordulók prog­ramjai, a kiállítások és film­vetítések. A szocialistabrigád-mozga- lom — a nem ritkán még mindig tapasztalható fogyaté­kosságok ellenére — szintén fejlődött. Nőtt a társadalmi munkaórák száma, kevesebb a selejt, általában jobb a mi­nőség, ám kevés az igazán tartalmas kulturális vállalás. A dolgozók tekintélyes részé­nél a legjellemzőbb folyama­tos önművelési forma a tévé­nézés. Feltétlenül örvendetes azonban, hogy a második helyre az olvasás lépett elő. A megyei szakszervezeti könyvtárhálózat tizenegy és fél ezer olvasójából hat és fél ezer munkás, közülük hat­ezer — a könyvtári tagok öt­venhárom százaléka — szo- cialistabrigád-tag. Sok adattal bizonyítható az üzemi kiállítások mozgósító hatása, A La tinea Sándor Művelődési Központ évente átlagosan negyven kiállítást vándoroltat a megye üzemei­ben, és egyre több az önálló kezdeményezés. Hasznosnak bizonyultak a minden évben megrendezett közművelődési akciók, pályázatok, vetélke­dők. Az októberi forradalom, a Tanácsköztársaság, vagy a KMP megalakulásának jubi­leuma nem csupán a politi­kai ismeretterjesztésre, ha­nem az esztétikai önképzés­re is jó alkalmat adott. Az akciókban több mint kélszáz brigád vett részt. A szakszervezetek a me gyei akcióprogram alapján segítették a munkás- vagy parasztszármazású gyerme­kek továbbtanulását. A tanu­lókat évente 75—80 általános és 8—10 középiskolai szak­kOctea készítik el8 a felvéte­li vizsgára. A “-pártfogoltak* nyolcvan százalékát rendsze­rint föl is veszik. Népszerűek a Latinca-szabadegyetem elő­adásai, a hagyományos isme­retterjesztés lehetőségeit azonban az üzemek többsé­gében még nem ismerték föl eléggé. Kedvező arányválto­zásra utal, hogy egyre ked­veltebbek a vetélkedők — o zenés-táncos szórakoztató rendezvények rovására. A szakköri tevékenységben egyelőre a fotózás játszik meghatározó szerepet. A me­gyénkben működő nyolcvan üzemi közművelődési bizott­ság munkája olykor még ne­hézkes, ezt azonban jórészt rövid idejű fennállásuk ma­gyarázza. Az SZMT elnöksége a kö­zép- és hosszú távú közmű­velődési feladatokat is meg­határozta. A tevékenységben — a kialakult jó hagyomá­nyok folytatása mellett — a kétlakiság és az ingázás ne­gatív hatásainak ellensúlyo­zása kerül majd előtérbe >4 regionális kutatások szerepe Dél-dunántúli honismereti találkozó Csurgón A csurgói gimnáziumban, Csokonai somogyi tanítói mű­ködésének egykori színhelyén dél-dunántúli honismereti ta­lálkozó kezdődött tegnap: a Pfogram háromnapos. Mintegy ötven honismereti szakkörve­zető jött el a : továbbképzés­re és tapasztalatcserére So­mogyba Baranyából, Tolnából és Zalából. Tröszt Tibor, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetője megnyitó­jában kiemelte: — A honismeret művelőinek körében az átlagosnál nagyobb az érdeklődés a szaktudomá­nyok és a tudományos isme­retek iránt. Szükséges, hogy a tudományos kutatás és az intézmények mindenben se­gítséget nyújtsanak a mozga­lomnak. Somogybán szép pélr dával szolgál erre a levéltár, a múzeum, a megyei könyv­tár, a megyei művelődési köz­pont Nemrégiben fölmérés ké­szült arról, hogy megyénkben . hol működnek évek óta folya­matosan honismereti szakkö­rök. Számuk eléri a negyve­net, a legtöbbel a siófoki és a marcali járásban találko­zunk. A nagyatádi járásban is szépen fejlődik a mozga­lom; a barcsi és a kaposvári járásban aránylag kevés szak­kör működik. Több üzemben megkezdődött az üzemi króni- kaírás; a kaposvári tejüzem­ben, a húskombinátban, a cu­korgyárban, a Nagyatádi Konzervgyárban és a barcsi fűrészüzemben példát mutat­tak a többi somogyi üzemnek. A dél-dunántúli honismere­ti találkozó programját úgy állította össze a megyei mű­velődési központ, hogy a szakkörvezetők — többnyire történelem szakos tanárok — a tudományos kutatásokban is elmélyedhessenek, megismer­kedhessenek a legfrissebb eredményekkel, megyénk múltjával, történeti emlékei­vel. Dr. Kanyar József kandi­dátus, a megyei levéltár Igaz­gatója tegnap tartott előadá­sában Somogy XVIII—XIX. századi művelődéstörténetét mutatta be. A honismereti kutatásokról szólva kifejtette, hogy az eddigieknél nagyobb szerepet kell juttatni a regio­nális kutatásoknak. A kutatá­si terület szélesítésével pedig a történelmi tényezőknek kell elsőbbséget biztosítani. Beszélt arról is, hogy mindinkább kö­zelít egymáshoz a köztörté­net és a helytörténet, ameny- nyiben valóban tudományos eredményeket mutátnak föl a kutatások. Csurgó történelmé­ben is jelentős állomás a XVIII. és XIX. század. Né­hány helyi vonatkozású em­lék fölidézésével, új kutatási eredmények ismertetésével fe­jezte be előadását dr. Ka­nyar József. Nagyváthy János csurgói működését dr. Vörös Károly, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos fő­munkatársa ismertette, majd délután Csurgó nevzetességei- vel ismerkedtek vendégeink. A csurgói helytörténeti kiál­lítás anyagát felújították, a kismesterségeket bemutató anyag mellett sok szép fara­gás, viseleti ruha gazdagítja a gyűjteményt. A részt vevő megyék hon­ismereti bemutatókat tarta­nak, a Tolna megyeiek egy kiállítással is szerepelnek. Kö- lesd múltját gazdag levéltári és néprajzi források alapján mutatják be. A találkozó tapasztalatait 30-án összegezik. H, B. HÉTVÉGI TÁJOLÓ Tervezés számítógéppel A CLASP könnyűszerkeze­tes építési rendszer honosítá­sával egyidejűleg a műszaki tervezést segítő számítógép- programok kifejlesztését is bevezették a Típustervező In­tézetnél. Az eddig kidolgozott prog­ramok huszonkét tervezési munkafázist látnak el. A programok R—10-es szá­mítógépre és rajzoló automa­tára készültek. Az eddig rendelkezésre álló programok a CLASP épületek műszaki—tervezési munkái­nak kb. hetvenöt százalékát látják el. Az elmúlt két évben a szá­mítógépprogramok segítségé­vel mintegy nyolcszáz terv­rajz és ötven költségvetés ké­szült éL Mátéfi Anna építészmérnök a számítógépről, illetve a rajz­gépről lekerült adatokat ellenőrzi. (MTI-fotó: Balaton József) Kadarkútra ér a »fonyódi iskola« művészeinek vándor- kiállítása szombaton. Július 9-ig lesz látható az id. Kapo- li Antal Körzeti Művelődési Házban. Ugyanitt vasárnap délelőtt 10 órakor irodalmi vetélkedőt rendeznek a kör­zet klubjai, KlSZ-alapszerve- zetei részére Móricz Zsigmond életéről, valamint Radnóti Miklós munkásságáról. Barcson szombaton este 19 órakor kezdődik a már hagyo­mányosnak mondható Sem­mel we is - ü n népség és műsoros családi est a helybeli, illetve a város környéki egészségügyi dolgozók részvételével. A köz­reműködők között van Pálfy Aliz, Papp István, Komlós István, Rózsa Tibor és Somoss István. A Móricz Zsigmond Művelődési Központban va­sárnapra a fiatalokat várják a diszkóprogramra. Hétfőn viszont a névadó születésének századik évfordulójára emlé­keznek dr. Honfi István elő­adásával, illetve a Gábor An­dor Színpad műsorával. A Marcali Műsor című programfüzetben olvastuk: fa­faragó tábor nyílt Szőcsény- pusztán. Július ötödikéig tart nyitva. Varga László, a nép­művészet mestere vezeti. Kaposváron már ma este is vonzó program várja az érdeklődőket a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban, ahol a Fonómun­kás Kisszínpad Uwa Udensi nigériai író drámáját, A név­telen katonát mutatja be 19 órakor. Az ifjúsági ház egyéb­ként a Móricz-évfordulóról hétfőn emlékszik meg a Légy jó mindhalálig című regény filmváltozatával. Szintén hét­fői előrejelzés: a szentjakabi romterületen a Budapesti Madrigálkórus vendégszere­pel Szekeres Ferenc vezény­letével. 27. rész. Megvolt hát minden. Schmütz, Eleonóra és Elek még aznap elmentek, megte­kintés végett. Elek a kapuban megtorpant. — Hozok egy-két homá­lyost. Schmützék előrementek. Elek húsz perc múlva meg­jelent, és óvatosan bezörgött a földszinti lakás ajtaján. Va­kító fehéren ragyogott a máz, sokat sejtetően virítottak a ta­néta cakkos szirmú virágai. Az ajtó kinyílt, nesztelenül, ott állt boldogan mosolyogva Schmütz, és nyájasan Elekre nézett. Elek felkiáltott: — Mint a bordély! A kis Schmütz összedör­zsölte a kezét. — Ez az — dünnyögte —, jól mondod. Kerülj beljebb a bordélyba, érezd otthon ma­gad, Csodaszép,_ Teuer szép munkát végzett. A fogadóhelyiség falait — Schmütz utasítása szerint — rózsaszínű tapéta borította. Úgy álltak ott hárman meg­kövülve, mint egy nagyoperett fináléjában a baronesszek. Schmütz elégedetten csettin- tett. Négy ajtó nyílt a fogadó­ból, sorra nyitogatták ki. Kettő a tangentor kezelőibe nyílt. Ott a falakat a mennye­zetig lila színű csempe borí­totta, a mennyezet pedig egyetlen nagy tükör volt. A süllyesztett káddal szembeni falon szintén csupa tükör tá­gította végtelenné a teret. Ez Eleonóra ötlete volt, aki, ki tudja, mire gondolt közben, mindenesetre sóváran mosoly­gott, amikor előadta. A sül­lyesztett kádak mögött, pará­nyi beugróban, ot,t álltak a ké­szülékek, mozdulatlan manó- méterrel, nyugalomban heve­rő csőkígyókkal. Csillogó, olasz csaptelep ontotta a vi­zet. Elek kipróbálta, nagysze­rűen működött. A fogadóból egy ajtó a mellékhelyiségbe nyílt. A fül­kék egymástól kőfallal voltak elválasztva, ajtajukon ugyan­olyan tapéta volt, mint a be­járaton. A mellékhelyiségek előterében csempe, s egy tal­pas mosdókagyló, szintén olasz csapteleppel. És itt helyezke­dett el a hatalmas villanyboj­ler, pici piros szeme jelentet-. te, hogy most is hevíti a vi­zet ... Schmütz úgy lohol ide-oda, mint egy pudli. — Ide kerül a filodendron — parancsolta —, emide pe­dig Eleonóra rezidenciája. Ide tesszük a rokokó ülőgarnitú­rát, ebbe a sarokba pedig a tevenyergeket. Hangszóró lesz ebben a sarokban, meg itt, esetleg még egy ott. A klo- zetra is teszünk egy muzsi­kaszót. Ügy otthonosabb. Bi- dé nincs? Ette fene. Elek egymás után itta a ho­mályos söröket. Eleonóra mel­lette állt, elismerően nézte a termeket, a sörissza Eleket és Schmützöt, aki, mint egy iga­zi parancsnok, kimagaslott közülük. Arca ragyogott, egérszeme különös tűzzel te­kintett széjjel. Elemében volt. — A szentestét itt kellene tartanunk — mondta egyszer- csak Eleonóra. Elek levette a szájáról a sörösüveget. Schmütz Eleonórára meredt. — Ragyogó ötlet, pártolom — jelentette ki. A fenyőfát Elek vásároltat­ta meg a vállalati sofőrrel. A karácsonyfadíszeket Eleonóra vette meg, az apró villanykör­tékkel együtt. Ezüstszínű sza­loncukor volt, Schmütz vásá­rolta, meg csokoládé-öntetű kis figurák, ezt is Schmütz szerezte ,b®, , Szeretett nyalakodni. Hétkor megilletődve állták j körül a fát. Mindnyájan gon­doltak valakire, de, persze egymásra is. A fa alatt ki- sebb-nagyobb csomagocskák hevertek, titokban ajándéko­kat vásároltak egymásnak. Schmütz Elektől kért taná­csot, hogy Eleonórát mivel lepje meg, s Eleonórától, hogy mit vegyen Eleknek. Mind­hárman ugyanezt tették, így hát mindenről tudtak. A fa gyönyörű volt. Több mint három méter magas, ezüst lametták lógtak az ágai­ról, itt-ott vattahó fehérlett rajta. Szerényen. mértékkel díszítette föl Eleonóra dél­után, ügyesen bújtatta végig a szúrós levelek között a pici, színes villanykörtéket. A te­tején, tompa fényben, ikon­szerű szentcsalád csillogott. — Páááásztorok, páááászto- rok, örvendezve... Schmütz zendített rá. vé­kony egérhangon szakítva meg a csendet. De a második stró­fát már nem énekelte végig. A magas fekvésben a hangja elbicsaklott, s mivel nem énekelt vele egyikük sem, el­bizonytalanodott. Aztán abba­hagyta. — Gut — mondta Elek bó­lintva —, sose halunk meg, cimbora. De ne énekelj, mert bűskomor leszek tőle. CFolytatjuk4 Mit ígérnek a filmszínhá­zak? A kaposvári Vörös Csil­lag műsorán a korai előadá­son egy szovjet film kockái peregnek, a címe: Vigyázat, rozmárok! Színes, szinkroni­zált. Kísérőműsora a Tárgyi­lagos kép című kisfilm. A másik kínált program: a Su- garlandi hajtóvadászat — szí­nes, amerikai kalandfilm. Steven Spielberg, a szakma jelese Clovisról, az apróbb lo­pásokért elítélt fiatalember­ről és Lou Jeanról, a felesé­géről rendezett izgalmas tör­ténetet. A hatóság által ne­velőszülőkhöz adott gyerme­küket indulnak megszöktetni, visszaszerezni. Slide rendőr­tiszt a nyomukba ered, de a házaspár kerekedik felül, öt túszként kényszerítik velük tartani... A Szabad Ifjúság az Üzenet a meteoritban című színes, szinkronizált csehszlovák filmmel igyekszik nézőtábort toborozni a fiatalokból a 16 órai előadásra. A fantaszti­kum csábít... Tizennyolc óra­kor kétrészes, szinkronizált, szines angol háborús film ve­títését kezdik meg. A híd messze van — ez a címe. Eré­nye a dokumentáris hűség, szereplői között sok sztár ta­lálható. »Csinom Palkó, Csí­nom Jankó« — hangzik majd föl vasárnap délelőtt a mati­nén a Vörös Csillag Filmszín­házban Farkas Ferenc daljá­tékában az ismert kuruc ének. Ismét a Csinom Palkó című magyar filmet láthatják a nézők. A Krénusz kertmoziban ma a Detektív két tűz között cí­mű kalandfilmet hirdeti a műsor, s ebben John Wayne- től búcsúzhat a közönség; a színész megszámlálhatatlanul sok western marcona cow- bolya vagy sheriffje volt. A Móricz-évforduló alkalmából a kertmoziban szombat—va­sárnapra a Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül című, Sík Fe­renc által rendezett magyar filmet tervezték. A Latinca moziban a Keoma című olasz western kockái peregnek, Franco Néróval a címszerep­ben, s ez önmagában vonzó­erő lehet, főként a hölgyné­zőknek. A Rákóczi mozi va­sárnapi előadása A néma dosszié című magyar krimi lesz, melyet könyv formájá­ban is kézhez kapott a műfaj kedvelője nemrégen a Magve­tő Kiadó Albatrosz sorozatá­ban. Képünkkel a Balaton-partra csábítjuk a kikapcsolódni vá­gyókat. A déli part bizonyára sokaknak biztosít majd kelle­mes hétvégét. Napozást is le­het aktív pihenésre változtat­ni egy jó könyvvel. A gazdag kínálatból Bálint Tibor er­délyi magyar író Zarándoklás a panaszfalhoz című új regé­nyére hívjuk fel a figyelmet. Ez a mű a nagy sikerű Zo­kogó majom folytatása is le­hetne, s néhány szereplője va­lóban »át is csúszott« onnan. Somogyi Néplap Sugarlandi hajtóvadászat Kampis Péter

Next

/
Thumbnails
Contents