Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

Szárszón, József Attila emléke előtt t A park. zöldejlő bokrai kő­iül szinte elénk lép, a szobor; József Attila. Virágokkal ékesített a költő, s temérdek a koszorú. Elsétálok a vasútál­lomásig, a végzetes esemény színhelyére. A fák ágait len­ge áprilisi szél cibálja, hol- ' napra már esőt ígér a mete­orológia. A tanácsháza falán plakát, a költő neve ' szinte kiált. A vakációban rendezett versmondótáborról tudósit a jól kiraj aszegezett hirdet­mény ; hogy Boglárlellén ... Szárszóról sok emlékem van. Legtöbbje József Attilá­hoz fűződik, illetve az itt rendezett hagyományos vers- rnomd óversenyek hez, melyeken a költő — a költészet — sza­vát hallatták a tehetséges fiatalok. Az utóbbi években mintha a fáradtság jelét lát- tam volna a helyiek arcán. A hagyorhányápolók öröme már. nem rózsállott, inkább halvá­nyodott. Nem igy azoknál a fiataloknál, akik szívesen jöt­tek azután táborba — vers- mondótáborba — Szárszóra. Igaz, sok kényelmetlenséggel Is járó, de tanulságos prog­ramról gondoskodtak a ren­dezvény gazdái, s egyre in­kább a helyiek passzív ma­gatartásával találkoztak szem­be. Az idén már Boglárlellén tartották a veramomdótábprt. Amilyen öröm, hogy az új Boglárlelle ambícióval vállal­kozott ennek megrendezésé­re, olyan vigasztaüiata/tlan vagyok, hogy Szárszó lemon­dott egy olyan lehetőségről, amelyről nem lett volna sza­bad. Mert igazán Szárszóhoz kötődik ez a rendezvény. Beszélgettem a tanácson is erről. A sajnálkozás másik oldalával találkoztam itt: sajnálják, hogy már nem áll­nak az országos érdeklődés reflektorfényében. (A szárszói József Attila-emlékmúzeum nyaranta sok érdeklődőt vonz.) Nem lehet minden alkalom­mal országos szavalóversenyt rendezni, még József Attila nevében sem. A helyiek nem érzik elég fontosnak, hogy a megyében törődni kell a vers- mondókkal. A tábor feladata az, hogy a versmondó kultú­ra emelkedjék. Ennek érde­kében a képzés elkerülhetet­len. Abban tévednek a szár­szói tanácson, hogy ebben közreműködniük már olyan kisigényüség lenne, amelyre nem szabad áldozniuk ... Körülnéztem a községben. Akikkel beszélgettem, s kér­deztem őket gondokról, örö­mökről — mind elmondták, hogy milyen nagy a közigaz­gatási terület. És szavaik- nemcsak gondfelhőkbe bur­kolóztak, a sikereknek is tud­nak örülni. És a művelődés ügye? Keserű rá a felelet. Szárszón nemcsak a pénzzel fukarkodnak ilyen kiadások esetében, hanem szellemi igénytelenség, restség lett úrrá.' A népművelő szülési szabadságon. Már csaknem fél éve. Most kerestek arra alkalmas személyt, aki he­lyettesítheti. Nemcsak az előrelátás hiányzott ebben az esetben, hogy nyomban meg­oldják a népművelő időleges pótlását, hanem a halogatás arra utal, nem is volt iga­zán igény rá ... Egyedül sétálok Szárszón. Emlékek zsonganak körülöt­tem, de egy furcsa kéz el­hessegeti előlem őket. És nem ad semmi vigasztalót. Üresek az utcák. Szárszón I most csönd van. Boglárlellé- ről ide hallik a versmondó fiatalok skandálása. Felülök a vonatra, és oda utazom, őket kerestem. Szárszón egyedül vagyok... Horányi Barna Bözsi, Pilu és Vörösóma Öcsi barátai A zeneoktatás helyzete Nagyatádon (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén önálló napirend­ként tárgyalta a városban fo­lyó zeneoktatás helyzetét, ed­dig ugyanis ez a téma még nem szerepelt ülésén. Nagyatádon 1968-ban léte­sült a zeneiskola a kaposvári zeneiskola fiókintézménye­ként, és 1973-tól vált önálló­vá. Fennállása óta többször költözni volt kénytelen, s je­lenleg is meglehetősen mos­toha körülmények között dol­gozik a művelődési központ néhány alagsori helyiségében és a színházi öltözőkben. Bar az ősszel ennél sokkal elfo­gadhatóbb megoldás ígérkezik az általános iskolában, végle­ges helye csak egy különálló épületben lehet. ! A tárgyi feltételek mellett elengedhetetlen a személyi feltételek biztosítása is. Évek óta az engedélyezettnél ki­sebb létszámmal (külső óra­adókkal, szerződéses viszony­ban állókkal) kénytelenek el­látni feladatukat A személyi feltételek javulására azonban jó kilátásaik vannak, mivel jelenleg két ösztöndíjas nö- vendég' tanul, aki tanulmá­nyainak befejeztével vissza­kerül az atádi zeneiskolába. Az iskola tanulóinak lét­száma Nagyatádon 150. a csurgói tagozaton pedig 50. A városban zongora, hegedű, fu­vola és klarinét tanszakokon folyik az oktatás. A növen­dékek fele zongorázni tanul. A testület — a szakfelügye­leti vélemények birtokában — azt állapította meg, hogy a tartalmi munka eredményes volt, és a közművelődési fel­adatokat is' jól oldották meg. Jelentős eredményeket értek el a különböző versenyeken, így pl. a kanosvári felszaba­dulási emlékversenyen 2. és 3„ a megvei diáknapon 1. és 2.. a Beethoven-versenyen pedig 2. helyezést értek el növendé­keik. Hozzáláttak a zenei pályára alkalmas hallgatók fölkér'ké­séhez. Ennek eredménvpv --nt a zeneművészeti szakt-*-“"--*- kolába két. a főiskolára egv. a far-Wenző. illetve a tanítókén?--' főiskolák énekkari sza1- -ra három nö­vendékük jutott be. A zeneiskolák közművelő­dési feladatokat is ellátnak. A nagyatádi intézmény a ze­nei élet fejlesztésével jelentős szerepet tölt be a város kul­turális életében. A tanács végrehajtó bizott­sága határozatában leszögez­te: a pénzügyi lehetőségek megteremtésével jelentős vál­tozások szükségesek. A testü­let eddigi eredményes iskolai és közművelődési tevékenysé­géért elismerését fejezte ki Kenedi Tibor igazgatónak és az intézmény tanárainak, nö­vendékeinek. * i Befejeződött a műszak a Finommechanikai Vállalat 3. sz. kaposvári gyárában. A szerszámüzem néhány íialalja két kocsival nekivág az út­nak. Kaposvár közepén, egy részük a játék-, másik ré­szük az édességboltba tér be. Színes műanyag villamosok­kal, autócskákkal a hónuk alatt térnek vissza a parko­lóhoz. A Pálmajor feliratú táblánál kanyarodnak le az országútról. A harminc házból álló te­lepülés rendezett. Csak a szo­kottnál több kutya, és az ut­cán ugrabugráló sötét hajú. szép szemű .gyerekek juttatják a látogató eszébe: az itt élők többsége cigány. A csomagtartóból vaspántok kerülnek elő. A fiúk készítet­ték a kapuk, javításához. Az óvoda három dolgozója hiába teszi rendbe a virágoskertet, ha a szomszéd disznója min­dent összetör. A* óvoda vezetője a huszon­három éves Korb Erzsébet. Sopronban vörös diplomával végezte az óvónőképzőt. Se­gítsége a dadus és a szakács­nő. Reggel, amikor leszáll a kaposvári buszról, a falu szél­ső házánál felpattan a szol­gálati kerékpárra, és tizenkét liter tejjel, három-négy kiló kenyérrel karikázik az óvo­dáig. Kezdetben rákiabáltak az utcán, aztán falugyűlésen ve­tették a szemére, amiért a térítési díjat, a pontosságot és a tiszta ruhát megköve­teli.- Ma már megenyhültek, sőt, amikor társadalmi mun­kát szervezett az óvoda jár­dájának megépítéséért, olyan is segített, akinek nincs óvo­dás gyermeke. — Lelkesedéssel vágtam be­le a nagy munkába, de ré- ges-rég belefáradtam volna az FMV-sek nélkül. Légjobb gye­rekkori , barátnőmnek pana­szoltam gondjaimat, mi min­den hiányzik, mire lenne szükségünk. Az ő férje dolgo­zik a Finommechanikai Válla­latnál. Az Olimpia brigád tag­ja, s jöttek vele a többiek is. Nem restellt kérni sem. Megmutatta, hogy szekrényt kaptak a Lakberendező Ipa­ri Szövetkezettől és televíziót a Nagybajomi Vegyesipari Szövetkezet dolgozóitól. Beszélgetünk. A fiúk javít­ják a kapukat, bent pedig ebéd utáni álmukból ébredez­nek a kicsinyek. A húsvét utáfii első munkanapon a har­minchét lurkóból tizenkilenc jött el. Ünnepnap nem dol­goznak, nem is mosnak az asszonyok. Arra viszont már ők is adnak, hogy csak tisz­ta ruhában engedjék el cse­metéjüket. Szellőztetés közben az ap­róságok gondosan összehajto­gatják az ágyneműt. A tornát már a szerszámkészítők, esz­tergályosok is végignézik, fi­gyelik kedvenceik ügyességét. Egyikük fényképezőgépet kat­togtad társa azt nézi, milyen szépen uzsonnáznak a gyere­kek. Közben odasúgja: — Képzelje, amikor egy éve először jöttünk ide, az egyik fiú megkérdezte, hogy hoz­tam-e cigarettát! Hihetetlen, hogy mennyit fejlődtek azóta. — Aztán sarkonfordul. megy a többiek után. Nyuszifészket készítenek. Pálmajorról nem­csak az üzemben, hanem ott­hon is szó esik. Misota József, a közösség vezetője, így fogalmazza meg: — A mi gyerekeink Kapos­vár területén jól fölszerelt óvodákba, járnak. Itt nagyobb szükség van ránk. A többiek csatlakoznak hoz­zá: — Nekünk szinte játék volt, amikor összeütöttük a kerti asztalokat, ezt, azt meg­bütyköltük. Azt a havi hú­szast pedig még az asszony sem veszi észre, amelyet já­tékokra költünk ... Megszakad a beszélgetés, mert a gyerekek fölfedezik, birtokukba veszik az ajándé­kokat. Nagy az öröm. majd kalap, szalagos botocska ke­rül elő: körjátékot kezdenek, s Ignác Sanyika, a csengő gyerekhangok kíséretében leány-, legénykérőbe Indul. Kéreti a játékban kipirult Bözsit, Pilut és Vörösóma öcsit. Becenevükön szólítják egymást — magyarázza az óvó »néni«, majd a háttérben finom diplomáciával tárgya­lásba kezd a fiúkkal, akik rá­bólintanak: befejezik a jár­dát, és amikor csatornázásra kerül sor, akkor se maradnak el. Gombos Jolán HÉTVÉGI TÁJOLÓ „Himnusz a békéről” Három na­pos, jelentősé­gében kiemel­kedő esemény- sorozat kezdő­dik ma dél­után 15 órakor a siófoki Dél­balatoni Kul­turális Köz­pontban : itt rendezik meg a IX. »Him­nusz a béké­ről« című amatőr szín­játszó találko­zót, mely a So­mogy megyei ■színpadok se­regszemléje. Ugyanez az in­tézmény ad otthont a Nép­színház ven- d égjá tékának vasárnap dél­után 15 óra­kor. Mascagni Parasztbecsü- ' let és Leonca­vallo Bajazzók című operája szérepel műso­raikon. Vasárnap zár a gyer­mekév alkalmából rendezett nemzetközi gyermekrajz-kiál- lítás. Üttörő-bábversenyt rendez­nek a marcali művelődési köz­pontban ma 13 órakor, s a Népszínház itt is előadja a fentebb már említett két ope­rát: az előadás 19 órakor kez- ’ dődik. Szőcsénypusztán, az er- 1 dőgazdasági szakmunkáskép­zőben ma dr. Berdán Lászlót, a Marcali Járási Hivatal el­nökhelyettesét várják Amit az államról, jogról, a magyar ál­lampolgárok jogairól és köte­lességeiről tudni kell című előadása megtartására. Gazdag program vár a bar­csi művelődési központ bará­taira. Ma 2U órakor »Szere­lem, szerelem...« címmel Pé­csi Ildikó színművésznő elő­adóestjét tartja. Aldobolyi Nagy György zeneszerző is közreműködik a műsorban. Szombaton a Kemikál dolgo­zói részére rendeznek családi estet az intézményben, vasár­nap pedig a fiatalok jönnek össze ugyanitt, hogy szórakoz­zanak, művelődjenek. Huszon­kettedikén délután 15 órakor rendezik meg a homokszent- györgyi művelődési házban a művészeti szemle járáson be­lüli harmadik körzeti bemuta­tóját, melyen más résztvevők­kel együtt fellép a szuloki né­met nemzetiségi együttes, a -ladi Tinódy-kórus és a barcsi középiskolák több szólistája, csoportja. Gerencsér Miklós | FERDE HÁZ ji Teljesen ellágyult Rózsi kü­lönben sem szigorú szive. Ű nem annyira az engedélyért volt hálás apósának, hanem mert a hozzájárulás egyúttal a családi békét is visszaadta. — Papa, én szeretnék gon­doskodni magáról... Bátyja modorában hőskö- dött Zoltán, akt roppant mó­don élvezte, hogy hirtelen fel- szökkent az ázsiója. — Mi az, hogy gondosko­dunk! Ügy tudom, ez eddig sem volt vitás. Majd megmu­tatom én, hogyan kell bánni j egy nyugdíjas apával! i És mindannyian körbesü- j rögték, körbeudvarolták az ] apát, Paula és Félix kivéteié- j vek Burján Péter gyengéd meneküléssel keresett utat í magának a sok szerető kar j között. A saját fái alatt buj­káló, ágaltat ide-oda hajlít- gató kertész igyekezetével hú­zódott ki a szobából. — Kedvesek vagytok . .1 De most jobb lesz nakem egye­dül — Az ajtóban még meg­állt, s bizalmat ébresztő mo­sollyal visszaszólt Paulának. 1 — Csak számold nyugodtan azt a rengeteg pénzt. Én meg kigondolcm. hogy mit is fe­lelhetnék arra a régi közmon- dáara. Aztán elment Senki nem értette, miért csukta be maga után az ajtót méghozzá oly nagy vigyázattal, mintha szökni készülne. Edit határo­zottan érezte, hogy utána kel­lene szaladnia. De csak egy­két pillanatig. Maradt, mert részt kellett vennie a renge­teg pénz számolásában. Majd az érzás után, hogy követnie kellett volna apját, sokkal erősebben kerekedett felül benne az öröm. Szívós­sága minden akadályt elhárí­tott tervei útjából, férje és apja ellenállását ő törte meg, akarattal és szeretettel. Kime­rítette, elcsigázta a küzdelem, de megérte. A bizonyíték ott volt az asztalon. Csak rá kel­lett néznie, s már nem is gondolt az apjára. XXXIII. Valami okból mégsem ro­hantak vissza a pénzhez. Hir­telen győzelmük ’ megzavarta őket. Dezső adott a tekinté­lyére, érzékeltetni akarta, hogy ő végezte el a faltörő kos nehéz munkáját. Büszkén kidüllesztette ezüstcsíkos nyakkendővel díszített mellét. — Nem akarok dicsekedni, de ezt a fordulatot az állha­tatos jellem diadalának is ne­vezhetnénk. Hiába érezte át Edit, hogy méltatlan hozzá és a helyzet­hez a hencegés, nem volt ké­pes elhallgatni a maga sze­repét. — Attól függ, kié az a jel­lem. — Teljesen mindegy — vél­te Paula immár nagyasszony! öntudattal. — Ennek így kel­lett történnie. Mihez kezdene nélkülünk? Leszámítva a semlegesen háttérbe húzódó Félixet, ez a kijelentés senkinek sem tet­szett, de Zoltán volt az egye­düli, aki hangosan is tiltako­zott ellene. — Hetykétkedni azért nem muszáj. Kár volt annyira meghorzsolnod az öreget. Mivel Paulát bántotta a bűntudat, drámaibban kelt a maga védelmére, mintha ár­tatlan lett volna. Sebzetten kiabált: — A végén még én leszek a gonosz! Ez a köszönet a kiállásomért?! Teljes lágyságával remegett a szőke Rózsi. Hangja csupa rimánkodás volt. — Ne marjátok egymást . .. Gyűlölöm a veszekedést.. Most meg ellene fordult Paula csúfondárosan, áriázó rikácsolással. — Gyűlöli a veszekedést! A pénzt bezzeg nem gyűlöli, amit kiharcoltam! ■ Valósággal rájuk ejtette Dezső hatalmas hangját: — Legyen elég a ricsajból! Félix Élek eközben hozzá­juk settenkedett a háttérből. Sűrű, apró ráncok, közt csil­logó szemén valósággal vib­rált az esdeklés. — Ha szabadna szólnom ... — Tessék, Félix úr — bá­torította Edit magára kénysze- rített nyugalommal. Mihelyt szóhoz juthatott a fémdíszműves, elővette intéz­kedő tudományát, amelyet a jóakaró szelídségével alkal­mazott. A borzolt hangulat­ban gyógyítón hatott sima. egészséges életvidámságról tanúskodó haing hordozása. — Tiszteletteljes prepozí­cióm a következő. Tekintsük úgy, hogy foglalóm az egész Ingatlanra vonatkozik. Üdvös lenne ilyen értelmű megálla­pítást tenni az előlegről szó­ló nyugta szövegében. Ami a nyugtát illeti, természetesen csak ideiglenes érvényű. Már tanúkról is gondoskodtam, utólagos engedelmükikel. Ná­lunk várakoznak. Holnap in­tézkednénk az ügyben, hogy elkészítsük a végleges adás­vételi szerződést, közjegyzői í segédlettel. Dezső a fejébe veibe hogy mostantól 5 lesz a családi ér­dekék képviselője. Komolyra fordult a dolog, ehhez mér­ten ő is iparkodott minél ko­molyabban viselkedni. Már- már hivatalos hangot ütött meg. — Félix űr, elgondolását az utolsó betűig helyeslem. Már csak két dolgot kell tisztáz­nunk. — Mégpedig? — Az egyik, hogy mikor adjuilk át az ingatlant, A má­sik, hogv mikor fizeti ki a tel jes vételárat. (Folytatjuk ) Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban a vá­rosi művészeti szemle lesz a legnagyobb hétvégi esemény: szombaton 18 órakor kezdődik, ahogy a műsorfüzet közli. Ugyancsak atádi rendezvény lesz ma 14 óra 30 perckor az Űj színezés: eljárások lehető­ségei a varró- és kézimunka- cémagyártás területén című előadás, - melynek helyszíne a Pamutfonó-ipari Vállalat Újpesti Cérnagyárának helyi telepe. Az előadó: Pánovics István mérnök. A megyeszékhely, Kaposvár rendezvényeiből gyűjtöttünk csokornyit. Ma 17 órakor Ba­lázs Béláné vezet táncházat a helyőrségi művelődési ott­honban. A résztvevők gyimesi táncokat sajátítanak el. A Kil­lian György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban a Charles Chaplin retrospektív harmadik vetítésére kerül sor, a műsoron a Chapiin-revU szerepel. Vasárnap délelőtt 10 órakor itt rendezik meg a Me­sélő bábok című bábma,timét óvódásoknak, alsó tagozato­soknak. Fellép a Balato.nkiliti Általános Iskola csoportja, a siójuti bábegyüttes és a ka­posvári Pacsirta csoport. Filmszínházaink közül a Vö­rös Csillag A fekete kard ro­mánca című színes, spa­nyol, történelmi kalandfiimet ajánlja a hét végére. A mű »homályos időkben«, az 1400- as évek végén játszódik; sze­relem,, vér és halál a »kellé­kei.« A Szabad Ifjúság mozi­ban a korai előadáson cseh­szlovák filitja, a Holnap elin­tézzük. drágám! pereg. Műfa­ja: vígjáték. Tizennyolc és 2 ) órakor a finom érzelmességű mértéktartóan humoros, ugyanakkor fasizmust leleple­ző erejű olasz—kanadai filmet, az Egv különleges napot vetí­tik Sonhia Lorennel és Mar­cello Mastroiannival a fősze­repben. A Latinca Mozi szom­bat-vasárnapra a Fogat fogért című francia bűnügyi víg iá tö­köt ígéri, míg a Rákóczi film­színházban vasárnap A leiga­zoltak bolygója című scifi sze­repel műsoron. Üticélul ezúttal megyehatá­ron alig túli települést aján­lunk azoknak, akik kedvelik történelmi emlékhelyeinket. Képünk -a szigetvári várban készült. Ahogy az emléktáb­lán olvasható: »Sziget első erősségét Szigeti Osvald épí­tette a XV. század elején, amikor az Almás-patak szige­tére vártornyot emelt. A tor­nyot Török Bálint földvárral vette körül, majd I. Ferdi- nánd megerősítette. A sarok- b;'-órákat 1573-ban Szokoli Műszói fa budai pasa kőből hűzatta fel. A XVIII. század elején építették a kazamatá­kat és a földsáncok elé a tég­lafalakat ...« Zrínyi Miklós és a védőle hősiességével a hely­színen ismerkedhetnek a ki­rándulók ...

Next

/
Thumbnails
Contents