Somogyi Néplap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-18 / 89. szám
Egy kupán túl Dunántúl Még egyszer a kerékpáros-körversenyről Fociseregszemle után Ä Pannónia Kupa. kerékpáros körversenyt követően szombaton délután kisebb vita alakult ki a tapasztalatokról. Részvevői neves és ismert kerékpáros szakemberek, sportvezetőik, versenyzőik és versenybírók voltak. Mi tagadás. erősen megoszlottak a vélemények. Vé- , gül is valahogy azt szűrtük ki az eszmecseréből,- hogy mindenki mondott egy kis igazságot. Abban egyetértés volt, hogy nem okozott csalódást az első körverseny, és már nagyon aktuális volt életre keltése, öt nap alatt szinte bebarangolták' a versenyzők az egész Dunántúlt: »30 kilométert kerekeztek. Az összesített óraátlag 41706 kilométer. s ez bizony nem rossz. Nos, nem is az átlagról folyt a vita, hanem egyebekről. A vitavezető — Kovács János, az országos szövetség elnöke — véleménye amolyan összefoglalója volt a helyes állásfoglalásnak. Mint hangsúlyozta: az átlaggal elégedett, de kevésbé a válogatott jelöltek teljesítményével. Élversenyzőink valahogy csekély kezdeményezőkészségről tették tanúságot Békés kerekezés a bolyban, kevés robbantási, szökési kísérlettel, melyek rendre eredménytelenek maradtak. És ha nemzetközi szemüvegen nézzük, bizony ez kevés. A külföldi versenyeken hasonló felfogásban aligha lehet" eredményt elérni. Annak mindenesetre örvendezett a szövetségi kapitány, hogy a középmezőny derekasan küzdött és nem hagyta magát •»leszakítani-«. A versenyzők körében sok szó esett az utolsó előtti — pécsi — szakaszról, amely igazi erőpróbát jelentett. Ott megdőlt minden taktikai fondorlat, nem volt mese: keményen meg kellett dolgozni minden kilométerért. Bizonyára nem véletlen, hogy ezen az utolsó előtti napon történt ’-őrségváltás« az élen. A 19 éves szekszárdi Halász Zoltán. akit eddig is nagy reménységként tartott számon a sportág, végleg igazolta, hogy a legnagyobbak nyomdokaiba lép. Sok elismerést kapott a rendezés, a lebonyolítás és mindenekelőtt maga a kezdeményezőkészség. Olyan szüksége volt a sportágnak erre a hosszú távú versenyre, mint éltető vízre a sivatagi vándornak. Abban teljes volt az egyetértés, hogy ezentúl minden évben meg kell rendezni a versenyt, s természetesen a tapasztalatokat már jövőre hasznosítani kell. Hogy melyek ezek? Nem sokkal a verseny után nehéz volna alapos elemzést közölni, a legfontosabb tanulságokat azonban közreadjuk. A versenybíróság elnöke, a kerekesek táborában igen népszerű, kitűnő szakember, Borbély Tibor, közvetlenül a verseny eredményhirdetése után rendelkezésünkre állt. íme, a véleménye — dióhéjban: — 1963 óta vártunk erre az eseményre. Azóta Magyarországon nem rendeztünk hasonló, hosszú távú versenyt: népszerűsége és biztatóbb jövője érdekében helyes lenne, ha az érintett megyékben még nagyobb propagandát fejtenének ki a rendezők. Közönség nélkül a kerékpárosesemény sem az igazi. Aztán jó lenne fokozni a szakaszjok nehézséfét. Ügy értem: több emelkedőt kellene beiktatni. Pécs mindenben ezt igazolja. Most csak osztrák szomszédaink vettek részt a kupán, de ez is színesítette a versenyt. Javaslom, hívják meg minél • több nemzet versenyzőit, mert ez feltétele annak, hogy a nemzetközi szövetség is elismerje a Pannónia Kupát. Szinte megbizserget a gondolat, ha ilyet olvashatnék egykét éven belül: »Tour de llongry«. • • » A verseny utolsó távja egyben a tavaly első ízben megtartott Zselic Kupa volt A megyénket képviselő Kapos- Plast versenyzői igazán derekasan küzdöttek ezen a napon is. Farkas harmadik he- lvérőL már szóltunk, de nem említettük, hogy a kaposváriak csapata a Csepel mögött itt a második lett. A mieinkről csak az elismerés hangján szólhatunk: messze a várakozáson ’ túl is helytálltak. Pedig nem a legjobb összeállításban vágtak neki az ötnapos küzdelemnek. Cseresznyés Sándor az ifjúsági válogatottal készül, így helyette a bátyja szállt nyeregbe. A Kapos-Plast edzője, csapatkapitánya és versenyzője Sturm Ernő egy személyben. A volt pécsi kerékpáros minden igyekezetével azon van, hogy Somogybán is teremtsen egy igazán »versenyképes« kerékpáros csapatot. Ö végig a nagy mezőnyben hajtott, s fél szemmel társait figyelte. Útbaigazítást adott, buzditott, és ha kellett, lelket öntött társaiba. Különösen az utolsó két napon kerekezett jól: 32. lett a nehéz pécsi szakaszon, Kaposváron pedig a hetedikkel azonos időben érkezett. Farkas Lászlóról is csak jót mondhatunk, pedig neki már az első nap próbára tette az idegeit. Fonyódon a cél előtt pár száz méterrel villatörése volt, és a kerékpárját hátán vitte be a célba. Hazautazott, javított, és másnap már folytatta az utat Szombathely felé. Szabó József, a megyei szakszövetség elnöke, szívósságát és küzdeni tudását dicsérte. Benne is vannak rejtett tartalékok. Cseresznyés Géza sem vallott szégyent: végig ott hajtott a bolyban, és hozzájárult A Kapos-Plast csapata. Balról: Sturm, Farkas, Cseresznyés. ahhoz, hogy -a csapat 19 együttes között a 13. legyen. A megyei szövetség elnöke, aki végig szemmel kísérte a versenyt, és külön is a kaposváriakat. az utóbbiakról nagyon elismerően nyilatkozott. Mint mondotta: úgy tűnik, hogy a Kapos-Plastnál lassan megteremtődnek az izmos szakosztály feltételei. Remélhetőleg a maiak jó eredményei serkentőleg hatnak majd az utánpótlás nevelésére is. J. It. Pénteken befejeződött a második Avar-kupa. A torna utolsó napján beszélgettünk a tapasztalatokról Szabó Lászlóval, a megyei TS labdarúgó szakfelügyelőjével és Horváth Miklóssal, az utánpótlásbizottság vezetőjével. — összehasonlítva a tavalyi és az idei tornát, a véleményünk az, hogy most a kör- mérkőzéses rendszerű lebonyolítás igazságosabb sorrendet eredményezett. A szervezés is gördülékenyebb volt a múlt évinél. A K. Közlekedési SE sporttelepe alkalmas ilyen rendezvények megtartására Sajnos, az eredeti elképzelésünk — hogy a mérkőzéseket a füves pályára terveztük — kútba esett a sáros, mély talaj miatt. Így a gyerekek kénytelenek' voltak salakon focizni. Ez jó néhányunknak igen szokatlan volt. Talán ennek is köszönhető egy kicsit-, hogy a színvonal, meglátásunk szerint, alatta maradt az előző évinek, és ezzel a várakozásnak is. A csapatok technikailag és taktikailag egyaránt igen képzetleneknek látszottak. A taktikai éretlenség még magyarázható az összeszokottság hiányával, de a személyenkénti technikai hiányosságok már nem. Mindenképpen szükséges a komolyabb figyelés az edző«. és szakvezetők részéről, mert. így nem mostanában fog labdarúgásunk kikerülni a hullámvölgyből. A napi két találkozót a gyerekek erőnléttel megfelelően bírták. Ügy látszik, hogy az állóképességi képzés előbbre haladott, mint a technikai és taktikai. A legeredményesebb csapattal ezúttal is a Rákóczi rukkolt ki: ők ezzel az együttessel szerepelnek az országos serdülőbajnokságban. És nem is rosszul! Ennek ellenére csalódnunk kellett az ő játékukban is: közel sem emelkedtek ki annyira a mezőnyből, mint például tavaly. Persze nem is lenne ez baj, ha a töbhi együttes »felnőtt volna« melléjük. Csakhogy úgy látjuk: inkább a Rákóczi »ereszkedett le« a gyengébbek színvonalára. Az elmondott hiányosságok ellenére természetesen minden csapatban volt néhány játékos, aki tehetségét bizonyította. Ilyen például a marcaliak közül. Kránitz József, Tóth Zoltáp, Barcsról Horváth János, Béres Zoltán, Nagyatádról Vékony Tamás, Bóka József, Simon János, Siófokról Vaszil Gyula, Csajághy Róbert, Kovács József, a kaposváriaknál Pető Tamás, Orbán György, Tóth Sándor, Koponya Attila, a Rákócziból Po- zsegovics Gábor, Kollár La- jós, Fazekas Gyula. „ A « * * r Az elmondottakhoz van néhány megjegyzésünk. Nem helyeseljük, hogy a megyei szövetség a tornát végig a Közlekedési SE salakos pályáján bonyolította le. Már az első nap után lehetett látni, hogy a füves játéktér ott nem lesz alkalmas a továbbiakban sem. Kis rugalmassággal lehetett volna ezen segíteni. Például a Vasas vagy a Kaposgép Vörös f-obogó pályájára át lehetett volna vinni a mérkőzéseket. Mert ez kétségtelenül kihatott a színvonalra, melynek alacsonyságát — egyértelműen — a fiatalok nyakába varrták. Aztán az sem ártana, ha néhány játékvezető (tisztelet a kivételnek) nem tartaná rangon alulinak a a ilyen tornákon való közreműködést. Egyszóval: van mit hasznosítani a következő esztendőre. A közelmúlt néhány meglepetésszámba menő eredménye után most vasárnap viszonylag »csendes« fordulón jutottak túl a mégyei labdarúgó csapatok. A Táncsics és a Kiss J. SE idegenben . is nyerni tudott — s mivel a Bogláriellei Spartacus veszített Nagyatádon — a két éllovas újabb két ponttal ugrott meg a mezőnyből. A Lengyeltóti hazai pályán szenvedett súlyos vereséget a Mer- nyétől. így sorsa megpecsételt- nek látszik. A küzdelem főleg a kieső helyek elkerüléséért nagy. „Csendes” forduló a megyei labdarúgó-bajnokságban Táncsics SE—Latinra SE 2:1 (1:1) Marcali, 400 néző. V.: Kárász. Táncsics: Kőtár — Zsdrál. Jokl, őri, Kecskés, Kiss (Leskó), Szilágyi, Hódosi, Baumholtzer, Or- ; sós, Bánió. Edző: Zsoldos László. | Latinca: Farkas — Bodó, Kövér, Fitt, Péntek, Apró (Fekete), ; Czuczka (Skáíár), Födi, Szarka, Borsfái, Bosnyak. Edző: Borsfái Géza. A jó iramú, színvonalas találkozón a Latinca kezdett jobban, és vezetést is szerzett. Ezután a Táncsics vette át a kezdeményezést, s helyzetei alapján akár nagyobb arányban is nyerhetett volna. Góllövők: Baumholtzer, Orsós, illetve Bo&nyák. Jók: Jokl, Kecskés, Szilágyi, Orsós, illetve Farkas, Fitt. Giber Károly Kiss J. SE—Siófok 1:0 (0:0) Siófok, 600 néző. V.: Osz- teimayer. Kiss J. SE: Edőcs — Horváth. Répás, Vámos, Monoki, Lőjek, Kopcea, Szaayi, Benue, Kovács, Doniján. Edző: Kétszeri Ferenc.. Siófok: Zsuponjó — Bakó, Por- j dán, Riedl, Horváth K., Szabó, i Horváth J., Kriszbai. Johan (Csé- j pán), Horváth L., Stumíold. Ed- i zó: Nagy György. A gyorsabb és egységesebb vendég csapat megérdemelten j nyerte meg a jó iramú, váltó- j zatos mérkőzést a rossz napot kifogó Balaton-partiakkal szemben. Góílövő: Bencze. Jók: Horváth, Monoki, Lőjek, j Bencze, illetve Pordán, Riedl, j Molnár Józseí I Marcali: Király - Filagics,. 11 -est hibázott. Góllövők: Hajdú I„ Batkí, Beck, Moór Berki' I. (2), Berki L.. illetve (Hajdú II.), Babina, Izsák. Ore- Kurdi g., Zsár> Gacs. Jók: bus, ,lia’ Ható' Edzö: Varga La‘ Ulreich, Berki L., Berki I., jós. Bogiáriciic: Dvarjeczki - j illetve Rudolf, Szakács, Gacs. Pintér L., Faszer, Kadlicskó, Dékány. Pintér i. (Miiosákovics), j Tab ifi—Balaton földvár ifi Osvátli, Pető (Gergye), Muszti Z., i 25.0 Szilágyi, Koszics. Edzó: Boruem- i Farka# István issza József. Barcs—VBKM Vasas 0:0 ' i Barcs, (500 néző. V.: Zsala- | kó. Barcs: Tóth — Pintér, Erdelecz, | Hódosi (Cservölgyi II.), Kde, Fodor, Yr in kiér, Kömnf (Stá/ics). ! Nagy, Studer, Gulyás. Edző: Karsai Tibor: VBKM Vasas:* Kulasi i — Szalai, Pető, Kurdi (Szabó), i Máli, Márton, Fábián, Bódis, Hi- ; degh, Horváth, Kiss (Cziramer- I maiin). Edző: Fülöp János. Végig fölényben játszott a Barcs, de a legjobb helyzeteit I is kihagyta. A vendégek szerencsével vitték el az egyik pontot a sportszerű találko- i zón. Jók: Tóth. Gulyás, Erdelecz, illetve Kutasi, a mezőny legjobbja, Szalai, Márton. Fábián. Gólokban gazdag, változa- | tos és jó iramú találkozó volt a két együttes között. A fordulás után még egyenlíteni tudtak a hazaiak, de a hajrában alulmaradtak. Góllövők: Ható (3), Izsák (2), Gregus, illetve Muszti Z., Koszics, Os- | váth. Jók: Filagics, Ilia, Ható. illetve Pintér I.-, Osvath, Szilágyi. VB KM Vasas ifi—Barcs ifi 1:0 Ifj. Pandúr Ferenc Marcali VSE—Bogláriellei Mcdosz 6:3 (3:1) Boglárlelle, 200 néző. V.: . Auman, 1 Boglárlellei Medosz ifi— Marcali ifi 4:0 Hűvösvölgyi Peter Tab—Balatonföldvár 3:3 (2:0) Tab, 200 néző. V.: Kelemen. Tab: Kiss — Ulreich, Vendl, Szabó G., Molnár, Spilák (Huszár), Mircider, Németh. Berki L. (Kovács I.), Kovács Gy„ Berki I. Edző: Puha József. Balatonfold- vár: Litkci — Rudolf, Koczka (Atol), Szakács, Csupor, Kertész. Gaes, Toriéi (Kurdi S.), Kovács A., Zsár, Kurdi I. Edző: Kovács István, Az első félidő ötletes hazai játékot hozott. ' A fordulás után érthetetlen védelmi hibákból egyenlítettek a vendégeik. Kurdi 1., 2:3-as állásnál Nagyalad—Boglárlellei Spartacus 2:0 (0:0) Nagyatád, 400 néző. V.: Szentgyörgyi. Nagyatád: Zsobrak — Roznik, Jutási, Czimbalek, Simon. Ure- zovszky, Czár, Harcz Pintér (Horváth), Vidák. Mohácsi. Edző: Fu- isz János. Boglárlellei Spartacus: Eoth — Nagy, Kencz, Berdan. Váisonyi, Brunner, Rítta. Sons, Takács B.. Bán, Takács B. (Vass). Edző: Haragli Tibor. A nagy iramú, kemény, de sportszerű mérkőzésen a hazaiak — megérdemelten — otthon tartották a két pontot. Góllövők: Czár. Pintér. Jók: Roznik, Simon. Czár, Brezovszki. illetve BoLh, Kenéz, Berdán. Nagyatád ifi—Boglárlellei Spartacus ifi 2:0 Tóth Ferenc Karúd—Bábod 3:0 (3:0) Karád, 800 néző. V.: Bu- zsáki. Karád: Keresztes — Szalai, Ko- vacsik. Komáromi, Szabó, EUen- i berger, Buzsáki, Lázár, Iloppár. Eepenye, Pusztai. Edző: Tscbjx’en 1 György, Labod: Pető — Fülög (Nemes), Kovács, Bebics. Csabi, Merczel, . Lassú. Liber (Horváth), Gottvald, Lehár, Zákányt. Edző: Taios József. Jó és eredményes játékkal a karádiak már az első félidőben biztosították győzelmüket a helyenként túl keményen játszó lábodiak ellen. Góllövők: Lepenye, Hoppár, Buzsáki. Jók: Kovacsik, El- lenberger. Hoppar, Pusztai, illetve Kovács, Merczel. Lábod ifi—Karád ifi 2:1 ifj. Schádl Lajos Mcrnyc—Lengyeltóti 3:0 (1:0) Lengyeltóti, 300 néző. V.: Laczkovics. Mcrnye: Szekeres — Tardi, Horváth, Kiss P. I., Kiss K. (Simon M. >, Simon J., Bogdán, Kiss I*. II. (PeUérdi), Hock, Szanyadi, Sírni la. Edző: Szűcs László. Lengyeltóti: Sánta — Hosszú, Hol- lósi (Gazdag), Kesztyűs, Präger, .Vliseta, Mezriczki (Polgárdi), Smi- da), Gyurka, Túli, Vacsi II. Edző: Haszon Lajos. Á gyengén játszó hazaiak ellen megérdemelt győzelmet aratott a lelkes vendég csa-' pat. Góllövők: Hock (2), Si- mita. Jók: Tardi, Hock, Szanyadi, illetve a hazaiakból senkit sem lehet kiemelni. Lengyeltóti ifi—Mernye ifi 7:1 Horváth László Csurgó—Kadarkút 4:0 (0:0) Csurgó, 300 néző. V.: Jutái. Csurgó: Jancsi — Kovács J., Kiss, Kisgéczi, Jagarics, Baja (Novak), Kutson. Horváth R., Ele- ki, C. Kovács (Horváth S.), Luka. Edző: Horváth János. Kadarkút: Tráj — MiOvecz, Schvindt, Bakonyi, Gelencsér. Ernyes (Horváth), Mészáros, Matán, Púpos (Nagy), Szigeti, Nyúl. Edző: Matán József. (Folytatás qz 5. oldalon) Dr. Zádorl László, a SLASZ elnöke, »visszaadja« a kupát a győztes csapat kapitányának, Pozsegov'csnak.
