Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
A gyermekek biztonságáért Efóadás a „politikai idénynyitásról” A nemzetközi gyermekév alkalmából a Budapesti Közlekedési Vállalat a Város tizenhét pontján mutatja be május 3-tól 31-ig balesetvédelmi vándorkiállítását, »A gyermekek biztonságáért« címmel. Megy a kiállítás vándorútra Van-e fonyódi iskola? Művészeti életünkben az iskola — hasonlóan az oktatási intézményeikhez — vezető személyiségből (ezáltal stílusból, szemléletből) és a köré cso- portosulókból, tanítványokból és azonos felfogást követő ■kortá,fsaikból áll. Nemcsak a képzésben lehet meghatározó szerepe »az iskolának« (a Képzőművészeti Főiskolán tanult festők közül például sokan tartoznak a Bernáth-is- kolához), hanem az érett művészek is erőteljesen hathatnak egymásra. (A balettből vegyünk példát erre; nyilván létezik hazánkban egy Eck- iskola; a pantomim művészek Marcel Marceau-ra hivatkozhatnak.) Talán épp a képző- és iparművészet az a terület, ahol »az iskolával« párhuzamosan a tőle való menekülés a jellemzőbb. Az akadémiz- mus elvesztette minden pozícióját, helyébe a személyiség került: de olyan erővel, hogy csapodár módra az is végigjárhatja útját, aki valójában nem képes egyénit nyújtani, de még csak kielégítő teljesítményt sem. Van-e fonyódi Iskola? Nem hiszem. A hét festő — Bráda Tibor, Kovács Péter, Leitner Sándor; M. Novák András, Szabados János, 'Szentgyörgyi József és Topor András — csak nagyjából tartozik , egy nemzedékbe. Ma már olyan mértókban fölgyorsult — a korábbi nemzedék fogalomtól különböző — az »évjáratok« váltakozása, hogy pár év is számít. A hét festő hétszínű és útkereső, teljes képessége még nem bontakozott ki. Fontos állomások előtt állnak egyénileg, s vajon, hogy most szoros kapcsolatot teremtettek egymással, előbbre jutnak-e saját problémáikkal? A fonyódi iskola címet nem ők találták ki. Ügy akasztották rájuk — megelőlegezve azt, amire kíváncsian várakozunk: sikerül-e az összetartozást művészi eredményekkel bizonyítani. A természetelvűséget, | mint közös vonásukat, ilyen j mértékben hangsúlyozni, ahogy a festők mögött álló teoretikus teszi, túlzottnak találom. Talán épp tévutat jelent a plein air; Leitner szemlátomást küszködik vele. (A tavaszi tárlat anyaga ezt mutatja.) A közös szereplésen — melyre először Marcaliban került sor a múzeum képtárában — nem is próbálkozik mással, csak a látvány »egyéni« megragadásával. Talán ami változást hozott Leitner festészetében az az, hogy modulált színei kezdenek kifejezőbbek lenni. Szabados sosem volt a látvány festője, mint Leitner, nála a táj sosem közvetlen élményt sugary, hanem összetettebben fejezi ki élményét, mondanivalóját. Beleviszi képeibe a táj múltját, hagyományait, történetét, sajátos atmoszféráját. Bráda Tibor egyenesen a múltat idézi, újra álmodja Csontváryt, Cipollát. Nem romantikus Vonása ez művészetéinek, inkább szemléletével azonosítható ez a megjelenítés — a groteszkhez van érzék«. . ■ i- j A turizmus erősem fölLendí- tette a nagyvárosi barangolásokat, és több időt töltünk a természetben. Ki nem ' emlékszik olyan esetekre, amikor a látvány parányi részecskéit próbáltuk elcsenni a természettőd? így őrzök én az. északi-tengeri partról.egy követ. Kagylót és csigát délről. Topor András pedig nem csinál egyebet, mint — önmagának vagy nekem szánva, teljesen mindegy — a látvány egy részletét vonalakkal körülhatárolja. Olyan így egy- egy képe, mintha erős leía- gyasztás után spárgával körülcsomagolná a táj egy részletét. Tessék — haza lehet vinni... Talán komolyan kellene vennünk mégis. Hiszen figyelmeztetésnek is szánhatja, hogy inkább vigyázzunk rá. Tetszett Szentgyörgyi József Ikonfestő című képe, nyugalom' árad belőle, á színek, a formák összefogottak. Kovács Péter grafikái rajzilag kiműveltek és véleményt is tükrözők. (Dózsa trónra ültetése.) M. Novák. András elsősorban a nagyvárosi élettel foglalkozik. Amennyire különböznek tematikailag, annyira más-más faj súlyú művészetük eddigi eredménye. És mégis azt mondom: ha nem lesz kötelező magatartás, stílus számukra a fonyódi iskolához tartozni, de közös szerepléseikkel egymás útját egyengetik, érdemes egyfelé húzniuk, hogy előbbre jusson mindegyikük szekere. A vándorkiállítás Kadarkú- ton, Segesáan, Somogyszobon, Csurgón, Barcson, Hoenok- szentgyörgyön, Vízváron lesz még látható ebben az évben. Pártaktívaülés Siófokon Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága aktívaülést tartott tegnap délelőtt Siófokon, a városi tanács- nagytermében. Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Pálos Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezétő- helyettese tartott előadást az idegenforgalommal összefüggő ideológiai és politikai kérdésekből. Az úgynevezett politikai igénynyitással kapcsolatban négy fontos feladatról beszélt. A szemléletformálásról, a politikai, az ideológiai felkészülésről, valamint az idegenforgalommal összefüggő konkrét politikai propagandamunkáról. A szemléletformálással kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az idegenforgalom politikai értelemben vett megítélése nem mindig egyöntetű. Mindenekelőtt belpolitikai jelentőségét kell tisztázni. Kétségtelen. hatással van a hazai életmódra, közgondolkodásra, bizonyos mértékig befolyásolja a politikai légkört, a lakosság közérdekét. Megállapítható, hogy nemcsak gazdaságpolitikai, hanem társadalompolitikai értelemben is alapvetően előnyös számunkra az idegenforgalom, összefügg továbbá nemzetközi kapcsolatainkkal, s szerepe van az internacionalista kapcsolatok kiépítésében is. Az idegenforgalom ezenkívül felülmúlhatatlan propagandalehetőség. Országunk 14 propagandacsatornán érintkezik a világgal (lapok, folyóiratok, rádió, . televízió, könyvkiadás st.b.), s e 14 csatornának egyike az idegenforgalom. Érthető módon összhangban kell lennie a többivel. Az idegenforgalom előnye, hogy a tömegekre hat, és alapja a személyes élmény. Megállapítható tehát — mérlegelve a mindenki által Ismert kedvezőtlen hatásokat is —, hogy előnyös számunkra az idegenforgalom. Vajon megfelelően élünk-e vele? Az eddigi eredmények vitathatatlanak, de e munkában kétségtelen több tudatosságra lenne szükség. (A turistáinkHÉTVÉGI TÁJOLÓ Művészeti szemle Barcson Gazdag hétvégi programmal várja látogatóit a barcsi művelődési központ. Szombaton 14 és 16 óra 30 perces kezdettel rendezik meg a Könyvről könyvre című műsort és vetélkedőt. Ezen a budapesti Gyermekszínház művészei lépnek föl. Dékány Sándor rendezésében részleteket mutatnak be Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéből, Móricz Zsigmond Lé~v jó mindhalálig című művéből, s színre kerül majd etgy Móra- és egy József At~ tila-novella is. A közreműkö- ködők között találjuk Barlai Valit, Erdélyi Ilát és Révész Istvánt. Vasárnap délután 15 órakor a városi, város környéki művészeti szemlét tartják a művelődési központban. Barcsról az ifjúsági fúvószenekar, a fúvósszextett, az ifjúsági dixieland együttes, a Boróka Táncegyüttes és a Gábor Andor Színpad szerepel, Csoko-, nyavisontát a citerazenekar és i zásában címet viseli. Később Kanyó Ferenc, Hemző Károly és Fehér Tamás is kiállít majd. Itt említjük meg, hogy a marcali helyőrségi művelődési otthon Mi leszek, ha nagy leszek? címmel gyer- mékrajz-pályázatot hirdetett a nemzetközi gyermekév alkalmából. A csurgói programból ezúttal a szombaton 17 óra 30 perckor kezdődő Gúnya-estet emeljük ki; a népszerű paro- distákon kívül fellép majd Máthé Péter és a Nevada együttes. Vasárnap a Nagy- váthy János Kollégium Szivárvány pinceklubja ad otthont az Ahány ház, annyi szokás címmel megrendezendő megyei klubtalálkozónak, ahol a fiatalok ötletbörzén adiáik-veszi.k a tippeket. Ez 10 órakor kezdődik. Nagyatádon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban ma 17 órakor Pogány ö. Gábor művészettörténész, a Nemzeti Galéria igazgatója nyitja meg Horányi Barna nak szóló lapok terjesztésé! például még mindig- ném sikerült megoldani.) Tudatosabban kell törekedni arra, hogy a hazánkba érkezők ismerje« meg országunkat, eredményeinket, hogy reális képet kapjanak a szocializmus építéséről, a dolgozók életmódjáról életszínvonaláról. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy nemcsak nekünk, hanem a tőkéi világnak is jó propaganda az idegenforgalom, sőt a külső és belső ellenség kapcsolatának egyik csatornája is. Nyilvánvaló, hogy határainkon ál nemcsak tisztességes szándékú turisták érkeznek hozzánk, s az idegenforgalom erősítheti a tőkés világ politikai hatását is. Mi vállaljuk az ideológiai harcot, szembe kell szállnunk mindenféle ideológiai diverzióval. Ehhez viszont széles körű ismeretekre, ideológiai felkészültségre van szükség. Propagandamunkánk szilárd alapja politikánk elvisé- ge, egyértelműsége. Van mit képviselnünk a turisták előtt. Vendégeink tapasztalhatják, hogy politikánk — amelyre a stabilitás és az új iránti érzékenység a jellemző — tö- megtámogatá&t élvez, s hogy szocialista építőmunkánk eredményes. Felbecsülhetetlen propagandaérték továbbá társadalmunk emberiessége, tisztessége. A nemzetközi feltételek, a magyar külpolitikái aktivitás is kedveznek az idegenforgalomnak. Pálos Tamás többek között szólt a burzsoá rendszerek fellazítás! taktikájáról, valamint arról a felelősségről, mely az idegenforgalomban dolgozó párttagokra és pár- tonkívüliekre hárul. Végül .az frászban föltett kérdéseikre válaszolt. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára értékelte az érdekes, újszerű előadás gondolatmenetét, s felhívta a résztvevők figyelmét azoikra a konkrét gyakorlati tennivalókra, melyek az 1979-es balatoni idényben várnak a pártaktívákra. Sz. A. Házhoz megy a gyógyszerész Űj rendszerű gyógyszertár nyílt meg Poltava egyik nagy lakótelepén. .A gyógyszerészek telefonon veszik fel a különböző rendeléseket a körzet orvosaitól, akik otthonaikban keresik fel a betegeket. A magányos, egyedülálló betegek, valamint a rokkantak részére a patika dolgozói házhoz szállítják a szükséges gyógyszereket. A patikusok tanácsadással is foglalkoznak: a különféle készítmények tárolásához, a gyógyfüvekből előállítható főzetek, párlatok és kivonatok készítéséhez nyújtanak hasznos útmutatást. az irodalmi színpad képviseli, I Babócsa színeiben a szövetkezeti vegyes kórus lép föl, míg Szülőkről a német nemzetiségi együttest, Lakócsáról a Práva délszláv együttest, Vízvárról Kövesi Gyula furulyáét, I>tvánd:ból pedig a leánykórust várják. A műsor után is együtt maradhatnak a szereplők és a fiatalok; diszkóprogram lesz. Bőghet Iskander Egy marék világ című — Kaposváron már nagy sikert aratott — fotókiállításról szóló meghívót kaptunk Szabó Gábortól, az örvendetesen megújhodott marcali városi—járási kulturális központ igazgatójától. A fotókiállítás szombaton 15 órakor nyílik. Egyébként egy tervezett sorozat első rendezvé- nve, mely a Szociofotó vonCSUPOR TIBOR Réksa!áfa zsíros kenyérrel A magyar nép gondolkodásában a búza az öröm, a tisztaság, a jólét forrása, szólásaink, közmondásaink sora a tanú rá. A jóltáplált-túltáplált ember a legfőbb táplálkozási ideál. A kövér, párnás húsú, gömbölyded asszonyság, »akin van mit fogni«, az eszményi szexuális partner, a dundi. pirospozsgás csecsemő az egészség, a jólét megfelelője évezredekig a falusi társada- mákban. A közhiedelem azt tartotta, hogy a kövér emberek nyugodtak, derűsek, idegeik zsírpárnába vannak ágyazva. A reneszánsz angol udvarban is ezt vallhatták, hiszen Shakespeare drámájában Julius Caesar is ilyen szellemben ad tanácsot Antoniusnak; »Tedd, hogy kövér nép foglaljon körül És síkfejű, s kik éjjel alszanak, E Cassius ott sovány, éhes színű, Sokat tűnődik, s ily ember veszélyes.« (Vörösmarty M. fordítása) A nagy éhínségek csak a XVIII. század közepétől, az ipari forradalmak kezdetétől kezdenek eltűnni Európából, noha — inkább egy-egy tájat, országrészt sújtva — a fenyegető rém még vissza-vissza- tér. S ha öreg kontinensünkről a múlt század végén végképp ki is takarodott, tartósan befészkelte magát a világ más tájain. Magyarország némely adatok tükrében valóságos szigetnek látszik a középkornak »éhség verte, járvány dúlta európai földjén. »Csak« három nagy országos éhínségei jegyeztek föl: az 1243-as, az 138G-OS és az 1594-es esztendőkben, akkor is főként háborúk, tatár- és törökdúlások. illetve a 15 éves háború pusztító eseményei következtében maradt ki a termés. (Országrészekre kiterjedő éhezés természetesen jóval több volt. (A Magyarországon utazók elragadtatott hangon számolnak be a Duna—Tisza menti vidékek természeti gazdagságáról, vadakban, halakban, fűben- fában, vízbeh való bővelkedé- séről. Tudjuk, hogy már a középkortól szép számú szarvasmarhacsordákat hajtottak rendszeresen Magyarországról a nyugat-európai városok piacaira. Magyarországon századokon keresztül együtt élt a földművelés, az ősi, ridegpász- torkodás és — kiegészítőként — ott volt az igazi vad természet — háborítatlanul. a maga gazdag. táplálkozásra alkaünas élővilágával. Magyarország népessége a XVIII. század végéig nem olyan sűrű, hogy nyomása e három forrás harmóniáját veszélyeztette volna. Az ország még a XVIII—XIX. század elején is a viszonylag ritkábban lakott európai országok közé tartozik. Egy, 1323-ban Szentpétervárott megjelent katonai szakmunka a négyzetkilométerenként 17—25 lakosú országok közé sorolja, szemben a fejlettebb nyugateurópai országok egységnyi területén élő 35 vagy ennél is több lakosával. Falun, tanyákon, pusztán, majorokban az élelmiszerforrások közvetlen közelében élt az ország lakossága. Csak egy elenyészően vékony réteg volt városlakó, nem úgy, mint a népesebb Németföldfen, Franciaországban, Angliában. Európa táplálékának zömét a XVIII. század közepéig elsősorban a búza, rozs, árpa, zab adta. A burgonya csak ezután terjedt el, és vált alapvető népélelmezési cikké. A magyar viszonyok eltértek a nyugat- és közép-európaitól, s ez a táplálkozásban is kifejeződött. Tóth Tibor számításai szerint az 1700-as évek végén egy családra legföljebb- ír pozsonyi mérő gabona juthatott, ami fejenként 85—90 liter S mindez megfelelt1 napi 1000—1200 kalóriának. E mennyiségnek azonban több mint a kétszerese kellett. (Folytatjuk) Mikus Sándor kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész kiállítását. A siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban szombaton este 19 órakor a BM Duna Művészegyüttes lép föl. Mit kínál a megyeszékhely, Kaposvár a hét végére? Ma 18 órakor a Kilián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központ fiatal utazók klubjában Suomiban jártam címmel hallgatnak élménybeszámolót a tágok. Ugyancsak 18 órakor kezdődik az intézményben a Szülőknek mate-« matikából című hasznos sorozat hatodik előadása. Szombaton reggel 9 órakor rendezik meg az úttörő kulturális szemle megyei bábbemutatóját. Itt említjük meg. hogy hétfőn nyit az ifjúsági park is: az Universál együttes muzsikál. A kaposvári Csiky Gergely Színház szombaton este, illetve vasárnap délután és este Bulgakov Bíborsziget című zenés szatíráját játssza Kiss Istvánnal a főszerepben. A Vörös Csillag Filmszínház ajánlata: a korai előadásokon A friss széna hódító illata című színes, szinkronizált NDK-vígjáték. az esti programban A trombitás című új magyar film, amelyben Kottái Róbert, Bencze Ferenc és Fábián Ferenc is látható. A Szábad Ifjúság Filmszínházban a korai előadáson a Hintónjáró szerelem című nagy sikerű alkotást újították föl, Szirtes Adámmal a főszerepben. Az esti két előadáson a Méreggel című színes, szinkronizált NSZK krimi szerepel. A Tisztes honpolgárok című olasz maffiafilmet vetítik a Latinca moziban, míg a Rákóczi mozi vasárnapi filmje a Veszélyes zónában. Képünkkel a balatonszeme- si postamúzeumra hívjuk föl a hétvégi kirándulók figyel-! mét. Somogyi Néplap