Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
Magasabb követelmények előtt A FEJLESZTÉS ÚTJAI Nem szedhetnek „útpénzt*... Á Mező utcaiak felzúdulása A termelőszövetkezetek megyei szövetségének küldöttei a héten tartott közgyűlésükön elemezték a múlt év gazdálkodásának tapasztalatait, és a Központi Bizottság 1978. márciusi határozata szellemében meghatározták az idei legfontosabb feladatokról. A mező- gazdaság megyei összegezésének kapcsán beszélgetett munkatársunk dr. Exner Zoltánnal, a megyei pártb’zott- ság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével az 1978-as év néhány tanulságáról és a fejlődés feladatairól. — A Központi Bizottság határozatidban olvashatjuk, hogy a nemzetközi verseny minőségileg nagyobb követelményeket állít a mezőgazdasági üzemek elé. Ä zárszámadásokon elhangzottak kifejezték-e azt, hogy ennek tudatában gazdálkodnak nagyüzemeink? — Az évet összegező, a tervet megtárgyaló közgyűléseken általában elemző, kritikus hangvétel volt, és bizonyos mértékig k> fejeződött a közgazdasági szemlélet erősödése is — mondta dr. Exner Zoltán. — A zárszámadások hangvételének változása, a szövetkezetpolitikai vonások erősödése egyik csalhatatlan jele annak, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink tudatában vannak növekvő feladataiknak, De erre utal az a tény is, hogy a múlt év végi előzetes számításoknál kedvezőbb eredménnyel zárták az évet a gazdaságok, az állami vállalatoknál és a szövetkezeteknél a termelés mintegy ö,5 százalékkal, az eredmény pedig 18,3 százalékkal nőtt Különösen örvendetes, hogy a termelési érték növekedését nem érte el a költségek növekedése. Figyelemre méltónak tartom azt is, hogy a központi és a megyei határozatok szellemében sikerült az eszközhaté- konyságot javítani; a szövetkezetek száz forint értékű eszközzel 1977-ben 61.1. 1978- ban 72,3 forint termelési értéket állítottak elő, és ez idő l alatt 1,3 forinttal nőtt, 5,5 fo-' rint lett a száz forint összes eszközre jutó nyereség. Itt említem meg a termőföld Ivasz- nosításának tapasztalatait is. A termelési érték növekedése jelzi, hogy a termőföld kihasználása javult, de még igen nagyok a lehetőségek. A gazdaságok egyharmada a legfontosabb növényeknél nem érte el a tájegységi átlagot, a legkisebb és a legnagyobb hozamot elérők között egy tájegységen belül több mint kétszeres különbségek is vannak. — Ez egyben utal arra is, hogy nagyüzemeink között, céljainkkal ellentétben, tovább növekedett a differenciáltság. — Igen, és ez nemcsak gazdasági, hanem politikai gond is. Mintegy huszonöt-harminc szövetkezet szinte folyamatosan a veszteségzónában mozog. Vitathatatlan, hogy objektív okoz is közrejátszanak ebben, de a vizsgálódások azt bizonyítják, hogy az eredményekben, a termelésben mutatkozó különbségek jó része a szakmai irányítás és a végrehajtás fogyatékosságaira vezethető vissza. — Mit lehet tenni, hogy ez a kedvezőtlen helyzet megváltozzon? — A visszatérően pénzügyi nehézségekkel küszködő mezőgazdasági üzemek anyagi nenézségeinek hosszabb távú rendezésére, a vezetési gondok megszüntetésére megyénk politikai vezetői nagy figyelmet fordítanak. A múlt év gazdálkodása következtében szanált szövetkezeteknél a pénzügyi egyensúly jogi keretek közötti helyreállítása mellett, a vezetési gondok feltárásával határozott intézkedések születtek személyi kérdésekben is: hat szanált tsz közül ötben gazdasági. illetve szakmai vezetőcserére került vagy kerül sor. — A személyi feltételek javítása csak egy lépés a gazdálkodás egészét tekintve. — Kétségtelenül. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő szövetkezetekben sor kerüljön a termelési szerkezet egyszerűsítésére is, az üzemen belüli koncentráció fokozására, valamint az üzemen belüli szakosodási irányok indokolt megváltoztatására. Az a törekvésünk, hogy az üzemi adottságoknak megfelelő, gazdasági áruelőállítás kerüljön előtérbe, csökkenjen, illetve szűnjön meg a gazdaságtalan termelés. Ezekben a gazdaságokban például már az idén mérséklődik a kukorica termőterülete, és növekszik más, jövedelmezően termelhető növények aránya. — A területi szakosodás lehetőségeivel eddig nem éltünk megfelelően — mondta a közelmúltban a mezőgazdasági ,és élelmezésügyi miniszter. Van-e jele annak, hogy hasznosítani kívánjuk ezeket a tartalékokat? — A vetésszerkezet eddig kis mértékben változott, az idén azonban a növénytermelés szerkezetében jelentősebb átrendeződés tapasztalható. Nő az olajos növények területe — a napraforgóé és a repcéé csaknem kétszerese lesz a múlt évinek. Ugyanakkor csökken a kalászos gabonák és a kukorica területe. A legnagyobb bizonytalanság a burgonya termelésénél adódik. A burgonyának Somogybán tájjellegű hagyománya van, a nagyüzemekben megvannak a korszerű termelés feltételei — gépsorok, tárolók. A terület mégis csökken, elsősorban az értékesítés bizonytalansága miatt. A somogyi homokháton pedig burgonya helyett más növényt nem lehet gazdaságosan termelni. — A növénytermelési szerkezetváltozás valójában egy lépés a tájkörzeti termelés kialakításához. — Somogy megtette már a második lépést is a megyei pártbizottság múlt év októberi határozatának értelmében. Ez a határozat feladatként jelöli meg a termelési tájkörzetek kialakítását, a gazdaságok közötti integrációs kapcsolatok bővítését. Ezzel a módszerrel nem csupán a már említett differenciáltság mérséklése a cél, hanem az is, hogy az adott tájegységben levő anyagi és szellemi eszközöket hatékonyabban hasznosítsák, illetve összehangoltabb legyen a fejlesztés is a gazdaságok közötti kooperációval. A tájkörzetek szervezése megkezdődött. — Az említetteken kívül milyen tények jelzik, hogy nagyüzemeink a határozatokban is megfogalmazott minőségi követelményeknek igyekeznek minél jobban megfelelni? — A teljesség igénye nélkül soroiOK fel nenany kedvező változást. A talajok termőképességének fokozása érdekében — foként a homoktalajokon — nagyarányú mésztrágyázás indult meg, az idén tizenötezer hektáron végzik ezt el. KoncentráltabDá vált a gyepterületek felújítását elősegítő állami támogatás felhasználása. Ez évtől elsősorban az állattenyésztési rendszerekhez tartozó üzemek igényeit elégítettük ki.» A területi szakosodás és a koncentráció következtében meggyorsultak megyénkben a kölcsönös előnyökön alapuló földcserék. Tavaly és az idén eddig 8300 hektár területcsere történt. Az állattenyésztési főágazaton belül a juhtenyésztésnél jelentős mennyiségi növekedés tapasztalható, előkészítik egy juhtenyésztési rendszer létrehozását A szarvasmarha-ágazaton belül a húsirányú szakosodás felé történt változás. A közelmúltban két egyszerűbb gazdasági együttműködés jött létre — a bala- tonnagybereki és a pusztaszemest társulás, és most szervezik a zselici húmarhatársu- lást. A sertéstenyésztésben a gazdaságtalanul üzemeltetett telepeknél előtérbe került az állami gazdaságokkal való kooperáció, valamint a rekonstrukciós kapacitásnövelő beruházás. Itt említem meg a háztáji sertéstenyésztés fejlesztését elősegítő, újfajta támogatási módot: két kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezel ötszáz-ötszázezer forint megyei támogatást kapott a háztáji gazdaságok sertés- tartásának fejlesztésére. Ez a kedvezmény összhangban van a megyei sertéstenyésztési program megvalósításával. Végezetül megemlítem, hogy felgyorsult a mellék- és kiegészítő tevékenység szervezése megyénkben., elsősorban az eszközszegény és kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetekben. Meggyőződésem, hogy ezek a módszerek és intézkedések jól szolgálják a központi és a megyei határozatok végrehajtását, idei feladataink teljesítését, egyben előkészítik hosszú távú céljaink valóra váltását is. V. M Halastó-rekonstrukció és „hideg üzem’ Több víz, több hal Alaposan eliszaposodtak a halastavak a Balatoni Halgazdaság irmapusztai telepén. Ezért határozta el a gazdaság vezetősége, hogy mintegy 25 millió forintos költséggel felújítja halastavait. A célszerűbb, de drágább megoldás az lett volna, ha az iszapot kiszivattyúzzák a mederből, ez azonban a rendkívül magas költségek mellett egy sor bonyolult technikai probléma megoldását is igényelte. Az egyszerűbb — és olcsóbb — megoldás 25 millió forintba kerül. Jelenleg már dolgoznak a telepen a gazdaság emberei, s a halastavak gátját magasítják. Ily módon megnő a víztömeg egy-egy tóban, s több halat tarthatnak benne. Nemcsak az egyszerű meny- nyiségi növelés tette szüksé- | gessé a már folyó, s még egy J ideig eltartó felújítást, hanem az is, hogy a jövő év végére elkészül a gazdaság halfeldolgozó és mélyhűtő üzeme, Több mint negyven aláírást tartalmazó listát csatolt levélírónk* — a nagyatádi Kistó Mihály — a szerkesztőségünknek küldött panaszához. Valamennyien a Mező utca meghatározott szakaszán laknak — és sérelmük is ehhez az útszelvényhez kapcsolódik. Pormentes közút épült itt, s a városi tanács vb . ÉKV- osztálya kivetette családonként-, a 4 ezer forintos közműfej lesztési hozzájá-ulást: > ezt kifogásolja Kiskó Mihály és több társa. Fellebbeztek is a határozat ellen, csakhogy nem sok eredménnyel.., — Ugyanebben az utcában, a Somogyi Béla utcától délre eső szakaszon egy évvel korábban ugyanilyen utat építettek, és ott a . .családonkénti hozzájárulás mindössze 1500 forint Volt. Á különbséget az egyik illetékes azzal magyarázna: igaz ugyan, hogy az utca enuitett szakaszán lakóit kevesebbet fizettek, mint amennyit most ránk kivetettek, ám ez azért volt, mert az út a tervezett paraméternek csak a felén valósult meg. Ha a háromméteres utat hatméteresre kiszélesítik, nekünk a mostani 4 ezer forinton felül már semmit sem kell fizetnünk, az előbbieknek viszont igen. Kérdésünk az, hogy kö- te!eahetnek-e bennünket olyan valaminek a megfizetésére amit talán sohasem kapunk meg, esetleg az unokáink veszik majd hasznát? Ez volt a levélben föltett egyik kérdés, és ez iránt érdeklődtek a helyszínen a Mező utca lakói is, akik a listát aláírták. Az úton már javában zajlik az egyirányú forgalom. Előzéskor a járművek a padkára is ráhajtanak — ebből ered a másik sérelem: — Az a megállapítás sem teljesen igaz, hogy pormentes utat kaptunk, hiszen egy három méter szélesre épített úton az előző járművek porfelhőt vernek . .. Baj van az út minőségével is, páríaszolták, és noha a lakókra nagy összeget vetettek ki, az utat inkább a környező üzemek használják, mint ő(k. Megnéztük a sokat bírált szakaszt, meilette a frissen ásott vízelvezető árkot, az igenqsak szűk keresztmetszetű átereszt, a villamos vezeték árokba épített tartóoszlopait; hallgattuk az elmarasztaló megjegyzéseket. De megtudtunk olyasmit is, amiről Most ilye« a kifogásolt utcaszakasz. sem a levélben, sem a helyszínen nem esett szó. Pedig tudniuk kellett volna a Mező utcaiaknak, hiszen tanácstagjuk »-első kézből-« tájékozódhatott a valós helyzetről a városi tanács illetékes osztályán, és továbbadhatta volna értesüléseit... Juhász Sándor tanácselnök-helyettessel, Szabolcs Ferenccel, az ÉKV-osztály vezetőjével és Bacsa Gyula csoportvezetővel a rögtönzött helyszíni szemlén és a tanács hivatalos helyiségében beszélgettünk a Mező utcai felzúdulásról, az ezt kiváltó okokról. — Az V. ötéves tervben a város egy fillért sem kapott útépítésre, csak felújításokra, karbantartásokra. Pedig Nagyatádon sok helyen elkelne a portalanitott út. Ha mégis sor kerül építésre, t£ak minimális paraméterű útról lehet -szó — ilyen készült a Mező utcában. A városi tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött — az igényeke* rangsorolva —, hogy ezt az utcát kell kiépíteni, mert ezzel tehermentesíthetnénk a város belső útjait. Már most is nagy forgalom bonyolódik le ezen a szakaszon. Az építés három ütemben valósult, illetve valósul meg csáknem 3 millió forintos Célszerűség, egyszerűség, gazdaságosság Együttműködés a sertéstenyésztésben A gazdaság brigádja építi az új feldolgozót. mintegy 48 millió forintos költséggel. Évente 150 vagon különféle balatoni halat dolgozhatnak föl és tárolhatnak részben a megyei, részben a Balaton-parti ellátás javítására. Újdonság lesz, hogy ennek egy részét kis csomagokban, konyhakész állapotban hűtik és tárolják. Bizonyára sokan keresik majd a tisztított, darabolt, mélyhűtött, halat. Az Agromasexpón kiemelkedően nagy sikert aratott, és méltán nyerte él a kiállítás ezüstérmét a Kaposvári Hilb- ridsertés-tenyésatő és Értékesítő Közös Vállalat és a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bemutatója. A közösen kapott daj egy dicséretremél tó és szép jövő előtt álló együttműködés elismerése is e~”ben, mivel a Kahyb által kifejlesztett és már forgalmazott sertéstartási berendezéseket a SEFAG által kivitelezett »fatip« épületben elhelyezve tekinthették meg az érdeklődők. A bemutató jelmondata — célszerűség, egyszerűség, gazdaságosság — találóan jellemezte az összefogás célját. A Kahyb vállalat a piacj igényeknek megfelelő, nagy ter- meíőképessógű fajták előálld'- tása mellett gondot fordított arra, hogy a fajtának megfelelő tartás- és takarmányozási technológiát bocsásson a partner üzemek rendelkezésére. A mostani. kiállításon mindezeket együttesen mutatták be. A fomogy akácfájából Csurgón készült »fatip« épület nemcsak külső megjelenésével keltette föl a szakemberek érdeklődését, hanem alacsonyabb építési költségével, gyors szerel hetőségével is, és nem utolsósorban azért, mert előnyös telepbővítési lehetőséget kínál. A bemutatott ser- tésUu'tasí berendezésekkel javul az épület férőhely-kihasználása. A műszaki színvonal bel- és külföldön egyaránt versenyképes, és a berendezés oicsópb, mint a forgalomban, levő más hasonló. Figyelemre méltó, hogy a rekonstrukció során, épületbővítés nélkül 60—100 százalékkal növelhető a fiaztató-férőhely. A Kahyb sertés már nemzetközi hírnevei szerzett. Ezen a kiállításon láthattak az er- deklődők a legcélszerűbb tartástechnológiát, és nem hiányzott a takarmányozás sem. Érdemes megjegyezni, hogy itt Is jól élt az együttműködésben rejlő lehetőségekkel a közös vállalat, hiszen a Kahyb tápsorha beépült a Kaposvári Cukorgyárral való közelmúltban kialakult együttműködés alapján az ott gyártott és forgalmazott kocabetin. A somogyi erdőgazdaság és a Kahyb között a kiállítás alkalmával létrejött kooperációs megállapodás mindenképpen a megye es az egész magyar állattenyésztési szakemberek összefogásával megvalósuló komplex sertéstartási technológia végül is több sertéshús gazdaságosabb előállítását, többek ’ között a. Kaposvári Húskombinát megfelelő minőségű vágósertéssel való ellátását szolgálja. költséggel. Ennek az összegnek az egyharmadát társadalmi munkában a lakosságnak kellett volna fedeznie, csakhogy ebből nem lett semmi — viszont a Dunántúli Meliorációs Vállalat területi főmérnöksége, a DÉLVIÉP, a Közúti Építő Vállalat . és a KPM dolgozott az úton, részben társadalmi munkában, a városi tanáccsal kötött megállapodás értelmében. A padkát többször is javították — az árokpart az egyik oldalon nagy esők után most is omlik —, a múlt év végen pótolták á'Z annak idején elmaradt aszfaltszőnyegezést. — Ebből a három méter széles útból nem lesz hatméteres út, tehát meg egyszer nem vetünk ki hozzájárulást a lakókra. Azokra sem, akik korábbán az 1500 forintot fizették. Félreértés adhatott tápot a panaszokhoz. 1977-ben jogszabályváltozás történt. Azelőtt a maximálisan megállapított 3000 forint helyett 1500 forintot vetettünk ki családonként. most pedig a 4500 forintos -plafonnal" szemben Nagyatádon 4000 forintot kérünk. Az erre vonatkozó tanácsi határozat mindezt világosan kimondja... ... És azt is, hogy méltányosságot érdemlő esetekben öt évre szóló kedvezményt adnak, s ahol ez a kedvezmény nem indokolt, ott is — a határozat jogerőre emelkedését követően — hat hónap áll rendelkezésre a befizetéshez. A tanácsi . vezetők elmondták: nem volt rá példa, hogy kellően megindokolt részletfizetési kérelmet elutasítottak volna. — A vízelvezetés gondja az Útépítés előtt is fennállt a Mező utcában, a villanyoszlopokkal például, melyek az árkokban állnak, nem tudunk mit kezdeni. A ter.ep esése itt olyan, hogy ezzel a problémával újólag foglalkoznunk kell. Megrendeltük már a szükséges munkákat, amelyek elvégzése nem rá újabb költségeket a lakókra, csupán a hidakat kell majd elkészíteniük. Az áteresz mostani megoldása ideiglenesnek tekinthető. A kifogásolt porverés mérséklésére esetleg sebességkorlátozást előíró táblát helyeztethetünk el az egyébként is egyirányú utca elején ... Tény. hogy az utat használók — köztük a jelentős társadalmi munkát végző vállalatok — nem kényszeríthetők úthasználati díj fizetésére, Szokatlan lehet a lakóknak a hirtelen megnőtt forgalom, hiszen addig, amíg itt földút vezetett, igen kevés jármű közlekedett errefelé. De az is igaz, hogy nz itteni lakások most jóval többet érnek, mint korábban. És ami a legfontosabb tanulság a Mező utcaiak panaszában: javítani kellene a tájékoztatási, a tisztánlátást az ilyen és hasonló. a lakosságot anyagilag is érintő kérdésekben. Hern esz Ferenc
