Somogyi Néplap, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
Lovas turizmus Nyeregben az idegen X magyar nyelvben a legtöbb — 387 — szólásmondás a lóról található. Majd százzal kevesebb, 292 tárgya — a magyar ember által ugyancsak meg nem vetett — a bor. A különös rangsor harmadik helyén, az asszonyok találhatók, akikről 233 szólást őriz a nyelv. A fenti szám önmagában is jelzi, hogy a magyar ember életében a ló századokon át nagy szerepet játszott. A fogathajtó világbajnokságon szerzett elsőségünkről, vagy valamely hazai ménesben nevelt »csodaparipa« nemzetközi sikereiről hallva ma is gyakran említjük magunkat »lovasnemzet«-ként. Pedig ez korántsem valami egyedi nemzeti sajátosság Gondoljuk csak meg, hogy a Szovjetunió több köztársasága, ahol a gyerekek máig is olykor előbb tanulnak meg lovagolni, mint járni, vagy épp a telivér lovairól híres Anglia és még egy sor ország legalább olyan joggal tarthat számot e »rangra«, mint mi. Annyi mégis bizonyos, hogy a magyar embert régtől fogva rokonszenv, sót barátság köti a lóhoz, és az is. hogy lótenyésztő szakembereinknek jó híre van szerte a világon. Alig egy évtizede, hogy idegenforgalmunk irányítói a jó hírt vendégcsalogató adottságaink közt kezdték számon tartani, s ma már a lovas turizmus idegenforgalmunk fontos ága. A hatvanas évek elején még csaknem 800 ezer ló volt az országban. Számuk azonban rohamosan csökkent, hiszen akkoriban korszerűségünk mércéiének tekintettük ezt. Főként 'olasz lókereskedők sorából lett milliomos azokban az években... Jelenleg mindössze 135 ezer ló van az országban, s bár a í—pecsenyecsikó ma is 'Szép jö1 vgdélmet^ {pyj 7—8 -njillió dol2 lárt)’ hozó exportcikkünk (csak Somogybó] több mint 1000 indul »utolsó útjára- évente), méneseink javát végre már nem »kilóra« értékesítjük. Van ennél hasznosabb megoldás is. 1962-ben történt, hogy az IBUSZ egyik szakembere különös ötlettel állt elő: szervezzenek lovas országjárást a külföldieknek. Néhány héttel később egy holland csoport lóháton vágott neki a Blikknek ... Az országban jelenleg 60 lovasiskola működik. A legnagyobb országos sportegye- süietek mellett több híres állami gazdaságnak, 16 tsz-nek és valamennyi agrárfelsőoktatási intézménynek — így a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolának is — van saját lovasiskolája. Ezek részint a lovassport bázisai —. a budapesti lovasklub ad például otthont (és 45 lovat) az öttusasport legjobbjainak —, egyre nagyobb részben pedig a »hobbilovaglás« és a lovas turizmus centrumai. Az idén több mint félszáz csoportban mintegy kétezer turista vesz részt a hat-nyolc napos lovas országjáró túrákon. Az egyik maratoni program Keszthelyen kezdődik, és Kaposvárt érintve Szekszár- don fejeződik be. Egyre divatosabb ,a lovas üdülés is. A vendégek itt a ménes mellé, települt szálláshelyeken laknak, és napjaikat lovaglással töltik. A leghíresebb lovas üdülők — mint például a nagyvázsonyi vagy a parádd — mellett kedvelt hely a so- mogysárdi ménes is. A lovas turizmus anyagi hasznáról nincsenek pontos adatok, annyi azonban bizonyos, hogy szenvedélye nyomában több ezer olyan külföldi is hozzánk látogat, aki különben talán soha nem jönne Magyarországra. S bár egy Ladával azonos árú átlagos »túraló« tartása háromszor költségesebb, mint egy személyautóé, nincs arról hír, hogy bárki is »tönkrement volna« az idegenforgalom e sajátos ágában. Az ócsai tsz a közeljövőben lovaskemping megépítését tervezi, és mint az Qrszágos Lótenyésztési Felügyelőség vezetőjétől, dr. Pál Jánostól tudjuk, még ez év nyarán elkészül az első vidéki ' lóver- senvpálya a Balaton* déli partján, Szántódpusztán. 20 millió forint már rendelkezésre áll, nem eldöntött viszont még, hogy ha júliusra valóban megépül, a továbbiakban ki lesz majd a létesítmény gazdája. Idegenforgalmi a szakembereink jórészt érthető okból túl sokat számolnak. Kiszámolják az egy turistára jutó vendégéjszakát, a naponta elköltött valutamennyiséget, a különféle kocsik által egy nap aiatt megtett átlagos út hosszát... Kétségtelen, hogy a lovas turizmus, akárcsak az idegenforgalom többi ága, milliókat hoz, az országnak azonban van egyéb, pénzzel nem mérhető haszna is. Még többen ismerkednek meg hazánk tájaival, városaival: életünkkel, > B. F. Hz űrrepülés emberi tényezői Az űrhajósjelöltek orvosi kiválogatása A Kaposvári Szimfonikus Zenekar évadzáró hangversenye Színről színre Régi adósságot törlesztett az Európa Kiadó, amikor a napokban megjelentette Ingmar Bergmannak, a világhírű svéd filmrendezőnek irodalmi forgatókönyveit ^Színről színre j címmel. Korábban is. sikeresen próbálkoztak már a könyvkiadók fidmnovellak közreadásával; évekkel ezelőtt az Édes élet című gyűjteményes antológia látott napvilágot, s olvashattuk az ikonfestő címmel Tarkovsz- kij Andrej Rubljov-filmjenek forgatókönyvét is. Majd elapadt a »forrás«.... Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a filmnovella viszont a maga irodaimi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a 1 film bizonyos elemeinek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, »ősének« drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei föleleve.níté- séhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Az eddigi harminchét alkotásból a kötet tizenkettőt mutat be. Szerepel a gyűjteményben A hetedik pecsét, A nap vége, a Tükör által homályosan. az Ürvacsora, A csend, a Persona, a Rítus, a Szenvedély, a Suttogások, sikolyok, a Jelenetek egy házasságból, a Színről színre és a Kígyótojás című film forgatókönyve. A hetedik pecsétet 1956-ban, a Kí- g»ótojást tavaly filmesítette meg. Tehát több, mint húsz évet fognalc át a művek. A kaposvári Vörös Csillag Filmszínház éppen hétfőn este tűzte műsorára ismét az Érintést, és a filmbarátok két hét múlva láthatják a Szemben önmagunkkal című Bergmanfikftet \ Mozart-műsorral zárta a hangversenyévadot a Kaposvári Szimfonikus Zenekar hétfőn este a Csiky Gergely Színházban. A koncertet Merényi György vezényelte, a versen yműveK előadásában Perényi Eszter hegedűművész és Tarjáni f%renc kürtművész működött közre. A 136. • Köchel-jegyzékszá- mú fiatalkori divertimento interpretálása elsősorban a precíz betanításért érdemel dicséretet, a partitúrában feltüntetett hangjegyek korrekt eljátszásáért. Lényegesen jobb benyomást keltett a 1 G-dúr hegedűverseny annak elienére, hogy a szólista az első tételt több hibával játszotta végig, míg végül egj£ bravúros ká- denciáwal, egy költőien szép második és egy förgetegesen | lendületes harmadik tétellel rukkolt ki. Az együttes — a második tétel kivételével — megbízhatóan kísért. Az est hőse kétségtelenül Tarjáni Ferenc Volt. Mozart Esz-dúr kürtversenyének szólójában a hangszer szinte valamennyi lehetőségét sikerült kiaknáznia, a lassú tétel lírájától a két szélső rész diadalmasan szárnyaló hangzajáig. Virtuozitása különösen az első tétel kádenciájának kettős hangjaiban lepte meg a közönséget. A műsort Mozart komor hangulatú feszültséggel teli g-moll szimfóniája zárta. A tudása javát nyújtó zenekar mindenekelőtt a fájdalmas menüett tolmácsolásáért érdemel dicséretet. 1976-ban a Szovjetunió az Interkozmosz Tanács ülésén bejelentette. hogy 1978—83 között saját űreszközein biztosítja a tagországok űrhajósainak repülését, repülésre történő 'felkészítését. Hazánk a felajánlott lehetőséget elfogadta, és kormánydöntés született a magyar űrhajósjelöltek kiválogatására. A döntés értelmében az ürhajósje- lölteket megfelelő repülési tapasztalattal rendelkező, önként jelentkező vadászpilóták Közül kellett kiválasztani. Az orvosi kiválogatás végrehajtásával a kormány á Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetet bízta meg. Az iotézet szakemberei a szovjet űrorvostudomány gazdag tapasztalatainak felhasználásával kidolgozták a magyar űrhajósjelöltek orvosi alkalmassági vizsgálatának rendszerét. A, pilóták évente igen széles körű szakorvosi vizsgálaton esnek át repülő- alkalmasságuk elbírálása érdekében. A vizsgálatok adatai jó alapot szolgáltattak az önként jelentkező pilóták elsődleges kiválogatásához. Azokat a jelölteket, akik az elsődle ges kiválogatás követelményeinek megfeleltek, kéthetes időtartamú igen alapos vizsgálatnak vetettük alá. Az alkalmasság objektív megítélése érdekében speciális funkcionális terheléses, széles körű pszichológiai és kibővített klinikai vizsgálatokat végeztünk minden jelöltnél. E vizsgálatok célja az űrrepülés során legnagyobb igénybevételnek kitelt szervek funkcionális tartalékainak a felmérése. E terhelési próbák közé tartozott az egyensúlyszerv, a vérkeringési rendszer több irányú funkcionális vizsgálata. Az egész szervezet terhelését jelentették az ún. barokamrai vizsgálatok. Az egyensúlyszerv terheléses vizsgálata Az egyensúlyszerv funkcionális állapotának megítélésére háromfajta terheléses vizsgálat szolgál. Tekintettel arra, hogy mindhárom vizsgálat a szervezet rendkívüli igénybevételét jelenti, ezek mindegyikét más-más napon kellett elvégezni. A forgószékes vizsgálatok segítségével az egyensúly- szerv szöggyorsulásokkal szembeni eüenállóképességét lehet lemérni. Az egyik vizsgálat során a jelölt a forgószékben egyenletes sebességvizsgálat a Hilov-hintával. gél forogva fejét meghatározott időben jobb válláról a bal vállára mozdítja. E forgás és egyidejű fejmozgás Itatására a jelöltetek olyan érzése támad, .mintha a szék hintázna alatta. Hőhullámai keletkeznek, bizonytalanság - érzet, szédülés lép fel. A vizsgálat időtartama szuperszonikus pilótáknál kétszer 1 perc,, űrhajósjelölteknéi 10 perc. A másik forgószékes vizsgálatnál a jelölteknek forgás közben egész felsőtestével meghatározott időközönként előre kell hajolnia, majd újra felegyenesedni. A vizsgálat 1 perc jobbra, majd 1 perc szünet utána 1 perc balra forgatást jelent, mindkét irányban ötször ismételve. A harmadik fajta vizsgálat az ún. Hilov-hinta terhelés. Ez az, eszköz egy olyan négyköteles hinta, melynek ülése a kilengésekkor/ mindig vízszintes marad a földhöz képest. Segítségével az egyensúlyszerv egyenes vonalú gyoisulásokkal szembeni tűrőképessége vizsgálható. A vizsgálat időtartama 15 perc. Mindhárom vizsgálat során regisztrálják a vizsgált személy vérnyomását, pulzusát, EKG-ját és ezen adatok, valamint a vegetatív tünetek (sápadtság, verejtékezés), a szubjektív tünetek (szédülés. CSUPOR TIBOR Ráksaláta zsíros kenyérrel Néhány királyi udvarban, főúri rezidencián egyenesen kulcsra zárták. A francia udvarban, „non pareille’-nek, azaz páratlannak hívták a finom szemű kockacukrot, mert csak egyet illet venni belőle. A nádcukor-finomítást még 13í0-ben tökéletesítette egy velencei gyógyszerész. A cukor páratlan karrierjét mégsem a vegytudománynak, inkább a gyarmati gazdálkodásnak, a rabszolgamunkának »köszönheti«. Kubában. Bar- badoson — az Antillákon — a XVII. század közepén már virágzó cukornádültetvényeket ringatott a szél és nevelt a forró nap. Az a klíma kedvezett igazán az Ázsiából honosított növénynek! Sikerült magasabb hozamú nád- féléiket nemesíteni, és fejlett finomítók épültek. A cukor- boorn a XVIII. században az alacsony befektetés és a szédületesen növekvő kereslet miatt a század legnajgyóbb üzlete volt. A dohány a sajátos délamerikai »machismo«, a férfiasság szimbóluma, szent tisztelet övezte. Tekintélyét nem kis mértékben annak köszönhette, hogy a vetéstől addig, míg az első kellemes füstcsík a levegőbe bodo- rodott, 90 féle munkafolyamatot kellett elvégezni. A legfinomabb szívnivalót a szorgalmas kubai kistermelők, a veguerok termelték. A kubai dohány azóta is fogalom. Spanyol közvetítéssel jutott Európába Dél-Amerikáböl a kakaó, az olyannyira kedvelt csokoládé alapanyaga. A kakaótermesztés központja a XVIII. századtól Venezuela volt, onnan exportálták a finom, tápláló port a francia király, a spanyol grand, a lipcsei kereskedő az angol manufaktúra-tulajdonos és a holland uzsorás asztalára. Karrierje a XVIII. században soha nem látott magasságokba ívelt: az 1700-as évek első tizedében 16 millió spanyol fontnyi kakaórakományt röpítettek át a gyors szelek az óceánon. 1790—99 között ennek már az ötszörösét használták föl a csemegékre fogékony európai konyhák. így vált a csokoládés étek a fényes ebédek, vacsorák nélkülözhetetlen fogásává. Csakúgy, mint a kávé. Va-1 larqikor, az ezredfordülón ismerte meg a mohamedán világ, s a századok során arab és török földön széles körben elterjedt a »fekete leves«-nek, a »mohamedánok borá«-nak az élvezete. Kelemes zamata, lestet-szellemet élénkítő hatása nagyon is ínyére volt az európaiaknak. A XVII. században a hollandok jávai gyarmatukra vitték a kávécserjét.; Djakarta mellett óriási területeket ültették be. .Bennszülött munkások ezrei dolgoztak «a földeken, hihetetlenül olcsón. 1706-ban érkezett meg Amszterdamba az első szállítmány. A XVIII. század első harmadában évente hajórajok indultak Európa felé, gyomrukban a fényes babbal telt zsákocskákkal. Később a franciák meghonosították a Karib-len- ger vidékén. Martinique szigetén. s ezzel megalapozták a kávé dél-ameri kai — majdani — térnyerését. A teát már 2000 éve ismeri az emberiség. Elsősorban élvezeti cikk. de a trópusi országokban a cukor nélküli langyos tea kitűapen oltja a szomjat és _ nélkülözhetetlen itala a nehéz fizikai munkát végző kuliknak; parasztoknak. Nyugat-Európába az angol gyarmati Uaziviselók, katonatisztek közvetítésével jutott el. A XVIII. században az'alkoholizmus ellensúlyozására utcai sátrakban ingyen teafőzetet kínáltak mindenkinek. Hogy sikerült-e ezzel kiszorítani a sört és a whiskyt, nem tudjuk, a teára mindenesetre rákaptak az angolok, A hagyomány szerint a tegjvás szenvedélyének is köszönhetik évszázados tengeri hatalmukat a britek. Úgy vélték, hogy a hosszú tengeri úton a tea elveszíti eredeti, kellemes aromáját. Ezért kifejlesztették a gyorsjáratú, karésú klippereket. Minden évben megrendezték a teaversenyt, és a győztes hajó busás jutalmat kapottt a gazdag kereskedőktől. A keresteszhadjáratok óta nem volt titok Európában a gyümölcslepárlás, a pálinka- főzés. Mégis csak a XVII. század végén kezdett terjedni Európában. Egv anekdota szerint a francia Napkirályt (XIV. Lajost) — egyre fogy- váh élete gyertyája -— mind többször vette elő a mélabú és a hasogató fejfájás. Hogy borongó rosszkedvét elűzzék, az udvaroncok cukrot, mézet és illatos parfőmöket kevertek a pálinkába. Ez a királyt mindig virágos jókedvre hangolta. S az édes »frissítőkét« szopogató Napkirályt utánozta mindenki a fényes udvartartásban. í>r ■ {[•'olytáljuk) _ hányinger) együttes értékelése alapján döntenek az alkalmasságról. A keringési rendszer terheléses vizsgálatai E vizsgálatok közé az ún.' szubmaximális kerékpárergo- metriés és a* biilenőasztal terhelési próbákat soroljuk. A szubmaximális kerékpárergo- metriás vizsgálat célja a jelölt rejtett szív-vérellátási za-, varainak felderítése,, másrészt fizikái teljesítőképességének megállapítása. A vizsgálat két lépcsőben történik. Először a vizsgált személy 5 percen át 100 wattos teljesítménynek megfelelő munkát végez. Ezután 5 perc pihenő következik, majd a második lépcső a szubmaximális állapot eléréséig tart. Szubmaximális állapotnak 30—40 éves korig a 160/perc, 40 év felett pedig a 150/perc pulzusszámot tartjuk. A második lépcsőben 100 wattos teljesítménnyel kezdve percenként emeljük a terhelés nagyságát mindaddig, míg a leírt szub- maximálisnak nevezett pulzusszámot el nem éri. Jó fizikai edzettséggel rendelkezők 10 perces fizikai terhelés során elérhetik a 300—500 W-os teljesítményt. A keringési rendszer terhelését szolgálja a billenőasztal vizsgálat, melynek során a szervezet ún. »ortosztatikus« ellenállóképességét vizsgáljuk. A jelöltet billenőasztalon helyezzük el. és a szívműködés, légzés, keringés állapotának regisztrálására szolgáló érzékelőkkel szereljük fék Vízszintes helyzetben megfigyeljük és rögzítjük a jelölt nyugalmi állapotát jelző adatokat. Ezután 20 percen keresztül függőleges helyzetbe állítjuk az asztalt, megfigyeljük a keringési és légzőrendszer változásait- Ebben a helyzetben a szervezet olyan reflex-mechanizmusainak működését vizsgáljuk, amelyekre az »űrhajósnak a súlytalansági állapot után a földi gravitációs térhez történő »visszaal- kalmazkodás« során lesz szüksége. Ezután a billenőasztallal »fejjel lefelé« helyzetet hozunk létre. Ez a helyzet a súlytalanság hatására fellépő keringési változások előidézésére szolgál. A rossz ellenállóképességű jelölteket alkalmatlannak kell minősíteni. Barokamrai vizsgálatok A barokamra olyan légmentesen zárható helyiség, amelyben szivattyúk segítségével végzett légritkítással tetszőleges névleges magasságot tudunk létrehozni. Az általunk végzett vizsgálatok során 5000 méternek megfelelő légnyomást és a vele együtt járó . oxigéntartalom-csökkenést idézünk elő, mely a tengerszinti légnyomásnak csaknem a felét jelenti. Ejp a terhelés jelentős oxigénhiányt jelent az űrhajósjelölt számára. . Az oxigénhiány . hatására bekövetkező keringési, légzőrendszeri elváltozások adatait a vizsgálat egész ideje alatt regisztráljuk. Különös figyelmet fordítunk az oxigénhiány hatására bekövetkező pszichés változásokra, melyet különböző pszichológiai tesztekkel vizsgálunk. A 30 perc elteltével a barokamra légterében a nyomást 40—45 m/mp sebességgel növeljük, ezzel vizsgálva a jelölt barofunkcióját. A barofunkciós vizsgalatok célja a gyors légnyomáscsökkenés elviselésének vizsgálata. A barokamrai vizsgálatok során az oxigénhiány, a gyors légnyomásváltozások előidézésével a szervezet magasságtűrő képessége ítélhető meg. Dr Hideg János orvos ezredes (Folytatjuk.) Somogyi Néplap \
