Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

Körzeti orvosok országos kongresszusa Siófokon A Magyar Általános Orvo­sok Tudományos Egyesülete Siófokon tartja III. országos kongresszusát. A Siófok étte­remben dr. Tóth Károly, a MAOTE elnöke mondott meg­nyitót. — A Magyar Általános Or­vosok Tudományos Egyesüle­te immár harmadszor rendezi meg országos kongresszusát — mondta —; azok a témák, amelyek itt széles körű meg­vitatásra kerülnek, hasonlóan az előző két kongresszushoz, a gyakorlati orvoslás olyan területéről származnak, ame­lyeknek gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. A kongresszuson nemcsak az egyesület tagjai vesznek részt, hanem mindazok, akik fölismerték ennek a szakmá­nak a fontosságát, és épp ezért érdeklődnek iránta. — Nincs olyan szakmája a medicinának, akármilyen kis területre specializált is, amelynek ne lenne érintkező felülete az általános orvos- tannal — mondotta dr. Tóth Károly, a MAOTE elnöke, majd kifejtette: a körzeti or­vos tulajdonképpen tagja egy szervezetten együttműködő csoportnak az .egészségügyi el­látás gyógyító-megelőző háló­zatában. De míg a »-team« többi tagja általában csak epizódszerepet tölt be a bete­gek gyógyításában, addig az általános orvos kapcsolata fo­lyamatos, velük jóformán a születéstől a halálig tart. Nemcsak a betegek, hanem az egészséges emberek sorsa is a körzeti orvosok kezében van, hiszen a körzet egész­ségügyének ő a felelős gazdá­ja. Munkájában különös fon­tosságot kap a megelőzés. | A Magyar Általános Orvo­sok Tudományos Egyesületé­nek harmadik kongresszusát üdvözölte dr. Hutás Imre miniszterhelyettes. Kifejtet­te, hogy eddig a betegellátás kórházközpontú volt. A kör­zeti orvosok feladata a jövő­ben jelentősen növekedik, emellett- olyan kiemelt intéz­mények létrehozása szükséges^, amelyekben a speciális ellá­tást magas színvonalon old­ják meg. A miniszterhelyettes rövi­den méltatta az egyesület létrejöttének a fontosságát, majd bejelentette, hogy or­szágos módszertani/ intézet kezdi meg működését nemso- kára Pécsen, ahol a körzeti orvosok tudományos tovább­képzésére az eddigieknél na­gyobb hangsúlyt kívánnak he­lyezni. A megnyitó után négy elő­adás hangzott el. Az általános orvoslás mai helyzetéről és jövőjéről, az orvostudomány haladásáról; a megelőzés sze­repéről és aá általános orvos­képzés hazai tapasztalatairól, lehetőségeiről. Mától május 6-ig szekció­ülésekkel folytatódik a Ma­gyar Általános Orvosok Tu­dományos Egyesületének har­madik országos kongresszusa. Az Európa-szállóban szak­mai kiállításit is rendeztek a Chinoin Gyógyszer- és Ve­gyészeti Termékek Gyára, az EGYT Gyógyszerészeti Gyár, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár, a Ciha—Geigy, a Ma­gyar Hűtőipari Vállalat, a Reanal Finomvegyszergyár és a Ciech—Polfa Tudományos Tájékoztató Iroda termékei bői, illetve anyagából, H. B. Jutalomút az NDK-ba Szakmatörténetitől jeles Műemlékek ■ az idegenforgalom szolgálatában A felújított Balaton-part! népi műemlékek közül számo­sat az idegenforgalom szolgá­latába állítanak. A műemlék­értékű szántódpusztai cseléd­település 30 épülete közül há­rom már ez év júniusától üyen célokat szolgák Az egyikben endrédi csipkéket ál­lítanak ki, a másik XIX. szá­zadi balatoni kisgrafikák tár­latának ad otthont, a harma­dikban pedig csárda nyílik. A Helikonra többen is kap- i tak meghívást a munkájukért, i amely helyettük is vallott a legjobb pályaművek kiállítá­sán. Köztük volt a barcsi 523. sz. szakmunkásképző három Végzős diákjának dolgozata, amely az országos diáknapok keretében rendezett szakma- történeti pályázaton kapott kiváló minősítést. A készítők díja két hetes, üdülés az NDK-ban. Az asztalos szakma történetét dolgozták föl, vé­gigkísérve a fa felhasználásá­nak módjait az emberiség történelmében. Érdekes ké­pekkel tették szemléletessé az igényes dolgozatot: az utolsó oldalak a barcsi tövéi aszta­losműhelyének munkáját mu­tatják be az alakulástól. Kun Béla, Gadanecz Sándor és Gida Béla értékes, alapos ku­tatást végzett. A jutalomútra azonban csak ketten mehet­nek, Gadanecz Sándornak meg kell elégednie az élménybeszá­molóval, s mint a fiúk ígér­ték, az ajándék sem marad el. Kun Béla az elért eredmény miatt mintha még mindig hi­tetlenkedne. — Még soha nem csináltam ilyen munkát, csak úgy pró­baként álltunk neki. A tavalyi harmadévesek készítettek ak­kor egy dolgozatot, de nem értek el vele minősítést Ezt mi elolvastak, átdolgoztuk, bővítettük; a jobb részeket föl tudtuk használni ez azért könnyítést jelentett. Az én feladatom a fotók elkészítése volt különböző könyvekből kerestük ki a képillusztráció­nak valót. Ebben a tanárunk nagyon sokat segített, az egész munkát ő irányította. A fel­készülés alatt szerettem meg Lugosi Armand könyveit Gida Bélának és társának az adatok gyűjtése, a jegyze­telés jutott — A barcsi tövál asztalos­műhelyének történetét is fel­dolgoztuk; az ottani igazgatót faggattuk ki az emlékeiről. Amikor összeállt az egész, ar­ra is vigyáznunk kellett, hogy nehogy kimaradjon valami. — Mik a terveik a szakvizs­ga után? 'V. — Levelezőn szeretnénk el­végezni a szakközépiskolát, és érettségiznénk is. Olyan he­lyen szeretnénk dolgozni, ahol láthatom a kész munkadara­bot. Az idei gyakorlatunk, sajnos, nem ilyen volt. Én egy asztalos iparos szomszé­dunknál szerettem meg a szakmát, ott tudtam, hogy aj­tót, ablakot készítünk — mondja Kun Béla. — Persze most jobban izgat az NDK- beli utazás. Egyelőre csak annyit tudunk róla, hogy jú­lius hatodikén indulunk és hasonló nyertesekkel leszünk együtt. Kilencvenötén me­gyünk egy ifjúsági üdülőbe. Érthető a két fiú izgalma, hiszen szép jutalmat kaptak. A barcsi szakmunkások nem először bizonyítottak. A mos­tani pályázatra négy dolgozat készült, s ebből kettőt érté­keltek. A másik munka ké­szítői a vegyész szakmából készültek, a Kemikál múltját kutatták. A dicséret mellé öt­száz forintot kaptak. Mikon megkérdeztem a fiú­kat, mi lesz a sorsa a Heli­konon bemutatott füzeteknek, azt felelték: remélik, hogy ez­zel segítséget adnak az őket követő pályázóknak. I. É. HÉTVÉGI TÁJOLÓ Kiállítások Képünkkel — Ungvári Ká­roly Rá II című, Heyerdal papír uszha jójára és útjára emlékeztető festményével \ — a somogyi képzőművészek ta­vaszi tárlatára hívjuk föl a figyelmet. A Somogyi Képtár­ban tekinthető meg. Mint ki­állítási beszámolónkban ír­tuk: »Vállalkozások, kiérlelt eredmények, új jelentkezők bemutatkozásának a vegyüle- téből született a somogyi kép­ző- és iparművészek közös tárlata, mely bepillantást nyújt a műtermekben folyó munkára, és felhívja a figyel­met a friss, tartós értékek­re... A tavaszi tártat sajá­tos képletéhez tartozik az is, hogy fölfigyel az amatőrmoz­galomra ...« Hétfőig még látható a Népi műemlékek rekonstrukciója Somogybán és Baranyában cí­mű kiállítás is, amelyet a ka­posvári Palmiro Togliatti Me­tódokén kerül sor, amikor a Szabad Ifjúság moziban a Pe­riszkóp a , f jordok között cí­mű szovjet filmet vetítik dél­előtt 10-fcor. Ugyanaznap 18 órakor a kertbarátok klubjá­nak tagsága gyűlik össze a Móricz Zsigmond művelődési házban, ahol dr. Bakonyi Ká­roly, a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem professzora a cserszegi szőlőnemesítési kí­sérletekről tart előadást; ez is KIUMK-rendezvésny. A kaposvári Csdky Gergely Színházban ma 14 órakor Ránki—Romihányi Muzsikus Péter című gyermekoperája kerül színre Kengyel Pál rendezésében. Nagy Anikóval és Csákányi Eszterrel a fő- ! szerepben. Vezényel; Hevesi András. És most lássuk a mozimű­sort! A szokásosnál is izgal­masabb kalandokat ígér a gyei Könwtárban rendezett a Somogy megyei és a Baranya megyei Tanács műemléki és múzeumi albizottsága, a So- mogyterv és a Pécsi Tervező- , vállalat. Ma pedig a fonyódi iskola művészetcsopórt kiál­lítását nyitja meg dr. Balas­sa Tibor, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese a marcali képtárba!!, 17 ófákőr. Az eseményen közreműködik a kaposvári Barokk együttes is. Szintén mai program a Kil- lián György Ifjúsági és Üttö- rő-művéLődési Központban a órakor kezdődő előadása: fiatal utazók klubjának 18 Tőldy Kont kanadai útiél- mény-beszáimolót tart. Egyéb­ként a művelődési intézmény, következő rendezvényére he­A jenkypolitika kiirtotta az Egyesült Államok őslakossá­gát, az indiánokat; számuk ma alig haladja meg a fél­milliót. Az indián lakosságot erőszakkal rezervátumokba űzték, ahol nincs munkaalka­lom, hiányzik az elemi egész­ségügyi ellátás, a tuberkuló­zis aránya háromszorosa az országos átlagnak, s így az Egyesült Államok indián la­kosságának átalag életkora 40 év. A mexikói származású amerikaiak keresete csak fele az amerikaiakénak. A gyer­mekhalandóság viszont a két­szerese. Az .Amerikában élő 2 millió Puerto Rico-i a leg­szegényebb amerikainál is nyomorultabb. A New York­ban élő egymillió Puerto Ri­co-i csaknem kivétel nélkül a nyomorgettókban él. Ennél is kíméletlenebb az őslakosság üldözése, kisemmi- zettsége a nemzetközi impe­rializmus erői által fenntar­tott Dél-Afrikában. A nem fehér lakosságnak semmiféle joga és szabadsága nincs. A néger lakosság tíz százaléká­nak van csak munkája. Jöve­delmük a fehéreknek huszon­egyed része. A négerek nem járnak iskolába. Az emberte­lenségig zsúfolt négerkerüle- tekfoen és -falvakban egy viskóra 14 lakos jut. A Dél­afrikai Köztársaság börtönei­ben félmillió néger rab síny­lődik. Mindennaposak a bör­tönökben a verések, a kínzá­sok, a gyilkosságok. Az or­szágban a fekete lakosság el­keseredésének és fölháborodá­sának elfojtására egymást érik a megfélemlítő vérfür­dők, mészárlások és sortüzek. A rezsim hadserege által vég­rehajtott sowetói vérengzés­nek több mint ezer áldozata volt. Az iparilag fejlett tőkésor- szágok kormányai miközben szavakban elítélik a dél-afri­kai rezsimet, a gyakorlatban egymással versengenek a fegyverszállításokban, a ha­dianyag- és katonaiszakem- ber-igények kielégítésében. A világ legnagyobb tőkés mo­nopóliumai Dél-Afrikában 1600 vállalatot, kirendeltséget tartanaik fenn. Anglia dél-af­rikai beruházásai meghalad­ják három, az Amerikai Egye­sült Államoké a kétmilliárd dollárt. Korunk kapitalizmusa lét­rehozta a népvándorlás új for­máját: a munkanélküli török, olasz, spanyol, portugál mil­liók hazájuktól több ezer ki­lométer távolságra levő mun­ka-, kenyérkeresését. Hazánkban a nemzetközi főútvonalak mentén levő vá­rosok és falvak lakói láthat­ják az ócska autóikon hazá­jukba vagy vissza, a nyugat­európai fűtőházakba, építőáll- ványokra, szemeteskocsikra, mosogatókamrákba — munka­helyeikre — tartó görög és török vendégmunkásokat. (Micsoda ügyesen manipulált kifejezés: vendégmunkás. A török, a görög vagy az olasz minden az NSZK-ban vagy Svájcban, csak nem vendég ) Számuk az iparilag fejlett tő - ( késállamokban meghaladja s 12 milliót. Valamennyien má­sodrendű emberek. Családjuk­kal együtt kegyetlen diszkri­mináció sújtja őket. A lakás­ért például 40 százalékkal többet kérnek tőlük, mint a helybeliektől. Ezért van az, hogy százezerszámra élnek ócska barakkokban, gettók­ban, bádogviskókban, tömeg­szállásokon, pincékben gará­zsokban. Gyetekeik 55 száza­léka nem jár iskolába. Nincs baleset- és nyugdíjbiztosítá­suk, tisztázatlanok a jogaik. Verekedések, gyilkosságok, betegségek tizedelik soraikat. A kapitalizmus létezése óta mindent elkövetett a tőkés és a munkás érdekazonosságának bebizonyítására, a munkásság harcának lefegyverzésére, a polgárrá válás, a középosztá­lyokba való felemelkedés ígé­reteinek elihitetésére. De sem­mit sem ért el. Mint ahogy egyszer s mindenkorra ered­ménytelenek, hatástalanok a kommunizmusról szóló ha­zugságok, a szocialista népek­re szórt rágalmak is. Az angol, az amerikai, az olasz, a nyugatnémet és a francia munkás egyre határo­zottabban teszi föl kormányá­nak a kérdést: mi szükség van más népek rágalmazásá­ra? Népeink élete, országunk rendje, nyugalma önmagáért beszél. Joggal kérdezi az an­gol munkás: mi szükség van a szocialista népek elleni fel­forgató, bomlasztó tevékeny­ségre? Mi szükség van az adófizetők pénzén fenntartott heti 980 órában, 16 nyelven hazudozó Szabadság és Sza­bad Európa Rádióra? Mi szük­ség volt arra, hogy a »füg­getlen« angol sajtó számára a brit külügyminisztériumban a szovjetellenes propaganda alapjául szolgáló hamisítvá­nyokat gyártsanak? Mi szük­ség van arra, hogy a tókés- országokban tárt karok- | kai fogadja- |j nak minden renegátat, züllött haza­árulót; saj­tót, hata’mas nyilvánossá­got adjanak közönséges szélhámosok­nak? Mi szük­ség van arra, hogy az Egye­sült Államok­ban évente egymilliárd dollárt költ­senek kom­munista elle­nes intézke­désekre és vizsgálatok­ra? Felvetik a munkások a kérdést: mi­ből pénzelik az Egyesült Államok 200 kommunis­taellenes ku­tatóintéze­tét, miből él az NSZK ha­sonló száz intézete? Sorozatunk a nyugati mun­kásság mai sztrájtaharcainak néhány legjellegzetesebb okát, indítékát foglalta össze. A mind élesebb formákat öltő. hatalmas munkás töm egeket átfogó, az alkalmazottak és az értelmiség nagy részét is magával ragadó sztrájkok az iparilag fejlett tőfcésországok nyugtalan belső viszonyainak fontos kifejezői. A burgsoá sajtó egy időben, mindent el­követett a sztrájkküzdelmek jelentőségének, hatásának le­kicsinylésére: elszigetelt, pe­riférikus jellegük bizonyítá­sára. Az amerikai bányaszak Az NSZK-ban élő vendégmunkások gyer­mekei egyenlő elbánást követelnek. (A táb­lákon: »Mi lesz belőlünk?«, »Nem lehetek egészen görög, nem lehetek egészen né­met.« a nyugatnémet fémipari munkások, az angol szolgál­tatási munkások hatalmas sztrájkja az egész világnak megmutatta a munkásság erejét, egységét és elszánt föl­lépését. A huszadik század utolsó negyedében, a kapitalizmus ál- | talános válságának mélyülése, a szocializmus világrendszerré válása közepette számottevő­en megváltoztak a sztrájk­harc fonnál, jellemzői-. De alapvető vonásuk — a mun­kásság tömeges és tüdatos részvétele — változatlan. összeállítoti-a: Ágoston László (Folytatjuk.) Vörös, Csillag moziban vetí­tett Kaszkadőrök című szí­nes, szinkronizált amerikai alkotás, Mark L. Lester film­je. Nemcsak a kaszkadő­rök lélegzetelállító mutatvá­nyaival ismerkedhetünk, ha­nem egy gyilkosságsoirozat leleplezésével is kétszereződik izgalmunk. Lester bemutatja a dublőrök technikai tudását, profi szakértelmét, egyben középpontba állítja a csoport érzelmi összetartozását, egy­másrautaltságát. Ugyanitt va­sárnapi matinén a gyerekek­nek a Fekete István-regény- bő' készült A koppányi aga testamentuma című magyar filmet vetítik. A Szabad Ifjú­ság a két korai előadáson az Apacsok című, sok vihart megért NDK-kala,ndfilmet játssza r új korosztályok is­merkedhetnek a széria e tag­jával. Este egy kemény, ke­dvetlenül őszinte olasz film kerül műsorra, a San Bafoila egy napja, amely művészi eszközökkel a fasizmus* újra­éledésére hívja föl a figyel­met. Magyar filmet találunk a Rákóczi mozi programjá­ban: A császár parancsára cí­mű alkotást, amely a Marti- novics-összeesküvósibői merí­tette témáját Rovatunk zártakor érkezett a friss hír Boglárlelléröl: va­sárnap délelőtt 11 órakor nyí­lik az idei első kápolnatárlat Tröszt Tibor, a Somogy me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese mond beszédet, majd Frank János művészettörténész, kri­tikus ajánlja a műveiket. A megnyitón közreműködik Bé­res Ferenc Liszt-díjas énekes, Béres János furulya- és Szál­lási Beatrix cimbalomművész. A kék kápolnában Széky Pi­roska grafikusművész és Gá­dor Magda szobrász állít ki, míg a szoborparkban Nagy Sándor művei láthatók. Aznap este 18 órakor Bé­res Ferenc, Béres János és; Szöllősi Beatrix Dalolj ve­lünk! címmel népdalestet tart a szölőskislaki művelődé­si otthonban. j

Next

/
Thumbnails
Contents