Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

A hét három kérdése A Közel-Kelet szolgáltatta szám szerint a legtöbb hírt a világsajtónak, hiszen a Szá­dat—Begin alku ratifikációs okmányainak cseréjétől az arab államok Egyiptommal való sorozatos szakításán át a dél-libanoni fegyverropogásig és az ezzel kapcsolatos Biz­tonsági Tanács üléséig sok min­den történt ebben a mozgal­mas térségben. Az egyik kér­dés: kibírja-e Szadat az arab államok részéről ránehezedő nyomást? A héten ismét szóba került a Nyugat-Szahara ügye — az­zal, hogy Mauritánia beje­lentette: visszavonul a tér­ségnek abból a részéből, ame­lyet korábban annektált. • Hogyan alakul tovább *• a Szovjetunió és Fran­ciaország kapcsolata? a HÉT — címszavakban Hétfő: Kuvait és Szaúd-Arábia megszakította a diplomá­ciai kapcsolatot Egyiptom­mal. Izraeli támadás Dél- Libanonban palesztin me­nekülttáborok ellen. Púja Frigyes prágai tárgyalásai. Kedd: Németh Károly és Edward Gierek megbeszélése Var­sóban. Muzorewa püspök pártjának többségét hoz- ' ták ki a rhodesiai válasz­tási komédia végén. Szerda: Kétségtelenül jelentős dip­lomáciai esemény a francia államfő moszkvai munkaláto- gatása. (A szó talán nyomban magyarázatot érdemel: a hang­súly a munkán, a tárgyaláso­kon van; ilyenkor kevesebb a protokolláris esemény, a kül­sőség). így is csúcstalálkozó volt ez a javából: Leonyod Brezsnyevnek és Giscard d’Es- taingnek alkalma nyílt megvi­tatni a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli formálását csakúgy, mint a nemzetközi helyzet fontos elemeit, a SALT-tól a kínai kérdésig. Moszkva francia vendége köztudomásúlag gazdasági szakember is, így természete­sen hozzájárult ahhoz az erő­feszítésekhez, amelyek a szov­jet—francia gazdasági és ipari kapcsolatok hosszú távú, 1990-ig szóló programjának kidolgozását célozzák. Giscard d’Estaing ezekben a hónapok­ban a Közös Piac legmaga­Varsóban ülésezik a Var­sói Szerződés egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. Ceausescu román államfő látogatása Egyip- I tómban. A Sinai-félsziget egyik amerikai megfigyelő­állomásán kicserélték az izraeli—egyiptomi külön­béke ratifikációs okmá­nyait. Csütörtök: Magyar—román külügymi­niszteri tárgyalások Buka­restben. Hanoiban ismét tárgyalóasztalhoz ült a vi­etnami és a kínai küldött­ség. de a most előterjesz­tett kínai javaslat csak a korábbi pekingi álláspontot tükrözi. Péntek: Tunézia Is megszakította diplomáciai kapcsolatát Egyiptommal. Szombat: Giscard d’Estaing moszkvai munkalátogatása véget ért. Kurt Waldheim befejezte hanoi tárgyalásait. ’ A Biz­tonsági Tanács előtt • rho- desiai kérdés. * II * II }Oc a _ ngraga$a*fie6goi," as Egyesült Államokkal való együttműködés készségét. A fordulatot a Szadat—Begin- alku hiányosságaira lehet visz- szavezetni: a palesztin problé­ma megoldásának elodázását vagy a jeruzsálemi kérdés figyelmen kívül hagyását nem fogadhatják el az arab orszá­gok. Izrael nem siet megkönnyí­teni Egyiptom dolgát:- dél- libanoni fegyveres akciói az arabok tiltakozását váltják ki mindenütt. Persze az izraeli kormánynak mitől is kellene tartania? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a libanoni panasz megvitatása helyett megeiege- dett egy rövid nyilatkozattal, amelyben sajnálkozását fejez­te ki a térségben mutatkozó feszültség miatt. Az ENSZ- erők. az Unifil csapatai pedig csak örülnek, ha nincsenek a dél-libanoni jobboldali mili- cisták blokádja alatt. Hl Lehetőség nyílik-e egy 11 '* önálló nyugat-szaharai állam kialakítására? Az utóbbi időben keveset lehetett hallani az egykori spanyol gyarmat, Nyuga.-Sza- hara sorsáról. Pedig a siva­tagi területen nem állt be csönd, a fegyverek tovább is ropogtak. Persze amolyan »különös háború« ez: a Poli- sario szervezet katonái látha­tatlan és megfoghatatlan, mégis mindenütt jelen levő ellenségnek bizonyultak a marokkóiak és mauritániaik számára. (Ez a két ország akart megosztozni a foszfát­ban gazdag egykori spanyol gyarmaton.) Közben Mauritániában vén- télén puccsal személycsere történt: az új vezetők — úgy látszik — nem vállalják a Szaharai Felszabadítási Front elleni kilátástalan. költséges és a jövőt megmérgező küz­delmet. Most Nouakchottban, Mauritánia fővárosában beje­lentették: kivonulnak az »osz­tozkodás« során nekik kijelölt de tarthatatlan területről. A Polisario már 1978 júliusában egyoldalúan fegyvemyugvást hirdetett, bejelentve: nem tá­madja a mauritániai csapato­kat, viszont minden ereiét Marokkó ellen fordítja. Kér­dés: II. Hasszánnak elég-e 110 ezer főnyi hadserege ahhoz, hogy a sivatagi homokdombok között egyedül vegye föl a harcot a Polisario harcosai­val. Az utakat a Polisat'io el­aknásítja, az előretolt álláso­kat megtámadja és megsemmi­síti, a marokkói repülőgépeket rakétákkal szedik le a leve­gőből. És Marokkónak ez a »furcsa háború« napi egymil­lió dollárjába kerül. A kér­dés: meddig éri meg? Pálffy József Aláírtak több megállapodást (Folytatás az 1. oldalról) tartja, hogy tájékoztatást ad­jon moszkvai megbeszélései­ről, megbízhatja a miniszter- elnököt, hogy tegye ezt meg a parlament előtt. Az FKP fő­titkára azzal indokolja a meg­hívás visszautasítását. hogy nem ért egyet az államfő bel­politikájával. A francia lapok szombaton is vezető helyen, általában po­zitív és elégedett hangnemben számoltak be Giscard d’Es- taing moszkvai tárgyalásai­ról. A Le Figaro Realizmus cí­mű vezérciakében az írja, hogy a francia—szovjet pár­beszéd, mint egy jó ütemben haladó vonal, nem siklik ki. Az Ouest France kiemeli: először fordul elő, hogy a Szovjetunió egv »burzsoá« utasnak ajánl helyet űrhajóin. Figyelemreméltó, hogy Brezs- nyev eppen Giscard d’Estaing moszkvai látogatására tarto­gatta a bejelentést, mintegy láványos módon jelezve a francia politikával való elé- gedetiségét — vélekedik a lap. Az Ouest France-hoz ha­sonlóan valamennyi franciá lap címben emeli ki azt a le­hetőséget, hogy francia asztro­nauta foglaljon felvet vala­melyik szovjet űrexpedíció résztvevői között. L’Humanité lehetségesnek mondja a nézetek közeledé­sét, ugyanakkor tudósítója saj­nálkozását fejezi ki azzal kap­csolatban, hogy Franciaország mindeddig úgy nyilatkozott; nem óhajt részt venni a stra­tégiai fegyverekről folyta­tandó jövendöl (SALT III.) tárgyalásokon. A francia űrhajós, amennyi­ben a kérdésről konkrét meg­állapodás születik — és ezt Párizsban biztosra veszik —, a nyolcvanas évek első felé­nek végén léphet majd vala­melyik föl bocsátandó űrhajó­ba. Valószínűnek tartják, hogy a jelölt ama négy férfi és egy nő közül kerül ki. akiket Franciaország korábban az amerikai Spacelab-program- ban való részvételre »neve­zett be«. A NASA, az ame­rikai űrhajózási hivatal azon­ban egyik francia jelöltet sem fogadta el. Leonyid Brezsnyev és Valé- ry Giscard d’Estaing hivata­los tárgyalásainak befejezté­vel szombaton délután a Kremlben külön megbeszélést folytatott. (MTI) I sabb szervének, az európai ta- l nácsnak a soros elnöke, eb­ben a minőségében is tájékoz­tathatott és tájékozódhatott. S mert Párizs az európai poli­tikai folyamat egyik fontos té­nyezőjének tartja magát, a moszkvai tárgyalások során nyilván számba vették az 1980-as madridi össz-európai konferenciának (az 1975-ös helsinki értekezlet folytatásá­nak) lehetőségeit. A szovjet—francia csúcsta­lálkozó egyik eseményét, a nagy Kreml-palotában meg­rendezett vacsorát használta föl Leonyid Brezsnyev arra, hogy figyelmeztessen: Amikor a világ egy részében az erő jogával, az ellenségeskedéssel és a diktátummal váltják föl a jószomszédságot, akkor sen­ki sem maradhat közömbös. A béke közös örökségünk, így ebben a helyzetben elenged­hetetlen azoknak az államok­nak a kollektív erőfeszítése, amelyek a béke, a tisztessé­ges és békés együttműködés mellett foglalnak állást. Franciaország ugyan Kíná­val való kereskedelmének fo­kozását határozta el a közel­múltban, de láthatólag nem helyesli a kínai kártya kiját­szását, mint amilyet az Egye­sült Államok egyes körei szí vesen látnának, s távolról sem akarja ezzel veszélyez­tetni a szovjet—francia vi­szony kedvező alakításában 13 éve. De Gaulle tábornok első moszkvai hivatalos látogatása óta elért eredményeket. II Elviseli-e Szadat az ’ arab államok részéről ránehezedő nyomást? A Sinai-félszigeten egy amerikai megiigyelőállomá- son kicserélték az egyiptomi— izraeli békemegállapodás ra­tifikációs okmányait. Ezzel hi­vatalosan is megszűnt a 33 éve fennálló hadiállapot a két ország között. Szadat propa­gandája ezt óriási sikernek igyekszik feltűntetni, s nagy erőfeszítéseket tesz a kairói gépezet a békehangulat bizo­nyítására. Amikor például a héten Weizman izraeli hadügy­miniszter az egyiptomi fővá­rosba ment, hogy további ka­tonai intézkedésekről tárgyad jón, a kairói fogadtatás egyik része az volt, hogy elvitték a bazárba, s ott a tömeggel »spontán« ünnepeltették. Ugyanakkor azonban soka­sodnak a jelek, amelyek azt mutatják: mind nagyobb a többi arab állam részéről a nyomás. És már nem is csu­pán a szilárdság frontja (vagy más néven: az ellenál­lás frontja) az, amely elma­rasztalja Szadatot, a hét ele­jén Szaúd-Arábia és Kuvait, majd az Egyesült Arab Emír­ségek és Katar is megszakí­totta a diplomáciai kapcsolatot Egyiptommal. Marokkó és Tanzánia is hasonlóan csele­f kedett, pedig sem Rijadban, sem üäDalban nem tagadhat­Nyilvánítsák a „választást” érvénytelennek! Határozattervezet a Biztonsági Tanács előtt A Smith-rezsim által ren­dezett rhodesiai »választások« érvénytelenek —- hangsúlyoz­za az a határozattervezet, amelyet hét el nem kötelezett ország nyújtott be pénteken éjszaka a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén. A tanács az afrikai ENSZ-tagállamok fölkéréséire ült össze, hogy megvitassa a rhodesiai lát­szatválasztások nyomán kiala­kult helyzetet. A határozattervezetet Fran­cois Sangaret, Elefántcsont­part képviselője, a 49 orszá­got tömörítő afrikai ENSZ- csoport soros elnöke ismertet­te. Fölkérte a Biztonsági Ta­nács tagjait: erősítsék meg március 8-i határozatukat, amelyben már előre semmis­nek nyilvánították a válasz­tási ko'média »eredményét« és szögezzék le, hogy nem ér­hető el rendezés a hazafias front részvétele nélkül. Föl­szólított minden államot, hogy ne ismerje el azokat a személyeket és szerveket, amelyek a salisbyuryi »vá­lasztások« eredményeképpen kerültek tisztségükbe, illetve jöttek létre. A Biztonsági Tanács hétfőn este folytatja a vitát. Az UNIÓ Ipari Szövetkezet fölajánl hideg- és melegpadlóburkoló munkák végzésére szabad kapacitást (PVC, szőnyegpaidlló, csempézés: mozaiklap, mcttlachiburkolás) Ügyintéző: Balog Antal, Unió Ipari Szövetkezet, Dombóvár Telefon: 13-73 (41558) Szovjet-francia közlemény a moszkvai tárgyalásokról Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, . a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének meg­hívására Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztár­saság elnöke 1979. április 26— 28. között hivatalos munkalá­togatást tett a Szovjetunió­ban. Az elnök koszorút helye­zett el V. I. Lenin mauzóleu­mán, valamint az ismeretlen szovjet katona moszkvai sír­ján. Megkoszorúzta a Nor- mandiá-Nyeman repülőezred Moszkvában elhelyezett em­léktábláját is. Az ezred a má­sodik világháborúban a szov­jet hadsereggel együtt har­colt. A látogatás idején megbe­szélésekre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára. a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Valéry Giscard d’Estaing. a Francia Köztár­saság elnöke között. A megbeszéléseken részt vett szovjet részről Alekszej Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke, Andrej Gromi- ko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter, Vlagyimir Kirillin, a minisztertanács elnökhelyet­tese, Nyikolaj Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter. Francia részről Jean Fran- cois-Poncet külügyminiszter. Renee Monory gazdasági mi­niszter, Jena Francois Deniau külkereskedelmi miniszter. A megbeszélések és a tár­gyalások rendkívül szívélyes légkörben, a kölcsönös tiszte­let jegyében mentek végbe, amely hagyományosan jellem­zi a Szovjetunió és Franciaor­szág, a szovjet és francia nép kapcsolatait. A fő figyelmet a kor leg­időszerűbb kérdéseire fordí­tották — abban az összefüg­gésben, hogy további lépése­ket tegyenek a háborús ve­szély megelőzésére, az enyhü­lési politika konszolidálására Európában és az egész vilá­gon. A megvitatott kérdések­Veszélyes mutatvány A közel-keleti trükk után Car­ter az energiaproblémát is meg akarja oldani? Boglárlellén a Dózsa Gy. u. 1. szám alatti műszaki bolt ajánlata: gumiabroncs 700- 9-es, 650-20-as, 750-20-as, 825-20-as méretekben, akkumulátor GE-6 GE-7 típusúak. (41561) ben széles körű egyetértésre jutottak. Átfogó véleménycserére ke­rült sor a konkrét területeken megvalósuló szovjet—francia együttműködés továbbfejlesz­tésének fő irányairól is. Jelentős helyet foglalt él ebben a két ország közötti gazdasági kapcsolatok átte­kintése. A felek megelégedés­sel állapították meg, hogy egyre nagyobb jelentősegűek a gazdasági és az ipari együtt­működés új formái. A felek megállapodtak ab­ban, hogy folytatják erőfe­szítéseiket gazdasági kapcsola­taik tartós és hosszú távú ala­pon nyugvó fejlesztésére. E feladatok megvalósításában nagy jelentőségű lesz a szov­jet—francia állandó vegyes bizottság tevékenysége. A felek nagyra értékelve a Szovjetunió és Franciaország kereskedelmi-gazdasági és ipari együttműködésének szintjét, megelégedéssel emel­ték ki, hogy gyakorlatilag megvalósul a meghatározott célkitűzés: az áruforgalom megháromszorozása 1975—79 között az előző ötéves idő­szakhoz képest. A felek, attól az elhatáro­zástól vezettetve, hogy fej­lesszék a szovjet—francia gazdasági kapcsolatokat, meg­állapodtak abban, hogy min­den szükséges intézkedést megtesznek az áruforgalom ki­egyensúlyozott alapon történő lényeges további növelésének biztosítására! az 1980—85 kö­zötti időszakban. A Szovjetunió és Francia- ország űrkutatási együttmű­ködésének megvitatása során a szovjet fél javasolta, hogy egy űrrepülésben vegyen részt francia űrhajós. A francia fél köszönetét fejezte ki a javas­latért, amelynek megvalósítá­sa számos közös kísérlet vég­rehajtását tenné lehetővé. A francia fél kijelentette, hogy. a javaslatot pozitív szellem­ben tanulmányozza. A tárgyalások eredményéről dokumentumokat fogadtak el, amelyek hosszú távra hatá­rozzák meg a szovjet—francia együttműködés fejlesztésének távlatait és irányait. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Valé­ry Giscard d’Estaing, a Fran­cia Köztársaság elnöke alá­írta az enyhülés és a béke ja­vára kifejtett szovjet—francia együttműködés további fej­lesztésének programját. Leonyid Brezsnyev és Gis­card d’Estaing ezenkívül a következő dokumentumokat írta alá: — A gazdasági, ipari és műszaki együttműködés elmé­lyítésének az 1980—199Ö-es időszakra szóló hosszú távú programját, — az 1980—85. évekre szóló gazdasági együttműködési mégállapod ásf. A látogatás során doku­mentumot írtak alá: — a Kreml és az Elysée- paiota közötti közvetlen ösz- szeköttetés vonalának tökéle­tesítését célzó intézkedések­ről; — megállapodást az orosz és a francia nyelv tanulásáról, — tudományos-műszaki és ipari együttműködési megál­lapodást a számítástechnika és az elektronika terén. — megállapodást az együtt­működésről a világóceán ku­tatásában. Megállapodtak abban, hogy 1990-ig meghosszabbítják az 1971. október 27-én a gazda­sági. ipari és műsz-aki együtt­működés fejlesztéséről meg­kötött megállapodás hatályát. Leonyid Brezsnyev és Valé­ry Giscard d’Estaing meggyő­ződése szerint az új, legfel­sőbb szintű szovjet—francia találkozó hasznos volt; a Szovjetunió és Franciaország barátságának és együttműkö­désének fejlesztését szolgálja. Ez a barátság és együttműkö­dés a béke és a biztonság megszilárdítását segíti elő Európában és az egész vilá­gon. Valéry Giscard d'Estaing. a Francia Köztársaság elnöke franciaországi hivatalos láto­gatásra hívta meg Leonyid Brezsnyevet. az SZKP KB fő­titkárát, a legfelsőbb tanács elnökségének elnökét. A meg­hívást köszönettel elfogadtak. Finiséhez érkezett az angol választási kampány. Képünkön: James Callaghan miniszterelnök egy hatfieldi gyűlésen. ,

Next

/
Thumbnails
Contents