Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

MEGSZOKTÁK A SZÍNHÁZAT Zeneiskola, népi együttes, ifjúsági klub Gitárba fogódzva Ötödik éve működik Tabon a siófoki zeneiskola kihelyezett tagozata. Jelenleg 56 helybeli és környékbeli diák tanulja itt a szolfézst, ismerkedik a hangszerekkel. Szolfézst és zongorát Varr Júlia tanárnő tanít, a 24 fúvós pedig So­mogyiján Ottó tanítványa. A nagyközségi tanács 120 ezer forintért vásárolt hangszere­ket a zeneiskolának, mely az általános iskola falai között működik — most már meg­nyugtató körülmények között. Eddig ugyanis az orvosi szo­bában voltak kénytelenek dol­gozni, s csak néhány hete alakítottak ki számukra zene­termet. 24 tanuló fújja a klarinétot, s valamennyien tevékenyked­nek , a zenekarban is. A kla­rinétosok kitünően furulyáz­nak: ők kísérik a népi együt­tes tánckarát az előadásokon. Mert Tabon egy 120 tagú népi együttes működik, amelynek otthona a művelődési ház, me­cénása pedig az áfész. 40 tagú pávakor, 30 tagú ének- és tíz tagú citerazenekar tartozik hozzá, no meg a KlSZ-korosz- tályú fiatalok 30 tagú, és az úttörők 60 tagú tánckara. A pávakörben főként az idősebb asszonyok és férfiak énekel­nek, zömmel a művelődési házban működő nyugdíjas­klub tagjai. Nemrég önálló es­ten mutatkoztak be a közön­ségnek. — Szerdán próbál a tánc­kar, csütörtökön a pávakör — mondja a 120 tagú együttes vezetője. Somogyvári Ottó. — legközelebb Kisvárdán lé­pünk föl, az országos íolklór- í'esztiválón: ott négy előadást tartunk. Június 25-t-ől egy hé­tig tart a fesztiváL. Tabon és a környékén rendszeresen sze­repelünk, időnként meghív­nak bennünket Tolna és Veszprém megyébe is. A művelődési házban külön­féle klubok, szakkörök mű­ködnek (most épp a kézimun­kás asszonyok rendeztek szín- pompás kiállítást munkáikból), s különösen dicséretesen te,- vékenykedik a már említett nyugdíjasok klubja, valamint az ifjúsági klub, amelynek diákok és ifjúmunkások a tagjai. — Nagyon hiányzik a szín­ház — mondja Madarász Bé- láné igazgató, .aki munkatár­sával. Karácsony Gyöngyivel együtt ötödik éve dolgozik a tabi művelődési házban. — Háromszáz bérletesünk volt, s amikor még létezett a Déry­né Színház, évente hat-nyolc előadást tartott a községben. Ezek az emberek megszokták, megszerették a színházat, s ezt nem pótolhatják a pó­diumelőadások meg a haknik. Legutóbb ősszel volt színi elő­adás a községben. A, Népszín­ház szervezőjét még nem is­merjük, a kaposvári Csiky Gergely Színház pedig nem szívesen jár hozzánk, mert korszerűtlennek tartja a há­zunkat. Szabályos ritmusban ver az asszony szíve. Hang- és kép­jelzést ad a gép. De mindez csupán eszköz, a legfontosabb az orvos és a nővér. Ilorányi Barna A szív hangja Intenzív betegfigyelő a megyei kórházban Életveszélyes állapotban, a szív ritmuszavarával szállí­tották a megyei kórházba azt a beteget, akire a terápiás monitor plellett orvosok és ápolók vigyáznak. A két bel­gyógyászati osztályon meg­szervezték a közös intenzív betegfigyelő és terápiás be­tegszobát, ahol a súlyos szív­ós keringési megbetegedésben nS£envedőket kezelik. A leg­több áldozatot ezek a megbe­tegedések szedik, sajnos —az utóbbi időben — az infark­tus, a súlyos ritmuszavar egyre gyakrabban fordul elő a fiataloknál, a harmincöt­negyven éveseknél, ami nem jelenti azt, hogy idősebb kor­ban csökken ennek a beteg­ségnek a veszélye. — Jól kezelhető betegségről van szó — mondja dr. Ken­derest Péter főorvos, a bel­gyógyászati osztály helyettes vezetője: a lényeg, hogy a be­teg minél hamarabb szaksze­rű ellátásban részesüljön. Az első huszonnégy óra az élet­mentésben a legdöntőbb sza­kasz, ezt mutatja a statiszti­ka. Másnap, majd később egy­re nagyobb az esély, hogy föl­gyógyulnak. Magyarországon 1966-ban Braun főorvos hozta létre ha­zánkban az első intenzív co­ronaria-őrző szobát, Kaposvá­ron 1967-től került előtérbe ennek a fontossága. Az integ­ráció során teremtődtek meg azok a feltételek, amelyek hozzájárultak a korszerűsítés­hez, az egységes betegellátás­hoz. Az összes infarktusos vagy súlyos ritmuszavarban szenvedő beteget egy kórte­remben helyezik el, itt törté­nik a megfigyelésük és keze­lésük. A terápiás monitor pontos képet ad a beteg álla­potáról, de képes azonnali be­avatkozásra is. Elektromos úton elősegíti a ritmuszavar elhárítását. Dr. Boros György osztály- vezető főorvos: — A megbe­tegedések okait nagyrészt mai életritmusunkban, étkezési szokásainkban kereshetjük. A mozgásszegónység, az elhí­zás, a dohányzás, az ideges­kedés az elsők között soro­landó ide. Nem szeretnénk senkit sem megijeszteni, de kötelességünk elmondani azt is hogy a fogambásgátló tab­letták szedésével együtt jár­hat a trombózisveszély. A do­hányzással párosulva fokozó­dik a szervezet hajlama az infarktusra. A szív- és keringési meg­betegedések gyakorisága: vi­lágjelenség. 1965-ben egy an- i goi munkacsoport úttörő kez­deményezése során kezdtek el foglalkozni a coronaria-őrzők­kel, azóta a világ minden nagyvárosában megteremtet­ték a technikai és személyi föltételeket. — A háromágyas Intenzív betegmegfigyelő bővült Ka­posváron. A betegség gyako­risága és a kaposvári járás, Kaposvár lélekszáma alapján a rendelkezésre álló hat ágy elegendő. A fölszerelés, a gé­peket irányító orvosi és ápo­lónői személyzet rendelkezés­re áll? — A meglévő technikát al­kalmazzuk csupán — mondja dr. Kenderesi Péter. — Ezek a berendezések eddig is ren­delkezésünkre álltak, de a ki­használtságukkal nem lehet­tünk elégedettek. Űj berende­zést is vásárolunk, a fejlesz­tésről nem mondhatunk le. — A tárgyi föltételek mel­lett nagyon fontosak a sze­mélyiek. — Az orvosok és a nővé- l rek mindegyike pluszt vállalt azzal, hogy megszerveztük az intenzív betegőrzőt. Ezek a lehetőségek Siófokon. Nagy­atádon is rendelkezésre áll­nak, Marcaliban most kíván­ják beszerezni a legszüksége­sebb eszközöket. — Röviden a megelőzésről is, hiszen az okok világosan mutatják, hogy alapvetően az életmódunkkal van baj. — Igen. Vigyázni kell, hogy ne hízzunk el. A korszerű táplálkozás megóvhat az érel­meszesedéstől. A mozgáshiány táptalaja az infarktusnak, a testedzés tehát életszükséglet. A betegszobában a terápiás munitor megfigyelést vegez. Alig tíz éve tűnt fel egy hosszú, szőke hajú, lágy han­gú, fiatal nő gitárral a kezé­ben. Ez a hangszer azóta el­maradhatatlan társa lett. Jár­ta az országot, tévéműsorok­ban lepett föl, nevét megis­merte az ország. A napokban a kaposvári gyerekeknek éne­kelte el dalait. Alig lépett be az ÉDOSZ Művelődési Otthon nagytermébe, jelenlétével csendet varázsolt a .zsibongó apróságok között, s mint kar­mester a zenekarral, úgy bánt • velük. Énekeltette, beszéltette ’ őket, játékát nagy tapssal kö­szönték meg az óvodások. Vitai Ildikónak nem idegen Kaposvár, hisz néhány évig itt lakott. * — Gondolom, sokan meg­kérdezték már, hogyan kezdö­1 dött... — Hét éve léptem a pályá­ra, illetve azóta számítom a szereplések idejét. Mindig szerettem volna, valamilyen hangszeren játszani, a gitárt választottam. Hamar kibúj­tam a tanárnőm kezei közül, és elkezdtem verseket írni, hozzá pedig zenét. Itt Kapos­váron még csak baráti társa­ságban énekelgettem, az első szereplések már Budapesten voltak. A gitár segített át a nagy lámpalázakon, úgy érez­tem, hogy be takarózhatok ve­le. Kezembe került egy anto­lógia, amelyben fiatat költők versei szerepe1 tek. Rájöttem, hogy értékesebb azokat meg­zenésíteni, mint ha magam írok szöveget. — Az utóbbi időben sanzo­nokat is énekelt a rádióban. — Nagyon szeretem ezt a műfajt, Nagy László, Jesze­nyin verseit zenesitettem meg, és írtam egy békedalt is. Na­gyon sajnálom, hogy nem is­merhettem Nagy Lászlót, kü­lönös, de a halála vitt közel a verseihez. Szeretem a köl­tők fiatal nemzedékének mű­veit, szükségünk van ra, hogy megértsük őket. — Nem kimerítő az utazás, a sok vidéki szereplés? — Az utóbbi három évben már kevesebbet járok vidék­re, de az első időkben renge­teget utaztam. Színészekkel, énekesekkel léptem fői, szük­ségem volt rá, hisz nem is­mertek még. Most, ha lehet, összegyűjtőm az egy területre szoló meghívásokat, de előre soha nem tudom, mikor, hol leszek. — Rádióban, tévében is sok­szor hallhatjuk. — Most ismételték meg egy régi műsoromat, a Pengetőt. Ez négy-öt évvel ezelőtt ké­szült: Azok a gyerekek, akik most látták, nagyon megle­pődtek, mert ott a lányom még kicsi, s most már Ili éve­sen szerepel velem. Égy ide­je rendszeresen lejárok Sze­gedre, az ottani tv-stúdió Kincskereső címmel készít műsort. Hatvan gyereket kall betanítanom énekre, zenére. A Hanglemezgyártó Váliaiat szintén szólt, hogy a nyáron szerkesszek néhány kislemezt. Amúgy is adósok vagyunk a gyerekeknek jó néhány dallal. — Szereplő partnere, Vass Gábor fiatal színművész kí­sérte Kaposvárra. — Vele nem régóta dolgo­zunk együtt. Ha az egy órát csak énekkel töltöm ki, a kö­zönség elfárad, és az én han­gom sem bírja a túlerőltetést. Gábornak nagyon kedves gyermekmeséi, versei vannak, megpróbáltuk ötvözni a ket­tőt. Ezzel vibrálóbb, színesebb az előadás. Rajta kívül van­nak más partnereim is, élve­zem a közös munkát. — Remekül bánik a gyere­kekkel. Úgy tudom, van fei- nöttanűsora is. — Mindkét közönség jó. A gyerekek felszabadul lak, be­szélgetnek velem, mozgatni lehet őzet. Ha felnőtte.-nies játsszunk, az olyan mint a színház. Nagy szükségük van az embereknek a színházra, az egész napjuk megváltozni ettől az eseménytől. — Mivei telik el a nyári idény ? — Építőtáborokba, KISZ- táborokba, üzemekbe hívnak. Ha lesz szabad időm, altkor úgy pihenek, hogy végre nyu­godtan végzem az otthoni munkát. Ha üdülni megyek valahova, másnap már kere­sem a gitáromat, nem találom a helyemet. Az előadás után a hálás ki­csinyek közrefogták Vitai Il­dikót. Végre átadhatták az otthon szedett, s egy órán át apró, nedvesedő kezükben szorongatott virágjukat. Ez volt a köszönetük a szép da­lokért. Izményi Éva Meglőttem (Filmlevél) Hamisítatlan premierhan­gulat fogadta azokat a sze­rencsés érdeklődőket, akik­nek sikerült bejutniuk fővá­rosunk legszebb filmszínhá­zába, a -Megjöttem- című új magyar film bemutatójá­ra. A nézők közötti felfedez­hettük kulturális életünk ki­emelkedő személyiségeit, to­vábbá a társadalmi szerve­zetek és a jegyüzérek kép­viselőit is. Az ifjú rendezőnek ez volt az első önálló alkotása, jól­lehet neve nem ismeretlen a filmbarátok népes táborá­ban, hiszen harmincéves filmes pályafutása alatt nem egy remekmű megszületésé­nél bábáskodott. Segédren­dezőként dolgozott az azóta már világhírűvé vált -Cső­törés a Blaha Lujza téren- című dokumentumfilmben, mely méltán nyerte el a Kuala Lumpurban megren­dezett nemzetközi filmfeszti­vál nagydíját, az Ezüst Moszkítót. Sokoldalúságára jellemző, hogy ő írta a »Fló­rián, üzletközpont Óbudán- című folytatásos televíziós produkció forgatókönyvét is. Ilyen előzmények után szava­zott bizalmat a Dilettáns Stúdió vezetősége a tehetsé­ges fiatalembernek. Ez a film kitűnő lehetősé­get adott a rendezőnek, hogy bebizonyítsa egyedülálló problémaérzékenységét, mű­vészi érettségét, érdeklődését társadalmunk gondjai iránt. A film főhőse, Edit, ízig- vérig mai asszony. A negy­vennyolc éves telefonkezelő- nő egyedül neveli három gyermekét és alkoholista fér­jét egy józsefvárosi bérka­szárnya negyedik emeleti al­bérletében. A főbérlőnő, Obergróf Zuárdné lezüllött volt arisztokrata, szintén al­koholista. Edit erős egyéni­ség, de idegeit kikezdik a gyakori vonalbeázások, fél- rekapcsolások, férje mérték­telen iszákossága, és az. hogy le kell nyelnie főbérlőnöje antimarxista kijelentéseit. A szüzsé izgalmas, meg­hökkentő fordulata a brutá­lis férj egyéves beutalása a nagyfai üdülőtelepre. Edit magára marad három gyer­mekével. de nem egészen .. . Egyre erősebb érzelmi szálak fűzik Palihoz, a házmester fiához, aki csak az ő ajtaja elöl viszi el a szemetet. A gonosz főbérlőnő, látva a fia­talok vonzalmát, feljelenti Editet a lakóbizottsagnál és a nőtanácsnál. A meghurcolt asszony ide­gei akkor mondják fel a szol­gálatot, amikor megtudja, hogy Palit elcsábította a sar­ki Közért üzletvezetőnője. S amikor arról értesül, hogy a váci csőtörés miatt harminc­ezer telefonkészülék némult el Budapesten, öngyilkossá­got kísérel meg, három üveg szeszmentes sör clfogyasztá- tásával. Életét csak a gyors orvosi beavatkozás menti meg. Férje, akinek beutalását harmadolták, meglátogatja a kórházban. Megígéri, hogy új életet kezd, dolgozni fog, már el is helyezkedett a Li­kőrgyárban. Edit boldogan borul férje nyakába, és Pali gyermekével a szive alatt könnyes szemmel hallgatja a rádiót. Éppen hírül adják, hogy a beázott vonalak kija­vításán a szakemberek éjt nappallá téve dolgoznak. Ennyi a történet. Egyöntetű elismerést vál­tott ki az a merész megol­dás, hogy a film a VÉGE felirattal kezdődött. Filmbe­mutatóknál ritka, hangos tetszésnyilvánításnak lehet­tünk tanúi a lakóbizottsági elnök lukasában játszódó tor­tadobálási •''jelenetnél. Az igényes, kivételes érzé­kenységű operatőri munka eredményeképpen végigkí­sérhettük egy penész folt ki­alakulását a főhős szobájá­nak falán. A külső felvételek Nizzá­ban, Rio de Janeiróban és Hollywoodban készültek. Hollywoodban sikerült fel­építeni a Síp utca és Dohány utca sarkának tökéletes má­sát, valamint a Halászbás­tyát. A »Megjöttemparádés szereposztásban készült. Lát­hattunk két Kossuth-díjast, egy kiváló művészt, négy ér­demes művészt, és egy Já- szai-dijast. Az ízléses jelmezek és az ötletes — telefonvonal hang­ját karikírozó — zene is hozzájárultak az alkotás si­keréhez. Külön kiemelném még a vágó munkáját, aki az általános gyakorlattól eltérő­en nem keresztbe, hanem hosszába vágta meg a filmet. A tomboló sikert követő fogadáson megtudtam, hogy ez a remekmű mindössze hatvanmillió forintba került. Az ifjú rendező nyilatkozata szerint következő alkotása, melynek munkálatai már ja­vában folynak, az »Elmen­tem.« lesz. Azt hiszem, bátran mond­hatom, hogy ezt mindannyian szeretnénk mielőbb látni. Várnai Péter Iván Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents