Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

Az űrkutatás célja: a Föld Hova utazunk? Az emberiség a növekvő szükségleteit csak környezeté­nek egyre fokozottabb kihasz­nálásával tudja kielégíteni. Újabb területeken kezd me­zőgazdasági tevékenységet folytatni — erdőt irt, mocsa­rat csapol stb. —, vagy a ré­gieken nagyobb termésered­mények elérésére törekszik — műtrágyát használ, növényt nemesít, gépesít stb. Újabb bányákat nyit, vagy a megle­vők nehezebben hozzáférhető készleteit is kitermeli. A környezet kihasználásá­nak növelése kétféleképpen történhet. Vagy úgy, hogy az ember újabb területeket kezd hasznosítani, vagy úgy. hogy a már uralma alatt levő terü­letek kevésbé értékes, esetleg nehezebben hozzáférhető erő­forrásait is kiaknázza. Erőfor­ráson itt és a továbbiakban minden olyan természeti tár­gyat, folyamatot, jelenséget értünk, amely megfelelő át­alakítással emberi felhaszná­lásra alkalmassá tehető. Mind­kettőhöz azonban új ismeretek megszerzésére van szükség. Például mielőtt egy újabb te­rületet akarnak bevetni, meg kell tudni, nem veszélyezteti-e például árvíz, de azt is, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű napfény, víz stb. Vagy ami a bányászatot ille­ti, nyilvánvaló meg kell tud­ni, hogy van-e az adott terü­leten kitermelésre érdemes mennyiségű és minőségű ás­ványkincs. 'Elmondhatjuk te­hát: a környezet birtokbavé­telének, kihasználásának elő­feltétele a közelebbi, távolabbi környezet megismerése. Miért volt szükséges a cikk elején elhangzottakat egy kis­sé részletesebben taglalnunk? Gondoljunk csak a követke­zőkre: az ember a földön a világegyetemnek egy véges részén él. Az itt te * Iható és felhasználható erőforrások is végesek. Sőt ezeknek jó része az úgynevezett meg nem újuló erőforrások közé tartozik, pél­dául a szén, az olaj, az ércek stb., amelyek csak egyszer használhatók fel. Ide sorolha­tó a talaj termelőképessége is, mivel a mezőgazdaságban ezt az erőforrást az ember újítja meg (trágyázás). Az em­ber tehát a földön egyre ke­vesebb kihasználható erőfor­rást talál, ezért szükségsze­rűen elkezdett tájékozódni »szülőföldje« határain túl. A METRÓSAT műhold felvétele a földről. Az ilyen felvételek lehetővé teszik a föld meteorológiai jelenségei összefüggései­nek tanulmányozását. Elküldte első felderítőit az első mesterséges holdak képében a földet körülvevő űrbe, és elkezdte a világegye­tem e részének megismerését. Tekintettel arra, hogy a Sputnyik—1 fellövéséig . csak feltételezések voltak arról, hogy mi lehet a föld felszíne felett néhány száz kilométer magasságban, először is azt vizsgálták: tényleg üres-e a világűr. A továbbiakban már messzebb repültek a mester­séges égitestek, először a leg­közelebbi égitestet, a holdat, majd a Vénus és a Mars boly­gókat vizsgálták. E sorok írá­sával csaknem egyidóben pe­dig mér egyedülálló adatokat sikerült szerezni a Jupiter bolygóról. Uugyamákkor e mű­holdak segítségével nemcsak a világegyetemet, hanem a föl­det is elkezdték vizsgálni Igen lényeges új adatokat szolgáltatnak ezek a vizsgála­tok, többek között olyanokat is! melyek a népgazdaság szá­mára közvetlenül félhasznál­hatók. A mesterséges égitestek köz­ben egyre bonyolultabbá vál­tak, egyre többféle vizsgálatot, megfigyelést tudnak elvégezni. Egyes esetekben már annyira sokrétűek és bonyolultak a feladatok, hogy ezeket prog ramozott automaták vágj földről irányított eszközök se­gítségével már nem lehet ma­radéktalanul végrehajtani. Tízért az -ilyen feladatok meg oldása már nem nélkülöző, a »legtökéleltseob automata<- az ember jelenlétét a . kísér leteknél, megfigyeléseknél Tehát az űrrepülés, az embes megjelenése a földön kívüli térségekben szükségszerű, ét nem öncélú volt. A műholdak, űrhajók jóvol­tából hatalmas ismeretanyag halmozódott fel. Ezt az isme­retanyagot azután szinte meg­szerzése óta folyamatosan használja az ember az élei legkülönbözőbb területein. A sok közül csupán néhánya! lássunk most. Ezeket tekint­hetjük ugyanis végső soron az űrkutatás eredményeinek, vagy rövidebben ez az űrku­tatás haszna. Már . az űreszközök és az azokat célba juttató rakéták megalkotásánál sok olyan ter­vezési módszer, szerkezeti anyag, konstrukciós megoldás stb. születik, me/; a népgaz­daság más területein is kivá­lóan felhasználható. Ezek kö­zül kiemelhető a teflon széles I körű elterjedésének lehetővé I tétele. A rakéta- és műhold­technika igen aok teflont Igé­nyel, ezért szükség volt olyan olcsó nagyüzemi gyártási el­járásra, hogy kielégítsék az igényeket. A gyártási eljárás megszületett, és olyan jól si­került, hagy érdemes volt nagy tömegben előállítani ezt a kiváló tulajdonságokkal ren­delkező anyagot, és más terü­leteken is alkalmazni. Napjainkban az állandóan növekvő termeléssel együtt növekszik az áruk cseréje, a kereskedelemben is. Évente a különböző nyersanyagok, fél­kész és késztermékek tonnái­nak milliárdjai vándorolnak a föld különböző pontjai kö­zölt. Vándorr.’>ak ezenkívül az emberek is — gondolunk itt a turizmus robbanászerű növekedésére. E vándorlások, szállítások nagy részét föld­részek között bonyolítják le. Azért, hogy a kitermeléstől az értékesítésig minden a lehe­tő legnagyobb szervezettség­gel, a lehető legkisebb veszte­séggel járjon, igen-igen sok ' információt kell esetenként igen nagy távolságokra továb­bítani. 1 Nem jelent ugyan létfontos­ságú intformáciőtovábbítást — ámbár igen nagy tömege­ket érint — a különböző nagy sportesemények kontinensek közötti közvetítése űrtávköz­lési műholdakkal, mint pél­dául legutóbb az argentínai labdarúgó VB-n. Ma már az ilyen információtovábbítás is elképzelhetetlen űrtávközlési műholdak nélkül. Az időjárás pontos. meg­bízható előrejelzése a népgaz­daság egyre több területén vá­lik létszükségletté. Gondo­lunk itt elsősorban a vízgaz­dálkodásira. mezőgazdaságra, szállításra stb. A felsorolt néhány pél­dából is látható, hogy az űr­kutatásból származó ismerete­ket sokfelé használja az em­ber, de addig még nem ju­tott, hogy a világegyetem erő­forrásait közvetlenül Is bir­tokába vegye. Ez a lépés a következő évtizedben várható, amikor az ember olyan beren­dezést telepít a világűrbe, mely a Nap energiáját átala­kítja elektromos energiává, és a földre továbbítja. Baj AttHa a Magyar Tudományos Akadémia 1 Interkozmosz Tanácsának titkára CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel A hatvanas évék közepén a legtöbb nyugat- és közép-eu­rópai országban kétszer any- nyi tej terméket ettek lakoson­ként, mint nálunk. Az NDK és a csehszlovák lakosok 3—i kilogramm saj tot is bekebe­leztek, míg a magyarok csak 80—90 dekát. S közben köz­gazdászaink -eladatlan készle­tekről panaszkodtak. Mi volt ennek az oka? Egy sor kervezőtlen változás az ötvenes évek elején. Eb­ben az időszakban visszafejlő­dött a tömeges tejkereskede­lem hálózata. A felszabadulás előtt Budapesten 305 lakosra jutott egy tejbolt. 1957-ben 850-re. S ezek az üzletek ál­landóan zsúfoltak voltak. Szál­lítási hibák miatt gyakran késett' a tej. Ha időben befu­tott a' szállítmány, tömegje- lenetek adódtak, vagy jobb esetben hosszú sorbaállás kö­vetkezett. A háztartásokban, üzemi étkezdékben megfelelő hűtőalkalmatosságok híján tárolni sem lehetett na­gyobb mennyiséget. Hamar összement, élvezhetetlenné vált. Baj volt a frissességgel is. Már a húszas évektől karbo­náttal késleltették — hűtés helyett — a tej savanyodását A vegyszer gátolta a tejsav- képző baktériumok szaporodá­sát, de az egyéb, már fertőző kórokozókét nem. Egy kis ha­nyagság, és fertőző folyadék­ká válhatott az egészség itala. Később formalinoldattalf!) is kísérleteztek, de ezt hamar abba kellett hagyni. A boltok aesn árusítottak könnyen hoz­záférhető és tárolható kom- zervtejet és tejport sem: ilye­neket megfelelő minőségben csak mostanában kezdenek gyártani Magyarországon. Sokan — érthetően — le­szoktak a reggeli tejről. He­lyette munkába indulás előtt a gyorsan, könnyen elkészíthe­tő, erősen cukrozott teát it­ták. További családokban szoktak le az élettanilag hang­súlyozottan fontos reggelizés- ről. Ma különösen a korán kelő munkáscsaládoknál szo­kásos üres gyomorral kezdeni a műszakot. Ekkor merevedett meg • sertészsír használatának amúgy is túlzottan elterjedt szokása. Az ötvenes évek első felében a gyakori hiány miatt felszökött a zsír értéke az emberek szemében. így beszélt erről Moldova Györgynek egy idős őrségi parasztepnb®r: »Zsírt volt a legnehezebb szerezni, pedig messze eljár­tam érte. Bemegyek a szent­gotthárdi boltba, megállók há­tul, megvárom, amíg a segéd megszólít: — Mi kellene? — Zsír. — Várjon, gondolkodom. Hogy segítsek gondolkodni, fizettem neki két üveg bort. — Mennyi zsír kell? — Tíz liter. . — Én adok, de hogy viszi haza? Ha megtalálják magá­nál, börtönbe kerül. Eldugtam a kocsin, szeren­csére nem kutatták át«. Amelyik ételt ilyen kerülő­Úton lehet megszerezni, na­gyon becses lesz az. Ezért nem népszerű az étolaj. Az 50-es években kizárólag a hiányzó sertészsír pótanyagát látták benne, és semmire se tartot­ták. S amikor yolt már ele­gendő zsír, azonnal visszaesett az olaj fogyasztás. 1956 után egyenletesen emelkedett az élelmiszerek termelése, és a kívánt mér­tékben változtak az arányok is. 1960 és 64 között azonban átmeneti megtorpanás tapasz­talható. Ez szorosan összefügg a falu történelmi átszervezé­sével; ekkor alakultak meg a termelőszövetkezetek. A bizonytalanság, az évszá­zados reflex, félelmek tehát jószerével még másfél évtize­de is újabb megerősítést kap­tak. A századforduló holnapot rettegő nincstelenjeinek fé­lelme, a szükség élményének hatása — ha csökkenő erős­séggel is — a hetedik évtized közepéig tartott. Azóta eltelt fél emberöltő- nyi idő. Természetes, hogy ez a gondolkodásmód, az értékek, eszmények hatása a mába nyúlik. Ki nem ismeri a na­gyon is napi, kényszerű gör­csöt, mely a pukkadásig jól­lakott embert a tányérban ma­radt étel elfogyasztására ösz­tönzi? Ezért őriz a köztudat számos, szívós-makacs, kiirt­ható tlan közhely bölcsességet; »Csak az az enyém, amit meg­essek !«/" »Szegények vagyunk, de jól élünk«, »Amit meget­tem, abból baj nem lehet«, a büszke konzervativizmus pöf- feszkedéseit ­Magyarország felnőtt nem­zedékeinek ízlését jobbára még a gyermekkorban, a csa­ládi környezetben' kialakult értékek, szokások határozzák meg. E szokásokat alakulásuk, formálódásuk idején a »Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok« görcse jellemezte. Gazdasági fejlődésünk sajátos közép-kelet-európai útja kés­leltette » valóban egészséges táplálkozási szerkezet és sao­kásrendszer kialakulását. Az utóbbi két évtized ma­gyar társadalmának hatalmas átrétegződése sem jelenthetett gyors fordulatot Nagy töme­gek lettek szinte egyik napról a másikra parasztból munkás­sá és kisebb részben értelmi­ségivé. A jelenlegi-» szellemi foglalkozásúak közül minden negyediknek, a munkások kö­zül minden másodiknak az apja még falun élt, mezőgaz­dasági munkával kereste ke­nyerét A szakmunkások ötö­dé, a betanított munkásoknak csaknem a fele és a segéd­munkásoknak kicsi híján két­harmada falusi földművesként kezdett dolgozni. A falusi emberből lett gyá­ri dolgozó életkörülményei nem módosultak döntően. Ma a magyar munkások 40 száza­léka falun lakik, és a városiak nagy hányada is falusias, földszintes negyedekben, a peremkerü letekben él. Nem elhamarkodott azt mondani, hogy az új munkás- és értel­miségi rétegek kész szokásai, megállapodott ízlésvilága jó­részt őrzi még a paraszti táp­lálkozás tradícióit »Végül is mitől függ a ki­mozdulás?« — kérdezi Loson- czi Ágnes. Úgy véli, hogv a termelési és árukapcsolatok fejlettsége teremti meg a vál­tozás föltételeit S akkor az »egyenletes közellátás elfeled­teti és megszünteti az éhségtől való félelmet szükségtelenné teszi a mohóságot s legalább egy generáció életében meg­teremti a valóban színvonalas táplálkozást Ez az alapja, hogy új igény, íz szakértő módon épülhessen be a csa­lád táplálkozási igénytárába, és erre gyerekeiket is meg­tanítsák az összes tanításra képes és alkalmas társadalmi intézmény útján.« (VÉGE) Megkezdődött a szezon, és utazási lázban égünk. Azt, hogy az idén hol ijy áraljunk, a magyar tenger meHslt, va­lahol a Bükkben, avagy kül­földön, még a télen eldöntöt­tük, és most beutalóért, IBUSZ-szobáért, útlevélért szaladgálunk, aztán nekivá­gunk az országnak vagy a nagyvilágiak. Kinek-kinek ahogy a kedve 'tartja, vagy a pénztárcája engedi. — Nálunk a szezon már márciusban megkezdődött — mondja Oláh Imre őrnagy,, a Kaposvári Járási-Városi Rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályvezetője. A legnagyobb forgalom eddig márciusban volt, mivel nő­napkor sokan utaztak Jugosz­láviába, a Szovjetunióba és Lipcsébe. Egyébként havonta átlagosan 8—900 útlevélkére­lem érkezik hozzánk. A for­galomnövekedés egyik oka, hogy a Szovjetunióba utazók számára megszűnt a csopor­tos útlevél, ide is egyénit kell kérni. Az utazási irodák több embert visznek külföldre, mint tavaly, tehát több út­levélre van szükség. A járási-városi kapitánysá­gon a szocialista országokba utazók útlevélügyeit intézik. Hová akarnak utazni a leg­többen? — Az összes kérelemnek a fele Jugoszláviába szól. Az emberek többsége általában a határközeibe utazik, rokonok­hoz, barátokhoz. — Mennyi ideig kell vára­kozniuk a kérelmezőknek az útlevélre? — A várakozási Idő hivata­losan 14 nap, áronban 8—10 nap alatt elkészülnek az út­levelek, s ezeket minden eset­ben postán küldjük el a tu­lajdonosnak. Ennek az az elő­nye, hogy így nálunk kisebb lesz az ügyfélforgalom, és a vidékieknek sem kell kétszer beutazniuk a megyeszékhely­re útlevélügyben. Sajnos, az idén két esetben előfordult, hogy a kézbesítés során «el­kallódott« az útlevél. Szeren­csére az ilyesmi nagyon rit­kán fordul elő. A vidékiek vi­szont gyakran levélben kül­dik el az útlevélkérelmüket a személyi igazolványukkal együtt. Ez nagyon ■ helytelen gyakorlat, hiszen mi a sze­mélyi igazolványt postán nem küldünk vissza, hanem eljut­tatjuk a legközelebbi rendőr- kapitányságra, és ott veheti át a tulajdonos. Jobb lenne, ha az útlevelet kérő a kitöl­tött nyomtatvánnyal együtt bemenne a legközelebbi rend­őrkapitányságra, ahol ellen­őriznék, hogy az adatok egyeznek-e a személyi iga­zolvány adataival. Aláírják a lapot, és akkor már nekünk el sem kell küldeni az iga­zolványt, csak a kérelmet ‘ — Milyen esetben nem ad­nak a szocialista országokba útlevelet? — A büntetett előélet kizá­ró ok. Általában ilyen embe­rek nem is jönnek hozzánk kérelemmel. A közlekedési bűncselekményért elítéltek azonban — mivel a büntetés letöltése után mentesülnek mindenfajta hátránytól — kérhetnék szocialista ország­ba szóló útlevelet — Általában kik utaznak a legtöbbet? — A fiatalok, de nagyon sokan családostul kelnek útra A 14 éven aluli gyermekek­nek nem kell útlevél, az 5 fényképük az adatokkal együtt valamelyik szülő útlevelébe kerül, s már mehetnek. Van­nak azonban olyan gyerekek, sőt csecsemők is, akiknek sa­ját útlevelük van. Ha ugyanis a nagymama viszi őket kül­földre, akkor már külön út­levél kell. A legtöbb ilyen apróság az NDK-ba, illetve Csehszlovákiába utazik, roko­nokhoz. Az útlevelek öt évig .érvé­nyesek, és egyszer lbhet kér­ni a hosszabbítást, újabb öt évre. A járási kapitányságról a megyeire mentünk ahol a kék — azaz a nyugati orszá­gokba szóló — útleveleket ál­lítják ki. Kocsis József őr­nagytól, igazgatásrendészeti, osztályvezetőtől az iránt ér« deklődtünk, vajon az osztrák —magyar megállapodás — az, hogy a két ország körött megszűnt a vízumkényszer — milyen változást hozott — Ez és még néhány ked­vezmény azt eredményezte, hogy az idén májusig elértük a tavalyi forgalmunk 75 szá­zalékát. Természetesen aki most kapott úti*velet, nem bizonyos, hogy rögtön utazik is, lehet, hogy majd csak az ősszel. Az Ausztriából hoz­zánk érkezők száma azonban óriási mértékben megnőtt. A megyében az első négy hó­napban 48,1 százalékos volt a növekedés, az egész országban ennél jóval nagyobb. Tavaly az első negyedévben 81 ezer 321 turista érkezett Ausztriá­ból, az idén 140 ezer 74L — Milyen kedvezményeket kapnak a nyugati országokba készülők? ' — Lehetővé tesszük, hogy azokra a sportrendezvények­re, melyeknek magyar részt­vevője is van, minél többen juthassanak ki. Ezek 1—2 na­pos utak. Ilyen esetekben nem érvényes, hogy az illető utána három 'évig nem utaz­hat Ha például a kérelmező vegyes társasutazáson vesz részt, azaz olyan szervezett úton, ahol szocialista és tő­kés országokba is eljut, és három napnál tovább nem tartózkodik a kapitalista or­szágban akkor nem kell utá­na három évet várnia, hanem egy év múlva újra mehet Ez az eset áll fenn akkor is, ha a kérelmező nem szocialista országba utazik, szervezett társasúton, és öt napnál ró-, videbb ideig tartózkodik ott Ezek a rendelkezések a turizmust segítik: ha valaki valóban világot szerene látni, akkor megtehesse. Egyébként bizonyos valutagazdálkodási okok miatt szabályozták a jugoszláviai utazásokat Ezek szerint látogatói útlevélkilé­pőt évente egy alkalommal kiadnak, aztán, ha az illető abban az évben újra ilyet kér, már hoznia kell a hiva­talosan lefordított; hitelesí­tett meghívólevelet is. Tehát a nagy nyári nép- vándorlás megkezdődött. Hogy hányán utaznak majd? Ki tudja. Csupán egy adat. Ka­posváron csaknem 30 ezer em­bernek van szocialista or­szágba érvényes útlevele. Ha ehhez hozzáadjuk a kisgyer­mekek számát, akkor azt mondhatjuk, majdnem az egész város útra kelhet Dán Tibor I asztalos szakmunkást, I építőipari könnyíígépkezelőt, és legalább mérlegképes vizsgával rendelkező I belső ellenőrt fölvesz , a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet (41652) Az ügyintézés tíz napig tart

Next

/
Thumbnails
Contents