Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

A gyermekek biztonságáért Efóadás a „politikai idénynyitásról” A nemzetközi gyermekév alkalmából a Budapesti Közleke­dési Vállalat a Város tizenhét pontján mutatja be május 3-tól 31-ig balesetvédelmi vándorkiállítását, »A gyermekek biztonságáért« címmel. Megy a kiállítás vándorútra Van-e fonyódi iskola? Művészeti életünkben az is­kola — hasonlóan az oktatási intézményeikhez — vezető sze­mélyiségből (ezáltal stílusból, szemléletből) és a köré cso- portosulókból, tanítványok­ból és azonos felfogást követő ■kortá,fsaikból áll. Nemcsak a képzésben lehet meghatározó szerepe »az iskolának« (a Képzőművészeti Főiskolán ta­nult festők közül például so­kan tartoznak a Bernáth-is- kolához), hanem az érett mű­vészek is erőteljesen hathat­nak egymásra. (A balettből vegyünk példát erre; nyilván létezik hazánkban egy Eck- iskola; a pantomim művészek Marcel Marceau-ra hivatkoz­hatnak.) Talán épp a képző- és iparművészet az a terület, ahol »az iskolával« párhuza­mosan a tőle való menekülés a jellemzőbb. Az akadémiz- mus elvesztette minden pozí­cióját, helyébe a személyiség került: de olyan erővel, hogy csapodár módra az is végig­járhatja útját, aki valójában nem képes egyénit nyújtani, de még csak kielégítő teljesít­ményt sem. Van-e fonyódi Iskola? Nem hiszem. A hét festő — Bráda Tibor, Kovács Péter, Leitner Sándor; M. Novák András, Szabados János, 'Szentgyörgyi József és Topor András — csak nagyjából tartozik , egy nemzedékbe. Ma már olyan mértókban fölgyorsult — a korábbi nemzedék fogalomtól különböző — az »évjáratok« váltakozása, hogy pár év is számít. A hét festő hétszínű és útkereső, teljes képessége még nem bontakozott ki. Fon­tos állomások előtt állnak egyénileg, s vajon, hogy most szoros kapcsolatot teremtettek egymással, előbbre jutnak-e saját problémáikkal? A fo­nyódi iskola címet nem ők ta­lálták ki. Ügy akasztották rá­juk — megelőlegezve azt, amire kíváncsian várakozunk: sikerül-e az összetartozást művészi eredményekkel bizo­nyítani. A természetelvűséget, | mint közös vonásukat, ilyen j mértékben hangsúlyozni, ahogy a festők mögött álló teoretikus teszi, túlzottnak ta­lálom. Talán épp tévutat je­lent a plein air; Leitner szemlátomást küszködik vele. (A tavaszi tárlat anyaga ezt mutatja.) A közös szereplésen — melyre először Marcaliban került sor a múzeum képtá­rában — nem is próbálkozik mással, csak a látvány »egyé­ni« megragadásával. Talán ami változást hozott Leitner festészetében az az, hogy mo­dulált színei kezdenek kifeje­zőbbek lenni. Szabados so­sem volt a látvány festője, mint Leitner, nála a táj so­sem közvetlen élményt suga­ry, hanem összetettebben fe­jezi ki élményét, mondaniva­lóját. Beleviszi képeibe a táj múltját, hagyományait, törté­netét, sajátos atmoszféráját. Bráda Tibor egyenesen a múltat idézi, újra álmodja Csontváryt, Cipollát. Nem romantikus Vonása ez művé­szetéinek, inkább szemléleté­vel azonosítható ez a megje­lenítés — a groteszkhez van érzék«. . ■ i- j A turizmus erősem fölLendí- tette a nagyvárosi barangolá­sokat, és több időt töltünk a természetben. Ki nem ' emlék­szik olyan esetekre, amikor a látvány parányi részecskéit próbáltuk elcsenni a termé­szettőd? így őrzök én az. északi-tengeri partról.egy kö­vet. Kagylót és csigát délről. Topor András pedig nem csi­nál egyebet, mint — önmagá­nak vagy nekem szánva, tel­jesen mindegy — a látvány egy részletét vonalakkal kö­rülhatárolja. Olyan így egy- egy képe, mintha erős leía- gyasztás után spárgával kö­rülcsomagolná a táj egy rész­letét. Tessék — haza lehet vinni... Talán komolyan kel­lene vennünk mégis. Hiszen figyelmeztetésnek is szánhat­ja, hogy inkább vigyázzunk rá. Tetszett Szentgyörgyi Jó­zsef Ikonfestő című képe, nyugalom' árad belőle, á szí­nek, a formák összefogottak. Kovács Péter grafikái rajzilag kiműveltek és véleményt is tükrözők. (Dózsa trónra ülte­tése.) M. Novák. András első­sorban a nagyvárosi élettel foglalkozik. Amennyire különböznek te­matikailag, annyira más-más faj súlyú művészetük eddigi eredménye. És mégis azt mondom: ha nem lesz kötele­ző magatartás, stílus számuk­ra a fonyódi iskolához tartoz­ni, de közös szerepléseikkel egymás útját egyengetik, ér­demes egyfelé húzniuk, hogy előbbre jusson mindegyikük szekere. A vándorkiállítás Kadarkú- ton, Segesáan, Somogyszobon, Csurgón, Barcson, Hoenok- szentgyörgyön, Vízváron lesz még látható ebben az évben. Pártaktívaülés Siófokon Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága aktívaülést tartott tegnap délelőtt Siófokon, a városi tanács- nagytermében. Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság titkárának meg­nyitó szavai után Pálos Ta­más, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezétő- helyettese tartott előadást az idegenforgalommal összefüg­gő ideológiai és politikai kér­désekből. Az úgynevezett politikai igénynyitással kapcsolatban négy fontos feladatról beszélt. A szemléletformálásról, a po­litikai, az ideológiai felkészü­lésről, valamint az idegenfor­galommal összefüggő konkrét politikai propagandamunká­ról. A szemléletformálással kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az idegenforgalom politikai értelemben vett meg­ítélése nem mindig egyöntetű. Mindenekelőtt belpolitikai je­lentőségét kell tisztázni. Két­ségtelen. hatással van a hazai életmódra, közgondolkodásra, bizonyos mértékig befolyásol­ja a politikai légkört, a la­kosság közérdekét. Megálla­pítható, hogy nemcsak gazda­ságpolitikai, hanem társada­lompolitikai értelemben is alapvetően előnyös számunk­ra az idegenforgalom, össze­függ továbbá nemzetközi kap­csolatainkkal, s szerepe van az internacionalista kapcsola­tok kiépítésében is. Az idegenforgalom ezenkí­vül felülmúlhatatlan propa­gandalehetőség. Országunk 14 propagandacsatornán érint­kezik a világgal (lapok, folyó­iratok, rádió, . televízió, könyv­kiadás st.b.), s e 14 csatorná­nak egyike az idegenforga­lom. Érthető módon összhang­ban kell lennie a többivel. Az idegenforgalom előnye, hogy a tömegekre hat, és alapja a személyes élmény. Megállapítható tehát — mérlegelve a mindenki által Ismert kedvezőtlen hatásokat is —, hogy előnyös számunk­ra az idegenforgalom. Vajon megfelelően élünk-e vele? Az eddigi eredmények vitathatat­lanak, de e munkában két­ségtelen több tudatosságra lenne szükség. (A turistáink­HÉTVÉGI TÁJOLÓ Művészeti szemle Barcson Gazdag hétvégi programmal várja látogatóit a barcsi mű­velődési központ. Szombaton 14 és 16 óra 30 perces kezdet­tel rendezik meg a Könyvről könyvre című műsort és ve­télkedőt. Ezen a budapesti Gyermekszínház művészei lépnek föl. Dékány Sándor rendezésében részleteket mu­tatnak be Jókai Mór A kő­szívű ember fiai című regé­nyéből, Móricz Zsigmond Lé~v jó mindhalálig című művéből, s színre kerül majd etgy Móra- és egy József At~ tila-novella is. A közreműkö- ködők között találjuk Barlai Valit, Erdélyi Ilát és Révész Istvánt. Vasárnap délután 15 órakor a városi, város környéki mű­vészeti szemlét tartják a mű­velődési központban. Barcsról az ifjúsági fúvószenekar, a fúvósszextett, az ifjúsági di­xieland együttes, a Boróka Táncegyüttes és a Gábor An­dor Színpad szerepel, Csoko-, nyavisontát a citerazenekar és i zásában címet viseli. Később Kanyó Ferenc, Hemző Károly és Fehér Tamás is kiállít majd. Itt említjük meg, hogy a marcali helyőrségi műve­lődési otthon Mi leszek, ha nagy leszek? címmel gyer- mékrajz-pályázatot hirdetett a nemzetközi gyermekév al­kalmából. A csurgói programból ezút­tal a szombaton 17 óra 30 perckor kezdődő Gúnya-estet emeljük ki; a népszerű paro- distákon kívül fellép majd Máthé Péter és a Nevada együttes. Vasárnap a Nagy- váthy János Kollégium Szi­várvány pinceklubja ad ott­hont az Ahány ház, annyi szo­kás címmel megrendezendő megyei klubtalálkozónak, ahol a fiatalok ötletbörzén adiáik-veszi.k a tippeket. Ez 10 órakor kezdődik. Nagyatádon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban ma 17 órakor Pogány ö. Gábor mű­vészettörténész, a Nemzeti Galéria igazgatója nyitja meg Horányi Barna nak szóló lapok terjesztésé! például még mindig- ném si­került megoldani.) Tudatosab­ban kell törekedni arra, hogy a hazánkba érkezők ismerje« meg országunkat, eredménye­inket, hogy reális képet kap­janak a szocializmus építésé­ről, a dolgozók életmódjáról életszínvonaláról. Nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy nem­csak nekünk, hanem a tőkéi világnak is jó propaganda az idegenforgalom, sőt a külső és belső ellenség kapcsolatának egyik csatornája is. Nyilván­való, hogy határainkon ál nemcsak tisztességes szándé­kú turisták érkeznek hozzánk, s az idegenforgalom erősíthe­ti a tőkés világ politikai ha­tását is. Mi vállaljuk az ideológiai harcot, szembe kell szállnunk mindenféle ideoló­giai diverzióval. Ehhez viszont széles körű ismeretekre, ideológiai felkészültségre van szükség. Propagandamunkánk szi­lárd alapja politikánk elvisé- ge, egyértelműsége. Van mit képviselnünk a turisták előtt. Vendégeink tapasztalhatják, hogy politikánk — amelyre a stabilitás és az új iránti ér­zékenység a jellemző — tö- megtámogatá&t élvez, s hogy szocialista építőmunkánk eredményes. Felbecsülhetet­len propagandaérték továbbá társadalmunk emberiessége, tisztessége. A nemzetközi fel­tételek, a magyar külpolitikái aktivitás is kedveznek az ide­genforgalomnak. Pálos Tamás többek között szólt a burzsoá rendszerek fellazítás! taktikájáról, vala­mint arról a felelősségről, mely az idegenforgalomban dolgozó párttagokra és pár- tonkívüliekre hárul. Végül .az frászban föltett kérdéseikre vá­laszolt. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára értékel­te az érdekes, újszerű előadás gondolatmenetét, s felhívta a résztvevők figyelmét azoikra a konkrét gyakorlati tenniva­lókra, melyek az 1979-es ba­latoni idényben várnak a pártaktívákra. Sz. A. Házhoz megy a gyógyszerész Űj rendszerű gyógyszertár nyílt meg Poltava egyik nagy lakótelepén. .A gyógyszerészek telefonon veszik fel a külön­böző rendeléseket a körzet or­vosaitól, akik otthonaikban keresik fel a betegeket. A ma­gányos, egyedülálló betegek, valamint a rokkantak részére a patika dolgozói házhoz szál­lítják a szükséges gyógyszere­ket. A patikusok tanácsadás­sal is foglalkoznak: a külön­féle készítmények tárolásához, a gyógyfüvekből előállítható főzetek, párlatok és kivonatok készítéséhez nyújtanak hasz­nos útmutatást. az irodalmi színpad képviseli, I Babócsa színeiben a szövetke­zeti vegyes kórus lép föl, míg Szülőkről a német nemzetisé­gi együttest, Lakócsáról a Práva délszláv együttest, Víz­várról Kövesi Gyula furu­lyáét, I>tvánd:ból pedig a leánykórust várják. A műsor után is együtt maradhatnak a szereplők és a fiatalok; disz­kóprogram lesz. Bőghet Iskander Egy ma­rék világ című — Kaposváron már nagy sikert aratott — fo­tókiállításról szóló meghívót kaptunk Szabó Gábortól, az örvendetesen megújhodott marcali városi—járási kultu­rális központ igazgatójától. A fotókiállítás szombaton 15 óra­kor nyílik. Egyébként egy ter­vezett sorozat első rendezvé- nve, mely a Szociofotó von­CSUPOR TIBOR Réksa!áfa zsíros kenyérrel A magyar nép gondolkodásá­ban a búza az öröm, a tiszta­ság, a jólét forrása, szólá­saink, közmondásaink sora a tanú rá. A jóltáplált-túltáplált em­ber a legfőbb táplálkozási ideál. A kövér, párnás húsú, gömbölyded asszonyság, »akin van mit fogni«, az eszményi szexuális partner, a dundi. pirospozsgás csecsemő az egészség, a jólét megfelelője évezredekig a falusi társada- mákban. A közhiedelem azt tartot­ta, hogy a kövér emberek nyugodtak, derűsek, idegeik zsírpárnába vannak ágyazva. A reneszánsz angol udvarban is ezt vallhatták, hiszen Sha­kespeare drámájában Julius Caesar is ilyen szellemben ad tanácsot Antoniusnak; »Tedd, hogy kövér nép foglaljon körül És síkfejű, s kik éjjel alszanak, E Cassius ott sovány, éhes színű, Sokat tűnődik, s ily ember veszélyes.« (Vörösmarty M. fordítása) A nagy éhínségek csak a XVIII. század közepétől, az ipari forradalmak kezdetétől kezdenek eltűnni Európából, noha — inkább egy-egy tájat, országrészt sújtva — a fenye­gető rém még vissza-vissza- tér. S ha öreg kontinensünk­ről a múlt század végén vég­képp ki is takarodott, tartósan befészkelte magát a világ más tájain. Magyarország némely ada­tok tükrében valóságos szi­getnek látszik a középkornak »éhség verte, járvány dúlta európai földjén. »Csak« há­rom nagy országos éhínségei jegyeztek föl: az 1243-as, az 138G-OS és az 1594-es eszten­dőkben, akkor is főként hábo­rúk, tatár- és törökdúlások. il­letve a 15 éves háború pusz­tító eseményei következtében maradt ki a termés. (Ország­részekre kiterjedő éhezés ter­mészetesen jóval több volt. (A Magyarországon utazók el­ragadtatott hangon számolnak be a Duna—Tisza menti vidé­kek természeti gazdagságáról, vadakban, halakban, fűben- fában, vízbeh való bővelkedé- séről. Tudjuk, hogy már a kö­zépkortól szép számú szarvas­marhacsordákat hajtottak rendszeresen Magyarország­ról a nyugat-európai városok piacaira. Magyarországon szá­zadokon keresztül együtt élt a földművelés, az ősi, ridegpász- torkodás és — kiegészítőként — ott volt az igazi vad ter­mészet — háborítatlanul. a maga gazdag. táplálkozásra alkaünas élővilágával. Magyarország népessége a XVIII. század végéig nem olyan sűrű, hogy nyomása e három forrás harmóniáját ve­szélyeztette volna. Az ország még a XVIII—XIX. század elején is a viszonylag ritkáb­ban lakott európai országok közé tartozik. Egy, 1323-ban Szentpétervárott megjelent katonai szakmunka a négy­zetkilométerenként 17—25 la­kosú országok közé sorolja, szemben a fejlettebb nyugat­európai országok egységnyi területén élő 35 vagy ennél is több lakosával. Falun, tanyá­kon, pusztán, majorokban az élelmiszerforrások közvetlen közelében élt az ország lakos­sága. Csak egy elenyészően vékony réteg volt városlakó, nem úgy, mint a népesebb Németföldfen, Franciaország­ban, Angliában. Európa táplálékának zömét a XVIII. század közepéig el­sősorban a búza, rozs, árpa, zab adta. A burgonya csak ez­után terjedt el, és vált alap­vető népélelmezési cikké. A magyar viszonyok eltértek a nyugat- és közép-európaitól, s ez a táplálkozásban is kife­jeződött. Tóth Tibor számítá­sai szerint az 1700-as évek vé­gén egy családra legföljebb- ír pozsonyi mérő gabona jutha­tott, ami fejenként 85—90 li­ter S mindez megfelelt1 napi 1000—1200 kalóriának. E mennyiségnek azonban több mint a kétszerese kellett. (Folytatjuk) Mikus Sándor kétszeres Kos­suth-díjas szobrászművész ki­állítását. A siófoki Dél-bala­toni Kulturális Központban szombaton este 19 órakor a BM Duna Művészegyüttes lép föl. Mit kínál a megyeszékhely, Kaposvár a hét végére? Ma 18 órakor a Kilián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központ fiatal utazók klub­jában Suomiban jártam cím­mel hallgatnak élménybeszá­molót a tágok. Ugyancsak 18 órakor kezdődik az intéz­ményben a Szülőknek mate-« matikából című hasznos soro­zat hatodik előadása. Szomba­ton reggel 9 órakor rendezik meg az úttörő kulturális szemle megyei bábbemutató­ját. Itt említjük meg. hogy hétfőn nyit az ifjúsági park is: az Universál együttes mu­zsikál. A kaposvári Csiky Gergely Színház szombaton este, illet­ve vasárnap délután és este Bulgakov Bíborsziget című zenés szatíráját játssza Kiss Istvánnal a főszerepben. A Vörös Csillag Filmszín­ház ajánlata: a korai előadá­sokon A friss széna hódító il­lata című színes, szinkroni­zált NDK-vígjáték. az esti programban A trombitás cí­mű új magyar film, amely­ben Kottái Róbert, Bencze Ferenc és Fábián Ferenc is látható. A Szábad Ifjúság Filmszín­házban a korai előadáson a Hintónjáró szerelem című nagy sikerű alkotást újították föl, Szirtes Adámmal a fősze­repben. Az esti két előadáson a Méreggel című színes, szinkronizált NSZK krimi sze­repel. A Tisztes honpolgárok című olasz maffiafilmet vetí­tik a Latinca moziban, míg a Rákóczi mozi vasárnapi film­je a Veszélyes zónában. Képünkkel a balatonszeme- si postamúzeumra hívjuk föl a hétvégi kirándulók figyel-! mét. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents