Somogyi Néplap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-15 / 138. szám
AZ ÖTÉVES TERVEK NYOMÁBAN Paprika, fólia alól A fiatalok városa 1971-ben avatták várossá Nagyatádot. Aki azóta nem járt itt, rá sem ismerne: eltűntek a központ földszintes házai, új lakótelepek születtek, százezer lakos vonzáskörzetű, szép kórház épült, művész telep létesült stb. A fejlődési dinamizmus mellett azonban á legfontosabb jellemzőnek tartom, hogy humanizált életformára ad lehetőséget ez a város. Ez és a munkaalkalom vonzza ide az embereket: 1975 végén 11200 embert számoltak, most — kerekítve a számot — 13 ezren lakják Nagyatádot. Évente 12 ezrelék a gyermekszaporulat Ez kétszerese az országos arányszámnak, s magasabb a megyei átlagnál is. amely tíz ezrelék. Fiatalok városa .... Uitz Ferencnével — négy éve elnöke a városi tanácsnak — tulajdonképpen számadást végzünk: rnit tett a| mostani ötéves tervnek ebben az esztendejében a város az emberekért, az emberek a városért A munkaerőhelyzettel kezdi: — A foglalkoztatottak száma három év alatt hatszázzal nőtt Az egész tervidőszakban nyolcszázzal számolunk. Üj munkahely a megnyílt kórház: ötszáz dolgozó talált ott munkát A Danu- via 4. számú gyára a következő időszakban is képes munkaerőt lekötni, igaz, hogy gondunk a szakemberhiány. A 2300 bejáróval együtt 8000 ember dolgozik városunkban, ebből 48üU-an az iparban, építőiparban találnak munkát; 7—800 főt igényel a mezőgazdaság, és nagyon sokan dolgoznak a szolgáltató ágazatokban. — Hogyan alakul a beruházás, különös tekintettel a lakásépítkezésekre? — Éppen márciusban adtam számot e témáról, s jó érzéssel mondhatom, hogy a feladatokat időarányosan teljesíteni tudtuk. A tervidőszakban négyszázmillió forintos fejlesztési tervvel rendelkezünk, ebből háromszázmil- liós érték megvalósítása a múlt évre jutott Befejeződött a rekonstrukció az atádi cérnagyárban. A tanácsi beruházásoknál először is be kellett hoznunk az 1977-ben keletkezett lemaradást. Sikerült Ha a lakásépítkezésekről beszélünk, akkor meg kell említenem, hogy a városban háromféle technológiával dolgoznak: a kevésbé korszerű téglaközépblokkos mellett az úgynevezett «-NO-FINES« technológiával, és a paneles építkezési módszer is beindult Föl kellett készülnünk rájuk. Időarányos tervünk teljesült: 475 laká6 épült Minimális többlettel számolunk a családi házas építkezésnél harmincas lemaradással a j telepszerű Jobb szintes laka- i soknál. Egyébként a tervidő- j szakban 746 lakás épül meg. I — Beszéljünk a lakótele- • lepekről és a közhasznú beruházásokról is! — Ebben a tervidőszakban fejezőtűK be a Kossuth-lako- teiep építése, a Kiszeiy pedig a hatooisban, Az e,öbölnél is szolgáltató részlegek muköanék a földszinten, s a Kiszielynél is ezt tervezzük. A JoKai-lakó telepen egy-egy épületben 32 laaás lesz; ez is a következő ötéves tervben fejeződik be. Itt mondhatom ei, hogy a lakásigény- lök száma jelenleg 682. Bőből UTP-s lakást szerelne 265. Ami viszont az egyéb beruházásokat illeti: félő, hogy helyszűke miatt nehéz lenne mindent fölsorolni. De néhány fontosabbat szeretnék megemlíteni. így az ivóvízbázis növelését célzó három kút fúrását a tervidőszakban, és három kilométer gerincvezetéket. Ämtos létesítmény a mechanikai és részbiológiai tisztítást végző szennyvíztisztítómű, melynek kapacitása 9050 köbméter naponként. Ennél további beruházásaink lesznek. Tizenkét autóbuszál- Lásos pályaudvar készül ebben az évben. ABC-boltot fejezünk be 1980-ban, az áfész- szal közösen. Az ország első iiyen jellegű hímzőfonal-bolt- ja itt létesül; óra- és ékszerüzlet, valamint Omnia bolt nyílt, a gyógyszertári központban pedig már dolgoznak is. Feltétlenül beszélnünk kell korszerűen fölszerelt kórházunkról, amelyben szerkezetileg is »jól szerkesztve« folyik a munka: a beteg »-futószalagon« jut el a gyógyulásig. ' — Eddig arról beszéltünk: mit tett a város a lakóiért. Itt az ideje, hogy fordítsunk a kérdésen. — Nagyatád lakói szeretik városukat. Tizenhárom millió forint társadalmi munkát terveztünk az V. ötéves tervre. Eddig minden évben túlteljesítettük az időarányos mennyiséget Központi célokat jelöltünk ki: a művésztelep létrehozását, a parkerdő Il-t, a szakmunkásképző tornatermét. Ebben az évben az öregek napközi otthonához terveztünk társadalmi munkát: minden dolgozó egy kommunista szombatot ajánlott föl. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke 545 forint Ezzel a harmadik helyet foglaljuk el a városok között, de szeretnénk följebb kerülni, s mi tagadás: küzdünk is ezért. Hogy a mi munkánkról is beszéljek: nehéz körülmények között dolgozunk, mivel három különböző helyszínen folyik a tanácsi munka. — Következő kérdésünknek súlyt ad az a tény, hogy a gyermekek évében vagyunk. Nagyatádon mit kaptak a gyerekek ebben az évben? — Azt mondtuk, hogy a «■fiatalok városa«. Ennek megfelelően kell a kérdést kezelnünk. Létfontosságú volt szinte, hogy az anyák helyzetét megkönnyítsük. Sokan három műszakban dolgoznak, így a hatvanszemélyes bölcsőde megépítése döntő fontosságú volt Örömmel mondhatom, hogy terven felül még további negyvenhelyes bölcsőde is épül; ezt 1980-ban adjuk át. Százszemélyes óvodát is teveztünk, plusz ötven helyet társadalmi összefogásból sikerült megvalósítanunk. De még negyvenet szeretnénk! Ami az általános' iskolai oktatást illeti: tizenhat tanterem építését tűztük ki célul, ezek szeptember elsejétől fokozatosan »-lépnek be«. Ez változtat nehéz helyzetünkön. Tudom, még egyszer eny- nyi tervről, gondról beszélhetnénk még. Részletezhetnénk is a felsoroltakat. Any- nyi azonban e rövid beszélgetésből is érzékelhető: »-a fiatalok városa« nagyot lépett előre a tervidőszak eltelt éveiben. I* L. (Folytatjuk) Kazlazzák a lucernát A kadarkát: szövetkezetben hideglevegös szárítóra épül a ! lucernás zóna-kazal.Még szorít a cipő - de már nem annyira Néhány kiváló... ...és sok középszerű lábbeli Kifogyott a közelmúltban a gyermekszandál a kaposvári üzletekből, és bizony jó pár napig várni kellett az új — és meglehetősen gyér választékú árura. Vajon előfordulhat-e hasonló eset az. ősszel vagy a télen? — Nagyon igyekszünk, hogy ezt elkerüljük, és minden bizonnyal sikerül' is — válaszolták a szakemberek a Dél- drnánlúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat kaposvári le- rakatának őszi—téli árubemutatója után. Szerdán a megyei iparcikke - kiskereskédelmi vállalat boltvezetői vettek részt a börzén, tegnap a szövetkezetek kereskedői voltak ott. A bemutató célja: fölmérni az igényeket, fölvenni az előrendeléseket, hogy a nagyker tudja, mit szállítson, a kiskereskedők tudják, hogy mi érkezik, és mit kell máshonnan beszerez| ni, miből kell esetleg újabb széria gyártására ösztönözni a : cipőgyárakat. A folyamat így leírva egy- i szerűnek látszik, és eredmé- j nyes is lehet, ám a korábbi és I a mai cipőválaszték — és a j cipőhiány — ugyancsak hasonló börzék után lett olyaíi, amilyen, és ez már kevésbé biztató. A bemutatott őszi és téli cipők, csizmák között kereskedő- és vásárlószemmel is akad néhány nagyon jól sikerült, szép, kiváló minőségű modell, a többség azonban a megszokott középszerűségről árulkodott. A divat változatlanul sokféle, van tompa és hegyes orr, lapos, közepes és magas sarok. Egyeduralkodó forma nincs — szerencsére. Négyszázötven modellből majdnem 600 ezer pár cipő lesz az idén Somogybán őszszel és télen. A, számok azt bizonyítják, hogy több és többféle lábbeli érkezett már az első félévben is. mint korábban, a minőségi kifogások pedig húsz százalékkal csökkentek. A számok mögé nézve azonban az is kitűnik, hogy ez a javulás sovány vigasz. A húsz százalékkal csökkent reklamáció még mindig 125 ezer pár visszavitt, rossz, hordha- tatlan cipőt jelent a nagykereskedelmi vállalat hét megyéjében. A bővülő választék pedig azt takarja, hogy az igények mögött kullog a cipőkínálat. Sokszor vannak bajban a korosabb és molettebb höl- gyek, akik már nem akarnak tízcentis sarkú cipőben lábat törni, de még divatosan akarnak járni. A kereskedők elmondták, hogy észlelték ezt a hiányt és »segítenek“. A »A megye, illetve Kaposvár ellátásában egyik legbiztosabb partnerünk a nagyatádi szövetkezet háromfai kertészete« — mondta a közelmúltban Báli Gyula, a Zöldért igazgatója*. A reggeli szedés után az asszonyok éppen osztályozták, válogatták a zöldpaprikát. — Két hete folyamatosan szállítjuk — mondta Tóvári István kertész. — A fehér paprikát már kilóra veszik át tőlünk, cfe ezt a rendkívül bőtermő, budai csípős fajtát még mindig darabonként. Eddig már csaknem százezer forintot hozott a fólia alatt termelt paprika. Ezt a kertészetet úgy is Tehene nevezni, hogy paprikabirodalom, mert a hatezer négyzetméter fólia alatt és a huszonöt hektáros szántóföldön csak ezt a zöldséget termelik. Kivéve az egyik fóliaházat, ahol szép termést mutatnak a paradicsombokrok, és szinte fullasztó hőségben do1 goznak az asszonyok. Egymillió-hatszázezer forint bevételt vár a szövetkezet a kertészettől, ebből négyszáz- ezer forintot a fólia alatt termelt kultúrák hoznak. A gazdasági ellenőrzés Apró ügyek helyett érdemi munkát A szocialista állam hatásköre — a tulajdonos jogán —, hogy vállalatokat alapítson, változtassa azok szervezeti formáját beolvasztással, összevonással, megszüntetéssel vagy leválasztással. A vállalatok szervezeti kereteinek meghatározása azonban nemcsak jognak tekinthető. A szocialista állam felelős azért, hogy a vállalat működésének keretét a legcélszerűbben vonja meg, s a társadalom érdekeit ezáltal a leghatékonyabban -szolgálja. A gazdaságirányítási rendszer széles körű vállalati önállóságot biztosít, ez az önállóság azonban nagyfokú körültekin-. tést igényel. Megnőtt a vállalati kockázatvállalás lehetősége, és az ebből adódó felelősség is. A vállalati vezetők önállósága, felelőssége a társadalmi-gazdasági környezet ismeretét. a rugalmas alkalmazkodást igényli. Az önállóság legfontosabb feltétele az, hogy valamennyi vezető jól Ismerje a kiadott intézkedések végrehajtásának helyzetét. Ez a »visszacsatolás« az ellenőrzés, a »van« állapotot hasonlítja ■ össze a »keil« állapottal. Az ellenőrzés bemutatott cipők között valóban volt néhány közepes sarkú, a lábat jól tartó és mutatós, középkorúaknak való darab — de akik ezeket akarják megvenni, azt mondják: majd akkor hisszük, hogy nem lesz hiány, ha látjuk. A korábbi tapasztalatok alapján joggal kételkednek. Ugyancsak főhet a kicsi — harmincnégyes, harmincötös lábú hölgyek .feje, 'és erre szintén az a válasz: rájuk is többször gondolnak már a szakemberek. Reméljük nemcsak gondolnak. Tagadhatatlan, hogy a néhány évvel ezelőttihez viszonyítva jobb lett a cipőváiasz- ték és a lábbelik minősége. Csakhogv a javulás akkor igazi, ha közelít az igényekhez. Ha az igények gyorsabban nőnek ... Az emelkedő színvonalat ez a mostani’árubemutató is jelezte, azonban arra a kérdésre: vajon ez a2 emelkedő színvonal azt jelenti, hogy a cipőboltokban és az áruházakban ezentúl könnyebben,, gyorsabban tudunk vásárolni és elégedettebbek leszünk-e; nem tudott megnyugtató - választ adni. , u r. — ténymegállapító, értékelő jellegénél fogva — mindig magas szintű szakmai ismereteket, egységes szemléletet tételez föl, így a vezetők mellett egyfajta tanácsadó testületként is működtethető. A vezetők, személyes ellenőrző tevékenységén túl a gazdálkodó egységeknél belső ellenőrzési szervezetek, folyamatba épített ellenőrzési mechanizmusok működnek. A gazdasági ellenőrzés célja, hogy hatékony segítségei nyújtson a vezetőnek a gazdasági fő folyamatok irányításában. Tehát változtatni kell azon a magatartáson, mely az ellenőrzést szükséges rossznak tekintve éppen csak eltűrte a vállalat szervezeti kereteiben. Az ellenőrzést — akár belső ellenőrzésről, akár a legfejlettebb formájáról, a folyamatba épített automatizmusokról van szó — az irányítás egyik alapvető elemeként kell kezelni. A gazdasági ellenőrzés egyébként is alkotó jellegű, nem oktató célzatú, hanem segítő szándékú, megelőzésre törekszik. Nem a dolgozók, hanem a munka közben elkövetett hibák ellen irányul. Minden gazdálkodó egységnek rendelkeznie kell egységes ellenőrzési és információs rendszerrel. Az ellenőrzés összehangolja a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekeket. A jelenségeket mindig a magasabb szempontokkal való összefüggésükben kell vizsgálnia. A gazdasági ellenőrzést végrehajtó személyeket a szakmai ismereteken felül jó megfigyelő és következtető képesség, valóságérzék, emberismeret, logikus gondolkodási és ítélőképesség, szervező tehetség jellemezte. A jellembeli tulajdonságok közül legfontosabb a felelősségérzet, a közlékenység feletti uralkodni tudás, a politikai érettség. A gazdasági ellenőrzést végző lojalitása, munkafegyelme mindig példaadó legyen. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha nyugodt munkakörülményeket. más befolyástól mentes környezetet, személyianyagi függetlenséget teremtenek számára. A vezetők személyes ellenőrzési tevékenysége, csak a legalacsonyabb vezetőknél érvényesül közvetlenül. A leghatékonyabb. legrugalmasabb beavatkozási forma a folyamatba épített, kényszerpályás ellenőrzés. Ez azonban megás fokú vállalati szervezettséget tételez föl, amelyről jelenleg alig beszélhetünk, h’szen számítógépes folyamatszervezés esetében is fordultak már elő jelentős tévedések. A függetlenített belső ellenőrzési szervezet folyamatosan képes ellátni • az átfogóbb ellenőrzési feladatokat. A belső ellenőrzési rendszer szervezeti felépítését, feladatait a működési és szervezeti szabályzatban, vagy az ahhoz kapcsolódó belső ellenőrzési szabályzatban kell rögzíteni. Igaz, hogy a belső ellenőrzés előzetesen jóváhagyott, éves program alapján dolgozik, de mündig van ideje a gyors vizsgálatokra is. Egy jól működő belső ellenőrzési rendszerhez szorosan kéne kapcsolódnia egy szervező apparátusnak, hogy a visz- szacsatolás és a beavatkozási folyamat teljes legyen. Sajnos, a belső ellenőrzésről, mint a vezetői munka egészéről js elmondható. hogy nagyon sok esetben nem felel meg a követelményeknek. E munka eredetileg a vezetői ellenőrzés kiegészítőjeként jelentkezett, a tanácsadói- szervezői feladatkörök csak később kapcsolódtak a magasabb követelmények miatt. Nem arról van szó, hogy nem dolgoznak a belső ellenőrök, hanem arról, hogy munkájuk sok esetben az automatikus és a vezetői ellenőrzés helyébe lépett, lan ácsadói -szervezői munkájukra igényt nem tartanak. Sőt, a munkájuk során kifogásolt szabálytalanságokat tudomásul veszik — és minden marad a régiben. Több somogyi gazdasági vetető kirakatpolitikát folytatva fenntartja a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának látszatát, közben kitűnő szakembereket kényszerít fölösleges és értelmetlen 'munkára, m:g más munkaterületeken félelmetes méreteket ölt a hoz»á nem értés és a tékozlás. Kattan a csapda: a visszás jelenségek észlelésekor a belső ellenőr könnyen megkapja, az »eligazítást«. Elvileg a be'ső eljenörzés- nek törzskari, tanácsadói feladatokat kellene ellátni, ahelyett sokszor kénytelen apró- cseprő rendészeti ügyekkel foglalkozni. Most. amikor állandóan a gazdálkodás feltételeinek szigorodásáról beszélünk, jó lenne, ha az ellenőrzés — mint a vezetői rrym- ka egyik leglényegesebb alapeleme — újra visszanyerné méltó megbecsülését. c. s. u
