Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
150 millió forint értékű rekonstrukció A gazdaság és a pártszervezetek Wegérkezlek a fűrészgépek Barcsra Nem győzzük eleget hangsúlyozni: ahhoz, hogy az éves tervszámokait, az V. ötéves tervben meghatározott tennivalókat teljesítsük, vagyis a fejlett szocializmust építhessük, fokoznunk kell a termelékenységet, az egy termelő- egységre, egy főre jutó hasznos munka mennyiségét. A termelékenység pedig csak úgy növelhető, ha minden eszközt — gépi berendezést, a munkaidőt, a dolgozók szakmai tudását és tapasztalatait — a lehetőségekhez képest maximálisan kihasználunk. Miről is van itt szó? Nevezetesen arról, hogy egy adott termelőegységnek bizonyos mennyiségű terméket kell előállítania egy adott időszakon belüL Az előállítandó tennék mennyiség pedig az évek számával és a műszaki-technikai fejlődéssel párhuzamosan növekszik. Leegyszerűsítve: növekszik a nemzeti jövedelem. Ez pedig az egyetlen módja annak, hogy az ország gazdagodjék, az emberek élet- színvonala növekedjék. Centralizáció és helyi kezdeményezés Ehhez mindannyiunkra, dolgozó emberekre szükség van. A népgazdasági tervek elkészítése során a tervkoordináló bizottságok felosztják a tennivalókat a népgazdaság különböző szféráiban. így jutnak el a tervek a különböző tárcákhoz, az egyes ipari és mezőgazdasági ágazatokhoz, a megyékhez, a gyárakhoz, üzemekhez, állami gazdaságokhoz és termelőszövetkezetekhez egyaránt Ezt nevezik a gazdaságirányítás centralizációjának. Ha azonban az egyes termelőegységek más vagy újfajta termékeket akarnak előállítani, mert azok gyártásához, termesztéséhez jobb feltételekkel, megfelelőbb kapacitással rendelkeznek, javaslatot tehetnek a központi koordináló szerveknek, hogy módosítsák az előírt terveket kívánságuknak megfelelően. A javaslatokat az illetékes szervek megvizsgálják. Ha a termékszerkezet változtatása beilleszkedik a népgazdasági tervekbe, módosítják az adóit termelőegységre szabott feladatokat. Ezt nevezzük a gazdaságirányítás demokratizmusának, a helyi kezdeményezések érvényesülésének. / A párt irányításával A termelés irányítása azonban nem merül ki az ilyen demokratikus centralizmus létrejöttével. Nem is merülhet ki vele, hiszen a termelés, a gazdaság irányítása elképzelhetetlen a párt vezetése nélkül. A termelés ugyanis nem öncélú folyamat. Amikor valamilyen gazdasági feladat megoldásáról tárgyalunk, akkor rendszeresen visszatérő igény, hogy a pártszervezetek a politikai munka eszközeivel segítség a gazdasági vezetőséget, a gazdasági célok valóra váltását Mert minden gazdasági intézkedés, a tervek végrehajtása szocialista társadalmunk stabilitásának, előrehaladásának a kulcsa. Ez magyarázza, hogy a gazdasági munka elvi irányítása, sokoldalú segítése és ellenőrzése került pártszervezeteink tevékenységének középpontjába. A pártszervezetek azonban nem a termelőegységektől elkülönülten végzik feladatukat, hogy egyik oldalon áll az üzem, a másak oldalon a pártbizottságok és alapszervezetek, hanem úgy, hogy az adott munkaterületeken a kommunisták maguk is tagjai a gazdasági feladatokért dolgozók tömegének; méghozzá példamutató tagjai. Az üzemi pártszervezetekben Ismerik legjobban az adott üzem elé 60 ÉVE TÖRTÉNT A földszocializálás A polgár! demokratára« forradalom idején hosszú viták után hozott bonyolult földreformtörvény (amely íöldosztó jellegű volt). Károly iáknak már nem sikerült végrehajtaniuk. A Tanácsköztársaság kikiáltásával a földkérdés megoldásának elvi alapjai is megváltoztak: részint a »haladéktalan szocializmus» bevezetésének illúziója, részint az érthető sietség, amellyel visszafordíthatatlanná igyekeztek tenni a szocializmus irányába tett lépéseket, részint pedig a szociáldemokrata-kautskysta elképzelések egyértelművé tették a földosztás helyetti föLdszocializálást, a volt nagybirtok együtt-tartását. Már március elején Hamburger Jenő kormánybiztos irányításával megindult ' Somogybán a -szociáldemokrata termelőszövetkezetek« alakítása. A földfoglalások, amelyekben az uradalmi cselédség járt az élen, egész márciusban folytatódlak. Úgy látszott, hogy az április 3-i kormányzótanácsi rendelet, amely végre — valóra váltva a Mindenkihez! kiáltvány ígéretét — társadalmi tulajdonná nyilvánította a közép- és nagybirtokokat, erre a föld- foglaló mozgalomra teszi rá a dicsőséges koronát. A rendelet értelmében a 100 hold fölötti birtokokat szocializál iák, és azokon termelőszövetkezeteket alakítottak (A birtokhatárt rugalmasan értelmezték.) A termelőszövetkezetek központi irányítására — egy erősen centralizált modell értelmében — felállították a Szövetkezeti Központot, ennek huszonhárom kerületi felügyelőségét, és ezek alá körzeti felügyelőségeket, föintézőségeket ©s fntézőségefcet «Berregtek. A rendkívüli körülmények ellenére ti augusztus 1-ig, a Tanácsköztársaság leveréséig a mintegy 5,6 millió hold szocializált földbirtokból körülbelül 1 millió holdat alakítottak át termelőszövetkezetekké. A földkérdés ilyen megoldását leginkább a volt uradalmi cselédek helyeselték, ám azzal kevésbé rokonszenveztek, hogy fóintézőként a régi földbirtokosok, grófok, intézők uralkodtak továbbra is egyes helyeken. A földosztás elmulasztása — a parasztság irányába tett politikai kompromisszumnak ez az elvetése — a Tanácsköztársaság legnagyobb problémájának, legsúlyosabb hibájának bizonyult. A legfontosabb szövetségest így nem sikerült forradalmasítani, és ennek hátrányai egyre inkább megmutatkoztak. (Annál is inkább, mivel az ellenforradalmi utódállamok földreformjainak híre szintén csüg- gesztően hatott a föld nélkül' maradt parasztokra.) S mindehhez hozzájárult a differenciálatlan parasztpolitika, amely alig tett különbséget a törpebirtokos es a nagygazda között. Mindazonáltal a Tanács- köztársaság agrárpolitikája fontos eredményeket is magáénak mondhatott. A polgári jóslatok ellenére a szocializálás nem vezetett a mezőgazdaság csődjéhez. A termelés végig jó színvonalon mozgott. az állatállományban alig következett be változás, s az élelmiszerek elosztása sokkal igazságosabb lett az azelőttinél. Sőt, a háborús cselekmények, a szabotázs és az ellenforradalmi akciók ellenére a vetés és az aratás is rendben folyt. D. M. tűzött gazdasági feladatokat, és ismerik a párt által meghatározott célokat is. A pártszervezetek tagjai pontosan tudják, hogy hói kell a nadrágszíjat meghúzni, vagyis ta- karékoskodni, tudják, hol kell a beruházásokra költeni, hol kell többet termelni, vagy társadalmi munkával eredményeket elérni. És ha. látják, hol térnek el a vezétők megszabott gazdasági — de nevezhetjük úgy is: politikai — feladataiktól saját területükön, ott megálljt parancsolhatnak, és hatalmi szóval jó irányba terelhetik a munkát. Mert vannak ún, helyi érdekek, amelyek nem felelnek meg az össztársadalmi érdekeknek. Vezérelheti az említetteket a legszentebb lokál- patrióta érdek, mégis megálljt kell inteni, ha ezzel mások érdekeit sértik. Csak szakmai és politikai tudással A helyi pártalapszervezetek feladata kettős. Helytállni a gazdasági munkában, és ellenőrizni saját gazdasági munkájukat. Használniuk kell a politikai munka jól bevált eszközeit: az ellenőrzést, a beszámoltatásit, az agitációt. És mindig kezdeményezniük kell. Ahhoz azonban, hogy ezeket a feladatokat jól tudják ellátni, a pártszervezetek minden egyes párttagjának szakmailag magas szinten kell állnia. Jól ismerni a termelés korszerűsítésének műszaki, technikai feltételeit és lehetőségeit. De politikailag is képezniük kell magukat, hogy együtt tudjanak haladni a kor politikai eseményeivel, hogy megértsék a pillanatnyi történelmi helyzetet, saját fe- lelősségüket. A pártszervezetek a célok elérésiének érdekében kapcsolatokat teremthetnek az adott szakterületen más üzemekkel, ahol műszaki, technikai, üzemszervezési tapasztalatokat, ún. szellemi tőkét, fejlesztési bázist nyerhetnek. Különösen vonatkozik ez kisebb, kevésbé jól fölszerelt üzemekre, vállalatokra. Ha a nagyobb kapacitású üzemektől »tanulni« tudnak, saját hasznukra fordíthatják tudásukat De a pártszervezetek átléphetik a vállalati kereteket akkor is, ha nem egészen a saját profiljuknak megfelelő funkciójú üzemeket keresnek föl. Ezzel a tevékenységükkel a helyi érdekek és célok megvalósulását egyben a központi, országos tervek valóra váltásának gyorsítását is elősegítik. Mérő Miklós Szerelik az új fűrészgépeket a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság barcsi fűrészüzemében. A ' Dráva partjara telepített üzemben a rekonstrukció legjelentősebb lépése lesz az új gépek munkába állítása. Ezenkívül új darut szereltek föl, korszerűsítették a közlekedési utakat, növelték a tárolóteret. A 150 millió forint értékű rekonstrukció eredményeképpen a fűrészüzem teljesítőképesség«* a kétszeresére emelkedik, és évente 90 ezer köbméter fát tudnak majd feldolgozni. Legnagyobb a munka most a fűrészcsarnokban. Megérkeztek a Nyugat-Németor- szágban vásárolt új gépek. Ezek a berendezések teljesen új technológiát jelentenek nemcsak Barcson, hanem az egész magvar faiparban. Azért választották ezeket a gépeket, mert a legalkalmasabbak a kemény fa gazdaságos feldolgozására. A barcsi üzemben pedig kizárólag kemény fát dolgoznak majd fel. Az anyag döntő többségét a somogyi erdőkben termelik kii. Kis hányada érkéz-' k mai-’ Bar anyából. A fűreszcsarnok mellett továbbfeldolgozó üzemrész is készül. Ebben parkettalécet és panelparketta-alapanyagot , készítenek. Művezetők a Daniméban Az MSZMP Nagyatádi Városi Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülését a Da- nuvia 4. számú gyárában tartotta. Az ülésre a művezetőiket is meghívták, hiszen az ott dolgozó termelésirányítók gazdasági és társadalmi tevékenységéről volt szó. Gerber Endrének, a gyár igazgatójának sok, kérdje kellett válaszolnia. Hogyan ítéli meg a művezetők kapcsolatát a dolgozókkal; milyen a viszony köztük és a szakszervezeti bizalmiak között, hogyan valósulnak meg a nő- és ifjúságpolitikái határozatok, megfelelően tudják-e betölteni a kapocs szerepét a felsőbb vezetés és a dolgozók között? Megkérdezték azt is, hogy milyen az erkölcsi és az anyagi megbecsülésük, sok-e a papírmunkájuk, mennyi időt töltenek a munkások között? A vitában elsőnek Szerecz Béla, a Danu- via pártvezetŐ6égónek titkára kért szót. Hozzászólásában elmondta: a művezetők többsége megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Többen fiatalok közülük, és elsősorban a vezetőkészség hiányzik, kevesebb az élettapasztalatuk. Éppen ezért ehhez kell a jövőben még több segítséget adni. ,J éger Ferenc, a konzervgyár igazgatója hangsúlyozta, hogy a művezetők, mint a termelés közvetlen irányítói kulcsszerepet töltenek be a vállalaJíOk gazdasági és társadalmi életében. Jó dolog, hogy jelentős részük a Danu- viában ■ munkásként kezdte tevékenységét. Ezért közelebb állnak a munkásokhoz, gondolkodásmód jukhoz. Horváth Ferenc, a Danuvia művezetője elmondta: csaknem száz dolgozót irányít, és kilencedik éve látja el ezt a munkakört. Területén három szakszervezeti bizalmi tevékenykedik, velük jó kapcsolatot sikerült kialakítani. Ez megnyilvánul a bérelosztásban, a jutalmazásban. A fegyelemsértőkkel szemben határozottan fellép: ha kell, él a fegyelmi jogkörével. Rónai Zoltán ugyancsak az üzem művezetője, ezt mondta: az elmúlt néhány évben új gyártmányokat kellett meghonosíKORSZERŰ FELVONÓK tanú Elbben az időben Jelentősen növekedett a termelésük, javult a termékek minősége és a munka szervezettsége. Az ülésen részt vett és felszólalt Kiss János, a Danuvia vezérigazgatója. Többek között elmondta: — Örülök annak, hogy a városi párt-vb ezt a témát napirendjére tűzte. Az előterjesztés reális helyzetet tükröz: a közvetlen termelésirányítók valóban az eg'dk legnehezebb munkaterületen dolgoznak, s itt az üzemben összességéiben jól oldották meg a feladatukat. Ezért elismerés illeti ölcet. Ezután az üzem előtt álló legfortosabb feladatokat ösz- szegezte. A vitát — és a végrehajtó bizottság véleményét — Hamvas János első titkár összegezte: — A Danuvia 4. számú gyárában a közvetlen termelés- irányítók tevékenysége és a feltételek, amelyek között munkájukat végzik, az utóbbi években lényegesen javultak. Bővült a hatáskörük, és ez fokozta felelősségüket. Szakmai és politikai képzettségük megfelel a követelményeknek, de vezetőkészségüket tovább kell fejleszteni. Jól szolgálja ezt az üzemben megszervezett 400 órás mű- vezetőképző tanfolyam is. Az elmúlt években nagy erőfeszítéssel, lelkiismeretesen dolgoztak. Munkájuk hatékonysága a gvár eredményeiben is jó' tükröződik. A jövőben arra kell törekedői. hogv biztosítsák a nvugT.it, kiegven- súlyozott munka fe’tételejt, tartózkodjanak még többet a dolgozók között. Az üzemi oárt.vez«tőség — és a hozzá tartozó a'apsze-vezp'ok — folyamatosa n kísérték figvemunkáhvknt. és s^-eít- sAk te'-»ke«-"séCT(ik további V: ‘K'-yr, f q V -a Vaf..^ <z.‘S f A T* ^ P ^ m üvege’ők me3*,íz**ác?'ri»k qz-á-nvosaHb elosztása révén «nkozn; ko1l köz. ot- tevékenységűiket és ke-rteménvezni, hogy a •pártonkívü'.i művezetők a társadalmi és tömeg- szei*vezetekben végezzenek mozgalmi munkát. B’ztosítani kell tervszerű, folyamatos politikai képzésüket, hogy még jobban. eredményesebben tudjanak megfelelni a velük szemben támasztott feladatoknak. D. S. A Ganz-MAVAG Felvonógyára az idén kilencszázötven felvonót gyárt, ebből hétszáz- huszat a házgyári házak részére. A sajat tervezésű új típusok középületek, egészségügyi intézmények, továbbá a vendéglátóipar részére különféle speciális liftek és ételfelvonók is készülnek, A képen: Sorozatban készülnek az önműködően záródó ajlók.
