Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 1,60 Ft Számítógép «■ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 146. szám 1979. június 24., vasárnap Sajnálkozás helyett Az igazgató büszkén ka­lauzolt végig a számjegyve­zér lésü gépek és automata gyártósorok között. Aztán váratlanul megtorpant egy kevésbé látványos műhely előtt, mondván: íme a bi­zonyság, hogy ők a csökkent munkaképességű dolgozók­ról sem feledkeznek el. Az egykori lakatosok, műszeré­szek, szerszámkészítők apró alkatrészeket válogattak, vagy kartondobozok hajtoga­tásával töltötték az időt. Ez jelentené a visszatérést a betegségből, balesetből fel­épülök számára? Egy évtizedes az az alap- rendelet, amely a vállalatok feladatává tette, hogy a meg­változott munkaképességű dolgozóikat, egészségi állapo­tuknak és képzettségüknek megfelelően fóglalkoztassák. A jogszabály nyomán sorra alakultak a munkáltatók re­habilitációs bizottságai. Se szeri, se száma a kiadott irányelveknek, az összever­buvált tanácskozásoknak, a bizottságok működése mégis ötletszerű. Akad, ahol azt sem tudják, hogy hány dol­gozót kellene könnyebb mun­kakörbe helyezni. Sok helyen csak akkor ülnek össze, ha segélyről döntenek. Manap­ság úgyszólván minden ér­dekelt az egészségügyi háló­zat magánügyének véli a re­habilitáció felelősségét. Furcsa paradoxon: miköz­ben az ipari szerkezet kor­szerűsödik és egyre jobban terjed az automatizáció, csökken a foglalkozási reha­bilitációra alkalmasnak nyil­vánított munkakörök száma. Ugyanakkor állandóan visz- szatérő gond, hogy hiányoz­nak a jól képzett munkások a termelésből. Közel négyszázezren élnek ma hazánkban rokkantnyug­díjból, szociális és tsz-jára- dékból. Egy felmérés két­százezerre becsüli azoknak a számát, akik eredeti munka­körükben nem foglalkoztat­hatók, de állapotuk állandó­sulása után tovább dolgoz­hatnának. Szomorú tény, Fogy alig harmadrészüknél sikerül szervezett megoldást találni a társadalomba tör­ténő visszatérésre. Igaz, a rászorulók javaré­sze, a tartós egészségromlás következtében nem helyezhe­tő vissza eredeti munkaköré­be. Átképzést, egyes esetek­ben speciális feltételeket kö­vetel a rehabilitálásuk. A vállalatok azzal takaróznak, hogy erre, a mostani gazda­sági helyzetben nem futja az erejükből. De megtesznek-é rlinden tőlük telhetőt? Minden olyan vállalat, ahol táppénzbevételi joggal rendelkező üzemorvos mű­ködik, megtehetné, hogy résztáppénzt ad a fokozato­san munkába állítható dol­gozóknak. Erre azonban ed­dig csupán hat munkáltató­nál került sor az országban. Ügy tűnik, sokszor a leszáza­lékoló« adta szociális bizton­sággal éppen azok tekintik elintézettnek az ügyet, akik a legtöbbet tehetnék. Örökérvényű figyelmezte­tés: Az embert nem sajnálni, tisztelni kell. Mivel tisztel­hetnénk különbül a környe­zetünkben élő rászorulókat, ha nem azzal, hogy átsegít­jük őket az amúgy is keser­ves visszatérés kezdeti ne­hézségein? Ha viszaadjuk hitüket, hogy hasznos tagjai maradtak a közösségnek. Nem is szólva arról: aligha engedhetjük meg magunk­nak. hogy lemondjunk egy ekkora munkás tartaléksereg tudásáról, dolgos kezéről. Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Alkotóképesség, az új keresése Szombaton délelőtt befejező­dött Szekszárdon a 18. köz­gazdász vándorgyűlés. A több mint hatszáz közgazdász há­romnapos eszmecseréjén a plenáris ülést követő négy szekcióülésen vitatták meg gazdasági életünk időszerű kérdéseit, a fejlesztés irányel­veit, céljait. A hozzászólások során az egyes szakterületek, ágazatok képviselői mondták el véleményüket és tapaszta­lataikat, s a vita során fény derült az elmélet és a gyakor­lat kritikus pontjaira, fehér foltjaira Í6. Az árpolitikával foglalkozó szekcióülésen több, ma még nyitott kérdésre kerestek együttesen megoldást. Ezek között szerepel például az ár- támogatási rendszer, amely­nek alkalmazására, vagy le­építésére különböző javaslatok hangzottak el. Szó volt az ár­különbözet-tartalékokról is, amelyeket — a felszólalók többsége szerint — célszerű, ha a vállalat teremt és hasz­nál fel abban az esetben, ha erre a világpiaci ármozgás okot ad. Az exporthatékony­ság növelése és a devizabevé­tel tömege között ellentmon­dás van — tartják a közgaz­dászok. hiszen az exporthaté­konyságot leginkább úgy lehet növelni, hogy megszüntetik a korszerűtlen, vagy gazdaság­talan termékek gyártását, ez­zel azonban — legalábbis újabb termékek .kibocsátásáig — csökken a devizabevétel. A szakembereknek meg kell találniuk az ellentmondás fel­oldásának módjait. Felvetődött ne csak az exportár, hanem az importár is szerepet kap-1 jón. Ugyanakkor választ ke- ; restek arra a kérdésre is, i hogy mi határozza meg a nem exportáló vállalatok árait. Olyan szabályozó módosítá- | sokra van szükség, amelyek I eredményeképpen a jövedel- | mezőség befolyásolja, sőt meg- | határozza a fejlesztési lehető- ! séget és a szinttartást is, — ! szögezték le többek között a I fejlesztés kérdéseivel foglal - j kozó szakemberek. Ezzel kap- : csolatosan elhangzott, hogy ajánlatos lenne a jövedelme­zően gazdálkodó vállalatoknál adókedvezménnyel is elősegí­teni a fejlesztési lehetősége­ket. Vezetőinket az alkotóképes­ség. az önálló gondolkodás, az új keresése és az ésszerű koc­kázatvállalás kell, hogy jelle­mezze. Ezekkel a tulajdonsá­gokkal nemcsak a vállalatok első vezetőinek, hanem az egész vezető apparátusnak rendelkeznie kell. Ehhez javí­tani kell a vezetők informált­ságát. Ugyanakkor jobban be kell vonni a vezetetteket is a stratégiák kidolgozásába, meg­valósításába, és részletesebb információt kell adniok fel­adatukról, munkájuk szerepé­ről. Hosszú távon az ered­ményt csak a vezetők és a beosztottak jó együttműködé­se adhatja. Az utóbbi elmé­lyítéséhez a kutatók segítsé­gére is szükség van. A megyei tanácsok vezető közgazdászait és a területi ve­zetők vitafórumán a haté­konyság növelésének azokkal a tényezőivel foglalkoztak, amelyek a helyi döntésektől, szervezettségtől is függenek. Köztük a dolgozók életkörül­ményeinek javítása is hat a munka hatékonyságára, és a szakmai képzésnek is jelentős szerepe van ebben. Éppen ezért még tervszerűbbé és szerve­zettebbé kell tenni a lakás­építéseket, a településfejlesz­tést, ugyanakkor meg kell va­lósítani a szakemberképzés és a foglalkoztatottság összhang­ját is. A közgazdászok háromnapos vitafóruma Garamvölgyi Ká­roly miniszterhelyettes, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság főtitkára zárszavával ért vé­get. (MTI) A Csepel Művek Szerszámgépgyárában saját tervek alap­ján készítik a nagy teljesítményű és nagy pontosságú számjegyvezérlésű ún. NC szerszámgépeket. Az idén kezd­ték meg a függőleges és vízszintes marógépek, szerszám- táras megmunkáló központok, NC esztergagépek új ►►gene­rációjának«, a CNC vezérlésű gépeknek a gyártását. Ezek a szerszámgépek már számítógépközponthoz is kapcsolha­tók. A gépeket főleg a tőkés országokba exportálják. ____ Tegnap délben befejeződött Budapesten a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség kétnapos közös tanácskozása, amelyen megvitatták a haladó ifjúsági és diákmozgalom legfontosabb feladatait a bé­kéért és a leszerelésért, az antiimperialista szolidaritás erősítéséért, a demokráciáért, és a társadalmi haladásért, az ifjúság jogaiért, az új nem­zetközi gazdasági rend meg­teremtéséért és a nemzetközi együttműködés kiszélesíté­séért vívott harcban. A két nemzetközi szervezet különösen nagy fontosságot tulajdonít hagyományos Tőkés csúcs Tókióban Carter holnap utazik Felüdült a határ Az elmúlt napok esőzései nyomán országszerte felüdült a határ. A növényállomány szá­mára valóságos megváltás volt a 40—60 miliimétemyi csapa­dék, amely részben pótolta a májusi hiányt. Az esőzés országos volt és így minden terület kapott nedvesség utánpótlást Mégis, nem mindenütt volt egyforma értékű a csapadék» voltak ugyanis olyan területek, ame­lyeken a rosszabb vízgazdál­kodású talajok növényállomá­nya már későn jutott hozzá. Mindenekelőtt az úgynevezett sülpvényes talajokon tengődő rozs és az őszi árpa már ké­sőn kapta meg az anyagcse­réhez szükséges vizet, s eze­ken a területeken az eső mar nem sokat segíthetett. Ellen­ben a jobb talajokon élő bú­za feltűnően élénken reagált az esőre. Az agronómusok szerint a nedvesség jól segíti az érés folyamatát, a szemek telítődését. A búzatermelők általában azt tartják, hogy az erőltetett érés folyamata né­mileg lefékeződött, s ez a ter­mésátlagokat valamelyest nö­veli majd. A kapásnövények mélyebb gyökérzetet eresztettek, s az esőzések nyomán megélénkült anyagcseréjük, kiegyensúlyo­zottabbá vált fejlődésük. Or­szágszerte szépen mutat a ku­korica, amelynek magassága az évnek ebben az időszaká­ban 40—60 centiméter között van. Felüdültek a cukorrépa­földek és erőteljes fejlődés­nek indult a napraforgó. A kerté ízetekben a meleg­igényes növények a 'májusi kánikula ideién viszonylag jól fejlődtek. A paradicsom most jó termést ígér. Az eső­zések a növényállomány szá­mára felüdülést hoztak, ugyanúgy a paprika is meg­hálálta a csapadékot. A réteket és a legelőket a kánikula a legtöbb helyen ala­posan kiszárította. Talán a mezőgazdaságnak ebben az ágában volt a legnagyobb szükség a csapadékra. Garter Tokió után rövid lá­togatást tesz Dél-Koreában. Az amerikai elnök — néhány napi hawaii pihenés után — csak július 5-én érkezik visz- sza Washingtonba. (Kommen­tárunk a 2. oldalon.) Carter amerikai elnök hét­főtől hivatalos látogatást tesz Tokióban, majd részt vesz a hét vezető tőkés ország csúcs­találkozóján. Carter találkozik Hirohito császárral is, ám japáni láto­gatásának nyilvánvalóan fon­tosabb része a csúcstalálkozó. Amerikai kormányforrások szerint javaslatokat terjeszte­nek majd a tanácskozás elé az olajbehozatal- és a -fogyasz­tás csökkentéséről, más ener­giaforrások közös kifejleszté­séről. A tervek között szere­pel, hogy az egymással való vetélkedés helyett hangolják össze olajvásárlási politikáju­kat. Cél, hogy felszámolják a »szabad« olajpiacot, ahol a versengés a szerződéses árak kétszeresére hajtja fel az olaj­árakat. J együttműködésük továbbfej- ’ lesztésének. Közösen kíván­nak tevékenykedni olyan je­lentős kezdeményezések meg­valósításáért, mint a tervezett ifjúsági és diák világkonfe­rencia a béke és a leszerelés létfontosságú kérdéseiről, a javasolt nemzetközi fórum a fejlődő országok fiatal nem­zedékének problémáiról, az ifíúságnak a tanuláshoz és a művelődéshez való jogáról, illetve az idén szeptemberben Moszkvában sorra kerülő vi­lágkonferencia, amely a nem­zetközi gyermekév egyik leg­fontosabb eseménye lesz. A DÍVSZ és az NDSZ szo­lidaritásáról biztosította Viet­nam, Dél-Afrika, Chile és Nicaragua népét, a palesztin népet, valamint mindazokat, akik a fasizmus és a reakció ellen harcolnak, Űrkutatási együttműködés Hatása egyre nagyobb A világűr meghódítása olyan általános, globális prob­léma, amely idővel egyre na­gyobb hatást gyakorol az egyes népek életére és a nem­zetközi kapcsolatok egész rendszerére — jelentette ki Oleg Trojanovszkij, a Szov­Átadták rendeltetésének Győrben hazánk egyik legszebb napközis táborát. A 100 millió forint értékű gyermekparadicsom kétharmad részben társadalmi munkával készült. A tizenhat hektáros területen nyolcszemélyes faházakban, valamint sátrakban négyszáz nap­közis gyermek egyidejű táborozására nyílik leheitóség. A festői környezetben hét sport­pálya, valamint úszómedence nyújt szórakozási a gyermekeknek. jetunió állandó ENSZ-képvi- selője. A világűr békés felhaszná­lásával foglalkozó ENSZ-bi- zottságban elhangzott felszóla­lásában Trojanovszkij közöl­te, hogy a jövőben is munkál­kodnak űrhajók és űrállomá­sok a kozmoszban nemzetközi legénységgel. így Magyaror­szág, Vietnam, Kuba, Mongó­lia és Románia állampolgárai fognak repüléseket végezni szovjet űrhajósokkal. A Szov­jetunió felajánlotta továbbá, hogy az egyik repülésben francia űrhajós is részt ve­gyen. A bizottság amerikai kép­viselője bejelentette, hogy a jövő esztendő elején kerül sor a Space Shuttle, a rakétaként induló és repülőként földet érő űrkomp első, űrhajós ál­tal irányított útjára. Az %űr- komp szolgálatait más orszá­gok és nemzetközi szervezetek is igénybe vehetik. Az említett ENSZ-bizottság ülésén a Szovjetunió előter­jesztett egy munkaokmányt, az egyik legvitatottabb kér­déssel, a légtér és a kozmikus tér korlátozásával kapcsolat­ban. Ebben a Szovjetunió olyan feltételes határ -megvo­nását javasolja, amely az óceán felszínétől 100—110 ki­lométer magasságban húzód­na. Ugyanakkor fennmaradna egyes államoknak arra vonat­kozó joga is, hogy átrepülje­nek más országok területe fö­lött e határ alatt is, abban az esetben, ha a Föld körüli pá­lyára való kijutásról vagy a Földre visszaérkezésről van SZÓL Ifjúsági világkonferenciát terveznek Győri úttörőtábor

Next

/
Thumbnails
Contents