Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-05 / 103. szám
/ Miért vannak földrengések ? A közelmúltban a jugoszláviai föld rengéska tasztróía sokaikban fölvetette a kérdést: mi az oka ezeknek az elemi csapásoknak? Tehetünk-e valamit ellenük? Eljut-e valaha Is oda az emberiség, hogy megakadályozza a rengések kipattanását, illetőleg valamilyen módon »megszelídítse« a Föld gigantikus erőit? A kéregből származóak Bolygónk kérgét, amelyen élünk, szilárd kőzetek alkotják. A kéregből származó rengéseket tehát nyilvánvalóan az e kőzetrétegekben lezajló fizikai folyamatokkal magyarázhatjuk. Lényegében arról van szó, hogy a földfelszínt állandóan alakitó, a hegységeket felgyűrő erők hatására a kőzetekben mechanikai feszültségek képződnek,. akár csak egy meghajlított acéllemezben. Amikor azutáií ezek a feszültségek elérnek egy kritikus határértéket, a kőzeteket alkotó részecskék között hirtelen megszakad a fizikai kapcsolat. Szaknyelven ezt ügy fejezzük ki; a kőzetek valahol tönkremennek. A bennük lekötött rugalmas energia ekkor úgyszólván rob- baínásszerű hevességgel »zabádul föl. Itt is, ott is törések képződnek a kőzetrétegekben, éppúgy, mint ahogy a példában említett acéllap is megpattan, ha a rá ható mechanikai igénybevétel már túlságosan naggyá nő. A földrengés fészke az esetek többségében viszonylag sekély mélységben helyezkedik el. A jugoszláviai rengésé például 20 kilométerrel volt a felszín alatt. Ebből a fészekből, az úgynevezett. hipocentrumból minden irányba rugalmas hullámok indulnak el. Ezeknek egyik fajtája az, amely a felszínt megrázza. A mélységi fészek felszíni megfelelőjét epicentrumnak hívjuk. Ez rendszerint a legerőteljesebben megrázott terület középső részén található. ‘ És a földköpenyből A kéregből származó földrengések tehát így magyarázhatók. A tudomány azonban sokáig értetlenül állt szemben azzál a jelenséggel, hogy vannak olyan földrengések is; amelyek lényegesen nagyobb mélységből származnak: nem magából a kéregből, hanem a kéreg alatt elhelyezkedő úgynevezett földköpenyből. A köpenyben már olyan magas hőmérséklet uralkodik, hogy az anyag nem szilárd, hanem félig folyós halmazállapotú. A vulkánokból származó kőzetolvadék, a magma is végeredményben a földköpenyből jön, s képet ad nekünk arról, milyen fizikai állapotban van az ottani anyag. Nyilvánvaló azonban, hogy a féifolyós (és ráadásul még gázokkal is telített) köpenyanyagban nem halmozódnak föl mechanikai feszültségek. Hogyan származhatnak tehát mégis földrengések ilyen nagy mélységből? Vannak egyes területek, Lhol a rengések fészekmélysége meghaladja a 100 kilométert is, míg a földkérek még a legmagasabb hegységek alatt .sem vastagabb 70 kilométernél. Az emlékezetes romániai földrengések (1940 decembere, 1977 márciusa), például mind 110—150 kilométer mélységben levő fészekből pattantak ki.' Olaszországban pedig az Etnától a Strombo- lin keresztül a Vezúv felé haladva ,azt tapasztaljuk, hogy a földrengésfészek mind nagyobb és nagyobb mélységben helyezkednek el; Nápoly közelében már olyan rengések is előfordulnak, amelyek 300, sőt 400 kilométer mélységből származnak. Végül megemlíthetjük, hogy Indonéziában. Japánban, vagy Chilében olyan rengések is vannak, amelyek 600—700 kilométerrel a felszín alatt keletkeznek. Kőzetelemek mozgása A már világszerte elfogadott új geofizikai elmélet, az úgynevezett lemeztektonika pontos választ tud adni arra a kérdésre: hogyan is keletkeznek ezek a mélyrengések. Bebizonyosodott, hogy a földfelszín nagy kőzetelemei mind mozgásban vannak, egymáshoz képest. Ennek során egyes lemezek benyomulnak más lemezek alá. Rendszerint az történik, hogy egy tengeri vagy óceáni területet hordo-, zó lemez hajlik meg és nyomul be egy olyan lemez alá, amely. viszont kontinentális területet hordoz. Például Indonézia esetében az Indiaióceánt hordozó lemez hajlik meg a nagy Jávái-árok (az óceánban keskeny, hosszú mélyedés) mentén. Japán és Chile esetében a csendes- óceáni lemez viselkedik így Ami pedig a Tirrén-tengert illeti: a Földközi-tengert hordozó lemez nyomul be az Európa déli részét tartó, másik lemez alá. A behatoló tömbök viszonylag hidegek, s emiatt merev testként viselkednek, annak ellenére, hogy környezetükben, a földköpenyben Radnőti-kötetek az évfordulóra jobb megismerését szolgáló alapos monográfia. Ezt a hiányt pótolja Pomogáts Bélának Radnóti Miklósról írt tanulmánykötete, amely a Gondolat Kiadónál a Nagy magyar írók sorozatban jelent meg. magas hőmérséklet uralkodik. A tömbök nagyon sokáig megtartják ezt a sajátosságukat és csak akkor olvadnak meg. amikor már igen nagy, esetenként 700 kilométert is meghaladó mélységet értek el. Addig azonban, amíg ez a teljes megolvadásuk be nem következik, alkalmasak maradnak arra, hogy bennük mechanikai feszültségek halmozódjanak fel. A kéreg alatti tartományokból származó földrengések tehát ezekből, a földköpenybe behatoló kőzetlemezekből származnak. A határvonalon Románia esetében különleges helyzettel állunk szemben. Itt egy kontinentális eredetű kőzettömb helyezkedik el az európai lemez alatt. A kérdéses kőzettömb alakja olyan, mint egy Ráfordított piramisé. Alaplapja 80—100 kilométer mélységben, csúcsa pedig 150—200 kilométer mélységben helyezkedik el. Ez a tömb a romániai földrengések kialakulásának színtere. Ami Jugoszláviát illeti,' az ottani földrengések (a jelenlegi is, az 1963. évi Skopjéi is) azzal magyarázhatók, hogy Afrika, illetőleg az Afrikát hordozó kőzetlemez évi néhány centi-méteres sebességgel közeledik az európai lemezhez. Fentebb már utaltunk rá, hogy eközben a lemez egy része, amely a Földközi-tenger alatt helyezkedik el, a Tirrén-tenger térségében benyomul az európai lemez alá. Az ettől keletre levő területen — vagyis éppen a jugoszláviai—albániai tengerpart vonalában — riyomó- és nyíróerők lépnek föl, ott, ahol a dél felől érkező lemez összetalálkozik az európai kőzetlemezzel. A jugoszláviai — albániai tengerparti sáv képviseli e két hatalmas kőzetlemez közös határvonalát. Ez az oka annak,- hogy ebben az övezetben oly gyakoriak az erős, romboló hatású földrengések. Az előrejelzés feladatát még nem sikerült maradéktalanul megoldani. Ezért a védekezések egy másik módszerével kell élnünk: olyan építményeket kell létesítenünk, amelyek még a nagyon erős földlökéseket is átvészelik. Taskentet például, amelyet * annak idején teljesen lerombolt egy földrengés, már ilyen szempontok szerint építették újjá. A földrengéseket megakadályozni nem tudjuk. Vannak azonban tervek arra vonatkozóan, miként is lehetne a mélyben tárolt feszültségeket úgy feloldani, hogy egyetlen, ■nagy erejű, romboló hatású földlökés helyett sok kicsi, nem-pusztító erejű rengés lépjen föl. A kísérleti tapasztalaitok azonban ez idő szerint még nem elegendőek, és a dolog kétségkívül igen kockázatos. A legjobb tehát amit tehetünk; földrengésbiztos épületeket létesítünk mindenütt, ahol a veszély fennáll. Dr. Ilédervári Péter Uj művelődési otthon Dombóváron Cj művelődés? otthont adtak át Dombóváron: otthona lesz a Kapos tánc-, ének- és zenekari együttesnek, a képző- és díszítőművészeknek, a dunántúli amatőr-filmszemléknek, a város és környéke színházi és zenei életének. Képünkön: a könyvtár. (MTI-fotó—Gottvald Károly felv.—KS) Tanulják meg a népművelést a főiskolán I Kaposvárt aligha nevezhetjük diákvárosnak, hiszen az általánosan, mindenhol megtalálható iskolatípusokon kívül mindössze két főiskolája van. Ha be akarunk pillantani diákok életébe, munkájába, akkor erre időnként jó alkalmat adnak nyilvános rendezvényeik is. Most tartják a KISZ-küldött értekezleteket — nemrég zajlott le ez a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Gondoltam, ilyenkor mindarról hallhatok, arról, ami a főiskolások gond.- ja vagy büszkesége, szóba kerülnek a hibák, elhangzanak dicséretek... A küldöttek mintegy ötszáz hallgatói, képviseltek, s mivei az iskolai létszám 95 százaléka KISZ-tag, az értekezlet az egész intézményt érintette. A kissé hosszúra sikerült beszámoló a vita alapjául szolgált. Gárdos Béla KISZ-titkár a múlt évi munkáról adott számot. A hallgatók jegyzetelése azt mutatta, sokáig elnyúlik a program. Szóba került az intézmény gyönyörűen berendezett klubja, ahonnan csak az okos szervezés hiányzik. Egy időre ugyan megtalálták a vezetőt, ő azonban nem ér-1 tett a pénzügyi dolgokhoz. Alapos vizsgálódás nélkül nehéz ítélkezni, néhány tanulság azonban a hallottak alapján is levonható. Ha megbíztak valakit egv munkával, akkor nézzenek utána néha, hogy miként boldogul vele egyedül. Ám ez fordítva is igaz: kérni kell a hozzá értő emberek segítségét. Az egyik főiskolás, Dománszky Zoltán erről így beszélt: — Sokan tanulunk népművelést. És ha a saját kulturális gondunkat nem tudjuk megoldani, mi lesz, amikor egy művelődési házba kerülünk ... Ezzel ötletet is adott. Nem tudom, hogy észrevették-e Mondták, hogy függetlenített népművelő kellene. De vajon hol szerezhetnének jobban gyakorlati ismereteket a népművelőszakosok, ha nem a saját intézményükben? Ha nem egy ember csinálná, talán a végelszámolás is biztatóbb lenne. > A bírálat azonban nem ért véget. Noha Dománszky Zoltán visszafogottan, halkan beszélt, finom humora mosolyt fakasztott. A beszámolóban SZÓ volt arról, hogy egyes rendezvényeket nagyon kevesen látogatnak, a KlSZ-veze tők azt panaszolták. hogy időnként érdektelenségbe ütköznek. — A legtöbbször nem arró! van szó, hogy nem érdekel bennünket egy-egy rendezvény. Üjra megjelent a diákújságunk, ennek nagyon örülök. Ám ha egyszer ezen jó néhány ember dolgozott, akkor terjeszteni is kellene. Sem ím, béjöttünk nagy örömmel »Vajon találkozni fogunk-e az emberi helytállás ... ragyogó példáival műveikben, hogy tovább éljen, munkálkodjon a tett, hogy az embert hitében, bizalmában, egy új világ reménységében megerősítse? ... Olyan könnyen írunk hibákról, bajokról, torzult emberekről, s olyan ritkán azokról, akik mégiscsak elviselhető, a jóléti állam felé csúszó életet teremtenek nekünk* (Marosán György a művészet felelősségéről. Kritika 79/4.) E felelősség jegyében fogant Pünkösti Árpád könyve, mely úgy ábrázol egy adott kort, főiként a személyi kultusz éveit, hogy a kritikus időszakot — melyben elválaszthatatlanul egybeépülve valósult meg a nemzet életének legdöntőbb pozitív fordulata a már-már ármányos és sötét személyes érdekű leszámolással, törvénysértéssel, torzulással — teljességében mutatja föl. Emberi sorsot rajzol a szó soiohovi, tiszta értelmében Do-bó Vi.ncéné Kovács Veronika életútjának részletezően pontos írói rögzítésével. Ejgv falusi cselédlány karrierregénye ez, még egyértelműbben fogalmazva: egy önmegvalósítás nagyszerű ábrázolata a fejlődésregény és az életrajzírói műfaj szerencsés elegyítésével. Megvalósítás és szándék között néha nincs összhang, ez majdnem természetes ilyen összegző szándékú művek esetében. Jelentkezik ez a stílus folyamatosságának törésében. Az eszmélkedő agrárproielár asszony naiv-rusztikus, szép beszédét érzékenyen adja vissza. Pünkösti Árpád, de az átmenetet — ahogyan egyre több, tudatosan használt irodalmi vagy hivatali nyelvezet köréből származó kifejezéssel vegyül ez a beszéd — nem sikerült telitalálatosan érzékeltetnie., Stílustörésnek hat — mert az is — az életrajzba idegen testként beépített bűnügyi elemző riport, amely folyóirat- publikáció ideidézését jelenti: »élőbeszédbe« hóit anyagként kövesüL. Kovács Veronika kálváriás, életveszélytől és kockázatoktól sem mentes, szép és emberien teljes életútja mögé eleven háttér tartományként rajzolódik ki a történelem, minden ellentmondásával, amely az akkori falut — jelen esetben tanyaközpontot — jellemezte. Füíszövegstílusban: a felszabadulás előtti páriasors, a földosztás, a párt sejtjének létrejötte, tit'kárgyilkolás, majd ártatlanok büntetése is, a termelőszövetkezeti csopoi-t megalakítása,, nyomorító terhek — beszolgáltatás, transzferálás —, az ellenforradalom, illetve a fordulat stb. Egy nincstelen családból származó asszony az ösztönös igazságvágytól éljut a tudatosan vállait, programszerű szerepvállalásig. De kongresszusi küi- üóiiuKent is, képv .seróuient is marad a »nálunk von csaJéd« Kovács VeronikanaK — tisztaságiban, egyszerűségben. A csaíaidjabeli komíorúvaitoza- so-k-ban is az általánost mutatja föl Piinikösti, s van elég írói ereje egy-aét vonással életes portrét skicceim jobbára csak az országházi tévéadásokból ismert közéleti személy,Ságokról. S ha már az írói ábrázolóéról dicsérjük, itt keil elmondanunk, hogy megannyi hiteles epizód adja a doku- mentuimregény egészének történelmi, társadalmi hitelét. Noha a centrumban mindig Dobó Vincéné Kovács Veronika ál. az epizódok alakjaiban sikerült az új rétegződés legjellemzőbb típusait tökéletesen elénk állítania az írónak, akiinek közvetítői szerepköre alkotói minőségbe módosul, műve pedig a hetvenes évek irodalmának egyik nyeresége. A könyv a Magvető Kiadónál jelent meg. Donáth Péter szemét vonzó és mégsem hivalkodó borítójával. Leskó László az újságunkat, sem a rádiót nem használj a ki elégge a KISZ. A másik »eszközről« Babó" csai Gabriella beszélt: — Szemünkre vetitek, amiért nem jelentkezett senki a nyári mannára. Valóban kiváró alkalom, kár volt elszalasztani. A FIN előadássorozatait szintén kevesen látogatták, pedig voltak nagyon érdekes műsorok is. Tudom, hogy nem lehet személyenként mindenkivel , beszélni, kis pápírfecrriken nem is lehet felhívni valamire a figyelmet. A fontos dolgokról plakátokat kell készíteni, és gyakrabban kellene bemondani a rádiónkban is. Egy példa: saját néptánccsoportunk és énekkarunk bemutatójáról is csak véletlenül szereztem tudomást. Néhány hete színvonalas esemény helyszíne volt a Kaposvári Tanítóképző Főiskola: itt tartották a tudományos diákkörök országos találkozóját. Gördülékeny és ügyes volt a szervezés, s akik mindezt csinálták, a tavaszi szünetet áldozták rá. A végén azonban becsúszott egy kis hiba — jogosan elevenítette £öl ezt a küldöttértekezleten Baracskai lnne. — Nem vártunk jutalmat, hiszen magunktól is szívesen csináltuk. A fogadásra azonban kiválasztottaK néhány embert, és csak őket hívtátok meg. Ügy érzem, mindenki egyformán dolgozott, nem tudom, mi volt az alapja ennek a rangsorolásnak. A tiszta az lett volna, ha egyformán méltányoljátok valamennyi hallgatót. A jövőben fordítsatok rá gondot! A taníegyelem is szerepelt a beszámolóban. Erről frappáns véleménye volt: — Délelőtt tele vagyunk »lyukas , órákkal«, délutánra pedig előadásokat tesznek. Mi itt megtanuljuk, hogy milyen az ideális órarend, de ilyennel én még két év alatt nem találkoztam. Főiskolások. Déi^őtt előadásokat hallgatnak, gyakorlatra járnak. Leendő pedagógusok. akik később falun esetleg a közművelődés »pillérei« lesznek. Nem csoda, ha kérdéseik^ most e téma körül forogtak. A küldöttgyűlés tanulságos volt az iskolai KISZ-bizottságnak: megtudhatták, hogy mire kell nagyobb gondot fordítaniuk. Okulás azonban a résztvevőknek is, hiszen nélkülük mindez nem meg'y. I. É. t*. _ i s KÖNYVESPOLC Radnóti Miklós születésének közelgő 70. évfordulója alkalmából több művének megjelentetésével adóznak a költő emlékének a magyar könyv-1 kiadók. Esti mosolygás címmel a legkisebbeknek adta ki la- pozóját a Móra Kiadó. Ebben néhány hangulatos pillanatké-. pet ragadtak ki Radnóti gyengéd lírájából, Hincz Gyula! szuggesztív, a versek hangulatát megelevenítő rajzainak kíséretében. Ugyancsak a jubileum alkalmából adja ki a Móra A magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban Radnóti válogatott verseinek kötetét. »E versek a költészetnek azokhoz a ritka remekműveihez tartoznak, melyek a művészi tökéletességet az erkölcsi tökéletességgel párosítják ... Radnóti nemcsak izgalmas művet, tökéletesen nagy verseket hagyott ránk örökbe, hanem az emberi és a művészi helytállás zavarba ejtő, képtelen és mégis kötelező példáját — írta utolsó költeményéről egyik méltatója. Ezek az alkotások is megtalálhatók a PMdnóti Miklós művei című, a Szépirodalmi Kiadó Nagy klasszikusok sorozatában megjelent kötetben. A most közreadott könyv a Magyar remekírók sorozatban 1966-ban már megjelent mű javított — és néhány újabb költeménnyel kiegészített — változata, vagyis az eddigi legteljesebb Radnóti-kiadás. Sokáig hiányzott a költő életének és munkásságának
