Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

A magyaroké az első vízilabda-világkupa A legutolsó akadályt is si­kerrel vette a magyar vízi­labda válogatott a Jugoszlá­viában rendezett világkupán. Az Egyesült Államok ellen 4:3-ra nyert, így mar lénye­gében nem volt jelentősége a vasárnapi záró találkozónak, melyet a jugoszlávokkal vívta a magyar együttes. Csapatunk ezt a mérkőzést ugyan tarta­lékos összeállításban 8:7-re elveszítette, de ez mit sem yon le a sikeres szereplésből. Amikor vasárnap, a késő éjszakai órákban a rijekai Hotel Kvarner nagytermében véget ért a FIN A Kupa ’79 nemzetközi vízilabda torna jó hangulatú záróestélye, a rész­vevők így búcsúztak egymás­tól: viszontlátásra jövőre, a moszkvai nyári olimpián. Alberto Amaya, a FINA vízilabda technikai bizottsá­gának kubai elnöke a követ­kezőket mondotta: — Az első világkupa ki­írásának gondolatát sikeres rajt követte — kiváló rende­zésben. Ügy védem, hogy a világ legjobb nyolc váloga­tottjának ez a seregszemléje is nagy mértékben hozzájárult a sportág fejlődéséhez, nép­szerűsítéséhez. Gratulálok a magyaroknak a győzelemhez! Ante Lambasa, az Európai Üszőliga (LEN) és a jugoszláv szervező bizottság elnöke elé­gedettségének adott hangot amikor azt hangsúlyozta, hogy mindenki mindennel elé­gedett volt. — A magyar csapat egyen­letes. jó játékával feltétlenül megérdemelte a győzelmet. ­Vuszek Antal, a MÜSZ ví­zilabda szakági titkára, a ma­gyar sportküldöttség vezetője így nyilatkozott: — Az utóbbi évek legki­egyensúlyozottabb világese­j menye volt a VK a sport­águnkban. Ezt húzza alá a több meglepő eredményen kí­vül az is, hogy az első és az uto’ső hely kivételével a ta­bella sorrendje csak az utol­J só fordulóban lett végleges. Ú"” érzem, hogy a csapat most már azt nyújtotta, ami­re képes és játéka reményt- I keltő a jövő szempontjából is. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról.) Barcs—Lábod 3:0 (3:0) Lábod, 300 néző. V.: Kutor. Barcs: Tóth—Iloltlosi, Erdelccr, Pintér, Kde (Cservölgyi) Fodor, Vinkler. Kömpf, Nagy, Studcr (Stázics), Gyulás. Edző: Karsai Tibor. Lábod: Pető—Fülöp, Ko­vács, Merczel (Liber), Bebics, Csabi, Horváth, Nemes, Gott- wald, Lehár, Zákányi. Edző: Ta­jos József. Az indiszponáltan kezdő ha­zaiak ellen húsz perc alatt el­döntötte a mérkőzést a barcsi csapat. Szünet utón feljött ugyan a Medosz, de tehetetlen támadó játéka miatt még szé­píteni sem tudott. Góllövők: Erdelecz 11-esből, Nagy, Gu­lyás. Jók: Erdelecz, Pintér. Fodor, Nagy, illetve Kovács. Barcs ifi—Lábod ifi 2:0 Tóth Sándor- > ... ------------------------------­A forduló válogatottja: Zsobrák (Nagyatád) — Nagy (Boglárlellei Sp.), Pusztai (Boglárlellei Sp.), Szanyi (Kiss J. SE), Dékány, Boglár­lellei Medosz). Pintér L. (Boglárlellei Med.), Fábián (Vasas), Borsfái (Latinca SE), Horváth (Siófok), Kovács Gy. (Tab), Ható (Marcali VSE). a bajnokság Állasa; 2* IS 3* 15 2* 15 Három telitalálat a totón A 18. játékhét telitalálatos szel­vénye: x, x, 2, 1, 2, X. 1, X, 1. 1, 1. x, x+1. Ezen a héten három fogadó ért el 13+1 találatot, nyereményük 575 742 forint. Hat fogadónak van 13 találata, nekik egyenként 240 503 forint Jut. A 12-esek 4454 forintot, a 11-esek 286 forintot, a 10-esek 57 forintot fizetnek. 1. Táncsics SE 7% 2t 2. Kiss J. SE 28 2f 3. BoglárleUe Sp. 2« 17 «. Latinra SE 5. Siófok 6. VB KM Vasas 7. Nagyatád 8. Barcs 9. Marcali VSE 10. Mernye 11. Kadarkút 12. Karád 13. Csurgó 14. Lábod 15. Boglárt. M. 16. Balatönföldv. 17. Tab 18. Lengyeltóti 2 88-24 47 4 72-C3 ét 5 84-fl « b 51-9 38 7 57-30 3C ír 54-n w 28 8 28 10 28 8 28 12 5 11 51-54 27 7 13 40-49 23 2 16 46-63 22 5 15 35-55 21 7 15 29-54 19 3 17 30-67 19 3 17 33-74 19 6 16 37-87 18 4 18 31-67 16 2 20 39-68 14 28 28 28 28 A Boglárlellei Sp.—Latinca SE mérkőzés két pontját 1:2- es eredménnyel a fegyelmi bi­zottság a Latinca SE-nek iga­zolta. A I két Marcali VSE csapatától büntető pont levonva. Most sem nyertek NB l-es asztatiteniszezöink Kaposváron szerepelt mind­két NB I-es asztalitenisz csa­patunk. Sajnos változatlanul sikertelenül. Meggyengült együtteseinkkel kapcsolatban egyre gyakrabban kell kije­lentenünk, hogy esélytelenül állnak asztalhoz. Ezúttal is így volt. Sem a férfiaktól, sem a nőktől nem vártunk győzel­met. legföljebb tisztes helyt­állást. A Rákóczi férficsapata a BVSC-től, a Vasas női együttese pedig a Tolnai VL- től szenvedett vereséget. BVSC—Rákóczi 16:9 Gy.: Börzsei, Harangi, Frank B., Nozicóka (4—4), illetve Szeri (3), Balázs Á., Háhn (2—2), Hajzer, Balázs M. (1—1). A fővárosi csapat tartalé­kosán érkezett, mivel Ger­gely és Takács II. a világibaj- nokságon szerepelt. Így né­hány mérkőzés ezúttal is csökkenthétté volna a kapos­váriak vereségének arányát. Tolnai VL—VBKM Vasas 20:5 Gy.: Bízó II. (5), Balogh, Kiss, Dudás (4—4), Mach (3), illetve Diószegi (4), Várad! A mérkőzés nagy meglepe­tése, hogy a kitűnő formában lévő Diószegi legyőzte az idei országos bajnokság női páro­sának egyik tagját, Baloghot. A kaposváriak ezúttal megint hadilábon álltak a szerencsé­vel, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a döntő pillanatokban nem tudtak kellően koncent­rálni. Hat olyan mérkőzés volt, ahol a hazaiak javára is fordulhatott volna a mórkő- I zés. CSUPOR TIBOR üáksaláta zsíros kenyérrel A kullancs egész életében e nagy, egyszeri és utolsó pil­lanatra vár. Táplálkozik, hogy gondoskodjék fajtájának fennmaradásáról. Táplálkozik, hogy belepusztuljon. A táp­lálkozással megszakad életé­nek fonala — és magasabb egységben tovább folytatódik. A kullancs egész életében halála percére vár. S néha megdöbbentő hosszan: 15—18 évig is. Ez az ellentmondás a kullancslét értelme. Évezredek óta élnek együtt halak és ágascsápú kicsi rá­kok. A nőstényrákok kora nyáron rakják petéiket a part menti vizekbe, s ezek együtt kelnek ki a halivadékokkal. A halaknak az iszap élővilága és a part menti növényzet szolgált táplálókul, de csak akkor, ha már megfelelő nagyságúra nőttek a poron­tyok; előtte a zsenge páncél- zatú, kis rákokat pusztítják. Függétlenül az időjárástól, a vízrétegek hőmérsékletének változásától, a rákszaporulat mindig összhangban van a ki­csi halak étvágyával. Egy rák 20 utóda közül legföljebb 19- et falnak föl a falánk halak, a huszadikat sohasem. Nem irtják ki a rákokat! A rák­anyák sem raknak a szüksé­gesnél több petét, csak pon­tosan annyit, amennyi e fur­csa egyensúly fenntartásához kelL A halak és rákok viszonyá­nak ellentmondását, e fonák szomszédságot csak két faj és a környezet kapcsolatának né­zőpontjából oldhatjuk föl; a táplálkozásnak ez a rendsze­re tudja biztosítani a halak, rákok fajának tartós fönn-- maradását. Tehát nem ellent­mondás. De ml oldja föl az ember táplálkozásának nagy ellent­mondásait? Egy emberöltőnyi idő alatt átlagosan 700 mázsa táplálé­kot fogyaszt az ember gabo­nafélék, zöldség-gyümölcs, tej, hús, zsiradék stb formá­jában. Élete, munkája nagy részét áldozza azért, hogy e mennyiséget megszerezze. Az ember dolgozik a napi bete­vőért és dolgozik, hogy alkal­manként aszparágusz levest, articsókát, ráksalátát. rózsa­szín szójacsírát ehessen. A föld nagy részén a népesség töredéke termel annyi élel­met, amennyiből nemcsak honfitársainak -asztalára jut dúsan, hanem a föld egyéb, szükséget látó népeinek is. A föld még nagyobb részén a felnőtt generáció színe-java robotol a földeken. Hiába, megsem elég ... Sok az éhes száj, sok a kenyérért síró hang. Ez ma kemény valóság. Ez ma az emberi táplálko­zás nagy ellentmondása. Táplálkozás. A kifogástalan erőnlét, a testi-lelki egészség, az emberi faj, a civilizáció fönnmaradása színvonalas táplálkozás nélkül nem- lehet­séges. Mégis ettől szenved, et­től beteg ma a földön minden harmadik-negyedik ember. Az éltető ételtől, ami az asz­talra kerül. Ma a fejlett ipari országok lakosságának 30—40 százalé­ka kisebb-nagyobb mérték­ben elhízott. Ma a földön egymilliárd ember rosszul táplált és legkevesebb 600 millió^ otthonában mindenna­pos vendég az éhség. A het­venes évek közepén az Afri­kát, Délkelet-Ázsiát sújtó nagy _ éh ínség idején 40 millió emberre vicsorgott szemtől szemben a halál, táplálékhi­ány miatt. Olyan nagy szám ez, hogy az ember belefásul, kihull belőle a megdöbbenés. »•Az emberiségnek máig siem sikerült olyan ésszerű rendszert kidolgoznia, amely- lyel összhangba lehetne hozni a nemzeti államok igényeit és ambícióit a mindannviónk ál­tal közösen lakott világ átfo­góbb szempontjaival« — álla­pítják meg az ENSZ stock­holmi világkonferenciáján. S ez, sajnos, igaz. Ilyen átfogóbb szempont híján egymás mellett léte' az esztelen pazarlás és a vé­szes hiány, a váratlan halált hordozó civilizációs nyava4 lyák és az ember emberségé­nek kiteljesítését lebéklyózó , rosszultápláltság. Tv-jegyzet Erőltetett menet Ha csak ezt a füzetnyi ver­set írta volna, akkor is az elsők közölt, lenne a helye Radnóti Miklósnak a magyar költészetben, Liolsó öt es tel hónapjának legmegrenditőbb »tanúja« ez a notesz — szer­bül arain —, ame.yben az említett költemények tálalha­tók. Erről azonosítottak, ami­kor Abda mellett exhumál­ták: vinarkahatjának zsebé­ben nyirkosán akkor találták meg a bori noteszt. Négyen álltak a gyalulatlan la/Ja fö­lött azon az augusztusi na­pon: Radnóti NHklosne, Ba­ráti Dezső. Tolnai Gábor, Or- tutay Gyula. És az Avala S élni, hatni kezdett: mára tu­datunkba épített .egy költőt, egy erőltetett menetben meg­tett halálutat, egy kai vár, a stációit a versekkel; megér r lelt bennünk egy kemény nem-et az embertelenségre. Végig kellett járni már ezt az utat egyszer, mementó- ként. A Magyar Televízió pé­csi körzeti stúdiójának stábja vállalkozott a gyötrelmesen fölemelő útra. Fölmutatni egy »embert az embertelenség­ben«, kirajzolni azt a térké­pet, amelyet bejárni kénysze- ritettek vele, megszólaltatni a tanúkat stb. Wiedermann Ká­roly rendező Füzes János szerkesztő riporterrel és Háda Sándor operatőrrel indult út­nak. .. Munkájuk eredményét láttuk vasárnap késő délután a televízióban. Emlékező szertartássá ce­lebrálták új dokumentumfilm­jüket, melyet sok szálból, több műfaj elegyítéséből al­kottak. Elkerülték a buktatót: szép képeket fogalmazva ope- ratőrileg, szépelgővé válhatott volna a munkájuk, s így tu- laidonképpen az eredeti nagy­szerű szándék ellen dolgozott volna. Láttam színesben saj­tóvetítésen és megnéztem fe­! kete-fehérben a képernyőn is. Milyen furcsa: ez a második szembesülés adott katartikus élményt! Mert csönd és egye­düllét szükséges a találkozás­hoz. Megszólal itt a hadtörté­nész — Gazsi József —, hát- borzongató tényként sorolva a számokat: háromezer munka­szolgálatosért ennyi és ennyi rézkoncentrálumot ígértek a németek. Megszólal a szerb pap, aki temette a holtakat. Beszél a volt munkaszolgá'.a- tos — az életben maradt ta­nú — Sugár Béla, a pannon­halmai téglagyár egykori munkavezetője, az abdai földműves stb. A kép azon­ban csak kiegészítőink, mert kontúrjait a helyszínek, s a helyszínekhez kötődő versek rajzolják markánsra. A Lager Heidenauhoz (Zagubica fölött a hegyekben) kapcsolódó Gyökér, A la recherche., Nyolcadik ecloga stb. Vagy a Borhoz, Cservenkához. Mo­hácshoz. Szentkirályszabad­jához kötődő Erőltetett menet, illetve Razglednicák. Micsoda vidékek ezek! Így, őszben és telelőn reménytelen szürke­séggel jegyesek. -Érződik, hogy a pécsi televíziós stáb még az évszakhoz is hű akart maradni. Dávid Kiss Ferenc, a költőt megidéző színész e tájrészletekben többnyire úgy adja elő a verseket, mintha vajúdva épp most és itt szü­letnének a Mlava patak part­ján, a letarolt erdő szélén, be­szédes kövek aljában. Innen szakadt föl a sóhaj: »Hol van az éj, az a kocsma, a harsak alatt az az asztal? / és akik élnek még, hol vannak a harcra tiportak? / hangjuk hallja szívem, kezem őrzi ke­zük szorítását, / Művük idéz­getem és torzóik aránya ki­bomlik, / s mérem / néma fo­goly /, jajjal teli Szerbia or­mán.« A pécsi körzeti stúdió ed­digi legnagyobb vállalkozását láttuk megvalósulni. Képün­kön: Dávid Kiss Ferenc. L. L. KÁPOLNATÁRLATOK Megnyitó Boglárlellén Három kiállítással örven­deztették meg a kápxúnatár- latok közönségét; a szabadté­ri szoborbemu tatón Nagy Sándor műveivel ismerkedhe­tünk, a Vörös Kápolnában Széky Piyoska Háry-variáci- ók című színes linósorozata, a Kék Kápolnában Gádor Mag­da kisplasztikái láthatók. Hangulatos — a szép tava­szi vasárnaphoz és a kápol­nákban, a parkban látható Ezek az ellentmondások az ember és társadalmi környe­zetének sajátosságaiban kere­sendők. II. Gyötrő éhség Az ember hosszú évezre­dekig szorosan a természetbe ékelődött; élete, táplálkozása, szaporodása a természeti erőktől függött. A halászó- vadászó-gyűjtögető vadem­ber jószerével csak a rugal­mas alkalmazkodás mértéké­ben különbözött az állatvilág­tól. Az állat élelemforrásai nem bővíthetők az állat szán­dékának megfelelően. De a hordákban, csoportokban kó­borló paleolitkori ember cse­lekedeteit már ez a szándék szervezte egységbe. Döntő változást hozott a tartós lete­lepülés: áttérés a földműve­lésre. Sokféle növény válhat alapjelemmé, tájtól, éghaj­lattól függően. Rizs, búza, kö­les, árpa. kukorica, jarngyö- kér, batáta, mnnióka külön- külön is jelentős tápláló1- szolgálnak a népeknek nap­jainkban. Táplálóak és vál­tozatos módon ekészithetőek; magvaik könnyen raktározha­tok, hozamuk nagy és a ter­mesztésükhöz szükséges mun­ka sem megoldhatatlanul ne­héz. Vannak időszakok —ve­tés és aratás után, amikor semmi munkát nem ad a föld: a gabonatermesztőknek jócskán marad szabad idejük, miközben élelmüket egész év­re biztosította. A raktárak, csűrök gabonahalmai bizton­ságosabbá tették az életet (folytatjuk) Nagy Sándor egyik szobra. művekhez igazodó — műsor­ban volt részünk délelőtt a boglárlellei domb szabadtéri színpadán. Béres Ferenc Liszt-díjas énekművész. Bé­res János furulyaművész és Szöllős Beatrix cimbalommű­vész Kodály Háry — szvitjé­nek a dalaival; Vujisics Ti­hamér szerzeményével és egy gazdag n épdal csokorral ör­vendeztette meg a hagyomá­nyos kiállítássorozat első be­mutatójának a részvevőit Tröszt Tibor, a megyei mű­velődésügyi osztály helyettes vezetője balatoni nyitánynak nevezte a boglárlellei kápol­nák újbóli kinyitását, és szólt arról a változatosnak ígérke­ző, gazdag pn-ogramsorozatról, amellyel a tóparti üdülők és természetesen az itt lakói; művelődéséről. szórakoztatá­sáról gondoskodik a megye Frank János művészettörté­nész mutatta be a kiállító művészeket és méltatta a lát­nivalót Széky Piroska színes, derűs Háry-sorozata, a kodályi mű hangulatát sugározza. Talán nem is nevezhetők ezek a grafikák illusztrációnak, hi­szen sok közük van a zené­hez. és ezen túl: a művész újraálmodta a napóleoni idők obsitosának vidám történe­teit. Gádor Magda kisplasztikái­nak közös vonása: a termé­szet, az ember és a gép mai kapcsolatának különös ábrá­zolásával hívják föl a figyel­met az örök értékre, önma­gáról és művészetéről így vall: »A jelen: törvény. Á jövő félelmet és reményt éb­reszt. És erőt ad az élethez, a munkához«. Kisplasztikái szuggesztívek, a néző — ha mág oly felületesen is próbál kapcsolatba kerülni velük — megérzi, hogy a kisméretű munkákban üzenet rejlik: a művész- féltő aggodalma és re­ménye. Smog című szobra nem igényel monumentalitást, erősen sokkolja így is az em­bert. A kék és a többi színes üvegkristály a még bántatlan természetet szimbolizálja — vizeink tisztaságát, kultúránk évezredes eredményeit, ta­pasztalatait —, ám veszélyt okád a gyárkémény, tömör füstje mindent elboríthat, jó­vátehetetlenül súlyos károkat okozhat az egész emberiség­nek. Az Evolúció piramis- szerkezete a tudományok és a művészet fejlődésével jól ér­zékelteti a különböző koro­kat; ám az sem véletlen, hogy piramis nincs befejezve, hiszen tovább építi a jövő: a »mindig tovább« lehet csak az evolúció csúcsa ... Nagy Sándor szobrai olyan különös természeti képződmé­nyeknek tűnnek, hogy látvá­nyuk elfelejteti, műalkotások: inkább hasonlítanak szélvájta, hideg-meleg morzsolta szikla- alakzatokhoz. de ügyesen el van rejtve ezekben a for­mákban is az ember. Az anyaság, a női szépség, em,bé­ri kapcsolatunk megannyi fo­nala. A kiállítást a Műcsarnok közreműködésével Sárosdy Judit művészettörténész ren­dezte. A szoborpark egész évben. Széky Piroska és Gá­dor Magda művei július 8-ig tekinthetők meg a bolgárlellei kápolnákban. H. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents