Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-15 / 111. szám

t XXXV. évfolyam III. szám 1979. május 15., kedd Békénk bázfosíféka Huszonnégy esztendős az idén az európai szocialista országok politikai és védel­mi szervezete, a Varsói Szer­ződés. Az évfordulót ha­zánkban több esemény teszi ?:iilönösen emlékezetessé: el­sősorban a szervezet külügy­miniszteri bizottságának bu­dapesti értekezlete, valamint a magyar területen tartandó közös hadgyakorlat, a Pajzs ’T9. A dátumok — a történe­lem során — gyakran önma­gukért beszélnek. 1919. ápri­lis 4-én hozták létre Nyuga­ton az atlanti tömböt, a NATO-t — deklaráltan a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányuló él­lel: öt évre rá nemcsak a tagságba, hanem a vezetésbe is bevonták Hitler egykori tábornokait. A szocialista or­szágok viszont már akkor azt vallották, hogy a nem katonai tömböké a jövő. Hosszú éveken át próbált az akkori különlegesen nehéz, hidegháborús körülmények között oda hatni a szovjet és a szocialista diplomácia, hogy ne legyen szükség lát­ványos válaszlépésre. Nem rajtunk múlt, hogy ezek az erőfeszítések akkor hiábava- lóaknak bizonyultak. Így 1955. május 14-én nyolc eu­rópai szocialista ország egy­értelműen és világosan kény­szerű ellenlépéseként a len­gyel fővárosban megszületett a sokoldalú politikai és ka­tonai együttműködés szerve­zete. a Varsói Szerződés. Ez a szövetség hatalmas mértékben hozzájárult ah­hoz, hogy az imperializmus­nak a legsötétebb időszakban sem sikerült kirobbantania a harmadik világégést, sőt: lassú, szívós munka, hosszú küzdelem nyomán kialakult az enyhülés jelenlegi folya­mata. Közben — és ez ter­mészetesen alapvető molí- v-nt — szüntelenül változtak a nemzetközi erőviszonyok, méghozzá nem a háborús erők javára ... Ellenfeleink sem vonhat­ják kétségbe, hogy világunk legfontosabb történéseiben a Varsói Szerződés szervezete t -államainak békcpolitiká- ja főszerepet játszik. 1969 ta­vaszán a szervezet politikai tanácskozó testületének bu­dapesti felhívása nyitotta meg azt az utat, amely 1975- ben a finn fővárosban az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányának aláírásához veze­tett. E szervezet — amelynek tevékenységéhez hazánk ere­jéhez mérten mindig is hoz­zájárult — legfőbb céljának azt tekinti, hogy kontinen­sünk és a világ helsinki út­ján haladjon tovább. S hogy így legyen, ehhez épp oly szükséges a politikai, gazda­sági, katonai cs erkölcsi erő, mint a tagállamoknak ösz- szehangolt, az alapkérdések­ben következetes, de a meg­közelítésekben kellőképpen rugalmas vonalvezetése. A budapesti ülés időpontja más szempontból is figye­lemre méltó: küszöbön áll a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó, a SALT—IT. okmány aláírása. Senkinek nincs két­sége az esemény jelentősége felöl; mint ahogy afelöl sem, hogy az amerikai törvényho­zásban és másutt jelentős erők akadályozzák a jövőben is a katonai enyhülés kibon­takozását. Ez az oka annak, hogv a szocialista közösség — előnyben részesítve a politikai kezdeményezéseket — nem engedheti meg védel­mi képességeinek gyengülé­séi. ____ V ILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J ET E K1 Ara: 1,20 Ft Kőolajkutatók munkában A Francia KP kongresszusának válasza a történelmi kérdésre: Tovább - a szocializmus leié! Georges Marchais zárszava a tanácskozáson Tervezési kérdésekkel foglalkoztak A kereskedelmi együttműködésről Ulánbátorban Juhár Zoltán belkereske­delmi államtitkár vezetésével hazaérkezett Mongóliából az a belkereskedelmi delegáció, amely részt vett a KGST belkereskedelmi miniszteri értekezlet közgazdasági, ter­vezési és irányítási kérdések­kel foglalkozó munkacsoport­jának IV. ülésén. Az ulánbá- tori tanácskozáson egyebek között foglalkoztak a keres­kedelmi és az ipari kapcsolat fejlesztésének kérdéseivel, különös tekintettel a válasz­ték bővítésére és az áruk mi­nőségének javítására. Tapasz­talatcserét folytattak a belke­reskedelmi dolgozók bérezésé­nek egyes kérdéseiről. A munkacsoport javaslatot dol­gozott ki az 1981—85. közötti időszakra, az együttműködés ío irányaira. Borbándi János tagadta a mongol küldöttséget Hét testvéri állam képviselői Budapesten Ülésezik a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága Budapesten megnyílt a Var­sói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri . bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bo- huslav Cnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil WojUiszek, a Lengyel Népköz- társaság, Púja Frigyes, a Ma­gyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokrati­kus Köztársaság, Stefan And­rei, a Román Szocialista Köz­társaság és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Borbándi János, a Minis*«! tertanács elnökhelyettese hét­főn fogadta Szambugijn Mönhzsargalt. az Ulánbátort népi küldöttek hurálja elnö­két. aki — küldöttség élén — a fővárosi tanács meghívására tartózkodik hazánkban. Ott volt Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi tanács elnöke és Do- nojn Purev, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) A Szaljut—6 készleteinek pótlására Újabb teherűrhajót indítottak Ljahov és Rjumin biológiai kísérletei Űjabb teherűrhajó van úton vasárnap reggel óta a Szal­jut—6 űrállomás felé. A Progressz—6 teherűrhajót moszkvai idő szerint nem sokkal vasárnap reggel ne­gyed nyolc után indították a bajkonuri űrrepülőtérről. Ra­kományában üzemanyag és számos más, az űrállomás utánpótlásához szükséges hasznos teher szerepel. A teherűrhajó a többi kö­zött élelmiszert,, felszerelési cikkeket, tartalék alkatrésze­ket visz magával Vlagyimir Ljahovnak és Walerij Rju- minnak, aki már február vé­ge óta dolgozik a Szaljut űr­állomáson. A Progressz—6 útja során ugyanakkor tovább kísérleteznek a korszerű auto­matikus irányítási és össze­kapcsoló berendezésekkel Is. Ljahov és Rjumin már fo­gadott az űrállomáson egy teherűrhajót — ez főkén! pótalkatrészeket, új berende­zéseket juttatott el hozzájuk a földről. így például azt a a televízióvevőkészüléket. I amellyé] most már sikerült megteremteni a kétoldalú te­levíziós kapcsolatot a föld és az űrállomás között. A Prog- ressz—5 teherűrhajót hasz­nálták föl arra is, hogy ki­ürítsék az egyik — elrom­lott — üzemanyagtartályt. A Progressz—6 kirakodása többnapos feladatot, jelent majd Ljahov és Rjumin szá­mára. Az űrállomás készletei­nek feltöltésével lehetővé vá­lik a nagy fontosságú kísér- letsorozat folytatása. Miközben a Progressz te­herűrhajó a Szaljut űrállo­más felé halad, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin számára egy pillanatra sem szünetel a munka. Az űrhajó­sok biológiai kísérletekkel is foglalkoznak. Ljahov és Rju­min egyaránt végez vizsgála­tokat a rovarok szaporodásá­val és egyes növények növe­kedésének sajátosságaival kapcsolatban. Ljahov és Rjumin »-kiskert­jében« van zöldhagyma, pet­rezselyem, retek, uborka és saláta is. A biológusok azt akarják megtudni, hogyan hat a súlytalanság a növények növekedésére. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a növeke­dés normális, a növények azonban nem. hoznak termést. Éppen ennek a sajátosságnak a vizsgálatával kísérletezik most a két űrhajós, a »bio- gravisztat« nevű berendezés­sel : a forgó korongon ter­mesztett növényekre csak kis mértékű gravitáció hat. A eredményt majd a földön vizsgálják meg a szakértők, így a termés jó részét a ku­tatóközpontba kell juttatni. Ljahov és Rjumin azonban engedélyt kapott, hogy ét­rendje fölfrissítésére — ter­més egy részét — a hagymát és a petrezselymet elfogyaszt­hassa. Hétfőn Szófiába érkeztek a közös szovjet—bolgár űrrepü­lés résztvevői: az első bolgár űrhajós, Georgi Ivanov alez­redes és a Szaljut—33 űrhajó parancsnoka, Nyikolaj Rufca- visnyikov. Az érkezőket, a szófiai re­pülőtéren Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, párt- és állami veze­tők, illetve a bolgár űrhajósok családtagjai fogadták. A Francia Kommunista Párt XXIII kongresszusa va­sárnap délelőtt megválasztotta a párt új, 145 tagú központi bizottságát. A délelőtti ülésen a küldöttek egyhangúlag — egy tartózkodás mellett — elfogadták az új szervezeti sza­bályzatot. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a kongresszus a párt felhívását a közöspiaci parlament június 10-i válasz­tására. ni; olyat, amely kiállja az erőpróbákat. Marchais beszédében jelen­tős helyet szentelt a közös­piaci parlament francia tagjai június 10—11-én esedékes megválasztásának. Hangoztat­ta, hogy a többi pártok meg akarják gyorsítani Franciaor­szág integrálását egy nemze­tek fölötti Nyugat-Európába, amely az Egyesült Államok gyámsága és az NSZK köz­vetlen uralma alatt áll. Az FKP főtitkára kijelen­tette: a' giscaristák és a szo­cialisták fölsorakoznak Wa­shington és Bonn mellett, az FKP viszont — és Maré ah is itt visszautasította az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivőjének nyilatkozatát — a nemzeti függetlenség politi­kája mellett száll síkra; po­litikája nem jelent felsorako- zást semmiféle hatalom vagy tömb mellett. Az üllési mezőre koncentrálta kutatási területét a Kőolaj- kutató Vállalat szegedi üzeme. Az idcu százhúszezer mé­ternyi fúrást végeznek itt, ebb negyvenezer méter kuta* tófúrás. Képünkön: az új kút megnyitása. (MTI-fotó — Ilovszky Béla felv.) A jelölő bizottság beszámo­lóját és javaslatát az új köz­ponti bizottság tagjaira vo­natkozóan Gaston Plissennier, a pb tagja terjesztette elő, s ugyancsak ö ismertette a sza­vazás eredményét. A kong­resszus újságpapírokból gyár­tott konfettiesővel és vastaps­sal üdvözölte az új központi bizottság megválasztását. Az űj KB-ban a 121 tagú korábbi központi bizottság 109 tagja foglal helyet. A Francia Kommunista Párt újonnan megválasztott központi bizottsága vasárnap délben megtartotta első ülését és megválasztotta vezető szer­veit: a 21 tagú politikai bi­zottságot és a 7 tagú titkár­ságot. A párt főtitkárává Georges Marchais-t válasz­tották újjá. A PB-nek 5, a titkárságnak 2 új tagja van. A kongresszus utolsó nap­jának délutáni ülésén Georges Marchais mondott záróbeszé­det. Marchais bevezetőben utalt rá: mi mindent mon­dottak azok, akik »nem csak jót« kí­vánnak a kommunis­táknak. Kije­lentették, hogy a kongresszus a párt politi­kájának meg­merevedését hozza majd — valójában vi­szont újító, alkotó szelle­mű kongresz- szus zajlott le. Egyesek azt jósolták — mondotta —, hogy a »lehű­lés«, az »ön­magába való visszahúzó­dás« jellemzi majd, s való­jában a nyitás kongresszusa, egy támadó kongresszus volt a jelenlegi. Marchais köszönetét mon­dott a kongresszusra érkezett 88 küldöttségnek — amelyek a testvérpártokat és a nem­zeti felszabadító és demokra­tikus mozgalmakat képvisel­ték — jelenlétükért, és em­lékeztetett rá, hogy a francia párt aktivistáinak és a kül­földi vendégeknek pénteki találkozói az internacionalis­ta szolidaritás forró megnyil­vánulásai voltak. Az FKP főtitkára kijelen­tette: e kongresszus válaszolt arra a döntő kérdésre, mi­ként kell megoldani a jelen­legi nehézségeket; az átélt tapasztalat után hogyan lehet tényleges kiutat találni az or­szág jelenlegi helyzetéből. A XXIII. kongresszus vá­lasza a történelmi kérdésre világos: úgy döntött, hogy to­vább halad a XXII, kongresz- szuson megnyitott úton, a szocializmus felé tartó de­mokratikus haladás útján. A francia kommunisták — mondotta Marchais — har­colnak azért, hogy könnyítse­nek a dolgozók sorsán; hogy megakadályozzák az elbocsá­tásokat, javítsák a vásárló­erőt; harcolnak a 35 órás munkahétért, a népi harcok követeléseinek teljesítéséért, a szabadságjogok kiszélesítésé­ért, a független, sajat sorsá­nak uraként föllépő Francia- országért és a Közös Piac kiszélesítése ellen. A kommu­nisták egy új, erős és tartós egységet akarnak megteremte­A Francia Kommunista Párt 23. kongresz- szusa Georges Marchaist ismét főtitkárnak választotta. (Telefotó: AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents