Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-21 / 92. szám

EMLÉKEZÉS LENINRE Fontos feladatunk o iHarxizn-lonioiziiiys szellemien nevelni a dolgozók széles tömegeit... Propagandistákat tüntettek ki a megyei pártbizottságon Betonszivattyú Sopronból Az Építogépgyárió Vállalat soproni gyáregységiben az időn harminchárom nagy teljesítményű önjáró bctonszivattyiít gyártanak. A gép szétnyitható gémje segítségével huszonki­lenc méter magasra képes óránként hatvan köbméter be­tont emelni. * Kitüntették a kaposvári épület­es hídienntartá főnökséget MAI KOMMENTÁRUNK A köztisztaság közérdek! Leninre emlékezteik' tagnap Kaposváron, születésének 109. évfordulóján, a megyei párt­' bizottságon rendezett ünnep­ségen. Pécseit István szavalta el Majakovszkij Beszélgetés Lenin elvtárssal című versét, majd Vas Imre, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese köszöntötte a propa­gandistákat, akik közül sokan mát több mint 25 éve tesznek eleget fontos pártmegbizatá- suknak. Az elnökségben helyet fog­lalt Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára, Sun Károly, az Oktatási Igazgató­ság igazgatóhelyettese, vala­mint kiét propagandista — Szikszai Lászlóné és dr. Hor­váth Sándor — aki már ne­gyedszázada terjeszti a párt, a marxizmus—leninizmus esz­méit . Klenovics Imre köszöntötte ünnepi megemlékezésében a propagandistákat, méltatta munkájukat, a marxi—lenini eszmék terjesztésének fontos­ságát — A megemlékezést nem­csak a kegyelet és a kötelező tisztelet diktálja. A lenini életmű mai építőmunkánKiban és mai feladataink megoldásá­ban is nélkülözhetetlen erő­forrás. A megemlékezés je­lenti elkötelezettségünket a szocializmus ügye iránt, a tu­dományos szocializmus elmé­lete mellett, s jelenti azt is, hogy mindennapi munkánk­ban, gondolkodásunkban és tetteinkben alkotó módon al­kalmazzuk azt az .életművet, amely történelmi távlatokban 'mérve példátlan gyorsasággal terjedt el az egész világon. Emlékeztetett 1918—1919 történelmi eseményeire, majd a propagandisták munkájáról szólva ezeket mondta: — A marxista-leninista világnézet térhódításában nagy szerepe volt annak a több évtizedes, sokoldalú ír) unkának, amit Önök és több százezer társuk végzett, / A barcsi költségvetési üzem egyik kavicskotró berendezése épp bénán állt ottjártunkkor. Tengelytörés. Ezzel még köny- nyen elbánnak, ám, ha a víz alatti részek szorulnak javí­tásra, sok a gondjuk. Nincs sólyaterük, így szinte lehetet-, len helyzetben vannak. Ezért a költségvetési üzerp a víz­ügyi igazgatósággal keresi a kapcsolatot, segítséget kap­nak, használhatják a vízügyi­ek sólyáját. Nagy szükség van a gyors javításokra, mert nem állhat­nak le a kavics- és homokbá- nyászással, az utolsó gramm árura is akad vevő. A drávai homokot még a műemlékvé­delmi szakemberek is kere­sik, az érdes, nem legömbö­egyre javuló színvonalon. Eért az önfeláldozó munkáért köszönet és elismerés illeti meg mindazokat, akik napi munkájuk mellett részt vál­laltak e nagy és felelősség­teljes feladat megoldásából. Az Önök munkájának hatékony­ságát, eredményességét első­sorban politikánk gyakorlati megvalósulásából tudjuk le­mérni. Elmondhatom: a párt politikájának végrehajtása megyénkben is eredményesen folyik, e munkában az Önök tevékenysége is bermfog’.álla­tik. Érezzük, hogy segítségük­kel a marxista—leninista el­mélet anyagi erővé válik, pár­tunk, népünk cselekedetei­ben. A megyei pártbizottság ne­vében köszönetét mondott a munkáért, és gratulált a ki­tüntetésben, jutalomban része­sülő propagandistáknak. A megyei pártbizottság tit­kára a Kiváló Munkáért ki­tüntetést nyújtotta át Stornier Imre somogyjádi általános is­kolai igazgatónak, a Szocialis­ta Kultúráért kitüntetést pe­dig Bide János sávoly! ta­nácselnöknek. Bejelentették, hogy a budapesti ünnepségen Sipos Béla siófoki propagan­dista, az I. sz. Általános Is­kola tanára a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést kapta meg. A Lenin Em­lékplakettet Babócsai Károly balatonszárszói, dr. Darabos Ferenc marcali, Kápicz János vízvári, Lóki Lajos csurgói és Bódi János kaposvári propa­gandista vette át a fővárosi ünnepségen. összesen 117 propagandista — aki 10, 15, 20 és 25 éve dolgozik — vett át oklevelet és jutalmat. A kitüntetett és megjutalmazott propagandis­ták nevében Stamler Imre mondott köszönetét. Heisz Károly karnagy veze­tésével műsort adott a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola ka­marakórusa, majd az ünnep­ség az Internacionáléval ért véget. lyített szemcséjű anyagból megfelelő cementadagolással szinte betonkemény, időálló vakolatot lehet készíteni, és ez igen jól használható az értékes, régi épületek fölújí­tásához. A mészhomoktégla is ilyen homokkal készül. A kotrógé­peket a régi drótkerítés fölött átadó-szállítószalag köti össze a költségvetési üzem telepe mellett levő téglagyárral, a homok kétharmad része oda vándorol. Tavaly 117 ezer köbméter kavicsot és homokot kotortak ki a Dráva medréből, az idén 125 ezer köbméterre számíta­nak, ez tízmillió forint bevé­telt jelent. A kibányászott áru 1975-ben az országban az elsőik között alakult meg a Pécsi Vasútigazgatóságon be­lül a kaposvári épülőt- és hídfenntartó főnökség. Egy­millió 700 ezer légköbméter épületi és 2787 különféle cső­áteresz, beton- és vashíd van a gondjaikra bízva. Magas­építményi, épületgépészeti, hídfenntartási, de még kerté­szeti feladataik is vannak. A főnökség 749 dolgozójá­nak többsége tágja a 36 szo­cialista brigádnak, és átlagon felüli gazdasági tevékenysé­gükön túl 3634 óra társadalmi munkát végeztek tavaly. Hu­szonkét iskola, óvoda és kul- túrház látta ennek hasznát, no meg tizenöt .család, amelyek házépítésénél segédkeztek. A brigádok öt, kommunista- és égy VIT-műszakot szerveztek. Amikor a munkájukat ér­tékelték, már tavaly is alig maradtak el az első helytől, most pedig — tekintettel a Balaton-parti vasútállomások csinosságára és rendbentartá- sára is — összteljesítményeik alapján elnyerték a MÁV ve­zérigazgatóság és a Vasutas- szakszervet elnöksége által adományozott kiváló főnökség címet. háromszorosát is el tudnák adni, de jelentősebb fejlesztés j nélkül, csupán a munkaszer-1 vezés javításával és kisebb j korszerűsítésekkel legföljebb ■ 150 ezer köbméterig tudnak »fölmenni-«. Ilyen átalakítás mostanában is folyik, hosz- szabb kotrósort és nagyobb kanalakat használnak. Ninís annyi pénzük, hogy nagyobb korszerűsítést hajt­sanak végre, de nem is érde­mes ilyen munkába belevág­ni. A folyó szabályozása né­hány év múlva megváltoztat­ja a helyzetet. Nem lesz' ka­vics, és a homokért is mé­lyebbre kell menni. Természe­tesen megvannak a távlati el­képzelések, de addig még sok víz lefolyik a Dráván. Tegnap a kaposvári vasút­állomás ebédlőjében rendezett családias hangulatú ünnepsé­gen — a munkát értékelő és köszönö beszédek elhangzása után — Gyenge Károly, a MÁV-vezérigazgatóság kép­viseletében és Wehrling Jenő, a vasutasok szakszervezetének elnöksége nevében átadta a kitüntetésről szóló oklevelet Csabai Lászlónak, a kapos­vári épület- és hídfenntartó- főnökség vezetőjének. Tizenegy kiváló dolgozó kitüntetést adtak át és tizen­három szocialista brigádnak ismerték el jó munkáját A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ta­valy Somogy megyét takar­mányozási mintamegyévé je­lölte ki, további négy megyé­vel együtt. Ahhoz, hogy tarta­lommal töltsük ki a mintame­gye szerepét mind az üzemek­nek, mind az intézményeknek a takarmánygazdálkodást be­folyásolni tudó vállalatoknak, állattenyésztési rendszerek­nek és egyéb szerveknek egyeztetett munkaprogramot kell kialakítaniuk. A megyében első és legfon­tosabb teendőnk volt a múlt év tavaszán, hogy felmértük a mezőgazdasági nagyüzemek takarmánygazdálkodásának helyzetét, az 1977. évi fajlagos abrakfelhasználást. A tapasz­talatok alapján kijelöltük az átlagosnál gyengébb ered­ményt elért üzemeket. A 31 tsz-ben és öt állami gazdaság­ban szakbizottságok vizsgálták a magas fajlagos abrakfel­használás okait, és meghatá­rozták — a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevé­telével — azokat a feladato­kat, melyek a fajlagos abrak­felhasználás csökkentéséhez vezetnek. Az összegező érté­kelésre összehívtuk az érde­kelt 36 üzem vezetőit, év köz­ben nedig folyamatosan ellen­őriztük a megszabott felada­tok elvégzését. Programtervezetet készí­tettünk, ' amelyben megtögal- maz.-uk a teendő intézkedése­ket. A tervezetet a múlt év augusztusában a mezőgazda­sági nagyüzemek, az érdekelt országos és megyei vállalatok, intézmények, termelési rend­szerek és az érdekképviseleti szervek vezetőivel megtár­gyaltuk. A takarmányozási minta­megyévé történő fejlesztés elő­segítésére a mezőgazdaság* wfőiskola kapott megbízást. A, felsőoktatási . intézménynél azonnal hozzáláttak a nagy jelentőségű és rendkívül szer­teágazó feladat megoldásához.- Többek között .például a me­zőgazdasági üzemek rendelke­zésére bocsátják a takarmá­nyozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Rendszeres szaktanácsadási és kutatásfej­IVfár a nyilvánosságra hoza­tal első óráiban sokan olvas­ták azokat a plakátokat, me­lyek a városi tanács új, a közterületek tisztán tartásával kapcsolatos rendeletét ismer­tették. Különösen az a rész ragadta meg a figyelmet, mely a közterületeken — ut­cákon, tereken, parkokban, üzletek előtt, kapuk alatt stb. — megtiltja a szeszes ital fo­gyasztását. Akadnak ugyan néhányon — feltehetően az érdekeltek táborából —, okik szigorúnak tartják ezt a rendeletet, fő­ként azt, hogy a tilalom meg­sértőit a helyszínen 100 fo­rintra bírságolhatják. Sőt sza­bálysértési eljárás is indulhat ellenük, ahol a bírság felső határa 3000 forint. A kaposváriak többséae azonban helyesléssel fogadta ezt a tilalmat, s azokat az úi intézkedéseket is. amelyek elősegítik a köztisztaságét, szebbé, egészségesebbé vál­toztatják környezetüket. S ezt nemcsak a megye- székhelyeken tapasztalni. A lakóhelyüket szerető, a kö­zösségért felelősséget érző em­berek mindenütt megértik: ezek az intézkedések' mind­nyájunk érdekében születtek. Az elmúlt évek során me­gyénkben a Hazafias Nép­front. a KISZ a tanácsok és a községi pártszervezetek, a városi pártbizottságok össze­fogása eredményeként több nagyszerű akció kezdődött Kaposváron és másutt is, a párt- és a társadalmi szerve­zetek segítenek megértetni, lesztési szolgáltatást folytatnak 15 üzemben. Gyepgazöálko- dás-fejlesztési, ' gyeptelepítési terveket készítenek, és szakta­nácsot adnak a végrehajtás­hoz. A zselici tájkörzetre komplett fejlesztési programot készítettek a húshasznú szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére. Igény szerint segít­séget nyújtanak a takarmány- gazdálkodás tervezéséhez. a takarmányozási eredetű sza­porodásbiológiai problémák megelőzéséhez. A megyében — első lépcsőben — a főiskolai tangazdaságot és a Kutasi Ál­lami Gazdaságot takarmány­gazdálkodási mintagazdaság­gá fejlesztik, ezek a későb­biekben modell- és bemutató gaz.daságként szerepelnek. A múlt évtől intenzíven foglalkoznak a fehér virágú édes csillagfürt takarmányo­zási célú felhasználásával mint részben szójahelyettesí- tő, fehérjepótló abraktakar­mányként vagy a teljes nö­vény lesilózásával tömegta­karmányként. Az eddigi kí­sérleti eredmények biztatóak, s arra engednek következtet­ni, hogy a fehér virágú édes csillagfürt Somogy megye sa­vanyú homoktalajainak újra értékes takarmánynövényévé* válhat. A tavalyi munka eredmé­nyeként a failagos abrakfel­használás minden állati ter­mék előállításánál csökkent az előző évhez viszonvítva. A tej­termelésben az 1 liter te.i elő­állítására felhasznált abrak 12 dekával lett kevesebb, de még mindig 11 dekával több a MÉM irányelveiben megsza­bottakba!. A marha hizlalásnál föbb mint e?v kilóval csök­kent az 1 kiló súlygyarapodás­ra felhasznált abrak. A ser­téshizlalásban 1 kiló értékes;- tett súlyra megvei szinten 4,60 kg abrakot használtak fel. ez 27 dekával kevesebb az, előző évinél és 20 dekával az irány­elvekben megszabottaknál. 1978-ben 36 százalékka1 több karbamidót haszná'+ak fel nagyüzemeink az előző évinél. A ielenlegi adatok alapián ez évben további 50 százalékos növekedés várható. A mezőgazdasági mellékter­mékek felhasználásában a elfogadtatni mindenkivel a köztisztasággal kapcsolatos új tanácsi rendeleteket. Az ab­ban rögzítettek, megvalósítása közügy abban az értelemben is, hogy elősegíti a közegész­ségügy fejlődését. Egyről azonban nem sza­bad megfeledkezni: korábban is volt tanácsi rendelet, mely a köztisztasággal kapcsolatos intézkedéseket tartalmazta. Ennek az újnak a megszöve­gezését, a korábbi módosítá­sát az is szükségessé tette, hogy a régiek nem érvénye­sültek, nem valósultak meg teljes egészében. Elég csak a megyeszékhely utcáin, terein a gazda szemé­vel körülnézni, s mindenki látja, hol és mit kellene tenni. Tudjuk, hogy egyik napról a másikra nem következik be olyan változás, amely végle­gesen megszünteti a közti-z- tasággal kapcsolatos gondo­kat. Ezt senki nem várja, nem is ez a cél. Hanem az. hogy a városukat, lakóhelyüket sze­rető emberek és a társadalmi szervezetek segítsenek azok szemléletének a menváltozta- tásában. akik korábban kö­zömbösek voltak, ragv értet­lenül álltak félre, ha ihien és hasonló esetekben a közösség a segítségüket kérte. A köztisztaság közérdek! Ezt kell mindenkivel meg­értetni. Azt, hogy ebben va­lamennyiünknek van feladata. Ha ezt a szemléletet sikerül a többséggel megértetni, elfo­gadtatni, akkor e rendeletek elérik céljukat. Sz. L nyers répaszelet és a tákar- mányszalma kivételével nem léptek előbbre üzemeink. A szántóföldi takarmánynövé­nyek zöme még mindig a pe­rifériás területekre kerül. Ál­talában gyenge a takarmá­nyok beltartalmi értéke, nem biztosított (csak mennyiség­ben) a megnövekedett igé­nyeknek megfelelő termelés­hez szükséges táplálóanyag- ellátás. Még nem kielégítő — a ja­vuló tendencia ellenére sem — a takarmányok betakarítá­si, tárolási és felhasználási technológiájának a fejlesztési üteme. Ebből adódott, hogy a múlt évben a betakarított szénaféléknek csak mintegy 10. százaléka jó, 30 százaléka közepes és 60 százaléka gven- ge minőségű. A silókukorica- szilázsok szárazanyag-tartal­ma megyei szinten még nem érte el az optimális szintet. Az üzemek jelentős részében nagy gondot okoz az a tény. hogy a betakarított szilázsok tárolása korszerűtlen, viszony­lag kevés a betontámfalas si­lóterek száma, és emiatt 20—• 25 százalékos a tárolási vesz­teség. A cél eléréséhez, hogy valóban takarmánvgazdálko- dási míntarriegye legyen So­mogy, elengedhete+len. hogy az üzemek ágazati rangra emeljék a takarmánvgazdálko- dást. Számos üzemben még nincs gazdája' az ágazatnak. Az üzemek többségében e területen a leghiámmsabb az ellenőrzés. A jövőben na­gyobb figvelmet kelt fordíta­ni a szálas- és tömegtakar­mányok termesztésére, beta­karítására. felhasználására, emellett a szántóföldi szálas takarmányok területét csök­kenteni kell úgv. hogv szere­pét egyre nagyobb mértékben a gyep vegye át. Dunai Imre . a taWavr^íSnyomási és állat­tenyésztési fejti gyei őség csoportvezetője A homok átmegy a kerítés föl*«. Sőlyatér nélkül Első lépések, további feladatok Somogy a takarmányozási mintamegyék között

Next

/
Thumbnails
Contents