Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-10 / 83. szám

A kilencedik Avar-kupa me^ceKtödätt * •érdül 6 labdarúgók megyei •eregszetnieje, a IL Avar-ku­pa, Délelőtt és délután Ka­posváron, a Cseri úti sportte­lepen 3—3 találkozót játszot­tak le a járási és városi vá­logatott csapatok. Az együtte­sek a kővetkező Játékosokkal érkeztek az erőpróbára: Marcali járás: Zrínyi, Mol­nár (Fonyód), Bécsi, Füttő (Sotnogyvár). Kisharmadás, Krémtsz (Vése), Ladiszlai (Vityapuszta), Vass, Kránica (Ordacsehi), Schmidt, Tóth, Jónás (Lengyeltóti), Horváth, Bozsoáá, Cser, Hóim an, Ma­gyar, Herceg, Tóth, Fülöp (MVSE). Szakvezető: Bene József. Kaposvári járás: Sági, Tóth (Somogysárd), Béres, Kaponya (Juta), Hontvári, Kocsis, Má­tyás, Kovács, Pető, Balogh, Dudás, Jáhm, Barabás, Mező- fi (VBKM Vasas), Szabó, Gu­lyás, Vajda, Krakter (Rátoó- czá), Németh, Nagy (Kapós- gép Vörös Lobogó), Farkas, Zuíáll (Taszár), Gurics (Gá­losba). Szaikvezető: Csupor Gyula és Vajda István. Siófoki járás: James, Bá­rány, Vanya, Fodros, Kovács, Hollósa (BoglárieiUei Sparta­cus), Buzsáiki (Boglárlel lei Medosz), Lakatos, Csáti, Va- szii, Qrszágh, Sípos, Makai, Birkás, Kovács, Sulyok (Sió­foki Bányász), Spilák, Nagy, Csajági, Kersák, Majkó (Tabi MSC). Szakvezető: Pintér La­jos. Barcs és környéke: Vues­kics, Balogh, Vástyán, Kapo- csi, Stofa, Nemes (Barcsi SC), Béres, Horváth F, Horváth J. (Somogytarnóca), Deák, Homai, Pál, Egerszegi (Cso- konyavisonta), Andik (Ho- mokszentgyörgy). Szakveze­tő: Csel ötéi János. Nagyatádi járás: Moldová- nvi, Barbina (Somogvszob), Pápics (Nagyatádi DSK), Ba- logh, Kiss, Miklós (Lábod), Puskás (Bolhás), Radák, Óh, Füstös (Csurgói DSK). Bóka, Kollár, Bódis (Csurgói Spar­tacus), Nikol ausz, Vékony, Manka, Sipos, Simon, Kul- ‘ Párharc a labdáért a Siófok—Barcs találkozón. (Sötét mez­ben a siófokiak.) Nagyatád—Barcs 1:0 (l.t)) V.: Vajda. A Jobb összjátékot nyújtó atádiak megérdemelten nyer­tek: GőUövő: Bóka. Jók: Vé­kony, Simon, Bóka, illetve Stofa, Vástyán. Marcali—Siófoik 2:0 (l.ő) V.: Jeges. A küzdelmes mérkőzésen a helvz»tedt jobban kihasználó Marcali nyert. Góllövők: Kis­harmadás, Magyar. Jók: {irá­ni ez, Schmidt, Zrínyi, Jónás, illetve Vaszil, HollósL Barcs—Kaposvár 1:0 (4'0) V.: Jeges. Változatos, de nem túl nagy iramú találkozón a veszélye­sebben támadó Dráva-partiak győztek. Góllövő: Pál (11-es- ből). Jók: Balogh, Béres, Cer- jenácz, Andik, illetve Kapo­nya, Mátyás, Pető, Orbán. Siófok—Nagyatád 0:0 V.: Buzsáki. A kapuk egyik oldalon sem forogtak veszélyben. Igazsá­gos eredmény született Jók:1 Csajághi, Vaszil, Hollósi, Ko- 1 vács, illetve Dekanics, Moldo- ványi, Óh. Rákóczi—Marcali Lő (LŐ) V.: Vajda. Végig fölényben játszott a kaposvári gárda, s megérde­melt győzelmet aratott Gól­lövő: Kazi. Jók: Dékány, Ka- zi, Pozsagovics; illetve Zrínyi, i Tóth, Schmidt csór, Dekanics (Nagyatád). Szakvezetők: Vargovics Ist­ván és Tamás Tibor. Rákóczi: Kollár, Helyes, Dombóvári, Balogh. Pozeego- vics, Házi, Posta, Torma, Dé- kány, Czebei, Bőgött, Kazi, Fazekas, Pálfi, Balassa, Szent- grótl. Kovács, Orosz. Szakve­zető: Léber Károly. Kaposvár—Rákóczi 0:0 V.: Buzsáiki. Rákóczi-fölény Jellemezte a mérkőzést, de a zöld-fehér gárda a helyzeteit rendre ki­hagyta. Jók: Kaponya, Má- nyás, Pető, Orbán, Gulyás, il­letve Fozsegovics, Fazekas. var a magyar labdarúgásra: az olimpiai válogatott április 18-án Pitestiben Románia el­len játssza az olimpiai előse­lejtező első mérkőzését. Az együttes minél jobb felkészü­lése érdekében dr. Lakat Károly csütörtöktől Tatán készíti fel játékosait az erő­próbára. Dr. Lakat .Károly közölte 22-es keretét, amelynek érde­kessége — mint azt a szak­vezető hangsúlyozta — hogy a kapusposzt örök bizonyta­lansága miatt 4 játékost vett ezen a helyen jelöltjei közé. A keret a következő: Katzirz, Tóth Z., Csepecz, íisi borás, Szántó, Tepsz.cs, Salamon, Kovács J. (Videoton), Kuíasi, Baranyi, Nagy A., Rab, Oláh, Gyimesi, Tatár, Póczik, Má- jer, Fülöp, Fekete (Ü. Dózsa), Bíró, Izsó, Tieber. Csütörtökön 18 fős küldött­ség utazik Tatára. Nem lesz köztük Csepecz, Zsiborás, Tepszics és Fülöp, de azért ők is készenlétben álinak az esetleges behívásra. Dr. Lakat Károly kijelölte az olimpiai keretet Ismét nemzetközi feladat Gerencsér Miklós | YfERDE I — Egyúttal az egész házat megtekintette a főorvos úr. Még a falakat is megkopog­tatta. Átvizsgálta a pincét, lemérte a garázst, hogy be­fér-e a kocsija. Hiába, hiába Az alapos ember mindenben alapos. Amilyen komoly a szándék, olyan indokolt az alaposság. Igaz, papa? Epés kérdésével adta ap­ja tudtára Dezső, hogy alkal­matlannak találja az öreg je­lenlétet, — Igaz — hagyta rá bé­késen Burján. — Az alapos­ságról nekem is vannak ta­pasztalataim. Mostanában például alaposan rám jár a rúd. Ügy áRt DeaaS, hogy elta­karja az orvos elől az öre­get, mint teljesen - lényegte­len jelenlevőt. — Nos, kedves főorvos úr, a tüzetes vizit megfelel a vá­rakozásának ? Doktor Velem! Edgár szá­mára nyilvánvaló volt, hogy az öreg jelenlétével rendelle­nessé vált a légkor. Nem akart sokáig időzni itt, szoro­sabbra igyekezett fogni a tár­gyalást. — Ideje, hogy az árról is beszéljünk. Mit kémek a két lakásért? Dezső viszont adta a ráérő­sét. Flegmán csücsörítette szá­ját a pipa csutoráján, aprókat szuppantgatott, és kis pama­csokat löködőtt ki a pipaszár mellett. — Teljesen objektív becs­lés szerint két és fél milliót ér az egész ingatlan telkestől, mindenestől. Mivel főorvos úr a ház felére tart igényt, a2 árat is felezni kell. Mindenképpen előkelő be­nyomást keltett a gyertya­egyenes, krémsárga öltönyű főorvos, de az volt rajta a legelőkelőbb, ahogy álmélkod- ni tudott Spanyol arcán a jóindulatú megvetés éppúgy hozzá tartozott ámulatához, mint finnyás nemtetszése. —> Egymillió-kétszázútven- ezer?! Rettegve figyelte az öreg, mint alakul az alku. Neki­nekilódult zaklatott szándéka, hogy közbeavatkozik, de mert a tűrést sokat gyakorolta, si­került fékeznie magát Most elfogyott az önuralma. Vár­hatóan, és mégis váratlanul előlépett — Tiltakozom! Én is vevő vagyok, méghozzá előjogok­kal! Megrökönyödésében maga­sabbra nyúlt Velemi Edgár, és behúzta a mellét, mintha leöntötték volna. — Mit jelentsen ez?., i Tudtommal ... Dezső félretorzuló arcáról, ívesen forduló szemérőL azt lehetett leolvasni, hogy nehéz káromkodást temet el magá­ban. Jó ösztönnel mellőzte a gorombaságo.t és a doktor megnyugtatására kicsinylő- hanyagul biccentett apja felé. — 0 csak az öregem. Néha csupa tréfa a fater. Most is a humorral próbálkozik sze­gény, de vasárnap ritkán van formában. Komoly gyanút fogott Ve­lemi doktor. A hirtelen meg­változott helyzet alkalmat adott neki, hogy ismét hasz­nát vegye hűvös előkelőségé­nek. — Itt semmi olyasmi nem történik, arrú ok lehetne a trefara. Tanult' előkelőség, tudatos tekmtélytartás néükül is Bur- lán Páter jelenlétének volt a legnagyobb súlya, ahogy a József Attila nevében Huszonegy fiatal, aki úgy szereti a verset, hogy pódium­ra lépve terjeszti is: Baranyá­ból, Somogyból és Zalából jött a hívó szóra Boglárlellére ahol a József Attila versmon­dó tábort és versenyt kilen­cedszer hívta létre a Somogy megyei Tanács V. B. műve­lődésügyi osztálya, a Somogy Megyei Művelődési Központ, a Boglárlellei Nagyközségi Tanács és a helyi Vikár Béla művelődési ház Milyen találó a mottó is: »Halandó, hallod-e dalom / vagy zúgod csak. mint a vadon?« — a József Attila-i kérdést ez alatt az öt nap alatt válaszolják meg az Ifjú versbarátok. A program iránt Vájná Páltól, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának főelőadójától érdek­lődtünk. — Csütörtökön érkeztünk — mondja. — Rögtön mun­kához is láttunk. Három cso­port kezdte meg. hét-hét tag­gal a felkészülést a vers­mondó versenyre. Este a sió­foki diákszínpad lépett föl; dr. Iby András rendezésében az ifjú Wertherrel ismerkedhet­tek a gyerekek a goethei mű­ben. Naponta délelőtt, dél­után közösen csiszolgattuk azokat a verseket, melyeket a részvevők elmondanak majd nyilvánosság előtt. Szombaton elődöntők, vasárnap délután Szárszón megkoszorúzzuk József Attila szobrát, majd az emlékmúzeummal ismerked­nek a versmondók. Este a döntőre kerül sor. Vájná Pál vezeti az egyik csoport foglalkozásait Kár­páti Ildikó, a megyei műve­lődési központ főelőadója Irá­nyítja a tábort, melynek bá­zisa a bogiári művelődési ház és a mezőgazdasági szakkö­zép- és szakmunkásképző is­kola kollégiuma. — Rögtön említsük meg az állami gazdaságot is, mely az étkezést magas színvonalon biztosítja ,igazát.ki. Kárpáti Ildikó. — Először rendeztük meg itt a tábort, ahogy tu­dóim. a korábbi években az elszállásolással voltak gondok. Elmondhatom, hogy most ott­honra találtunk. Máris sok hasznosítható tapasztalatunk van. Ami fáj: a somogyi vers­mondást, tisztelet a kivétel­nek, a »második vonal«, a kezdők képviselik. Pedig len­ne mit csiszolni az úgyneve­zett élvonalbeli amatőr vers­mondóknál is. . . Vájná Pál csoportja éppen befejezte a foglalkozást. Hét versbarát mutatkozik be: Gye- nese Ilonka a zalai Lentiből, Tóth Judit Zalaegerszegről, Merkei Kornélia Zalaszent- grótról, Szendi Edit Zalaeger­szegről, Proszonyák Ilona és Walter Mónika Kaposvárról, Ficsor Ildikó Fonyódról jött a táborba. Gimnazisták, de van köztük magyar-népművelő ■nyugdíjas minden sallang, minden sietség nélkül lépett fia és Velemi Edgár közé. — ön jól éraékeli a helyze­tet, főorvos úr. Részemről mindössze annyi a tréfa, hogy vevőnek titulálom ma­gam. Holott lakástulajdonos vagyok. Itt, ebben a házban. És én nem akarom eladni a lakásomat. De mint afféle nyugdíjas embert, erőnek ere­jével kiskorúsí tana k. Oda se figyelnek a véleményemre. — Ez azért hallatlan! — kelt ki magából Paula. — Ráerőszakolni a főorvos úrra a mondvacsinált panaszait! Velemi Edgár most nem volt előkelő úr, vasalt modo­rú diplomás, vagy más effé­le. Egyszerűen csak emberi volt, és ez állt neki a legjob­ban. — Orvos vagyok. Megszok­tam a panaszokat. Türelmesen, tagolt beszéd­del hívta fel a figyelmet a tévedésre Burján Péter: — Csakhogy én nem pa­naszkodom. Dühében tüntető finomko­dással kiabált apjára Dezső: — Ha állítása szerint nem panaszkodik, akkor mégis mit méltóztatik csinálni, kér­ném tisztelettel ?! A sértő hang még nyugod- iabbá tette Burján Péter. Saj­nálkozva nézte flát. (Folytatjuk) szakos képesítéssel rendelkező versszerelmes is, aki az eger- szegi kórház elmeosztályán dolgozik — és kaposvári tüdő­gondozói alkalmazott. Közös vallomásuk szerint: — Nagyon sokat tanultunk egymástóL Nincs ugyan külön zalai, baranyai és somogyi versmondóiskola, de a vers­mondók között jól megfigyel­hetők az eltérő stílusjegyek. Három kötelező József Attila- költeménnyel és három sza­badon választottal érkeztünk. A szabadon választottak között Szabó Lörinc-vers épp úgy található, mint Oscar Wilde költemény, széles a skála. Ugyanez mondható el a másik két csoport választá­sáról is. Szóda Sándor, a tatai Komép színpadának vezetője irányítja az egyiket. Merő Béla. a zalaegerszegi Reflex Színpad vezetője a másikat. Az országos nevű Reflex ve­zetőjével is sz.ót váltottunk. — Először vagyok a somo­gyi táborban — kezdi. — A versmondás a vers és az elő­adó találkozását jelenti; tehát feladatomnak tekintettem, hogy az egyéniségnek legin­kább megfelelő verset segít­sem kiválasztani, csiszolni. Légző- és rezonancia-gyakor­latokat folytattunk, és az elő­adóművészet stílusait tekin­tettük át, igyekezve eltávo­lodni a romantikus versmon­dástól. Ami színpadomat, a Reflexet illeti: augusztusban kamaraszínházat kapunk, itt amatőr nemzedékek dolgoz­hatnak együtt, hivatásos pro­dukciókat is fogadunk, hang­versenyeket és kiállításokat rendezünk. A színpad és a közönség nevelő viszonyú együttélését próbáljuk megva­lósítani egy általam kidolgo­zott terv alánján. Modell eh­hez a Csiky Gergely Színház­zal korábban megvalósult gyakorlat Zalaegerszegen; sajnos, az Idei évadban a színház—közönség kapcsolat­ban törés állott be nálunk..,' Csoportja elragadja. Amit a rövid együttlét alatt is érzé­keltünk: rendkívül jól sike­rült tábor az idei. Leskő László Művészettörténet gyerekeknek A Szépművészeti Múzeum rendszeresen szervez gyerekek számára alapfokú művészettörténeti oktatást- Geskó Judit művészettörténész heti két alkalommal lart műelemzést m tárlatvezetést. GÁLAEST SIÓFOKON Színjátszás, zene folklór A siófoki várost amatőr művészeti szemlét a Dél-bala­toni Kulturális Központban, a- járósi bemutatót pedig a földvári művelődési házban tartották. Mindkét előadásról beszámoltunk, a siófokiról tá­lán részletesebben, mint a földváriról. A vasárnap este hattól fél 11-ig tartó gálaes­ten a városiak és a járásiak együtt mutatták be műsoruk legjavát a közönségnek, a Dél-balatoni Kulturális Köz­pont szí nházterm ében. Ezút­tal a rendezők törekedtek u"van a tömörítésre (különö­sen az előadás első részében hatott a törekvés jótékonyan), az előadás mégis több mint négy óráig tartott. A t ízperc - nvi fellépési időt az együtte­sek zöme túllépte; ez a lel­kes, adakozó szándék különö­sen a kórusokra és a folklór- e'vütteseikre volt jellemző. A vers-, illetve a prózamon­dás színvonalát ezúttal sem dicsérhetjük. A Perczel Mór Gimnázium diákszínpada által előadott — s már méltatott — Werther-paródián kívül üdítő élménynek bizonyult a föld­vári Bajor Gizi kisszínpad előadása is Oravccz László vezetésével. A már megszo­kott. jó színvonalon szerepelt a Volán kisszimfonikus zene- ka- Simon Mihály, és a Vo­lán Dixieland Apáti János ve­zetésével. Apáti János zongo­raszólóját nagy tetszéssel fo­gadta a közönség. Emlékeze­tes Schneider Márta zongora- játéka, kellemesen hatott Csák Judit és Gajda Gab­riella négykezese, illetve La­katos Károly hegedűiátéka (Gulyás Eleonóra kisérte). • Most valamennyi siófoki énekkar szerepelt, A rangidős dalkört, és a Bányász női kart Tímár József vezényelte, zon­gorán kísért Karai József ze­neszerző. A Kodály női kar vasárnap este lépett . század- szőr színpadrá. E jubileumot színvonalas szerepléssel ün­nepelte, majd a művelődési központ főelőadója, Nagy Éva köszöntötte a kórust, virág­kosarat adott át a karnagy­nak, S. Szerdahelyi Katalin- ruiíc. 'Kétségtelen: Siófok egyik legtöbbet szereplő, legnépsze­rűbb együttese a Kodály női kar, amelynék mecénása a Háziipari Szövetkezet. Ä sió­foki járás kórusait a földvári vegyes kar képviselte Zakar­ná Nagy Irén vezetésével, színvonalasan. Hat népi együttes szerepelt a gálaesten. A karádi gyer- mektánccsoport, a lel lei tánc­együttes. a törökikoppányi me- nvecskekórus. a tabi citera- együttes, a bálványosi páva­kor és a Balaton Táncegyüt­tes. Somogy híres szép folk­lórját. mutatták be. többnyi­re helyben gyűjtött dalokat adtak elő, mint például a tö- rökkoppá.nyi menyecskekó­rus, amely nemcsak jó dalo­sai vaL színes viseletével, ha­nem tömören szerkesztett mű­sorával is lei tűnt. De dicsére­tet érdemelnek a karádi’gye­rekek (már azért is, mert a késő esti órákban élénkek, éberek ma-adtuk), s a bálvá­nyosi férfiak és nők. Ezúttal is magas színvonalon adta elő műsorát a Balaton Tánc­együttes. Mielőtt beköszöntött az éj-' fél. a z.süri értékelte az együttesek, szólisták munká­ját. s kiosztották az emlék­tárgyakat is. Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents