Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-23 / 118. szám
Közművelődés a főiskolákon ülést tartott a kapós- j' • vári müv eludes ág yi osztály közművelődési albizottsága. A 1 főiskolák képzésének tematikájáról és a hallgatók kulturális érdeklődéséről adott számot a tanítóképző és a mezőgazdasági főiskola. Az albizottság elé terjesztette beszámolóját a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ is.. Ez a tájékozta tó azért is időszerű volt, mert a városi tanács végrehajtó bizottsága a soron következő ülésén az ifjúság közművelődéséről tárgyal. Az albizottság feladata, hogy mélyreható elemzéssel segítse a végrehajtó bizottság döntését, értékelését. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán 1975-töl száz-so_'.- tíz hallgató kezdi meg tanulmányait évente a népművelési és könyvtári szakkollégiumokban, s átlagosan ötven-hatvan levelező hallgató vesz részt' e képzésben. A hároméves szak- kollégiumi stúdium alatt a hallgatók felkészülnek a részfoglalkozású művelődési otthon-vezető teendőle ellátására, illetve az iskolai és közművelődési könyvtárak működtetésére. Közülük többen főfoglalkozású népművelői állást is vállaltak — lemondva az oktató-nevelő munkáról. A közművelődési szakkollégiumban tanuló hallgatókegyharmada somogyi. A kulturális nevelő munka leghatékonyabb bázisai a főiskolai . művészeti csoportok. Kilencventagú a női kórus — nemrégiben szereztek íeszti- válkórus minősítést —, a ka- marakórusban húszán énekelnek, a mezőgazdasági főiskolával közösen műsődtetik a néptáncegyüttest, a tanítóképzősök közül negyvenen vesz- ,nek részt a csoport felkészülésében, a fárasztó próbák utáni sikeres szerepléseken. »" Az anyanyelvi kultúra fejlesztésének. — amire, egyéb- i ként nagy szükség van a taní- ■ tóképzökben — egyik nélkülözhetetlen módja a színjátszás, Sajnos a tanítóképzőben évek óta nem működik irodalmi színpad, színjátszó csoport — mert nem találtak megfelelő vezetőt... így az érdeklődő hallgatók a Fonó- munkás Kisszínpad és a Táncsics Diákszínpad tagjaiként tanulják meg azokat a hasznos ismereteket, amelyek birtokában az általános iskolákban — leendő munkahelyeiken — meghonosíthatják a gyermekszín játszást. Kevés helyi szereplést vállalnak a tanítóképzős hallgatókból álló öntevékeny művészeti csoportok: különösen áll ez a megállapítás a sikeresen működő női kórusra. (A somogyi képzőművészek tavaszi tárlatának megnyitóján lelkesen ünnepelte őket a közönség.) A versmondók, a kamarakórus szívesen szerepelnék a városi rendezvényeken, a táncosok inkább falusi közönség előtt mutatkoznak be. Négyszáz hallgató váltott béi-letet á Csiky Gergely Színház előadásaira, többször rendeztek beszélgetést a darabok bemutatása után. Előadóművészek, írók, költők, képzőművészeti kiállítások fogadására mind gyakrabban kerül sor. A mezőgazdasági főiskola közművelődési tevékenységét az 1976-ban alakult közművelődési bizottság Irányítja. Megalakulása óta igen jelentős munkát végzett. A közművelődési ismeretek fakultatív oktatása a speciális kollégium keretében az 1977/78-as tanévben kezdődött. Az elméleti előadások szorosan kapcsolódnak a gyakorlathoz. A hallgatók megismerkednek a jelentősebb művelődési intézmények tevékenységével is. Az agrárszakemberek részvétele az ismeretterjesztésben. — különösen megyénkben — nagyrészt meghatározza a TIT-cso- portok munkáját, tevékenységük eredményességét. TIT- eiőadói tanfolyam indult a, mezőgazdasági főiskolán, ebben a tanévben nyolcvan hallgató a tagja, száz előadást tartottak. Jelentős szerepet játszanak a mezogazdasagi főiskola hallgatóinak politikai es szakmai képzésében a szakkörök, önképzőkörök és tudományos diákkörök. Jól működik a főiskolai klub, ebben a tanévben százharmincnyolc hallgató a tagja. Programjaik számát csökkentettek, tartalmát azonban bővítették. Az Agragon-kiub nyílott a tanítóképzős hallgatók előtt is — jó példa ez arra, hogy a két főiskola közötti szoros kapcsolat kedvezően hat a fiatalok közös tevékenységére, szórakozására, művelődésére. A közművelődési albizottság foglalkozott a Kilián György Ifjúsági es Üttörő Művelődési Központ tevékenységévei is. 1978. július 1-től jelentős mértékben nőtt az inKzmény apparátusa. ezzel párhuzamosan emelkedett a követelmény is. A korábbihoz képest differenciáltabbá és tágabbá vált a fiatalokkal való foglalkozás, illetve a felnőtt korosztály bekapcsolódására is történtek kezdeményező lépések. (Az új matematikatanítás módszereivel ismerkedhettek meg az általános iskolás korú gyerekek szülei egy több hónapos előadássorozat keretében.) Széles körű együttműködés megvalósítását tűzték ki célul a művelődési házakkal, az oktatási és közművelődési intézményekkel. A közművelődési albizottság gondolatai nemcsak a beszámolóban olvasott tervek, elképzelések körül jártak, hanem szinte mindenkiben felvetődött: mikor készül el az új if júsági ház... Mert a gazdag tervek megvalósítása — azt hiszem — most inár jórészt ettől fi^gg. Horányi Barna a könyvhétre készülnek Sok nagy példányszámú könyv jelenik meg az idei, jubileumi könyvhéten. Kiadóink és a terjesztők már készülnek a könyv ünnepére, melyet ötven évvel ezelőtt rendeztek meg először. Az esemény Supka Géza újságíró, művészettörténész hevéhez fűződik, ő javasolta először — 1927-ben — a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének miskolci konferenciáján, hogy az évnek egy meghatározott napján tartsanak könyvnapot.. A napból tehát, hét lett később- Az természetes, hogy az országos vidéki megnyitót az idén Miskolcon rendezik, hiszen itt hangzott el az ötven. évvel ezelőtti javaslat. Az országos megnyitót egyébként Budapesten, a Vili. kerületi Blaha Lujza téren tartják. Az ünnepi könyvhét eseményei június elsejétől nyolcadikéig zajlanak. Tallóztunk a kiadói tervek között A gazdag kínálatból idézünk néhány könyveimet. A Móra Kiadó legizgalmasabb kötetei közül is az így élt... sorozatra hívjuk föl a figyelmet Levendel Júlia Karinthy Frigyesről írt a sorozat részére, míg Kiss Tamás a Móricz Zsigmonddal foglalkozó könyvek számát gyarapítja kötetével. Ez utóbbi könyvben a költő és tanítvány tiszteleg a halhatatlan előtt aki éppen száz éve született Tüskés Tibor szintén ennél a kiadónál publikálja új könyvét, mely a somogyi olvasónak nem lesz teljesen ismeretlen, hiszen lapunk a Zalamente. Somogy- ország című — a Móra Ezer- I színű Magyarország sorozatában megjelenő — mű egy részét közölte már. A közelgő Móra-évfofdulóra az író könyveinek egy részével, illetve Takács Tibor Móra igazgató úr című életrajzával hívja föl a figyelmet a könyvhéten. A Magvető Kiadónál jelenik meg a hagyományos Körkép antológia, mely az idén harminchárom író elbeszélését tartalmazza, köztük Ágh Istvánét, Balázs Józsefét, Bereményi Gézáét, Bertha Bulcsúét, Galambos Lajosét, Gal- góczi Erzsébetét, Gáli Istvánét, Hernádi Gyuláét, Kertész Ákosét, Mesterházi Lajosét, Mészöly Miklósét. Pilinszky Jánosét, Páskándi Gézáét, Raffay Saroltáét, Tatay Sándorét. ygyanc'sak hagyományos a Itivalda című dráma antológia. Ebbe az 1977/78-as színi évadból Csurka István Nagytakarítás, Hernádi Gyula Szép magyar komédia. Németh László Erzsébet-nap. Sütő András Káin és Ábel, Szabó Magda Régimódi történet című szín padi műveit és Illyés Gyula két egyfelvoná- sosát válogatták be. A Magvetőnél jelenik meg egy szinte ismeretlen mű a marcali születésű nagy írótól, Lengyel Józseftől. Neve: Bernhard Reisig címmel. Ez a harmincas évek Moszkvájában volt olvasható Föld és Külföld címen. Nagyon népszerű a kiadó ra-re sorozata. A Rakéta Regénytár új kötetei, között találjuk Bisztray Adám Niko- démusz, Günter de Bruyn A díjátadás című művét A Szépirodalmi Kiadó új sorozatot indít: dokumentum- hang.játékok szövegét teszi közzé a Kaleidoszkóp címmel megjelenő kötetekben. A könyvhéten Oláh Gábor, Bo" renich Péter, Kosa Judit, Papp Imre. Bakonyi Péter. Szabó Orsolya egy-egy, a rádióban nagy sikert aratott munkáját teszik közzé. Cseres Tibor Parázna szobrok című új regényét is ez a kiadó jelenteti meg. -A Hideg napok írója úgy ír a második világháborúról, hogy egyszerre láttatja a tragédiát és annak évtizedekkel későbbi hatását. Az Európa Könyvkiadó ajánlatából két antológiára hívjuk föl a figyelmet: Ég és föld között címmel szovjet. Az elveszett kisfiú címen amerikai novellákat jelentetnek meg. Könyvhéti előzetesünk a teljesség igénye nélkül készült, annyi azonban már most bizonyosnak látszik, hogy az idei könyvünnep is sikerrel ?árul majd. Násznagybot és komától A néprajzi gyűjtőpályázat eredmény Jeles napok és a családi élet szokásainak tárgyalt gyűjtötték össze az idén a Rippl- Rónai Múzeum pályázatának résztvevői. Három honismereti szakkör és egy egyéni pályázó küldött tárgyakat és a hagyományos ' paraszti élet eszközeiig. A leggazdagabb gyűjtemény Somogy udvarhelyről érkezett, ők kapták meg az első helyért járó 3000 forintot. (Tavaly, amikor a gyermekjátékokat gyűjtötték, szintén ók végeztek az első helyen.) Milyen eredményt hozott a pályázat? Knézy Judit, a múzeum tudományos főmunkatársa tartott egy kis mustrát a beküldött anyag fölött. Szép számmal érkeztek még eredeti tárgyak, használati eszközök. Ilyenek a paszitos véka — a hozzávaló vékaruhával —, a komatál, a kotyo- láshoz használt tál, kolomp. A szokások tárgyai azonban romlandó anyagokból készültek, ma már viszonylag kevés eredeti darab maradt. Ezért a múzeum elfo- I gadott rekonstrukciókat, sőt maketteket is. Somogyud- varhelyen még a közelmúltban is élő szokááok idős tanúi készítették a különböző pályázati tárgyakat: a 13 vesszőből font Luca székét, a selyemszalagokkal, fölfont pattogatott kukoricával díszített násznagybotot és -kalapot, a halottas koronát, a betlehemet. Idős bácsik nagy kedvvel egykori Luca széke. Az egészséges ifjúságért pl életben azonban módunk nyílik arra, hogy személyes életünkkel bizonyítsuk be a fiatalok előtt: így érdemes, így kell élni. A megye sok KlSZ-vezető- je megfordult ezekben a hónapokban . Balatonfenyvesen. Seregnyi propagandistát nevelhetnek az orvosok az egészséges életmód terjesztésére. A felvilágosítás cselekedet nélkül azonban mit sem ér. Azt várjuk tehát a mozgalom élén álló fiataloktól, ne csak meghallgassák az előadásokat, hanem úgy tegyenek szert új ismeretekre, hogy máris arra gondoljanak, mit valósíthatnak meg belőlük cselekedet formájában. Az egészséges ifjúság nevelésében sokkal többet tehetnek, mint eddig. H. B. ...» í—i—* »^ < házak, gazdasági épületek makettjét is elkészítették. A pályázatra beérkezett anyag tovább gazdagítja a múzeum néprajzi gyűjteményét. Díszes násznagykalap. jCSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel V. Sós kenyér és cukros tea Hagyomány megyénkben, hogy a balatonfenyvesi KISZ- vezetőképző táborban a nyári hónapokban az egészségkárosító szokásokról előadásokat tartanak. A dohányzás és az alkoholizmus elleni küzdelem egyik formája, hogy az orvosok, ügyészek fölkeresik a tábor lakóit, és felvilágosító szóval magyarázzák el a helytelen életmód káros következményeit. A betegségek elkerülhetősége mellett fontos a bűnözés megelőzése is, hiszen sok esetben együtt jár az alkoholizmus és a meggondolatlan cselekedet, a személyiség torzulása. Az egészséges ifjúság nevelése társadalmi feladat. Nem lehet leszűkíteni sem az iskolákra, sem a családokra, sem a munkahelyekre a felelősséget. A megyei KlSZ-vezető- kepző tábor hétfőtől benépesült. A termelőszövetkezetek, a vendéglátóipar és más területek KISZ-titkárai vesznek részt a továbbképzésen, és hallgatnak meg egy-egy előadást az egészséges életmódról. Politikailag föltétien képzettebb rétege az ifjúságnak a mozgalom élén álló vezetőgárda. Ismerik a hélyes életmód »szabályait«, de talán épp számukra a legnehezebb a példamutatás. Nem szigetelődnek-e el a mozgalmi vezetők, ha nem dohányoznak, ha nem kedvelik az italt? Pedig nélkülük megvalósíthatatlan a társadalmi méretű összefogás az egészséges ifjúság nevelésében. Aligha az az egyedüli módszer vezet célhoz, hogy az egészségkárosító dohányzásról, alkoholizmusról beszélünk — és nemcsak beszélünk! — a fiataloknak. Személyiségük kibontakoztatásához, a felelősség kialakításához vonzó példákra is szükség van.. Ezeket kevésbé tudjuk még elő- adásos formában érzékletesen bemutatni, mint esetleg a bűnözési statisztikákat, a dohányzás és az alkoholizmus kártékonyságát. A mindennakulcsos és kürtös, piros héjú kalácsnak. A levágott disznó felhasználásában is igen találékony a magyar falulakó. Az állat körméből. füléből kocsonya lett. A szalonnától megszabadított bőrkét felfüstöLték, nagyon finom volt az káposztában, bablevesben. A féj lágy részeiből és a belsőségekből hurka, sajt készült. Tájanként változott, hogy milyen ízesítő- és teűítőanyag került a hurka töltelékébe. Raktak kását, hajdinát, tört krumplit, kockára vágott száraz kenyeret. vért, hagymát darált tepertőt és főtt bőrkét. Húsos részeiből fűszeres kolbászt, gömböcöt, sváb vidékeken stifoldert töltöttek, a hátából szalonnát, combjaiból sonkát .hasítottak ki az ügyes böllé- rek. A korban a hús tartósításának csak egyetlen módját a füstölést alkalmazták. Ez könnyen beilleszkedett a paraszti életkeretbe, s a kisgazdaságok szervezetének takarékos szokásrendszerébe. A füstölt -húsnak ezért is törvényszerűen kellett az étrenden uralkodnia. Kevésbé fért bele e takarékosságra tekintő rendszerbe a marhahús, a tej és a tojás — a fehérjékben gazdag védó- tárűáiékrk. S hár sokfelé tartottak szarvasmarhát. vágni mégis csak ünnepi a1ka1mak- kor (keresztelő. * lakodalom) szokták. Akkor js inkább a borjúit. A sokoldalúan hasznosítható állatok a kisgazdaságokban eladásra hizlalták, tejét is főként ezért fejték. Saját céljaikra legföljebb igába fogva hasznosították erejét A parasztporták tájékán nehéz lett volna raktározni, értékesíteni a nagy testű állat húsát. A sertéshízlalásnál, -vágásnál minderre nem kellett tekintettel lenni, »Mindenbe jó, mint a disznóhús« — tartja a közmondás. A marhahúsról hiába keresünk ilyet A tej, a raj, a tűrő, az aludttej mérsékelten népszerű a ki®-, a közép- és a nagyparaszti portákon, hár néhány marhatartó vidéken erősen kedvelték a túrós-tejes étkeket. A tejtermékek mégis inkább a városi piacokon kelendők. Sok parasztasszony ül szekérré, vonatra, és viszi gondosan fedett kosárban, tiszta vásaankendőben az otthon köpült vajat, friss túrót, és sűrű tejfölt a városba. A községekben már a század elejétől sorra alakultak a tejbegyűjtő állomások, és itt-ott a tejszövetkezetek. Amint üzembe helyezték a »csarnokot« — két világháború közti megfigyelés —, egyből eltűnt a családi étrendről a tej, nem jutott a kisgyermekek poharába sem. (Folytatjuk) Somogyi Néplap A századfordulóra az étkezési szokások és főzési módok vidékenként, osztályonként és nemzetiségenként változó tarkasága mellett kialakult a magyar táplálkozás alapkerete. Kevesebb az élelmezésre felhasználható anyag, ugyanakkor néhány sókkal jobban elérhető, mint az ország történetében bármikor. A nehéz fizikai munka, az állandó szükség fontos tápanyagokban és kalóriákban olyan táplálkozási szokásokat alakított ki, amelyek e nem tói változatos körben maximalizáltak. Laktató, telítő hatásívj. erős fűszerezés. kevés nyersanyag, eszköz és rövid idő a főzésben. Ez az ízlés és gondolkodásmód jellemzi a falusi háziasszonyok konyhai működését (kivéve az ünnepeket, lakodalmakat) és ez lesz a magyaros konyha alapja. A kedvelt Tiszán túli étel, a rongyos kanca pontosan kifejezi ezt a változást. íme a leírása, Kiss Lajos nyomán: Kenyérsütéskor ették. A kemencében jól átsütötték a laposra nyújtott, maradék tésztát. Kézzel tenyérnyi darabokra tördelték és szépen egymás mellé állítgatták a csikmákszűrőben. Az egészet nyakon öntötték forró, sós vízzel. Amikor megpuhult, tálalták, _ és forró, hagymás zsírral' bőven meglocsolva fogyasztották. Ilyen gyomortöltő, ízlelőbimbókat és bendőfalat erősen ingerlő és igen olcsó a friss kenyérre szórt só és csípős, piros paprika. Az igazságnak tízért tartozunk azzal, hogy áz ország népének táplálkozását sokszínűbben mutassuk be. A felhasznált anyagokban és az egyes rétegek étrendjében igen erős eltéréseket találunk. A lisztből, sertéshúsból igen sok leleménnyel kotyvasztották az ételeket az asszonyok. A kalácssütós egyenesen ünnepszámba ment. Az országban se szeri, se száma a sokféle finom, cukros, fonott, Halottas korona.
