Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
AZ IFJÚSÁG ÉLETE A jó fej... s ami benne van — Ez aztán jó fej! — hangzik suttogva vagy hango san az iskolafolyosókon, az utcán, a diszkóban, egy-egy rodkkoncerten. Ezt a dicsérő jelzőt lehet adni és el is lehet venni. Mi szerint osztják, illetve mitől lesz valaki népszerű. kedvelt ember t- ezt kérdeztem néhány diáktól a Táncsics Mihály Gimnáziumban Mint kiderült, nem is olyan könnyű megfogalmazni. Nemes Erzsébet harmadikos. Az osztályaikba csupa lány jár. Azt mondják, elkelne közéjük néhány fiú is. — Amikor elsősök voltunk, felnéztünk a negyedikesekre. Ha némelyiket megláttuk, felsóhaj tottu rtk, szinte vigyázzba álltunk előtte. Voltak, akik kiemelkedtek közülük. Az akkori diáknapokon jó is volt a hangulat. Diákcsínyeikről legendák szóltak. A mai negyedikesek már nem ilyenek, Mintha kiveszett volna a diákszellem, — Az anyagi helyzet menynyire befolyásolja, hogy kit emelnek ki a többiek? Szabó Tamás az elsősöket képviseli. — A családi körülmények is meghatározóak, de nem a pénz, hanem a szellemi értékek számítanak. Hiába vannak a legjobb ruhák, lya a viselkedés, a otthonról hozott magatartásforma ellenszenves. — A tanárok gyerekeinek példája is mutatja, hogy mennyire számít: ki honnan jött Vasárnap még együtt kirándulunk apám egyik barátjával, másnap pedig ügy köszönök, jó napot kívánok, tanár úr. Az osztályozásnál többször odavágják az osztálytársaik, hogy: persze, mert tanárgyerek vagy. A tanárok is könnyen mondják: hát még ez sem különb a többinél? — A farmeröltönyös -tanárgyerek-« Papp Gábor másodikos. — Milyen a népszerű diák? Szabó Tamás hamar összeszedi a gondolatait nem elő- sör fogalmazódott meg benne ez. — Népszerű lehet az, «Sri okos, értékes és tanul. Az sem jó azonban, ha minden percét a tanulásnak szenteli, nagyon sok értelmes dolog van még mellette. Mihályfalvi László, a gimnázium igazgatóhelyettese három éve osztályfőnök volt A diákok jólétéért Bulgáriában minden 10 000 laxos sózül 106 diák. Ez az arany szám előkelő helyet teremi az ország számára a világranglistán. Az állam nagy gondot fordít az oktatási rendszer tókeletesi lésére, a diakok tanulási es eletkórüi- nlenyelnek javítására. Tavaiy prédául 800 millió levát fordítottak erre a célra. Az idei tanévben 100 000 fiatal tanul a bolgár felsőoktatási intézményekoen. Közülük 38 000-en diakhotthonok- ban laknak. 1960-ban még mindössze 4000 fiatalnak jutott kollégiumi hely, 1080-ban pedig előreláthatóan már r 1 000 tanuló diákotthoni ellátásáról tudnak gondoskodni. A diákszállókban a lakásért, az ellátásért névleges díjat fizetnek. Több helyütt létesítettek szállót a diákházaspároknak. Az egyetemi és főiskolai éttermek száma évről évre növekszik. Jelenleg 60 menza működik az országban, s ott naponta 45 000 diák étkezik Az étkezési költségek felét az állam vállalja. A legnagyobb oktatási központokban, így. például Szófiában, Plovdiv- ban, Burgaszban, Gabrovóban,! Sumenben minden főiskolás l menzán étkezhet. Gyarapodik az ifjúsági üdülő- és sportközpontok száma is. Jelenleg 30 diáküdülőben " és táborban 15 000 fiatal pihenhet, spot tolhat. Neki is szereztek néhány izgalmas órát a tanítványai. Diákpárti maradt. — Az ő korukban lehet a legtöbb ismeretet összegyűjteni. Ez persze nemcsak a tan- künvvekből lehetséges. Mi felállítjuk magunknak a diákideált, a gyerekek pedig a tanárideáit. S mindketten tudjuk, hogy ilyen embert soha nem fogunk találni. Tamást még kiegészíteném azzal, hogy az igazi diák ne legyen se szellemi, se fizikai szempontból gyenge, nyamvadt. Sajnos, torna órán egyre többen kifulladnak néhány kör futás után. A diákcsínyeknél hiányolom a szellemességet. Az természetes, hogy kitalálnak kisebb- nagyobb »hecceket«. Szívesen hallok is róluk, ha azok valóban ötletesek. Soha nem értettem meg azokat a pedagógusokat, akik egy jó tréfa miatt ki rohannak az osztályból. Mi szintén csináltuk valamikor, sőt még el is meséljük a tanítványainknak. Miért ne tehetnék akkor ők is? — Csoportok, klikkek minden osztályban kialakulnak. Most mi az alapjuk? — Egy ideje már nem osztályok, hanem érdeklődés szerint verődnek össze ezek a társaságok. Most a zene a legfontosabb. Tíz méterről meg tudom mondani az öltözetéről, hogy ki szereti a rockzenét. — Milyen a rockosok öltözéke? — Mint a mienk — mutat magára Szabó Tamás. — Hogy megkülönböztessük magunkat a diszkósoktól, mi kezdtük el kívül hordani az inget. Ma már általános diva'. Akik a diszikóért rajonganak, azok szépen vasalt nadrágot húznak, digósan fésült hajuk, piros, hegyesorrú cipőjük van. Mi farmert, inget, pulóvert hordunk. A gimnázium hetven százaléka rockkedvelő. Az eddig csendes Écsi László a téma hallatán felélénküL — A zeneszeretet nem külsőség. Ez tartja össze a társaságot, ebbői indul ki minden. Nem tudom, a felnőttek miért botránkoznak meg ezen. Egy koncertről hazaérve csak azt veszik észre, hogy »márme- gintkiizzadtálkisfiam*. Arra nem is gondolnak, hogy jói éreztem magam. Közöttünk népszerű csak az lehet, aki olyan, mint mi. — Egy bánatunk azért van. Nincs olyan hely, ahova a mi korosztályunk elmehet. Nem akarunk diszkót hallgatni. nincs annyi pénzünk, hogy bármelyik étteremben egy kólára tíz forintot fizessünk — mondja Papp Gábor. — Lengyelországban jártam olyan klubban, ahova csak a fiatalok mehettek be, nem kellett rendelniük sem, leülhettek beszélgetni, zenét hallgatni. Az iskolai klubok nálunk zártkörűek. Ide például nem hozhatom el a Munkácsy-beli barátomat. — A »menő diáknak« milyen a »jó fejű« tanár? — Olyan, mint az orosztanárom. Benne annyi energia van, akár egy atombombában. Olyan lendülettel csinál mindent, hogy bennüket is magával sodor. Már sok éve tanít, mégis óráról órára ki tud találni valami újat, kedyeset. Mintha örökké robbanni készülne. Még a járása is ilyen. — Gáborból szinte kirobban a lelkesedés. A többi fej egyszerre bólogatni kezd. — Legyen jó időbeosztó — szövi tovább Nemes Erzsébet. — Aki csak elmondja az anyagot, semmit nem ad a tanítványainak. Szükségünk van arra, hogy néha beszélgessen velünk, kerüljön közelebb hozzánk A kapcsolat alapja azonban csak a kölcsönös bi- j zalom lehet. A mi osztályunk sajnos már megjárta. Az egyik tanárunknak minden bajunkat, örömünket elmondtuk, ő pedig kiadott bennünket. Egy ideig most nem próbálkozunk. Tanárnál, diáknál én fontosnak tartom, hogy tudjon a | hétköznapokból ünnepeket csinálni. Én minden reggel így próbálok ébredni. Biztosan lesznek, akik azt gondolják, hogy még sok minden kimaradt, de ez csak egy féle osztályozása az úgynevezett »jó fejeknek«. Minden életkorban és minden társaságban mások a felállított normák, különbözőek az értékek. Ezek a gimnazisták azt mondták: a .diák legyen fogékony minden iránt, a tanár legyen nevelő. Ügy érzem, jó értékítéletet alakítottak ki. Izményl Éva Karate: misztikum és valóság Uj tömegsport Magyarországon Kazuhiro Sawada japán karatemester a Budapesti Allalorvostudományi csarnokában bemutató edzést tartott a legjobb hazai verseny zoknck. Egyetem tornaKarate: kő-, cserép- és téglatörés .. _, hatalmas pofonok, »halálos« ütések és rúgások világa ... fantasztikus önfegyelem és félelmetes reflexek »varázsszer«, melynek segítségével a kicsi, a gyenge máról holnapra legyőzi nagyot és erőset.., A karate hazai térhódításával egyidejűleg gyakran hallhattunk es olvashattunk hasonlókat, komoiyan ets gúnyolódva érveltek a karate mellett és ellen is, segítve és támadva ezzel a karatésok egyre növekvő táborát. A bizonytalanság, és a helyenként előforduló bizalmatlanság lassan megszűnik. A karate, ez az ősi mozgáskultúra — amely ugyanakkor az egyik legfiatalabb sportág — Magyarországon is bizonyított E küzdés: módot a legenda szerint egy indiai pap, »Bodhi Drahma« vitte el Kínába, és az akkor kialakuló zen buddhizmussal együtt a VI. században a Shao Lin monostorban tanította. Az ott lakó szerzetesek vallása ugyanis a szigorú testedzést is megkövetelte. A kínaiak ősi önvédelmi rendszere a mai karate egyik forrásának tekinthető, s ez a harcmodor került át Okinawára, és keveredett a sziget ősi küzdéstech- nikáivaL Az ősi Japánban törvény korlátozta a fegyverek viselését, így ez is segítette a különböző önvédelmi módokat tanító iskolák terjedését. E tucatnyi iskolából több nagy, azóta világszerte elterjedt sportág fejlődött ki. Ilyenek például a »karate-dó« (üres kéz útja), »ju-do« (lágy út), »aiki-do« (szellemi út) stb. Közös néven ezeket »bu-do« sportoknok nevezzük. (Budo^ harci út). A karate mai formájának kialakítója Gichin Funakochi volt, aki az ősrégi technikák szintéziseként kidolgozta a karate mozgásanyagát. Ez amellett, hogy küzdési módszer, kiváló jellemépítő is. A karate kitartásra, nagyfokú önuralomra, egymás tiszteletére és szerénységre nevel. Funakochi először 1922-ben mutatta be a karatét a japán közönségnek, s a bemutató nagy sikert aratott. Azóta a mai Japánban, és fokozatosan szerte a világon már több millióan űzik. (Sok japán egyetemen, a tanftás mellett, még napi négy órás karateedzés is van!) Hazánkban 1974-ben jött létre az első szervezett karatecsoport Kecskés Sándor vezetésével. Az edzéseken mintegy harminc fiatal — köztük lányok is — ismerkedett e Százhúsz ország fiataljai a DlVSZ-ben Aki veit már nemzetközi építőtáborban, tudhatja, milyen könnyen alakulnak ki kapcsolatok a különböző nyelven beszélő fiatalok között. Ezeket a kapcsolatokat még nem merevíti idegenné és formálissá az idő, a megszokás. Itt mindenki egy cipőben jár, a vékonypénzüség, a közös konzervebéd pedig könnyen barátságot teremt, összehozza a más-más országit 11 érkezett fiatalokat. És ezek a fiatalok jna már a föld népességének nagyobbik felét alkotják. Ha közösen cselekszenek, hangjuk nem a pusztába kiáltott szó. A közös cselekvésnek vannak spontán és szervezett formái. Ez utóbbiak közé tartozik például a fesztiválmozga- lom. Havanna forró utcáit csaknem húszezer fiatal küldött népesítette be tavaly júliusban, a IX. VIT idején. 145 országból érkeztek az Antillák gyöngyére, Amerika első szabad földjére, Kubába. A fesztiválok története egybeforrt a nemzetközi ifjúsági szervezetek történetével, a közülük is elsősorban a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségével, A DÍVSZ különböző országokban működő, sokszor eltérő politikai irányzatú és világ nézetű, különféle tevékenységet folytató ifjúsági szervezeteket tömörít. E szervezetek az egyenlőség alapján és függetlenségük kölcsönös tiszteletben tartásával hangolják össze erőfeszítéseiket. Tehát a rendkivül eltérő körülmények között dolgozó, különböző irányzatokat képviselő ifjúsági szervezetek politikájukat, döntéseiket önállóan alakítjuk ki, a DÍVSZ különböző határozatai csak ajánlás jellegűek, elfogadásukról minden tag- szervezet maga dönt. A DÍVSZ rendkivül szerteágazó tevékenységet folytat. Nem múlik el hét valamilyen tanácskozás, konzultáció, jelentős látogatás nélkül. Kiemelve néhányat a közelmúlt eseményeiből: Nemrégen ért véget Dublinban a XVI. Európai Diáktalálkozó. Több mint eg” hónapja Moszkvában járt a DÍVSZ elnöke, a chilei Er' nesto Ottone Fernondez és főtitkára, Barabás Miklós. Decemberben volt a DÍVSZ Iroda leszerelési munkacsoportjának kibővített prágai ülése, a közel-keleti tagszervezetek ciprusi munkaértkezlete és a ma már hagyományosnak tekinthető budapesti európai konzultáció Is. A DÍVSZ meghatározott szabályok szerint működik. Legfelsőbb szerve, a közgyűlés négyévenként 01 össze. A közgyűlés feladata, hogy értékelje négy év munkáját, a végxehajto bizottság beszámolója alapján döntsön a DÍVSZ általános politikai irányvonaláról, meghatározza a következő közgyűlésig terjedő időszak munkaprogramját, megvitassa az ifjúsággal összefüggő politikai, gazdasági, társadalmi, nevelési és kulturális kérdéseket. Emellett a közgyűlésen választják meg a következő ülésig hivatalban maradó végrehajtó bizottságot. A legutóbbi közgyűlés — a tizedik — Berlinben volt, tavaly februárban. A DÍVSZ Iroda, amely harminc, a végrehajtó bizottság által évenként újraválasztott szervezetet tömörít, gondoskodik a közgyűlés és a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról. Az Iroda tartja a kapcsolatot a tagszervezetekkel, segíti munkájukat, és folyamatos tájékoztatást ad a különböző akciók helyzetéről. A szervező-koordináló munka alkotja a legnagyobb részt az iroda munkájából. A végrehajtó bizottság a közgyűlésen kidolgozott politikai irányelvek alapján és azok szellemében ellenőrzi és irányítja a DÍVSZ munkáját. A berlini közgyűlés óta az első végrehajtó bizottsági CM és a közelmúltban volt Dortmund ban. A színhely nagyon fontos: utoljára 28 évvel ezelőtt, 1951-ben tartott a DÍVSZ akotmányos rendezvényt tőkés országban. Az, hogy a mostani választás Dortmundra esett, feltehetően elősegíti majd az ifjúság különböző haladó szervezetei közötti kapcsolatok fejlesztését. A házigazda a Szocialista Német Muníkásifjúság (SDAJ) nevű nyugatnémet ifjúsági szervezet volt Az ülésen a hetvennyolc tag- és több mint húsz meghívott nemzetközi ifjúsági szervezeten kívül az NSZK számos ifjúsági szervezete képviseltette magát A résztvevők fokozott figyelmet szenteltek a béke és a leszerelés kérdésének és annak, hogyan lehetne továbbfejleszteni a különböző politikai-ideológiai beállítottságú nemzetközi szervezetekkel az együttműködést Az ifjúság jogainak, érdekeinek védelme, az új nemzetközi gazdasági rend kérdésköre és a különböző szolidaritási akciók fokozása szintén az érdeklődés homlokterében állt. A végrehajtó bizottság elfogadta a DÍVSZ 1979-es akcióprogramját amely politikai keretet is adva meghatározza az évi feladatokat Az ülésen több új taggal gazdagodott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, amelyik most- már több mint 120 ország háromszáz ifjúsági szervezetét tömöríti. I. L. sportág elemeivel. Edző és tanítványai szinte együtt tanulták a különböző gyakorlatokat a japán elnevezéseket. (Az edzések »hivatalos nyelve« ugyanis a világ valamennyi országában a japán.) Az első jelentősebb föllendülés akkor következett be, amikor Antal János magyar származású fő- instruktor meglátogatta és segítette a csoport edzéseit Megtörténtek az első övvizsgák, és 1975 végén az eredeti gárda »osztódni« kezdett: a legjobbak munkahelyükön, iskolájukban is megszervezték a karate oktatását klubokat hoztak létre, s így ma már szinte valamennyi budapesti egyetemen, több intézménynél és vállalatnál, valamint néhány vidéki városban (Dunaújvárosban, Baján, Székesfehérváron stb.) összesen körülbelül 1500 sportoló részvételével működik karateklub. Az 1977-es essem, majd az 1978-as belgrádi Európa-baj- nokságon már magyar sikernek is tapsolhatták a nézők. Mindkét alkalommal akadt magyar sportoló a legjobb tíz között, sót Belgrádban Börzsei Károly legyőzte a japán exvi- lágbajnokot is... Magyarországon eddig két nagy verseny volt, mindkettő tavaly; először a klubok közötti csapatverseny, a MÜTEX kupa, majd decemberben az egyéni küzdelem, az Óbuda Kupa. Űgy- látszik, a kezdeti nehézségek után a karate a többi szocialista országhoz hasonlóan Magyarországon is zöld utat kapott; minden valószínűség szerint az idén megalakul a hivatalos karateszövetség is. A sportág eddigi hazai sikereinek egyik fő összetevője, hogy nemre és korra való tekintet néikül mindenkinek megadta a lehetőséget, hogy megismerje a karatét, és részt vegyen az edzéseken. A karate vezetői joggal büszkék például arra, hogy csaknem 1500 fiatalt — akiknek nyolcvan százaléka korában egyáltalán nem sportolt — vontak be a rendszeres edzésekbe. A karate vezet« és sportolói — és ebben a sportágban e két fogalom nem válik szét — egyaránt örülnek, hogy megalakul a szövetség; valameny- nyien a munka minőségi föl- lednítését és a sportolás technikai föltételeinek javulását várják. Vannak azonban borúlátóbbak is, akik félnek, hogy ha a karate hivatalosan elismert sportág lesz. akkor itt sem elsősorban a tömegsport, hanem a sokkal kevesebbeket érintő versenysport fejlesztése lesz a fő eél. Őszintén reméljük, hogy e nézeteket vallóknak nem lesz igazuk, s a kara teifcLubok ajtaja — korra és nemre való tekintet nélkül — továbbra is nyitva áll majd az érdeklődők előtt, a korábbi elvnek megfelelően. Kénes János
