Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ära: 1,60 F4 Somogyi Néplop Forrasztás helyett tekercselt hűtés MSZMP SOMOGY MEGYEI XXXV. évfolyam 116. szám ZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1979; május 20., vasárnap Ösztöndíjasok Az ember, ha egyetemista vagy főiskolás, büszkélkedhet sok mindennel. Dicsekedhet rengeteg szabad idejével, amely elegendő arra is, hogy önképzéssel gyarapítsa tudását, ne csak a szakmában legyen otthon, legyen tisztában mindennel, ami a körülötte lévő világban történik. Büszke lehet rá, hogy megtalálta igazi hivatását, érdekli a tanított, a megtanulandó anyag. Elégedetten szólhat tanulmányi előmeneteléről, vázolhatja terveit, mihez kezd majd a * diplomaosztás után. Mondom, számtalan oka lehet a büsz- kélkedésnek, kivéve egyet. A tanuián nem éppen anyagi haszonnal járó ténykedés. A különféle ösztöndíjak aligha elegendők hozzá, hogy az egyetemista úgy éljen diákévei alatt, mint a tanulás helyett a munkát választó kortársai. Az előzőek alkossák képletünk egyik oldalát. A másik felére pedig soroljuk oda a vállalatokat, az üzemeket, a gazdálkodó egységeket, amelyeknek képviselői alkalomról alkalomra szívesen beszélnek az utánpótlás hiányáról, arról, hogy nem találnak elegendő fiatalt, akik pótolhatnák a meghatározott munkakörökből hamarosan nyugdíjba menő tapasztaltakat. A képlet két oldala között létezik egyenlőségjel. Az azonosságra tehát van lehetőség, mégpedig a tanulmányi szerződések segítségével. Látszólag minden nagyon egyszerű. A vállalat megállapodik a diákkal, hogy a tanulmányok idején havonta segíti őt egy bizonyos összeggel, kiegészítve hatalmasnak nem mondható jövedelmét. Az egyetemista vagy a főiskolás pedig vállalja, hogy diplomáját legalább a szerződésben meghatározott ideig az őt támogató cég szolgálatába állítja. Természetesen olymódon, hogy friss képzettségének megfelelő feladatokat kap. Lehetőséget tehát a bizonyításra. Az elmélet tehát kézenfekvőnek sejtet mindent. Csak ezúttal is az a fránya gyakorlat módosít a kedvező képen. íme egy példa: Az egyetemista tudása, előmenetele sejtetni engedte, nagyra hivatott szakember lesz belőle. Nosza, megkereste hát őt egy nagyvállalat, s felajánlotta kössenek tanulmányi szerződést. A hátralévő két esztendőre létre is jött a kapcsolat, a felek aláírásukkal szentesítették a megállapodást. A munkábaállásig nem is volt semmi baj. A vállalat pontosan fizetett, a diák jól tanult, sőt nyaranként be-be látogatott leendő munkahelyére, hogy ismerkedjék a gyakorlattal. Aztán megkapta a diplomáját, jelentkezett a cégnél, felvették, besorolták, bemutatták — jól indult tehát minden. Kapott egy íróasztalt, s mondták, ismerkedjék a munkával. Ö pedig ismerkedett. Egy hónapig, fél évig. Tisztában volt már mindennel, de csak nem érkezett meg a méltó feladat. Szólt a főnökének, ám a felettes csak széttárta a kezét. Nem tehet semmit — érvelt —, rajta múlik a legkevesebb, hibáján kívül vettek föl mást vagy egy évvel ezelőtt a neki kiszemelt helyre. Azt tanácsolta, várjon nyugodtan, majd csak elmegy valaki nyugdíjba. A pályakezdő becsapottnak érezte magát, de tenni semmit sem tehetett. Munkaköre illeszkedett képzettségével, nem vádolhatta hát szerződésszegéssel a vállalatot. Csendben új helyet keresett, s talált. Szerencséje volt, A másik cégnek égető szüksége volt a tudására, így azt is vállalta, hogy visszafizeti a korábban kapott ösztöndíj, a kilépés miatt meg nem szolgált részét. Az említett példa alanyát tehát utolérte a fiatal pályakezdőknél nem ritkán előforduló rajt: a feladatok hiánya, a munkanélküliség. Az eset jól mutatja a vállalatok felelősségét a tanulmányi szerződéseknél, noha található minta a diák egyezség-felrúgására is. Hogy mégis a szervezetet említettem, annak egyetlen oka: a vállalatoktól inkább elvárható a körültekintő utánpótlásteremtés. Persze a fiataloknál is követelmény a felelőséggel teli döntés. Felelősséget említettem már csak azért is, mert a tanulmányi szerződés (a neve se mond mást) szerződés. Megkövetelhető tehát esetében is, hogy csak akkor köttessék meg, ha valóbap szándékában áll a feleknek, hogy kielégítsék egymás igényeit. Az érdekek mozgatják tehát itt is a szándékokat, s az indítékok csak akkor vezethetnek eredményre, ha az érdekek valóságosak, s felismertek. Az ösztöndíj, s a fejében vállalt munkábaállás jó lehetőség, ám csupán alkalom. Az alkalom valóra váltása adja jelentőségét, jő esetben tehát az a tény, ha a fiatal tudása és a vállalat igényei később is találkoznak egymással. Ha tehát az ösztöndíj valóban előleg, a későbbi teljesítésre tényleg szükség van. Persze senki se kényszeríthető, hogy érdekei ellen cselekedjék, ha megteheti. Se a volt diák, se a vállalat. A szerződésszegésnek léteznek beváltható szankciói. Csak- hát az előzetes (felmérés, a körültekintő döntés megelőzheti a kényszerítést. Sőt. Meg kell, hogy előzze a tanulmányi szerződéseknél, már csak azért is, mert esetében fiatalról, a tudását először hasznosítani szándékozó pályakezdőről van szó. Az első tapasztalatok pedig — kell-e mondanom —, sokszor egy életre meghatározóak a munkaima. Leonyid Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa meghívására május végén Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a l Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tesz hivatalos baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. (MTI) NAGYGYŰLÉS DUNAÚJVÁROSBAN Befejeződött a Pajzs 79 hadgyakorlat Szombaton a Dunaújvárosban rendezett nagygyűléssel véget ért a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek részvételével megtartott Pajzs ’79 fedőnevű közös hadgyakorlat. A nagygyűlés elnökségében ott volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Győri Imre és Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Bor- bandi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az elnökségben foglaltaik helyet a Varsói Szerződés tagországainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka, a politikai, gazdasági, ‘társadalmi élet több vezető személyisége, A munkás—katona nagygyűlésen elnöklő Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár megnyitó szavai után C2ine- ge Lajos hadseregtábonnok, honvédelmi miniszter lépett a mikrofonhoz. Egyebek között szólt arról, hogy a gyakorlat mozzanatainak, a részt vevő törzsek és csapatok tevékenységének -részletes értékelése még hátra van, de az már most is elmondható, hogy az embernek és a technikának egyaránt kemény próbatételén jól vizsgáztak a katonák, a (Folytatás a 2. oldalon) A korszerű elektronikus berendezésekben nagy számú , huzalbekötést kell készíteni. Sokáig általában lágy- és kemény forr osztott kötéseket alkalmaztak, mígnem egy jobb m—oldást ki nem dolgoztak e célra, az úgynevezett tekercselt kötést. A tekercselt kötések az érintkezőcsap köré egy villamos kéziszerszámmal rátekercselt huzalspirálból állnak. Képünk a Honeywell számítógépgyárban egy komputer »leikébe«, o processzorba enged betekintést, mutatván a huJ zalok tömkelegét, amelyek közül ha egy is hibásan van bekötve, nem működik a számítógép. ' * f Ülésezik a KISZ országos értekezlete Szövetségünk tagsága eredményes munkát végzett Maróthy László beszéde Szombaton délután a Parlament kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség országos értekezlete. A _ IX. KISZ-kongresszus óta végzett munkát áttekintő és a feladatokat meghatározó tanácskozás elnökségében helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Polinszky Károly oktatási miniszter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, valmint párt, állami, társadalmi életünk sok más ismert személyisége. Deák Gábornak, a KISZ KB titkárának elnöki megnyitója után 'Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. A IX. kongresszus óta végzett munkáról és a további feladatokról szólva a KISZ Központi Bizottságának beszámolóját ismertetve Maróthy László hangsúlyozta: — Az ifjúsági szövetség munkáját áttekintve abból inÁruházavató Szekszárdon Jövőre több Skála-termék Somogybán Munkatársunk telexjelentése Vevőrohammal nyitották meg szombaton Szekszárdon az ország ötödik Skála Áruházát Az 5200 négyzetméter alapterületű, külső megjelenésében rendkívül megragadó é6 korszerűen berendezett áruház megnyitóján részt vett dr. Lauthán Ferenc belkereskedelmi minisztériumi államtitkár és dr. Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke is. A budapesti Skála Áruház után Makón, Székesfehérvá-“ ron és — tegnap — Szekszárdon nyílt új Skála. Szombathelyen pedig egy régit alakítottak át. A megnyitón azt kérdezte munkatársunk dr. Demján Sándortól, a Skála áruházak vezérigazgatójától, hogy miként bővül tovább ez az áruházi hálózat? — Eddig évente harmincnegyven Skála-bemutatót tartottunk szerte az országban a szövetkezeti áruházakban és több mint száz divatbemutatón ismertettük meg a vevőkkel a mi monopolcikkeinket A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kezelésebe» lévő áruházaknak pedig évente körülbelül 200 millió forint értékű Skála emblémával ellátott monopolcikket adtunk át értékesítésre. Ezek az eddigi eredmények. A továbblépés módjaként olyan áruházi integráció megvalósítását jelölte meg a vezérigazgató, amelyik az áru beszerzésétől a dolgozók szakképzéséig mindenre kiterjed. Az év közepén megalakul a Skála—Coop, a Skála Áruház Vállalat és a Szöváru egyesülése révén. A. fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ezen keresztül kapcsolhatják majd áruházaikat a Skála rendszerbe. Az együttműködés egyik módja a monopolcikkek árusítása, a másik pedig a Skála áruházak hálózatának további szélesítése. A vezérigazgató elmondta: a Skála emblémát azok az új áruházak használhatják, amelyek megfelelnek az előírt követelményeknek : legalább 2 ezer négyzetméternél nagyobb az alapterületük, korszerű a technológiájuk, a Skála Áruházakra jellemző munka- és i üzemszervezési rendszert vezetik be, és árpolitikájuk megfelel a Skála Vállalat által kidolgozottnak. Ezek az áruházak továbbra is a fogyasztási szövetkezetek tulajdonában maradnak, de megkapják mindazokat az előnyöket, amelyeket a Skála biztosít. Munkatársunk megkérdezte a vezérigazgatót: van-e mód arra, hogy Somogybán is szélesítsék az együttműködést a szövetkezeti áruházakkal? Demján Sándor elmondta: A kaposvári Zselic és a siófoki Sió Áruház jelenleg is értékesít már Skála cikkeket. A Skála—Coop megalakulása után — várhatóan az év második felében — tárgyalásokat kezdenek a szövetkezetek vezetőivel az együttműködés szélesítésének lehetőségeiről és módjáról. E tárgyalások eredménye alapján — valószínűleg 1980-tól — vásárolhat több Skála cikkeket a somogyi vevő ezekben az áruházakban. Dr. K. I. dúlhatunk ki, hogy a párt XL kongresszusán megszabott fő politikai irányok szolgáltak tevékenységünk alapjául. Törekvéseink egybeestek a fejlett szocialista társadalom építésének követelményeivel, amelyek teljesítését IX. kongresszusunkon forradalmi feladatunknak és történelmi felelősségünknek vállaltuk. Ennek tudatában és szellemében dolgoztunk, s most elmondhatjuk, hogy a társadalmi méretekben eredményes építőmunkáböl ifjúsági szövetségünk is becsülettel kivette a maga részét. A IX. kongresszus óta sikeresen befejeztük a Dunai Hőerőmű és a Kőolajipari Vállalat második üteme, a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények, valamint a Tiszai Vegyi Kombinát első üteme fölött vállalt központi védnökségeinket. Ugyancsak védnökei voltunk a Tisza II. vízlépcső első ütemének, s teljesítettük kongresszusi vállalásunkat az orenburgl szövetség gázvezeték, valamint az uszty-ilimszki cellulóz kombinát építésén. Áldozatkészségükkel kitűntek a Borsodi Vegyi Komhinát PVC—III. üzemének beruházásán dolgozó önkéntes brigádok is. — A dolgozó KlSZ-tagok csaknem fele részt vesz a szocialista brigádmozgalomban —• folytatta az ifjúsági szövetség első titkára. — Az ésszerűsítések egyre jobb forrása az Alkotó ifjúság pályázat, a fiatal műszakiak, a közgazdászok és az agrárszakemberek tanácsainak tevékenysége, valamint az újítómozgalom. — Elismeréssel szólhatunk a tanuló ifjúság munkájáról, hiszen mi a tanulást nagyon is hasznos munkának tekintjük. A diáknak meg kell küzdenie az ismeretek elsajátításával, s a reformokkal, amelyek könnyíteni akarnak rajta, de nem mindig sikerrel, »Tűi kell élnie« a vizsgaidő- szakok idegfeszültségét, meg kell birkóznia saját gyengesé(Folytatás a 2. oldalon)
