Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

MEGSZOKTÁK A SZÍNHÁZAT

Zeneiskola, népi együttes, ifjúsági klub

Gitárba fogódzva

Ötödik éve működik Tabon a siófoki zeneiskola kihelyezett tagozata. Jelenleg 56 helybeli és környékbeli diák tanulja itt a szolfézst, ismerkedik a hangszerekkel. Szolfézst és zongorát Varr Júlia tanárnő tanít, a 24 fúvós pedig Somogyiján Ottó tanítványa. A nagyközségi tanács 120 ezer forintért vásárolt hangszereket a zeneiskolának, mely az általános iskola falai között működik — most már megnyugtató körülmények között. Eddig ugyanis az orvosi szobában voltak kénytelenek dolgozni, s csak néhány hete alakítottak ki számukra zenetermet.

24 tanuló fújja a klarinétot, s valamennyien tevékenykednek , a zenekarban is. A klarinétosok kitünően furulyáznak: ők kísérik a népi együttes tánckarát az előadásokon. Mert Tabon egy 120 tagú népi együttes működik, amelynek otthona a művelődési ház, mecénása pedig az áfész. 40 tagú

pávakor, 30 tagú ének- és tíz tagú citerazenekar tartozik hozzá, no meg a KlSZ-korosz- tályú fiatalok 30 tagú, és az úttörők 60 tagú tánckara. A pávakörben főként az idősebb asszonyok és férfiak énekelnek, zömmel a művelődési házban működő nyugdíjasklub tagjai. Nemrég önálló esten mutatkoztak be a közönségnek.

— Szerdán próbál a tánckar, csütörtökön a pávakör — mondja a 120 tagú együttes vezetője. Somogyvári Ottó. — legközelebb Kisvárdán lépünk föl, az országos íolklór- í'esztiválón: ott négy előadást tartunk. Június 25-t-ől egy hétig tart a fesztiváL. Tabon és a környékén rendszeresen szerepelünk, időnként meghívnak bennünket Tolna és Veszprém megyébe is.

A művelődési házban különféle klubok, szakkörök működnek (most épp a kézimunkás asszonyok rendeztek szín- pompás kiállítást munkáikból),

s különösen dicséretesen te,- vékenykedik a már említett nyugdíjasok klubja, valamint az ifjúsági klub, amelynek diákok és ifjúmunkások a tagjai.

— Nagyon hiányzik a színház — mondja Madarász Bé- láné igazgató, .aki munkatársával. Karácsony Gyöngyivel együtt ötödik éve dolgozik a tabi művelődési házban. — Háromszáz bérletesünk volt, s amikor még létezett a Déryné Színház, évente hat-nyolc előadást tartott a községben. Ezek az emberek megszokták, megszerették a színházat, s ezt nem pótolhatják a pódiumelőadások meg a haknik. Legutóbb ősszel volt színi előadás a községben. A, Népszínház szervezőjét még nem ismerjük, a kaposvári Csiky Gergely Színház pedig nem szívesen jár hozzánk, mert korszerűtlennek tartja a házunkat.

Szabályos ritmusban ver az asszony szíve. Hang- és képjelzést ad a gép. De mindez csupán eszköz, a legfontosabb az orvos és a nővér.

Ilorányi Barna

A szív hangja

Intenzív betegfigyelő a megyei kórházban

Életveszélyes állapotban, a

szív ritmuszavarával szállították a megyei kórházba azt a beteget, akire a terápiás monitor plellett orvosok és ápolók vigyáznak. A két belgyógyászati osztályon megszervezték a közös intenzív betegfigyelő és terápiás betegszobát, ahol a súlyos szívós keringési megbetegedésben nS£envedőket kezelik. A legtöbb áldozatot ezek a megbetegedések szedik, sajnos —az utóbbi időben — az infarktus, a súlyos ritmuszavar egyre gyakrabban fordul elő a fiataloknál, a harmincötnegyven éveseknél, ami nem jelenti azt, hogy idősebb korban csökken ennek a betegségnek a veszélye.

— Jól kezelhető betegségről van szó — mondja dr. Kenderest Péter főorvos, a belgyógyászati osztály helyettes vezetője: a lényeg, hogy a beteg minél hamarabb szakszerű ellátásban részesüljön. Az első huszonnégy óra az életmentésben a legdöntőbb szakasz, ezt mutatja a statisztika. Másnap, majd később egyre nagyobb az esély, hogy fölgyógyulnak.

Magyarországon 1966-ban Braun főorvos hozta létre hazánkban az első intenzív coronaria-őrző szobát, Kaposváron 1967-től került előtérbe ennek a fontossága. Az integráció során teremtődtek meg azok a feltételek, amelyek hozzájárultak a korszerűsítéshez, az egységes betegellátáshoz. Az összes infarktusos vagy súlyos ritmuszavarban szenvedő beteget egy kórteremben helyezik el, itt történik a megfigyelésük és kezelésük. A terápiás monitor pontos képet ad a beteg állapotáról, de képes azonnali beavatkozásra is. Elektromos úton elősegíti a ritmuszavar elhárítását.

Dr. Boros György osztály- vezető főorvos: — A megbetegedések okait nagyrészt mai életritmusunkban, étkezési szokásainkban kereshetjük. A mozgásszegónység, az elhízás, a dohányzás, az idegeskedés az elsők között sorolandó ide. Nem szeretnénk senkit sem megijeszteni, de kötelességünk elmondani azt is hogy a fogambásgátló tabletták szedésével együtt járhat a trombózisveszély. A dohányzással párosulva fokozódik a szervezet hajlama az infarktusra.

A szív- és keringési megbetegedések gyakorisága: világjelenség. 1965-ben egy an- i

goi munkacsoport úttörő kezdeményezése során kezdtek el foglalkozni a coronaria-őrzőkkel, azóta a világ minden nagyvárosában megteremtették a technikai és személyi föltételeket.

— A háromágyas Intenzív betegmegfigyelő bővült Kaposváron. A betegség gyakorisága és a kaposvári járás, Kaposvár lélekszáma alapján a rendelkezésre álló hat ágy elegendő. A fölszerelés, a gépeket irányító orvosi és ápolónői személyzet rendelkezésre áll?

— A meglévő technikát alkalmazzuk csupán — mondja dr. Kenderesi Péter. — Ezek a berendezések eddig is rendelkezésünkre álltak, de a kihasználtságukkal nem lehettünk elégedettek. Űj berendezést is vásárolunk, a fejlesztésről nem mondhatunk le.

— A tárgyi föltételek mellett nagyon fontosak a személyiek.

— Az orvosok és a nővé- l rek mindegyike pluszt vállalt

azzal, hogy megszerveztük az intenzív betegőrzőt. Ezek a lehetőségek Siófokon. Nagyatádon is rendelkezésre állnak, Marcaliban most kívánják beszerezni a legszükségesebb eszközöket.

— Röviden a megelőzésről is, hiszen az okok világosan mutatják, hogy alapvetően az életmódunkkal van baj.

— Igen. Vigyázni kell, hogy ne hízzunk el. A korszerű táplálkozás megóvhat az érelmeszesedéstől. A mozgáshiány táptalaja az infarktusnak, a testedzés tehát életszükséglet.

A betegszobában a terápiás munitor megfigyelést vegez.

Alig tíz éve tűnt fel egy hosszú, szőke hajú, lágy hangú, fiatal nő gitárral a kezében. Ez a hangszer azóta elmaradhatatlan társa lett. Járta az országot, tévéműsorokban lepett föl, nevét megismerte az ország. A napokban a kaposvári gyerekeknek énekelte el dalait. Alig lépett be az ÉDOSZ Művelődési Otthon nagytermébe, jelenlétével csendet varázsolt a .zsibongó apróságok között, s mint karmester a zenekarral, úgy bánt • velük. Énekeltette, beszéltette ’ őket, játékát nagy tapssal köszönték meg az óvodások. Vitai Ildikónak nem idegen Kaposvár, hisz néhány évig itt lakott. *

— Gondolom, sokan megkérdezték már, hogyan kezdö1 dött...

— Hét éve léptem a pályára, illetve azóta számítom a szereplések idejét. Mindig szerettem volna, valamilyen hangszeren játszani, a gitárt választottam. Hamar kibújtam a tanárnőm kezei közül, és elkezdtem verseket írni, hozzá pedig zenét. Itt Kaposváron még csak baráti társaságban énekelgettem, az első szereplések már Budapesten voltak. A gitár segített át a nagy lámpalázakon, úgy éreztem, hogy be takarózhatok vele. Kezembe került egy antológia, amelyben fiatat költők versei szerepe1 tek. Rájöttem, hogy értékesebb azokat megzenésíteni, mint ha magam írok szöveget.

— Az utóbbi időben sanzonokat is énekelt a rádióban.

— Nagyon szeretem ezt a műfajt, Nagy László, Jeszenyin verseit zenesitettem meg, és írtam egy békedalt is. Nagyon sajnálom, hogy nem ismerhettem Nagy Lászlót, különös, de a halála vitt közel a verseihez. Szeretem a költők fiatal nemzedékének műveit, szükségünk van ra, hogy megértsük őket.

— Nem kimerítő az utazás, a sok vidéki szereplés?

— Az utóbbi három évben már kevesebbet járok vidékre, de az első időkben rengeteget utaztam. Színészekkel, énekesekkel léptem fői, szükségem volt rá, hisz nem ismertek még. Most, ha lehet, összegyűjtőm az egy területre szoló meghívásokat, de előre soha nem tudom, mikor, hol leszek.

— Rádióban, tévében is sokszor hallhatjuk.

— Most ismételték meg egy régi műsoromat, a Pengetőt. Ez négy-öt évvel ezelőtt készült: Azok a gyerekek, akik most látták, nagyon meglepődtek, mert ott a lányom még kicsi, s most már Ili évesen szerepel velem. Égy ideje rendszeresen lejárok Szegedre, az ottani tv-stúdió Kincskereső címmel készít műsort. Hatvan gyereket kall betanítanom énekre, zenére. A Hanglemezgyártó Váliaiat szintén szólt, hogy a nyáron szerkesszek néhány kislemezt. Amúgy is adósok vagyunk a gyerekeknek jó néhány dallal.

— Szereplő partnere, Vass

Gábor fiatal színművész kísérte Kaposvárra.

— Vele nem régóta dolgozunk együtt. Ha az egy órát csak énekkel töltöm ki, a közönség elfárad, és az én hangom sem bírja a túlerőltetést. Gábornak nagyon kedves gyermekmeséi, versei vannak, megpróbáltuk ötvözni a kettőt. Ezzel vibrálóbb, színesebb az előadás. Rajta kívül vannak más partnereim is, élvezem a közös munkát.

— Remekül bánik a gyerekekkel. Úgy tudom, van fei- nöttanűsora is.

— Mindkét közönség jó. A gyerekek felszabadul lak, beszélgetnek velem, mozgatni lehet őzet. Ha felnőtte.-nies játsszunk, az olyan mint a színház. Nagy szükségük van az embereknek a színházra, az egész napjuk megváltozni ettől az eseménytől.

— Mivei telik el a nyári idény ?

— Építőtáborokba, KISZ- táborokba, üzemekbe hívnak. Ha lesz szabad időm, altkor úgy pihenek, hogy végre nyugodtan végzem az otthoni munkát. Ha üdülni megyek valahova, másnap már keresem a gitáromat, nem találom a helyemet.

Az előadás után a hálás kicsinyek közrefogták Vitai Ildikót. Végre átadhatták az otthon szedett, s egy órán át apró, nedvesedő kezükben szorongatott virágjukat. Ez volt a köszönetük a szép dalokért.

Izményi Éva

Meglőttem

(Filmlevél)

Hamisítatlan premierhangulat fogadta azokat a szerencsés érdeklődőket, akiknek sikerült bejutniuk fővárosunk legszebb filmszínházába, a -Megjöttem- című új magyar film bemutatójára. A nézők közötti felfedezhettük kulturális életünk kiemelkedő személyiségeit, továbbá a társadalmi szervezetek és a jegyüzérek képviselőit is.

Az ifjú rendezőnek ez volt az első önálló alkotása, jóllehet neve nem ismeretlen a filmbarátok népes táborában, hiszen harmincéves filmes pályafutása alatt nem egy remekmű megszületésénél bábáskodott. Segédrendezőként dolgozott az azóta már világhírűvé vált -Csőtörés a Blaha Lujza téren- című dokumentumfilmben, mely méltán nyerte el a Kuala Lumpurban megrendezett nemzetközi filmfesztivál nagydíját, az Ezüst Moszkítót. Sokoldalúságára jellemző, hogy ő írta a »Flórián, üzletközpont Óbudán- című folytatásos televíziós produkció forgatókönyvét is. Ilyen előzmények után szavazott bizalmat a Dilettáns Stúdió vezetősége a tehetséges fiatalembernek.

Ez a film kitűnő lehetőséget adott a rendezőnek, hogy bebizonyítsa egyedülálló problémaérzékenységét, művészi érettségét, érdeklődését társadalmunk gondjai iránt.

A film főhőse, Edit, ízig- vérig mai asszony. A negyvennyolc éves telefonkezelő- nő egyedül neveli három gyermekét és alkoholista férjét egy józsefvárosi bérkaszárnya negyedik emeleti albérletében. A főbérlőnő, Obergróf Zuárdné lezüllött volt arisztokrata, szintén alkoholista. Edit erős egyéniség, de idegeit kikezdik a gyakori vonalbeázások, fél- rekapcsolások, férje mértéktelen iszákossága, és az. hogy le kell nyelnie főbérlőnöje antimarxista kijelentéseit.

A szüzsé izgalmas, meghökkentő fordulata a brutális férj egyéves beutalása a nagyfai üdülőtelepre. Edit magára marad három gyermekével. de nem egészen .. . Egyre erősebb érzelmi szálak fűzik Palihoz, a házmester fiához, aki csak az ő ajtaja elöl viszi el a szemetet. A gonosz főbérlőnő, látva a fiatalok vonzalmát, feljelenti Editet a lakóbizottsagnál és a nőtanácsnál.

A meghurcolt asszony idegei akkor mondják fel a szolgálatot, amikor megtudja, hogy Palit elcsábította a sarki Közért üzletvezetőnője. S amikor arról értesül, hogy a váci csőtörés miatt harmincezer telefonkészülék némult el Budapesten, öngyilkosságot kísérel meg, három üveg szeszmentes sör clfogyasztá- tásával. Életét csak a gyors orvosi beavatkozás menti meg.

Férje, akinek beutalását harmadolták, meglátogatja a kórházban. Megígéri, hogy új életet kezd, dolgozni fog, már el is helyezkedett a Likőrgyárban. Edit boldogan borul férje nyakába, és Pali gyermekével a szive alatt könnyes szemmel hallgatja a rádiót. Éppen hírül adják, hogy a beázott vonalak kijavításán a szakemberek éjt nappallá téve dolgoznak. Ennyi a történet.

Egyöntetű elismerést váltott ki az a merész megoldás, hogy a film a VÉGE felirattal kezdődött. Filmbemutatóknál ritka, hangos tetszésnyilvánításnak lehettünk tanúi a lakóbizottsági elnök lukasában játszódó tortadobálási •''jelenetnél.

Az igényes, kivételes érzékenységű operatőri munka

eredményeképpen végigkísérhettük egy penész folt kialakulását a főhős szobájának falán.

A külső felvételek Nizzában, Rio de Janeiróban és Hollywoodban készültek. Hollywoodban sikerült felépíteni a Síp utca és Dohány utca sarkának tökéletes mását, valamint a Halászbástyát.

A »Megjöttemparádés szereposztásban készült. Láthattunk két Kossuth-díjast, egy kiváló művészt, négy érdemes művészt, és egy Já- szai-dijast.

Az ízléses jelmezek és az ötletes — telefonvonal hangját karikírozó — zene is hozzájárultak az alkotás sikeréhez. Külön kiemelném még a vágó munkáját, aki az általános gyakorlattól eltérően nem keresztbe, hanem hosszába vágta meg a filmet.

A tomboló sikert követő fogadáson megtudtam, hogy ez a remekmű mindössze hatvanmillió forintba került. Az ifjú rendező nyilatkozata szerint következő alkotása, melynek munkálatai már javában folynak, az »Elmentem.« lesz.

Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy ezt mindannyian szeretnénk mielőbb látni.

Várnai Péter Iván

Somogyi Néplap