Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

A somogyi építőipar jelene, jövője Fejlődés ellentmondásokkal | Síkfólia százhatvan hektáron Kevesebb veit a prímbe" A párt Központi Bizottsá­gának október 12-i határozata alapján tárgyalta a megyei pártbizottság a somogyi épí­tő- és építőanyag-ipar, vala­mint a lakásépítés helyzetét, és határozatot hozott a to­vábbfejlesztéssel kapcsolatos megyei felad átokról. A testü­let április 19-i ülése elé ke­rült jelentés ennek az ágazat­nak a fejlődését el eme;', ve megállapította, hogy az el- műit évtizedekben jelentősen hozzájárult a megye társadal­mi, gazdasági és településfej­lesztési céljainak eléréséhez. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az építőipar teljesít­ménye fékezheti, vagy gyor­síthatja más termelő és nem termelő ágazatok, illetve a megye fejlődését. A testület azt is megálla­pította, hogy az eredmények fő forrása az építő- és építő­anyag-ipari dolgozók áldozat­kész munkája: sokszor a ké- nyelmetlenségiek és a nehéz­ségek között is helytálltak, és munkájukkal sok szép épít­ményt hoztak létre a kozö» ség javára. A végrehajtó bi­zottság javaslatára ezért úgy döntött a pártbizottság, hogy az ágazat dolgozóinak elis- mérését és köszönetét fejezi ki. Új technológiák A megye építőiparát négy - minisztériumi, egy tanácsi vállalat, valamint tizenegy szövetkezet alkotja. Ezenkívül 140 házilagos szervezet és ki­lenc költségvetési üzem tevé­kenykedik még Somogybán. Az állami és szövetkezeti épí­tőiparban összesen 12 ezer ember dolgozik. A házilagos szervezetekben és a költség­vetési üzemeknél dolgozók száma 3600. A minisztérium irányítása alatt működő há­rom építőanyag-ipari válla­lat kétezer embert foglalkoz­tat. • A somogyi építő- és épító- aáyag-ipar helyzetét és fej­lődéséit elemezve a testület először a magasépítéssel fog­lalkozott. Megállapította, hogy 1970 óta saját építési-szerelé­si teljesítménye 86 százalék­kal emelkedett, és tavaly el­érte már az 1,5 milliárd fo­rintot A fejlődést a dolgozók szakmai hozzáértésének javu­lása és a időszaki—technikai bázis korszerűsítése alapozta meg. Kapacitá&fejlesztésre a negyedik ötéves tervben csak­nem 400 millió forintot köl­tötték a magasépítő szerveze­tek: a pénz 37 százalékát gépekre fordították. Az ötö­dül ötéves tervben tovább folytatódik a kapacitásnöve­lés: 1980-ig — várhatóan — 360 millió forintot költenek erre. A negyedik ötéves terv­ben a beruházásra fordított összeg felet, az ötödikben pe­dig — várhatóan — 44 szá­zalékát teszi ki az állami tá­mogatás Az állami építőipari vállalat ötödik ötéves tervi fejlesztése során a panelüzem rekonstrukcióját és bővítését végzi el, valamint, kialakítja a közintézmények építésére használható korszerű szerke­zeti elemek (IMS) előregyár­tó bázisát. A Barcsi Tövál pedig a fából gyártott köny- nyűszerkezetek felhasználásá­nak feltételeit biztosította. A lakások öntöttbeton (no-fi- nes) technológiával történő építésére két ktsz készült fel. A fejlesztések eredménye, hogy a magasépítő szervezetek állóeszközei megháromszoro­zódtak, és a múlt év végén elérték a 614 millió forintot. Az állóeszközök 51 százalékát jelenleg a gépek és berende­zések teszik ki. A növekedés ellenére arányuk még ala­csony, és összetételük sem fe­lel meg mindenben a köve­telményeknek. Túl sok a gép­típus, és számottevő az elma­radás az anyagmozgatás, a rakodás és a szakipari mun­kák gépesítésében, kevés a géplánc. Az igényekhez képest kevés gép az építőipar ex- tenzív fejlődésével függ ösz- sze: a központi telepek ki­alakítása ugyanis nagy építési beruházásokat kívánt, és az indokbltnál lassúbb volt az elhasználódott gépek, be­rendezések cseréje. Aránytalanságok, feszültségek Az állóeszközök növelése a teljesítőképességet is emeite: az építési kereslet es kínálat közötti feszültség azonban nem szűnt meg, es a magas­építés optimális belső szer­kezete sem alakúit ki: arany- iaiansagok vannak az egyes szakágazatok, építménycso- porlok és területek között. A vállalatokon belül pedig nincs összhang a szerkezetgyártás és szerelés, valamint a befe­jező kapacitások körött: a szakipar alacsony gépesített­sége miatt a befejező mun­káknál még mindig túlsúly­ban vannak a hagyományos eljárások. A vezető építőipa­ri szervezeteknél nem alakul­tak ki a komplex építési rendszerek, de a követelmé­nyeknek megfelelően nem is kapcsolódtak a mar meglevő — megyén?:kívüli rendsze­rekhez, Az ésszerű munka­megosztás sem jött létre: a nagyfokú kapacitásit lány és az ésszerű együttműködési készség elégtelensége miatt minden építőipari szervezet a saját ipari hátterének kiala­kítására törekedett. Az is igaz, hogy a fejlesztések me­gyei szintű összehangolása sem volt megfelelő és eléggé hatékony. Az eredmény; a vállalatok egy részénél párhu­zamos fejlesztések valósultak meg. A megyei pártbizottság megállapította: az építőipari kapacitáshiány okozta gondo­kat súlyosbította, hogy a kö­zéptávú tervek második felé­ben jelentősen emelkedett az igény. A hiány elsősorban Ka­posvár és Siófok térségében okozott zavarokat A Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat — a megye legnagyobb szervezete — meghatározza az ágazat teljesítőképességét. Az elmúlt nyolc év alatt megkétszereződött a saját építési-szerelési teljesítménye. A lakásépítést kivéve azon­ban nem tudta betölteni ve­zető szerepét Abban, hogy a megyei építési kapacitásban a szövetkezeti szektor részará­nya 1970 óta csökkent része van annak, hogy felszámoltak hat tövéit. A szövetkezeti építőipari szervezetek közül néhány korszerű középüzem­mé fejlődött és jelentős részt vállai a nem telepszerű la­kásépítésben. E szektor azon­ban nem tudja a profiljába tartozó kisebb építési felada­tokat valamint a karbantar­tással kapcsolatos igényeket a kívánságoknak megfelelően kielégíteni. Kapacitásukat fő­leg nagyobb értékű beruházá­sok kötik le. A házilagos építőipari szervezetek száma főleg a hetvenes években sza­porodott, s ma már az á fész­eknél a vállalatok és a tsz- ek túlnyomó többségénél mű­ködnek épí tóbrigádok. Mun­kásaik nagy része a maga­sabb termelékenységű építő­ipari szervezeteikből került ide. A tövál-ok megszűnésével és az ipari szövetkezeteik egy részénél az épí tőrészi eg fel­számolásával csökkent az építési tevékenységet végző középüzemek i szánta. Ez egy­részt azzal járt, hogy erősö­dött az állami építőipar, más­részt azxal, hogy szaporodott a házilagos építőipari részlegek és költségvetési üzemek szá­ma. Az utóbbiaknak nincs a hatékony foglalkoztatáshoz szükséges technikai eszközük. Mélyépítés, felújítás A megye mélyépítő kapaci­tásának erőteljes fejlesztése a hetvenes éveikben kezdődött: tel j«si tőképessége azóta a négyszeresére nőtt. Az 1970- ben létrehozott Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Válla­lat rendkívül dinamikusan emelte termelését, és tavaly elérte már az 530 millió fo­rintot. A mindenképpen terv­szerű fejlesztés eredménye­ként eszköziei korszerűek, ka­pacitásának . belső szerkezete, területi elhelyezkedese megfe­lel az igényeknek. A gyorsan növekvő közmű-, főleg mű­tárgyépítési feladatokat azon­ban csak a korábbihoz ha-1 sonló ütemű kapacitásfeilesz- | tés révén tudja megoldani. A Kaposvári Közúti Építő Vátialat teljesítőképessége a negyedik öteves tervben meg- üéiszereröüött: a megyében létrejött az útburkolat-építés bázisa. Az útépítéshez kap­csolódó közmű-, illetve mű­tárgyépítési munkák gépesíté­se viszont elmarad az igé­nyektől. A megye úthálóza'iá- nak fejlesztési és korszerűsí­tési programjában éppen ezek az úté obi feladatok kerülnek előtérbe. A pártbizottság vé­leménye szerint a vállalat ka­pacitásának belső szerkezete jelenleg nincs összhangban a megváltozott igényekkel. A tanácsi utak és hidak építését, felújítását és fenntartását, il­letve a mezőgazdasági üze­mek célcsoportos útépítési munkáit elsősorban a tanácsi építőipari vállalat végzi: az igényeket a mélyépítő részleg kielégíti. A meglevő épületek, laká­sok ; felújítását, karbantartá­sát |az IKV mellett az építő­ipa ii szövetkezetek, költség­vetési üzemek, a házilagos szervezetek és a magánkis­iparosok végzik. A fejleszté­sek révén nőtt a kapacitás, de a pénzügyileg megalapozott Igényeknek még mindig csak a 70 százalékát tudják kielé­gíteni. A feszültség a megye- székhelyen és a városokban a legnagyobb. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy az állan­dó . magasépítési kapacitáshi­ány miatt a kisebb szerveze­tek is új építkezést vállalnák, és nem a már meglevő épü­letek felújítását. Nem alakult ki a felújító, karbantartó szervezetek megyei hálózata: a szétforgácsolódott szerveze­tek tevékenységének áttekin­tése. összehangolása és terv­szerű fejlesztése pedig nehéz. Építőanyag, tervezés A megye építőanyag-ipará­nak fő bázisát a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cse­ré pi pari Vállalat adja; tíz gyárat üzemeltet a megyé­ben: a termelés csaknem 60 százalékét ma már az új üze- i A bogiáriak és a leli elek még az egyesülés előtt hagy gondot fordítottak arra, hogy az ideérkező külföldi és ha­zai vendégek gyönyörködje­nek a stép terekben, virágos utcákban. A lakosság, sőt most már az itt pihenők is egyre töb­bet tesznek azért, hogy híre legyen az üdülőhelynek, ők pedig sokkal jobb körülmé­nyek körött éljenek. Balaton- boglár tavaly négymillió fo­rint értékű társadalmi mun­kával gyarapította a telepü­lést. Ez azt jelenti, hogv egy lakosra hétszázhéz forin' jut. így első lett a település- fejlesztési versenyben a köz­ségek kategóriában. Baíáton- lelle egymilliót tett le az asztalra 197R-ban. Most, már együtt élvezik a gyümölcsét. BOglárlelle tanácsa ugyanis úgy döntött, hogy a jutalmul kapott hatszázötvenezer fo­rintot útépítésre használják fel. — Lényegében a társadal­mi munkát sokszorozzuk meg roek állítják elő. A gyékényé­ül kavicsbánya — a megye másik nagy építőanyag-bázi­sa — nyolc év alatt három­szorosára növelte termelését. A tavaly kitermelt 1.3 millió köbméter kavics azonban nem fedezte az építőipar igényeit. A gondot csak az üzem kapa­citásának növelésével, a ka­vicstermelés fokozásával és a minőségj kavics részará­nyának 20—25 százalékos emelésével lehet megoldani. A Kemikál barcsi építési inü- ainyagfeldolgozó gyárának te­lepítése tavaly fejeződött be. A megye harmadik építő­anyag-ipari bázisának termék- szerkezete korszerű. A ter­mékek iránt itthon és külföl­dön egyaránt nőnek az igé­nyek. Foglalkozott a testület a műszaki tervezéssel is. A me­gyében épülő létesítmények kiviteli terveit összesen 32 tervező szervezet készíti. Ez a nagy szám annak a követ­kezménye,' hogy sok a speciá­lis feladat, és á megyei ter­vezővállalatok nincsenek megfelelően felkészülve: je­lenleg az igényeknek csak a 30 százalékát tudják kielégí­teni. A sok tervező sokféle felfogást; is képvisel. A kö­vetkezménye pedig az, hogy csak kevés helyen alakult ki a tájba, a település szerkeze­tébe legjobban illeszkedő egy­séges építészeti kép, s ez aka­dályozta a komplex város­fejlesztési szemlélet kialaku­lását is A meglevő kapaci­tás hatékony kihasználását az is nehezítette, hogy nem jött létre kellő munkameg­osztás a generál- és az aiter- vezők körött. A pártbizottság megállapította: a kivitelezők munkáját gátolja, hogy a ter­vek nem készültek el határ­időre, hiányosak voltak, szín­vonaluk, minőségük nem volt kielégítő. A tervezők is köz­rejátszottak abban, hogy nem sikerült típus- és tipizált szerkezeteket, olcsóbb építési megoldásokat alkalmazni. ebből az összegből — mond­ta Ágoston Ernő tanácséinak. — Cjsuk a követ vásároljuk meg, a lakosság pedig pénz­zel, munkával járul hozzá, hogy megépüljön az út. A leltei részen a Szövetség; a Béke utcában, a boglóri ré­szen pedig a Táncsics, a Jácint, a Végvári utcában épül út a tanács döntése sze­rint. A két lellei ut hosszú' ságra nagyobb, mint a há­rom bogiári. Gépkocsival bejártuk a bog­iári részt, s összehasonlítottuk a tavalyi élményeinkkel. A szép tervek közül sok meg­valósult. A Platán strand mellett zöld a fű, elültették a fákat és a cseriéket. Való­ban megnyugtató é®! szép kör­nyezet fogadja a pihenő em­bereket. Tavaly a termőföl­det hordták még ide, akkor alakították ki a mostani park alapját. — Még az idén elhelyezzük itt — így az elnök — Győri Dezső Tornászlány című szob­rát, Mondhatom, hogy na­gyon szép látvány lesz ... A háziasszonyok és a bolti dolgozók egyaránt tapasztal­hatták, hogy ezen a tavaszon nem volt mindig zökkenő­mentes az ellátás primőr •zöldségből. Akadt időszak, amikor nem kellett üres vagy félig üres szatyorral távozni a boltból,' és volt olyan nap, amikor hiánycikké »lépett elő- a zöldhagyma, vagy pil­lanatok alatt elfogyott az egyébként elég borsos árú ka­ralábé. A vásárló a személyes tapasztalatából, az egyedi ese­tekből vonja le a következte­tést, a földért megyei válla­latának igazgatója - összefüggő-. selbem láthatja az egesz hely­zetet. — Milyen körülmények ha-1 tározták meg az idén a pri­mőr termelést és forgalma­zást? — kérdeztük Balt Gyula igazgatótól. — A korai zöldségből me­gyénk hagyományosan »beho­zatalra« szorul. Elsősorban az éghajlati adottságok miatt a prlmőrtermeiés nem megha­tározó jelentőségű. Hozzá keil tennem, hogy évről évre több korai zöldségfélével jelentkez­nek a piacon a nagyüzemek, és nem elhanyagolható a kis­termelők tevékenysége sém. Az idei ellátásban tapasztal­ható zökkenők országos gon­dokra, áruhiányra vezethe­tők vissza. A januári zivata­ros hideg tetemes károkat okozott az üvegházikkal is rendelkező, hagyományosan primőrtermeiő. kertészkedő nagyüzemekben, és természe­tesen a kártétel nem kerülte el Somogyot sem. — A szűke bb árualapok mellett, hogy alakult az idén a primőrök forgalmazása, fo­gyasztása? — A kedvezőtlen időjárási I körülmények, a fagy okozta Az iskola és a művelődési ház között épül az iskolai ebédlő és konyha. Az ezer személyt ellátó létesítmény nyolcmillióba került, s meg e hó végén üzembe helyezni. Ottjártunkkor a munkások az épület földszinti részét fes­tették kékre. Itt is sok társa­dalmi munkát végeztek; négy napot dolgoztak az em­berek, az intézmények, a vállalatok. Megnéztük a ta­valy átadott könyvtárt. A kör­nyékét nagyon ízlésesen ala­kították ki, méltó az intéz­mény tevékenységéhez. Örömmel járnak ide az ol­vasni vágyó helybeliek. — Miben kérik a társadal­mi összefogást az idén? — kérdeztem a tanácselnöktől. — Az útépítés áll az első helyen, erről már beszéltem. Második helyen említeném az oktatási intézményekben vég­zett munkát. A lellei részen a kisegítő-iskolát, a boglárin az iskolát, az óvodát alakítjuk át a lakossággal vállvetve. Szőlőskislakon azt tervezzük, hogy megfelelő helyet alakí­tunk ki egy új óvodai cso­portnak. Már megkezdtük ott a ravatalozó építését, ezt szintén befejezzük. Amikor a gépkocsink a könyvtárt elhagyta, hamaro­san feltűnt a jövendő sport­pálya hatatmas, sárga tégla­lapja. Most is dolgozott, egy kis csoport ember a homokos talajon. — Azt szeretnénk, ha az idén megbirkóznánk a terep rendezésével. A vízelvezetés szintén az idei feladatok kö­rött van. utána füvesítjük a jövendő pályát. Az idegen elégedetten tölt­het rövidebb, hosszabb időt Boglárlellén, hiszen a lakos­ság önzetlen társadalmi mun­kája az ő számára is szépíti, gyarapítja az üdülőhelyet. Mindenki büszke lehet erre! Bajos Géza megyei árukiesést igyekez­tünk megyén kívüli beszerzé­sekkel pótolni. Vannak zöld­ségfélék, melyekből sikerű-1 az igényeket kielégíteni, de vannak olyanok is, melyeknél az országos fagykárok helyre­hozhatatlan veszteségeket okoztak. Salátából például Somogybán százezer fejjel kevesebbet tudtunk felvásá­rolni május közepéig, mint ta­valy, ugyanakkor a társme­gyei beszerzésekkel többet adtunk el a lakosságnak. Mintegy tizenötezer csomóval csökkent a zöldhagyma felvá­sárlása, s mivel beszerzésre nemigen volt mód, ez meglát­szik a forgalomban is. Ubor­kából is visszaesett a terme­lés a rossz tél következtében, mintegy harmincnégy ezer da­rabbal nőtt viszont a paprika- felvásárlás és -fogyasztás, ha­sonló a helyzet a jó import- ellátás eredményeiként a para­dicsomnál. — Ez a hullámzó színvonal meglátszik az árakon is. , — Sajnos igen. A primőr zöldségfélék többségénél a múlt évinél jóval magasabb az árszínvonal- Például ta­valy ilyenkor a saláta felvá­sárlási ára hatvan fillér, fo­gyasztói ára egy forint volt, most három ötvenért vesszük át a salátát a termelőktől, és öt forintért értékesítjük. UgyanÍgy a szűkösebb árukí­nálat miatt magasabb a zöld­hagyma ára, április végéig drágább volt a paprika is; most már a múlt évivel azo­nos az árszínvonala, a tavalyi négy ötven helyett viszont most három ■ nyolcvan a retek. — Nagyüzemeink közül me­lyek járulnak hozzá legered­ményesebben a megye lakói­nak korai zöldséggel való el­látásához? — A nagyüzemi kertészetek a téli fagykárokat jobban át­vészelték, mint a kistermelők. Ez utóbbiaktól a szerződött és várt árumennyiségnek csupán húsz-harminc százaléka érke­zett be. A felvásárlásiban és az ellátásban különösen nagy biztonsággal számíthattunk a nagybajomi tsz kertészetére, jó partnerünk a nagyatádi, a kadarkúti. a kaposvári T,a!:n- ca Tsz, retekből a siófoki Sió Tsz jeleskedik, paprikát Bu- zsák, Nagybajom, Látrány szállít. Hetestől rövidesen karfiolt, a kaposvári Latincá- tól fejes káposztát kapunk. — A nem egészen zökkenő­mentes ellátás után mit vár­hatnak a következő hetektől a fogyasztók? — Meggyőződésem. hogy fokozatos javulásnak kell kö­vetkeznie, mikor ugrássze­rűen megnő a fogyasztók szá­ma a baiatoni szezon indulá­sakor. A primőrök erre az időszakra »lefutnak«, a szán­tóföldi zöldségfélék még »nem jönnek be«. Az idén az Isko­laév befejezésének eltolódá­sával várhatóan a nagy sze­zon is valamivel később in­dul a Ba laton qn, Addigra vi­szont — ha az időjárás is úgy akarja — forgalomba kerül­hetnek a síkfólia alatt termelt zöldségfélék. Ezzel az új tech­nológiával két-három héttel előre hozható az érés, és vál­lalatunk most már évek óta • segíti, ösztönzi ennek az el­járásnak az alkalmazását. Az idén igen jelentős előrelépést sikerült elérni; tavaly ötven, az idén 160 hektáron termel­nek zöldségféléket, siklóba alatt a nagyüzemek. Ez a tény lényeges biztosíték; ahhoz, hogy fokozatosan javuljon a megye lakóinak friss, 1 korai zöldségféléi való ellátása. (Folytatjuk.) Szobor kerOI a partra Megsokszorozzák a társadalmi munkát Meg c hónapban átadják az iskolai konyhát és éttermet

Next

/
Thumbnails
Contents