Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

A gyertya tovább ég.JA 5<?mogyi *pftgiPar >elene- >°vgi-e Május elsején htt- ssonnéov somogyi szak­szervereti . tisztségvise­lő és aktivista ka­pott SZOT-kitüntetést. A Szakszervezeti munkáért | kitüntetés arany fokozatát ! ketten vehették át: egyi- kük dr. Vajda János, a , SAEV tervezési és üzem- gazdasági osztályvezetője — Édesapám nagyon szeret­te volna, ha érv is követem őt a szál imában és kőműves le­szólt. Mindene volt a mester­sége, a tétlenséget nem bírta elviselni. Társadalmi munká­ban segített építeni a kapos­vári munkásotthont — kisgye­rek voltam még, de én is el­mentem ennek az épületnek az avatására —, és télen ott toporgott az ínségmunkárá vá­rók között, hátha beveszik a hóeltaikarítók közé... Nem le­hettem kőműves, mert nem voltam hozzá elég erős. De a levegőben, amit otthon ma­gamba szívtam, mindig ott. le­begett valami ebből az áhított, s ei nem ért mesterségből. Apám később tagja lett an­nak a szövetkezetnek, amelyik a SÁÉV magja lett. Azután a Tanácsi Építőipari Vállalat jogelődjénél — az akkori tata­rozóknál — ő volt az első igazgató. Az ifjú Vajda tanult... A tandíj nagy pénz volt, nem a munkásember pénztárcájához szabták. A kőműves alig dol­gozhatott többet egy évben hat hónapnál. Érthető, hogy az iskoláztatást szűkre kellett fogni. A gimnáziumot magán­úton végezte, aztán jött a há­ború, a hadifogság ... — Amikor megjöttem, foly­tattam a tanulást. * Negyven- nyolcban érettségiztem, be­iratkoztam Pécsett a jogra, megnősültem, közben — ahogy akkoriban mondták — mezei jogászként dolgoztam. Negy­venkilencben megalakult a SÁÉV jogelődje, s akkor Ma- za Sándor,- az első munkás- igazgató megkérdezte: nem mennék-e hozzájuk »tervés- nek*? Mentem — és azóta is itt vagyok. Az igazgatók, az íróasztalok, a feladatok három évtized alatt változtak, én maradtam... Amikor a jogot elvégezte, már három gyermeke volt. A joggal nem sokáig foglalko­zott; átképezte magát közgaz­dásznak. — Minthogy építőmunkás családból származom, a szak­Alapvetően elégítse ki a megye igényét szervezeti mozgalom vérkerin géséből én sem maradhattarr Ki. A vállalatnál éppen har mine évet töltöttem el, de í szakszervezeti tagságom egy évvel korábbi keletű: 1940-bar léptem be a szakszervezetbe Társadalmi megbízatást mim dig szívesen vállaltam, s mos: a megyebizottság közgazdaság: b.zottságánalí vezetése narr esik távol a munkahelyi fel adatkörömtől: üzemgazdaság: témával foglalkozom a bizutt Ságban megyei szinten — a munkahelyemen meg vállalati mértékben. Mipt a vállalati szakszervezeti bizottság tagja jól hasznosíthatom a. rengeteg .tapasztalatot, hiszen jól isme­rem vállalatom helyzetét, eredményeit, problémáit egy­aránt. Az Építők Szakszervezeté­nek megyebizottságán beszél­getünk. Dr. Vajda János táp­pénzen van, idejét mégis itt tölti, feladatokat kér, újabb tennivalókról tárgyal. Kórház­ban volt. Azt mondja: a gyer­tya többször égett,. s ezért fogy. De még lánggal ég! Szükség van rá. Még sok az építeni való. s enné] az épü­letnél" nem csak a kőművesek kellenek.. nem esz Ferenc A megyei pártbizottság ha­tározatában a somogyi építő­ipar fejlődésének ütemét és irányát megszabva kimond­ta: hosszabb távon alapvető­en, hatékonyan és jó minő­ségben elégítse ki az építési, beruházási igényeket. E cél megvalósulásának feltétele az, hogy tovább növekedjen az építőipar teljesítőképessége, területileg is és belső szerke­zetében is az igényekkel összhangban fejlődjön, szá­molják fel a méglevő belső aránytalanságokat, emeljék az irányítás és a szervezettség színvonalát. Feladatok A fejlesztés irányait ele-: mezve a testület érvényesí­tendő fontos elvként szabta mag, hogy a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat töltsön be az ágazatban befo­lyásoló, meghatározó szerepet Az állami építőipar — főleg a SÁÉV — készüljön fel komp­lett építési feladatok ellátá­sára: fejlesszék arányosan a szakipari és. más kiegészítő kapacitásokat. Az építőipari szövetkezetekre és költségve­tési üzemekre az a feladat vár, hogy — növelve a fenn­tartással kapcsolatos munkák arányát — a lakosság és a közületek kisebb építési igé­nyét elégítsék ki. A tövál-ok- ra a mezőgazdasági építkezé­sek elvégzése hárul. Kmellett azonban egyes szervezeteknek — regionális szerepkörrel — könnyűszerkezetes építések megvalósítására is fölt kell készülniük, A házilagost szer vezetőkre a termelést kiegé­szítő szerepük mellett a ki­sebb felújítások, karbantar­tások várnak. A teljesítőképesség növelé­sének módját a pártbizottság a szerelő jelleg fokozásában, az építési rendszerek, iparo­sított módszerek elterjeszté­sében. a tipizált és előre gyártott szerkezetek alkalma­zásának fokozásában jelölte meg. Ezt egyrészt a megyén kívül létrehozott kapacitások­ra és korszerű építési módok­ra. másrészt a megyében már meglevő Vagy ezután létre­hozandó termelőbázisokra kell alapozni. Mézelő május. Az elmúlt héten, talán az idén először üzent a nyár: jövök. És jel­lemző ránk emberekre, akik annyit morgolódtunk, hábo- rogtunk a hosszú tél miatt, egycsapásra arról kezdtünk panaszkodni, hogy borzasztó ez a hirtelen nagy meleg. Egy bizonyos: még a méltatlarúte- dásaink mélyén is ott lapult az öröm: üzent a nyár, végre szekrénybe kerülhetnek a me­leg holmik, ísaknem kániku­lai hővel ragyog a napsugár. A nyár üzenete természete­sen nemcsak érzelmeinkbe és öltözetünkbe hozott friss szí­neket, hanem egy sor új ten­nivalót is jelentett. Az ugrás­szerűen élénkülő balatoni for­galom szükségessé tette, hogy a tavalyinál korábban nyissa­nak az idény boltok; a megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat már tizennyolc, csak a szezonban működő üzletét nyitotta meg. A Zöldért vál­lalat a szezonális dolgozok felvételével, képzésével, a nyári ellátás szervezeti rend­jének kialakításával készül a balatoni idegenforgalomra. Május a béke hónapja. A három szövetkezeti ágazat múlt héten tartott békenagy­gyűlése mellett sok helyen — iskolákban, üzemekben, intéz­ményekben — jutatták kifeje­zésre az emberiség legfőbb akaratát, s ez a gondolat szinte mindenütt kapcsolódott a nemzetközi gyermekév gon­dolatához. Szocialista brigá­dok, munkakollektívák teltek töbletvallslást, társadalmi fel­ajánlást az iskolák, óvodák palroiialus.ua, segítségére. gek, melyek a múlt évi mun­ka eredményeként méltán kapták meg a kiváló címet. A múlt héten három nagy­üzemünk — a jákói, a barcsi és a karádi termelőszövetke­zet — tagsága ünnepélyesen vette át a szorgalmas, sikeres munka szép jelismerését. Tovább folytatódtak a' hé­ten a IX. Somogyi műszaki és közgazdasági hónap rendezvé­nyei. A különböző tudomá­nyos egyesületek szervezetei többek között az energiagaz­dálkodás időszerű kérdéseiről, a közúti személyszállítás hosz- szútávú feladatairól folytat- 1 tak eszmecserét. Nagy érdek­lődés kísérte a tudományos i hónapon belül a Somogy me­gyei ACROBER bemutatkozá­sát; mintegy ötven műszaki szakember látogatott el a Dél­somogyi Állami Gazdaság nagykorpád! kerületébe, ahol az AGROQER állal tervezett új tehenészeti telepet, vala­mint a már kész burgonyatá­rolót tanulmányozták üzeme­lés közben. Hasznos kezdemé- ’ nyezésnek bizonyult ez a faj- i ta tapasztalatcsere, ezért a ' beruházó vállalat megyei igazgatósága a jövőben is szervez hasonló rendezvénye­két. A műszaki hónap fiatal vámosunk, Marcali életébe is figyelemreméltó eseményt ho­zott. A fokozódó 'iparosodás eredményeként az ott élő mű­szaki értelmiség összefogására megalakult a gépipari tudo­mányos egyesület városi szer­vezete Vörös Marta Építési rendszerek, gépláncok A pártbizottság vélemény« szerint 1980-tól az iskolák óvodák, bölcsődék és keres­kedelmi létesítmények kivite­lezésénél lehetőség szeriint al­kalmazni kell a Clasp építé­si rendszert. Az IiUS-szerke- zetet a közintézmények építé­sénél használják a megyében A testület kívánatosnak tart­ja, hogy vizsgálják meg mái komplex rendszerek beveze­tésének lehetőségét iá; és szorgalmazzák az IMS komp­lex rendszerré fejlesztését. A könnyűszerkezetes építési mód az ipari' csarnokok kivi­telezésénél lesz használatos. A fa- és egyéb korszerű köny- niyűszerkezeteket pedig a me­zőgazdasági létesítményeknél alkalmazzák. t A gépesítés célja az élő­munkaigény csökkentése. Meg- 1 valósításánál a műszaki tech­nikai fejlődésből kell kiindul­ni, és törekedni a különböze szervezetek összehangolt egymást kiegészítő gépesítésé­re, az ágazatban használt gé­pek sokféleségének csökken­tésére. Ezeknek az általános elveknek a figyelembevételé­vel az anyagi . eszközöket azoknak a folyamatoknak a komplex gépesítésére kell koncén,trálni, amelyek a tö­megszerű termelést és a gép­láncok alkalmazását teszik lehetővé. Gépláncok elterjesz­tésére az alapozásnál, a foga- d őszinték építésénél, vala­mint a közmű- és mélyépí­tésben van lehetőség, de gyor­sítani kell á befejező mun­kák, valamint az anyagmoz­gatás és rakodás gépesítését is. A teljesítőiképesség gyor­sabb ütemű növelését jelen­leg belső szerkezeti arányta­lanságok is akadályozzák. Ezért vár az a feladat a ma­gasépítő szervezetekre — főleg a SÁÉV-re és a TANÉP-re —, hogy szak- és szerelőipari kapacitásukat gyorsan növeljék, alakítsák ki az építési-szerelési tevékeny­ség, valamint az ipari háttér optimális arányát, és használ­ják fel jobban — alvállalko­zási rendszerben — a megyé­ben levő mélyépítési kapaci­tást. A Közúti Építő Válla­latnak feladatul szabta a me­gyei pártbizottság, hogy a ter­melési szerkezetében meglevő aránytalanságok felszámolá­sával hosszabb távon elégít­se ki az utak korszerűsítésé­vel, az útkorrekciókkal, väla- mint az útépítéshez kapcsoló­dó közművek és műtárgyak építésével összefüggő igénye­ket. A Délviép-től elsősorban a műtárgyépítési kapacitás nö­velését várják és azt, hogy alvállalkozóként vegyen részt a magasépítések idejének csökkentésében. Végezzen ala­pozásokat, fogad őszinték ké­szítését. A szakemberképzés és a szakipari kapacitás nö­velése érdekében a pártbi­zottság kívánatosnak tartja az ORSZAK megyei kirendeltsé­gének továbbfejlesztését is. Felkészülni a felújításokra Az elmaradt épületfelúií- tások pótlása és a fokozódó igények kielégítése az építő- szervezetek egy részének fel­adata lesz. Alkalmassá kell tenni őket e ipunkák elvég­zésére és arra, hogy felkészül­jenek a panellakások — első­sorban a középmagas épüle­tek — felújítására, fenntartá­sára. Az elavult közművek felújításához és karbantartá­sához szükséges korszerű technológiák alkalmazásáról is gondoskodni kell. Ha meg­lesznek a szükséges feltételek, az ÉVM támogatásával — kísérleti jelleggel — létrehoz­nak egy megyei hatáskörű komplex tervező és kivitele­ző szervezetet az épület- és lakásfelújító, valamint -fenn­tartó munkák elvégzésére., A tanácsi és szövétkezeti épí­tőiparnak, a költségvetési üze­meknek és Házilagos, szerve­zeteknek is kapacitásuk je­lenleginél nagyobb hányadát kell felújításra fordítaniuk. A magánkig!part is támogatják a lakosság ilyen irápyú igé­nyeinek kielégítése érdeké­ben. Az előkészítő munka szín­vonalának emelése érdekében a megyei pártbizottság szük­ségesnek tartja, hogy a be­ruházási folyamat résztvevői segítsék egymás munkáját: álljon időben rendelkezésre a pénzügyi fedezet, a terv, és a terület. A beruházók, a kivi­telezők és a tervezők közösen alakítsák ki a létesítmény megépítésének munkaprog­ramját, mely a résztvevők összehangolt kötelezettségeit is: tartalmazza. A pártbizott­ság határozata szorgalmazza, hogy a tervezők vegyenek részt a megvalósítás teljes fo­lyamatában. és alkalmazzák következetesebben a generál élvet. A jó tervekért A tervezőkapacitás igények­kel összehangolt fejlesztése érdekében a Tanácsi Tervező Vállalat mélyépítési, terület- rendezési és beépítési tervek készítésére alkalmas kapaci­tását növeli, a Délviép-nél pe­dig egy mélyépítési tervező­részleget hoznak létre. A ter­vezőidnek feladatul szabta a megyei pártbizottság azt is, hogy szélesebb körben alkal­mazzák a tipizált szerkezete­ket és szabványosított eleme­ket. A kapácitás jobb kihaszná­lásának jelentős tartaléka az építők és tervezők megyén belüli és megyén kívüli kap­csolatának munkamegosztáson alapuló kiszélesítése. A kivi­telezők egymás közötti kap­csolatát ipari hátterük jobb kihasználása, a szűk kapaci­tások feloldása és a nagy tel­jesítményű gépek jobb ki­használása terén keli bővíte­ni. A társulási formában tör­ténő együttműködés lehetősé­gének vizsgálata is szerepel a megyei pártbizottság határo­zatában, amely kimondja, hogy a párhuzamos . feljesz- téstik elkerülése, a beruházá­si eszközök hatékony kihasz­nálása érdekében, össze kell hangolni a kapacitásit növelő beruházásokat. Az ország más területein meglevő építési rendszerek átvételét ugyan­csak szorgalmazza a határozat,, és sürgeti a tervezők és ki­vitelezők együttműködésének javítását, valamint a tervezők között a generál- és alterve- zői rendszer kiépítését. A megyei pártbizottság kí­vánatosnak tartja a munka­erővel való ésszerűbb gazdál­kodást, a szakmunkásképzést, -átképzést és -továbbképzést a korszerű technikai és techno­lógiai követelményeknek meg­felelően. Kívánatosnak tartja a bérezési rendszer olyan irá­nyú fejlesztését is, amelyben jobban kifejezésre jut a tel­jesítmény, és ösztönöz a ha­tékonyabb munka végzésére. Előírja a határozat azt is, hogy fejlesztési eszközeiket a belső aránytalanságok felszá­molására, a korszerű építési módok alkalmazásához szük­séges feltételek megteremné-' sere fordítsák a, vállalatok. A termelés növekedését a mun­ka termelékenységének to­vábbi javítása alapozza meg. Szükség van az üzem- _ és munkaszervezés színvonalának emelésére, a korszerű mun­karendre. Új téglagyár A megyei partuizottság ha­tározatában az épílóanyug- ipari vállalatok feiadataxtnt az építőipar és a lakosság igényeinex bővüld váiaszto*.- oan es javuló szmvona.cn va­ló kielégítését szabta meg. A .Somogy—itala megyei Tégla- és Coerépipari Vállalatnak gondoskodni kell arról, hogy a megszűnő tegiagyarait Ki­eső termelését egy Kaposvár környéki új gyár építésével, valamint a balatonszentgyör­gyi és a kőröshegyi üzem to­vábbfejlesztésével biztosítsí». A gyekényesi kavicsbánya a termelés növelése mellett a minőségi kavics részarányát emelje. A barcsi építési mű­anyag-feldolgozó gyár pedig a hazai és az exportigényeiknek megfelelően bővítse Választé­kát, növelje kapacitását A határozat a szövetkezetek és a költségvetési üzemek ho­mok- és kavicsbányászatának fejlesztéséről is szóL Szüksé­gesnek . tar-ja az építési ága­zat ipari hátterének fejleszté­sét, különösen a megyei £a- vagyonra alapozva, és java­solja, hogy vizsgálják meg az építőipari tenneiőeszköz-ke- reskedelmi vállalatok megyébe telepítését. Szükségesnek tart­ja a vezetés színvonalának további javítását az egysze­mélyi felelősség és a demok­ratikus elemek erősítése út­ján. Lakásépítés 1990-ig A határozat külön fejezet­ben -tárgyalja a lakásépítés közép-, illetve hosszú távú feladatait. Azzal számol, hogy a második tizenöt éves lakás­építési program keretében a lakásépítés mérsékelt ütemben növekszik. 1990-ig 35—38 ezer családi otthon felépítése vár­ható. Az új lakások építése mellett azonban fontos fel­adatként jelöli meg hogy 1981—1990 között 4-5 ezer komfort nélküli vagy félkom­fortos lakást alakítsanak át komfortossá. Szói arról is, hogy 1981-től — Siófokot kivéve — a te­lepszerű több szintes lakáso­kat a SÁÉV paneltermékeiből .keli megépíteni. Siófokon a veszprémi házgj’ár elemeiből épülnek a lakások. A , no-fi- nes technológiával döntően Kaposváron, Csurgón és Nagy­atádon épülnek a lakások, de számolni kell a konvertálha­tó alagútzsalus technológia bevezetésével is. Az új lakások túlnyomó többsége városokban épül. A határozat a több szintes laká­sok arányának és átlagos alapterületének növelését ír­ja elő. magas színvonalú köz­műellátás és növekvő felsze­reltség mellett. A lakótelepek építésén kívül folytatni kell a városok belső rekonstrukció­ját. A lakásokkal együtt az alapfokú ellátást biztosító kö­zösségi létesítmények megépí­tését is'előírja a határozat. Az építésnél a gazdaságossági szempontok érvényre juttatá­sát fontos feladatnak tekinti, és szükségesnek ítéli meg, hogy a településfejlesztéssel hangolják össze a vízterme­lést, a szennyvíztisztítást, a csatornahálózat bővítését, az energiaellátásit, a közlekedést és a városgazdálkodást. I S ha már iskolákat említet­tem, a hét krónikájához hoz­zátartozik, hogy végzős közép- iskolásaink életük első nagy vizsgájának, az érettséginek »első fordulóján« túljutottak Az írásbeli vizsgák lezajlot­tak a héten, most már a kö­vetkező nagy »akadály vételé­be«, a szó oe lire készüljek a középiskolai tanulmányaikat befejező diákok. Többségük előtt még sok feladat áll, amíg kilépnek a nagy betűs Életbe. Azok, akikkel a héten a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen találkoztak a me­gyei vezetők, már nagyon kö­zel állnak ehhez a célhoz. A megyei tanács, a tsz-szövet­ség. a növényvédő állomás képviselői és tizenhárom me­zőgazdasági nagyüzem veze­tője, személyzeti előadója ke­reste fel az egyetem diák- klubját. Tájékoztatták a fiata­lokat a megye mezőgazdasá­gának helyzetéről, szakember- igényeiről, viszonttájékozta- tást kaptak a felsőfokú inté­zet oktatási rendszeréről, és néhány gazdaság előzetes megállapodást kötött több jö­vőre végző hallgatóval. Ez közvetlen haszna volt ennek a rendezvénynek, de olyan tanulságot is jelentett, hogy nagyüzemeinknek ösztöndíjjal, egyéb kapcsolatokkal még szélesebb körben, átgondol­tabb módon kell gondoskod­niuk a szakmai utánpótlás biztosításáról. Döntő feltétel ez ahhoz, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink gazdálkodási színvonala, eredményei tovább javuljanak, ériengk el olyan ! szintet, mint azok a közössé­Öntözéssel — bő aratás ' Az elmúlt esztendő rendkí­vül szélsőséges időjárása — egyszer’példa nélküli száraz­ság. másszor esőzés okozta áradások — ellenére a koreai földekről bőséges termést ta­karítottak be. Ez a 30 évvel ezelőtt elkezdett öntözési program megvalósításának köszöhhető. A program célul tűzte ki a folyók szabályozá­sát és a felszíni és földalatti vízkészletek hasznosításával, a széles körű öntözési rendszer megalkotásai. Jelenleg 1500 kisebb-na- gyobb vízgyűjtő medence, va­lamint két hatalmas tó vizé­nek felhasználásával 40 000 kilométer hosszú öntözőcsa­torna hálózza be az ország területét. A jó vízhasznosítás érdekében úgynevezett cirku­lációs módszert alkalmaznak: az öntözésre el nem használt vízmennyiséget visszavezetik a gyűj tökbe. Elsőnek a rizsföldek megfe­lelő öntözését oldották meg. Ma mar a zöldségtermelő te­rületeket is öntözik. A követ­kező cél az öntözőberendezé­sek működésének kiterjeszté­se a kukoricaföldekre, majd a gyümölcsösökre. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents