Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

y I L A G - P R O L E T A R J A!;.. E GYE 3 ö t J ETEK! / Arai ! J0 Ft ] Ma ks*dSdnsk Bécsbfn a tlrgyalásak AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 139. szám 1979. június 16., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka A képviselők elfogadták a törvényjavaslatokat Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlament­ben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó tes­tületünk ülésén megjelentek: Losonczí Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Bisz­ku Béla, Eock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, övári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Részt vettek a tanácsko­záson a Központi Bizottság titkárai, vala­mint a kormány tagjai. Az emeleti páho­lyokban helyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője. Az elfogado'tt napirendnek megfelelően a Magyar Nép- köztársaság 197C. évi költség- vetésének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat vitájával folytatódott a tanácskozás. Elsőként Horváth László (So­mogy m. 14. vk.), a nagybajo­mi Lenin Tsz elnöke emelke­dett szólásra. Horváth László: A dolgozók megérlették a fejlődés új követelményeit arra összpontosítjuk, hogy az eddiginél megalapozottabbá, biztonságosabbá váljon az. élelmiszeripari üzemek nyers­anyagellátása. Végezetül a somogyi falvak helyzetéről, fejlődéséről szól­va hangsúlyozta: a társada­lom érdeke, hogy a városok­ba történő áramlás ne le­gyen nagyobb, mint amit gaz­dasági erőforrásaink lehetővé tesznek. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy az országgyűlésnek kedves ven­dégei vannak: a magyar— finn barátsági hét alkalmá­ból hazánkban tartózkodó parlamenti delegáció tagjai. Péterit Ferenc (Vas megye, 4. vk.), Rózsa Ernő Hajdü- Bihar m, 14. vk.), Szabó Gusztáv jSzabolcs-Szatmár m. 12. vk.) képviselők szólaltak fel ezután, majd — mivel a beszámolóhoz több hozzászó­ló nem következett, — az el­nök a vitát bezárta, s megad­ta a szót Faluvégi Lajosnak. A pénzügyminiszter köszö­netét mondott a sokoldalú, élénk, a lényeges kérdéseket felölelő vitáért, majd hozzá­fűzte: — A kép akkor tel­jes, ha az itt elhangzottakhoz hozzávesszük a bizottsági ülésekben elhangzottakat, a kritikákat és bíztatásokat is. A vita is jól érzékeltette, hogy a törvényhozás tagjai tudják és értik, hogy a fejlő­dés jelenlegi szakaszában ne­héz feladataikat kell megol­dani., A pénzügyminiszter a to­vábbiakban kiemelte, hogy a fejlődés egyik záloga a jó tel­jesítmények megbecsülése. Lényeges, hogy a társadalom a jövőben jobban elfogadja: a vállalatok, a szövetkezetek helyzetét a mérhető teljesít­ménykülönbségek differenci­álj ák. Bízom abban, hogy az or­szággyűlési vita és az el­hangzott sok jó javaslat hoz­zásegít ahhoz, hogy a hátra­lévő nehéz feladatokat meg­oldjuk és a következő eszten­dőben az ideinél valamivel kedvezőbb eredményekről ad­hatunk számot — mondotta befejezésül Faiuvégi Lajos. Határozathozatal követ­kezett: az országgyűlés, a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot általánosságában és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egy­hangúlag elfogadta. A határozathozatal után Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter terjesztette elő az ál­lami . pénzügyükről szóló tör­vényjavaslatot. Bécsbe érkezett Leonyid Brezsnyev, akit a schwcchati re­pülőtéren Rudolf Kirchschläger osziráa elnök fogadott. . Faluvégi Lajos beszéde A gazdálkodás fő feladataiban erősítenünk kell a társadalom közös felelősségét Elöljáróban elmondta, hogy a megye ipari üzemeiben és gazdaságaiban a dolgozók egyaránt megértették a fejlő­dés új követelményeit. Egyes vállalatok ugyan csak a gon­dolkodás és elemzés idősza­káig jutottak el, de az üze­mek többségében már hoz­zákezdtek a ' megváltozott feltételeikhez és növekvő igé­nyekhez igazodó tervek vég­rehajtásához. Megyénk irányító szervei, a gazdaságok vezetői és dol­gozói eddig is mindén erő­vel arra törekedtek, hogy a rendelkezésre álló termelő- eszközöket. berendezéseket hatékonyabban alkalmazzák s termelésben. Az eredmé­nyesebb gazdálkodási törek­véseket általában serkentik, de bizonyos területeken gá­tolják is az üzemen kívüli tényezők. A jelenleg érvényes átlagbér szabályozás például — a tavaly bevezetett prefe­renciák ellenére — nem ösz­tönöz eléggé a?, ésszerű mun­kaerő-gazdálkodásra. A tájjellegű körzetek ki­alakításával kapcsolatban rá­mutatott: változatlanul fon­tos feladat, hogy — a nép- gazdasági igény figyelembe vételével — jobban töreked­jenek a különböző tájak, ki­sebb földrajzi körzeteik adott­ságainak eredményesebb ki­használására. Ez a megoldás gyorsítaná a nagyüzemi gaz­daságok termelési szerkezeté­nek célszerűbb változtatását. — Az élelmiszerfeldolgozé kapacitás növelésével párhu­zamosan erőfeszítéseinket Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az állami pénzügyekről szoló törvényjavaslat szocia­lista fejlődésünk eredményei­re és szükségleteire épül.- Előzményeit ott találjuk a magyar törvényhozás legha­ladóbb hagyományai között. Széchenyi épp a pénzügyek megújításával kezdte elévül­hetetlen munkásságát. Kos­suth és követői a polgári for­radalom alatt széles körű ál- iampénzügyi reformokat hirdettek meg. ök terjesztet­ték elő az első magyar költ­ségvetést, s törvénnyel szabá­lyozták az adórendszert és az állami hitelügyeket. Hagyományaink közül ma­gasan kiemelkedik — folytat­ta ezután — a Magyar Ta­nácsköztársaság . pénzügyi rendszerét is átfogóan meg­határozó törvény, a Magyar Tanácsköztársaság alkotmá­nya, amelyet éppen hatvan éve, 1919. június 14-én kez­dett tárgyalni, majd június 23-ón fogadott el a tanácsok országos gyűlése. Ennek az alkotmánynak a költségvetés­ről szóló fejezete az akkori állami pénzgazdálkodásnak az. alaptörvénye lett, s egyút­tal kinyilvánította a szocia­lista pénzügyi politikának ma is sokban érvényes és idő­álló céljait. Bízunk benne, hogy az állami pénzügyekről most előterjesztett törvényja­vaslat e sokra kötelező múlt méltó folytatásának is bizo­nyul. A pénzügyi törvényt jog­alkotási programunk tudato- j san és átgondoltan üte­mezte úgy, hogy a népgaz- 1 dasági tervezésről, valamint a j vállalatok, a tanácsok és á felelősséget pedig csak akkor , várhatjuk el állampolgáraink­tól, ha ők is át tudják tékin- ' (Folytatás a 2. oldalon) I Az MTI tudósítói jelentik: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke pénteken Moszkvából Bécsbe utazott, hogy találkozzék James Car' terrel, az Egyesült Államok elnökével. Leonyid Brezsnyewel együtt utazott Bécsbe Andrej Gromi- ko, a Szovjetunió külügymi­nisztere, Dmitri j Usztyinov, honvédelmi miniszter, Konsz- tantyin Csernyenko. az SZKP KB titkára, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint Nyikolaj Ogarkov, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, a Szovjetunió fegy­veres erőinek vezérkari főnö­ke. Leonyid Brezsnyevet és a kíséretében utazókat a Szov­jet főváros vnukovói repülő­terén Alekszej Kosziginnal, az SZKP KB PB tagjával, a Minisztertanács elnökével az élen a Politikai Bizottság tag­jai, póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és más veze­tők búcsúztatták. A szovjet párt és államfő kíséretében utazott Bécsbe Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB osztályvezetője és Georgij Kornyijenko. a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első helyettese. A szovjet és osztrák zászlók­kal feldíszített schwcchati re­pülőtér főépülete előtt rövid­del délelőtt háromnegyed 11 után állt meg a szovjet ál­lamfőt szállító IL—62 típusú különrepülőgép. Leonyid Brezsnyev és kíséretének tag­jai fogadására a repülőtéren megjelent Kirchschläger köz­társasági elnök, Kreisky szö­vetségi kancellár, Bahr kül­ügyminiszter, valamint az osztrák kormány több más tagja. A szovjet államfőt el­sőnek az Osztrák Köztársaság elnöke köszöntötte. A két ország himnuszának elhangzása után Leonyid Brezsnyev Kirchschläger elnök kíséretében ellépett a tisztele­tére felsorakozott katonai diszalakulat sorfala előtt. A Legfelsőbb Tanács elnökségé­nek elnöke szívélyesen elkö­szönt a fogadására megjelent személyiségektől, majd a re­pülőtérről a szovjet nagykö­vetségen lévő szállására ment gépkocsival. Városnéző körutat tett pén­teken a kora délutáni órák­ban Leonyid Brezsnyev. A Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének programjában nem szerepelt d körút Bécs tejr- nelmi belvárosában, saját ké­résére azonban beiktatták a v' rosn^zést, is. A körűt első állomása volt a városháza, a parlament, a Burgtheater és ' a Hofburg környékének megtekintése. A városnéző körút során az osztrák főváros lakossága sok helyen köszöntötte a vendé­get. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke délután megkoszorúzta a második vi­lágháborúban Ausztria felsza­badításáért elesett szovjet, hősök emlékművét, majd ugyancsak koszorút helyezett el az osztrák ismeretlen ka­tona sírjánál. (Folytatás a 2. oldalon) Munkatársunk jelenti a Parlamentből J szövetkezetek működéséről szóló törvények után kerül­jön tető alá. Ezek is érinte­nék ugyan pénzügyi kérdése­ket, de természetszerűen nem fogják át az állami pénz­ügyek teljes területét. Indo­kolt tehát egy olyan törvény megalkotása i«, amely átte­kinthetően — és az említett törvényekkel összhangban — rendszerbe foglalja és szabá­lyozza szocialista államunk pénzgazdálkodását, a vele foglalkozó intézményeit jo­gait és .kötelességeit, egy­szersmind meghatározza a pénzügyek helyét gazdasági és társadalmi feladataink végrehajtásában. Végül azért is szükség van erre a törvényre, mert a gaz­dálkodás fő feladataiban erő­sítenünk kell a társadalom kozó« felelősségét. A közös Becsüljük meg a jó munkát Volt miről vitatkozni teg­nap délelőtt, amikor a or­szággyűlés nyári ülésszakának második napi programjára gyülekeztek a képviselők. Az 1078. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavas­lat vitája sok hasznos taná­csot, jó útmutatást adott az idei gazdasági feladatok meg­oldásához, népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének javu­lásához. Újra és újra szóba került az anyag- és energia­takarékosság, a munkaerő ésszerű felhasználása. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke a bértömeg-gazdálko­dás hatását dicsérte. — Ez arra ösztönözhet, hogy takarékoskodjunk a lét­számmal. Ügy tudom, hogy máshol is alapvető változást, hozott, fokozta a munkafe­gyelmet. Kiderült például, hogy kevesebb emberrel is lehet többet termelni, így a dolgozok, a termelést irányí­tok hozzállasa is megválto­zott. Nem csoda, hogy a költ­ségvetés vitájában annyi szó esett a jó munkáról és annak anyagi elismeréséről. Simon Érnőné a nagyatádi cernagyár példáját hozta fel. — Szeretik az asszonyok a gyár termékeit. Minden dol­gozónk örül annak, hogy bol­tot nyitunk Nagyatádon. A városon áthaladó idegenforga­lom miatt is fontos a termé­keink megismertetése. A képviselőtársak gratulál­tak Sári Jánosnak, aki most fejezte be az egyéves pártis- kolat. Az országgyűlés mialt egy nappal előbb vizsgázott le pártépilésböl, vezetési is­meretekből. — Eddig úgy voltam — mondja —. hogy csak a leg­fontosabb képviselői elfoglalt­ságra jutott idom. Most majd pótolom, ha hazamegyek, több idom lesz a fogadónapokra, a beszámolókra. A család is nagyon vár vissza, kiveszem az elmaradt szabadságomat. Az aszályra és a nágocsi szövetkezetre terelődött a szó. — Ez az időjárás nagyon rossz hatással volt a. tsz-ekre. Az alaptevékenységen kívül ugyanis alig foglalkoztunk mással. Van ugyan faüze­münk, most már kezd jöve­delmezővé válni. A megyei el­képzelésekkel is összhangban van, hogy a saját alapanya­gunkat dolgozzuk fel. Szer­számnyelekkel kezdtük, most rakodólapokat készítünk a MÁV-nak. Az utóbbi kifize­tődőbb. Megszólal a csengő, kezdő­dik az ülés. Az első felszó­laló Horváth László. Az ülésen vendégként részt vevő finn küldöttség is — köztük, töb­ben tagjai a finn 'parlament­nek — meghallgatta öl. — örülök, hogy a. kisköz­ségek fejlesztéséről mások is szóltak előttem. Ez bizoiiyit- ja, hogy fontos ez a kérdés — mondta később Horváth László. A költségvetés után az ál­lami pénzügyekről szóló tör­vényjavaslat következett. A somogyi képviselők körében is érdeklődést váltott ki, hi­szen részletesebben foglalkozik az állami költségvetés készí­tésével és végrehajtásával, valamint a számvitellel cs a pénzügyi ellenőrzéssel. Ez a mindennapi képviselői mun­kával is összefügg. A szünet­ben szóba került: helyes, ■ hogy az országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül ezután nem lehet eltérni az éves költségvetés előirányzataitól, olyanoktól például, mint a be­ruházások támogatása. Lajos Gém Brezsnyev—Caríer-találkozó a Mária Terézia teremben

Next

/
Thumbnails
Contents