Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

Alibi népszavazás Nem kétséges, hogy Egyip­tom választópolgárainak a kormányzat önigazolása cél­jából kellett járulniuk a sza­vazóurnákhoz. A népszava­zással ■— mint korábban többször — egy »csomagter­vet* szentesített Szadat el­nök, aki igényt tart a »nem- Zettel való közvetlen párbe­szédre*. Ezúttal alattvalói­tól »igent-* kért az egyipto­mi—izraeli különbekére, a parlament feloszlatására — s egyúttal a rendkívüli vá­lasztások kiírására —, vala­mint az új, demokratikus polgárjogokat korlátozó bel­politikai intézkedések beve­zetésére. A népszavazás végered­ménye ugyan nem ismeretes még, de biztosra vehetjük: a szavazók döntő többsége »áment* mondott arra, amit az ország elnöke már eleve eldöntött és a parlamenttel jóváhagyatott. így alkot­mányjogi és politikai szem­pontból merő formalitásnak A különbéke áldásai (A Pravda karikatúrája) tekinthető e népszavazás. Mégsem mondhatjuk azon­ban, hogy — legalábbis az egyiptomi vezetés szemszögé­ből teljesen céltalan aktust rendeztek, Az Egyesült Ál­lamok tevékeny pártfogásával ugyanis az Izraellel kötött kü­lönbéke nagy jolháborodást keltett az arab világban, s ez Egyiptom egyre mélyülő elszigetelődésében fejeződik ki. Épp ezért Szadat elnök­nek most nagyon fontos, hogy a külvilágnak demonst­rálja: különalkuja az egyipto­mi nép »teljes támogatását« élvezi... Nem kétséges, hogy a ma­nipulált »egységes népi tá­mogatás« látszatát föl tudja kelteni az egyiptomi kor­mányzat. A politikailag is­kolázatlan egyiptomi töme­gek előtt úgy tüntették föl a kérdést, hogy ha nem a bé­kére — valójában pedig kü­lönbékére — mondanak igent, akkor a háborúra szavaz­nak ... Márpedig, ki az, aki háborút akar? A kairói kor­mánypropagandisták másik érve az volt, hogy -»egy kü­lönbéke is jobb egy háború­nál«. Nehezen cáfolható ál­lítás lenne ez, ha a konkrét esetben nem olyan különbé­kéről volna szó, amely az átfogó és tartós béke helyett egy új háború felé vezethet-. Mert az egyiptomi—izraeli különalku, amely a közel-ke­leti válság képletén nem so­kat változtatott, éppenséggel az igazságos és tartós béke előtti akadálynak tekinthető. Hogy a különbekét illető­en mégsem teljes az egyet­értés Egyiptomban, bizo­nyítják a napokban lezajlott tiltakozó diáktüntetések. A mostani népszavazás eredmé­nye tehát aligha fogja el­oszlatni a »pax Americana« iránti kételyeket. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) az emberiség gazdasági és tár­sadalmi haladását — mutatott rá Alekszej Koszigin. Koszigin nagy tapssal foga­dott beszédét követően a leg­felsőbb tanács tagjai megvá­lasztották a Szovjetunió népi ellenőrzési bizottságát, mely­nek elnöke ismét Alekszej Skolnyikov lett. Ugyancsak megválasztották a Szovjetunió legfelsőbb bíróságának tagjait. Az elnöki tisztséget ismét Lev Szmirnov tölti be. A legfel­sőbb tanács a Szovjetunió leg­főbb ügyészévé újból Roman Rudenkót nevezték ki. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának alakuló ülésszaka* ezzel befejezte munkáját. A legfelsőbb tanács két házának csütörtök délelőtti együttes ülésén részt vették az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brzesnyevvel. l Az ülést Vitalij Ruben, a nemzetiségi tanács elnöke nyitotta meg. Külön üdvözöl­te az amerikai kongresszusi küldöttség tagjait, akik John Brademas képviselő vezetésé­vel vendégként voltak jelen a tanácskozáson. A legfelsőbb tanács műkö­dési rendjéről és a tanács ál­landó bizottságai jogállásának módosításáról szóló törvény- tervezetet Vaszilij Kuznye- cov, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének első he­lyettese terjesztette be. Kuznyecov beszédében ki­emelte. hogy állandóan nő a legfelsőbb tanács szerepe az SZKP politikájának megvaló­sításában, bővül hatásköre a társadalmi élet különböző te­rületein. Részletesen Ismertette a parlament új ügyrendi sza­bályzatának tervezetét is. Ugyancsak Vaszilij Kuznye­cov terjesztette a képviselők elé a parlamenti állandó' bi­zottságok jogállását módosító törvén ytervezétet. Vaszilij Kuznyecov előadói beszédét követően többen felszólaltak, és valamennyien elfogadásra ajánlották mind­két törvénytervezetet. A vitS befejeztével a szövetségi ta­nács és a nemzetiségi tanács tagjai szavazással, egyhangú­lag • elfogadták mindkét ter­vezetet. amelyék ezzel tör­vényerőre emelkedtek. A délelőtti ülés második napirendi pontjaként Mihail Georgadze, a legfelsőbb ta­nács elnökségének ‘ titkára terjesztette jóváhagyásra a képviselők elé azokat a tör­vényerejű rendeleteket, ame­lyeket az elnökség a legutób­bi ülésszak óta alkotott. A két ház tagjai valamennyi törvényerejű rendeletet meg­erősítették. (MTI) Ugandái harcok Előrenyomulás két irányban Egy héttel Kampala elfog­lalása után a felszabadító kormánycsapatak. a tanzániai alakulatokkal együtt két osz­lopba fejlődve nyomulnak elő­re az ország északi és keleti részei felé. Az egyik hadmű­veleti csoport Kampala—Jinja irányában nyomul előre, a másik pedig északnak tart Lir^ városa felé. Az elsődle­ges katonai cél az, hogy tel­jesein megtisztítsák az orszá­got ldi Amin hadseregének marad ványaitóL A Reuter hírszolgálati iro­da értesülései szerint Kenyá­ban őrizetben tartják Bob As t les angol üzletembert, aki — állítólag — Amin egyik legközelebbi tanácsadó mun­katársa volt. »Bob őrnagy­ként« vált ismertté és a hír- ügynökség megfogalmazása szerint Amin után őt gyű­lölték a -legjobban Ugandában. A kenyai hatóságok már megkezdték kihallgatását. ÉPÜL A Gyorssegély Jugoszláviába A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és szolidaritási bizottsága társadalmi szerve­zetek, intézmények, szocialista brigádok és magánszemélyek felajánlásaiból egymillió fo­rint értékbefn sátrakat küldött a jugoszláviai földrengés ká­rosultjainak megsegítésére. A gyorssegélyt csütörtökön indí­tották útnak Titográdba. Épül a Police—2 vegyipari óriásvállalat, amely — a kato- wicei kohászati művek után — a második legnagyobb be­ruházás Lengyelországban a mostani ötéves tervidőszak­ban. A vegyi műveket, amelynek acélszerkezetét nemrég állították össze (képünkön), két év múlva avatják föl. Választási komédia Dél-Afrikában Szovjet—francia kapcsolatok Az enyhülés szolgálatában Kevés ország akad Nyuga­ton, amelynek Moszkvához fűződő kapcsolatait olyan hosszú ideje az enyhülésre és a béke erősítésére való törekvés jellemezné, mint Franciaországé.’ Ezt bizonyí­totta a két ország vezetőinek több magas szintű tárgyalá­sa, és erre érdemes emlékez­tetni most, amikor ismét kü­szöbön áll a francia államfő hivatalos moszkvai látogatá­sa. Az a tény, hogy a nem­zetközi élet sok eseményéről mindkét ország azonos, vagy egymáshoz közelálló nézete­ket vall, több okkal is ma­gyarázható. Nagy szerepet játszik, eb­ben az a De Gaulle által, meghirdetett francia nemzeti érdekvédelmi politika, amely az enyhülés szempontjából jóval kedvezőbbnek bizo- , nyúlt, mint más nyugati ha­talmak ezzel kapcsolatos ál­láspontja. Az is rendkívül fontos, hogy a szovjet és a francia fél kezdettől fogva nagyra értékelte a gazdasági kapcsolatok jelentőségét: a két ország kereskedelmi for­galma alig tíz év alatt a ti­zenháromszorosára növeke­dett. E kapcsolatok az áru­cserén kívül a kompenzációs üzletkötéseket, valamint a sz.éles körű tudományos és műszaki együttműködést is magukba foglalják. Az 1971-ben elfogadott tíz­éves program , után nemsoká­ra elkészül egy másik — ha­sonló — megállapodás, amely még jobban elmélyíti majd a gazdasági, ipari, tudományos és műszaki kooperációt. A megfigyelők érdekesnek tartják a francia külügymi­niszter kijelentését, miszerint Giscard elnök moszkvai lá­togatása mind gazdasági, mind pedig politikai szem­pontból rendkívül fontos lesz. A francia sajtó, a francia politikusok és állam­férfiak, ipari és üzleti körök képviselői számtalanszor ki­jelentették: érdekeltek a köl­csönös üzleti kapcsolatok to­vábbfejlesztésében. Ez érthe­tő, hiszen a Szovjetunióval való kereskedelem egyre fon­tosabbá válik Franciaország számára. Egyre nyilvánvalóbb a szovjet piac stabilizáló sze­repe, főleg ä jelenlegi inga­tag gazdasági helyzet körül­ményei között. A Malin cí­mű párizsi lap a minap be­ismerte, hogy a francia szer­számgépgyártást a kelet-eu­rópai megrendelések mentet­ték meg, e megrendelések- többsége pedig szovjet volt. S ezek — mellesleg — jóté­konyan hatottak a francia foglalkoztatottságra is, bizto­sítva minden tizedik francia gépgyári munkás mtinkale- hetőségét! Január végén — február elején két francia lap, a Nouveau Journal és a Figaro is azt írta: a Szovjetunióval kötött új szerződések hozzá­járultak a munkanélküliség csökkentéséhez. S még egy lényeges dolog: a francia ipar nagyon érdekelt a szov­jet földgáz, kőszén, azbeszt és más ásványi kincsek szál­lításában. Természetesen, a szovjet fél is kellő jelentőséget tu­lajdonít a Franciaországgal való együttműködésnek, a közösen végzett tudományos és műszaki munkának. A Szovjetunió értékeli a fran­cia kormány azon elhatáro­zását is, hogy az fejleszti gazdasági kapcsolatait a szo­cialista világgal. Emlékez­zünk csak vissza, hogy a múlt év nyarán Washington pusztán politikai meggondo­lásokból a Szovjetunióval va­ló kereskedelem korlátozásá­ra szerette volna rábírni a nyugat-európai államokat. Franciaország ekkor egyér­telműen kijelentette, hogy gazdasági döntéseit nem akarja politikai feltételekhez kötni. A Szovjetunió — akár csak Franciaország — a kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat az európai egyensúly és stabili­tás fontos tényezőiének tart­ja, és mindent megtesz ezek javításáért. Remélhető, hogy a most sorra kerülő francia államfői látogatás is hozzájá­rul e tervek valóra váltásá­hoz. Valcrij Begiscv (APN—K.S) Namíbia gazdasága Baloldali tanácsok Spanyolföldön Csütörtökön délelőtt óta — négy évtized után. először — újra demokraitiikusan megvá­lasztott tanácsok és polgár- mesterek állnak a spanyol városok és községek élén, közülük csaknem kétezerben baloldaliak. A helységek túl­nyomó részében összeülitek az április 3-án megválasztott he­lyi tanácsok tagjai, s megvá­lasztották a polgármestereket és a többi tisztségviselőt. A Spanyol Szocialista Mun­káspárt és a Spanyol Kom­munista Párt szerdán aláírt megállapodása értelmében több mint 1000 helységnek saocialista és csaknem 300- nak kommunista polgármeste­re lett. A baloldali pártok kezébe jutott így a spanyol városok túlnyomó részének igazgatása, közöttük a legna- gyobbaké. Ily módon, noha a kormánypárt több mint hat­ezer helységben szerezte meg a polgármesterséget, a spa­nyol lakosság 70 százaléka baloldali községi vezetés alatt fog élni. Mondale Stockholmban Walter Mondale tíat orszá-) got érintő európai kőrútjának negyedik állomására. Svédor­szágba érkezett. Az amerikai alelnököt a Stockholm nem­zetközi repülőterén Óla IJlls- ten svéd miniszterelnök és a svéd kormány több tagja fo­gadta. Mondale az első ame­rikai vezető személyiség, aki az észak-európai országba lá­togat — azóta, hogy az ame­rikaiak Vietnam elleni hábo­rúja idején a svéd—amerikai kapcsolatok igen fagyossá váltak, és csaknem a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítá­sához vezettek. Salisbury, megpróbálja elhitetni. A rhodesiai rezsim minden eszközt fölhasznál annak ér­dekében, hogy a most folyó »választások« lebonyolításá­nak sikerére hivatkozva kö­vetelhesse a nemzetközi elis­merést — legalábbis az »in­gadozó bizalommal« viseltető nyugati hatalmaktól. Valósá­gos lélektani hadviselés folyik most a rhodesiai városokban és fal.vaíkiban — azért, hogy a fekete »választó polgárokat« megtévesszék, és elhitessék velük: a többség tényleges ha­talmának megvalósítására, a fehér telepesek kiváltságainak megszüntetésére adhatják le életük első voksát. A rhodesiai biztonsági erők teljes mozgósítása ellenére jelt adnak magukról a Zim­babwe függetlenségéért küz­dő erők, amennyiben a leg­nagyobb veszélyek közepette < megpróbálják a tömegeket fölvilágosítani a »választások« értelmetlenségéről és csaló voltáról. Joshua Nkomo, a Zimbawei Hazafias Front egyik társel­nöke egy szenegáli lapnak adott nyilatkozatában ismétel­ten- kijelentette: csupán a fegyveres harcban hiszek. lan Smith előbb-utóbb rákénysze­rül arra, hogy elismerje ak­ciónk hatékonyságát.« A zimbabwei hazafiaknak nyújtott külföldi segítségekkel kapcsolatban Nkomo leszögez­te: a nyugati országoktól ka­pott segélyek csupán gyógy­szerekre és. élelmiszerekre . korlátozódnak. Csak a szocia­lista országok, elsősorban is a Szovjetunió adnak nekünk is igen jelentős anyagi se­gítséget. A CENTRAL Vendéglátó Vállalat Balatoni Területi Igazgatósága pályázatot hirdet egy 2 személyes tejbolt üzletvezetői és helyettesi munkakörének betöltésére Jelentkezni levélben és személyesen az alábbiyimen lehet: 8638 Boglárlelle, Köztársaság útja i. (41437) Namibia ás­ványi kincsek­ben gazdag. Réz, cink, ón, vanadium és volframter- melése igen je­lentős a tőkés- világban. Fon­tos gazdasági szerepet ját­szik a gyé- mániterme- lésben (máso­dik a világon), s újabban az urán bányá­szatban és ex­portban is. No­ha a gyarmat- tartó Dél-Afri- ka 1969 óta nem hoz nyilvá­nosságra hivatalos gazdasági adatokat, köztudott, hogy Na­míbia kincseinek kitermelését néhány külföldi csoport tartja kézben. A réz, az ólom és a cink bányászatát például a Tsumeb Corporation konzor­cium, amely két amerikai és két dél-afrikai vállalatot tö­mörít. A gyémánttermelés dél­afrikai ellenőrzés alatt áll. Az urán bányászatban 46 százalék angol, 44 százalék a dél-afrikai, tiz százalék a francia érdekeltség. Az utolsó ismert adatok szerint a három legnagyobb bányaüzem 92 millió dollár nyereséget köny­velt el: ebből tízmillió az Amerikai Egyesült Államokba, 1,3 millió. Nagy-Britanniába. s majdnem 50 millió Dél-Afri- kának jutott. Állami szerv kaposvári munkahellyel takarítónőt (osztott műszakban) és segédmunkást azonnal fölvesz Munkát el tét eleket, fizetési a jelentkezéskor rögzítjük. Ajánlatokat: „Tavasz” jelig ere. 152172. számra a Magyar Hirdető Somogy megyei Központjába kérjük. (152472)

Next

/
Thumbnails
Contents