Somogyi Néplap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

Bemutatjuk a testnevelési főiskolát A kevesebb több lett volna Amatőr művészeti szemle Siófokon Ha valaki ma a testneve­lési főiskolára látogat, nem sportolókkal és hallgatókkal találkozik, hanem vastraver­zek és munkagépek közé csöppen. Épül a főiskola új. fedett csarnoka. Emiatt köl­töztek el átmenetileg a spor­tolók. De ha belépünk az elő­csarnokba, már otthonosabban érezzük magunkat: a már­ványtáblákon olimpiái bajno­kaink névsora. A rektori szoba ajtaján a múlt év júliusa óta új név áll: Zalka András. Sok minden elmondható ró­la, de hogy unatkozik, nem tud mit kezdeni szabad ide­jével, az éppen nem. — Ma is hajnali 3-ig dol­goztunk a munkatársaimmal. Jelentést készítettünk, s nem akartuk félbehagyni az elkez­dett munkát, inkább vállaltuk az éjszakázást — mondjp zászlókkal, serlegekkel díszí­tett irodájában. — Ilyen lelkesek a hallga­tók is? — Lelkeseknek kell lenniük, hiszen azok a reformok, ame­lyek Janterveinkbe most ke­rültek, illetve egy-két éven Tanulságos történet Tegnap beállított a szer­kesztőségbe Witz István, a Kaposvári Dózsa NB ll-es röplabdacsapatának az edzője — Olvastad a vasárnapi Népsportot? — kérdezte. — Miért? Fölvette az előttem heverő újságot, belelapozott, s elém tartotta: — Ezt nézd! Néztem. »Bajnokverés Kecskeméten- — ez volt a czm, az NB l-es röplabda- bajnokságról. Ebben még nem volt semmi különleges. De Witz olvasni kezdte az összeállítást: — Dr. Farkas (Bp. V. Izzó), Bánfai (Bp. Spartacus), Nagy L. (Csepel), Katona (TFSE), Gelencsér (Székesfehérvári Volán), Laszczik (Dunaújvá­rosi Kohász), Déri (ZTE). Ezek mind somogyiak, kapos­váriak! Hét játékos, és közü­lük négy a jók között! Mind­egyik elment tölünk. — De miért? — tettem föl a kérdést naivan. — A körülmények miatt. Mert nálunk most is olyan a helyzet, hogy jobb nem is be­szélni róla! Áprilisban kezdő­dik az NB ll-es bajnokság, s mi heti 3 és fél órát tudunk edzeni teremben. Ráadásul most már a Dózsa-pályát sem használhatjuk, így a szabad­téri edzéseknek is befölleg- zett. Ezek után talán annak is örülnünk kell majd, ha nem esünk ki a második vo­nalból ... Hát ezért, vagyis ilyenekért mentek el tőlünk már eddig is sokan... Búcsúzott. Becsukta az aj­tót, ő is elment. Egyelőre csak egyedül, és csak a szer­kesztőségből ... L._. Gy. l. belül kerülnek bevezetésre, nem tűrik meg a kényelmes embereket t*- A főiskolán három sza­kon folyik a képzés: tanári, edzői és sportszervezői sza­kon. A tantervi reform mi­lyen új feladatokat ró a hall­gatókra? — Az elmúlt tanévtől a ta­nári szakon már az új tanterv szerint dolgozunk. Természe­tesen, ennek a megvalósítása hosszú folyamat eredménye. Az MSZMP KB 1972-es — oktatásügyi — határozata vá­zolta annak a munkának a körvonalait melyet mi is al­kalmazunk. A tanterv struk­túrájában, tartalmában is új. Középpontjában az iskolai Feléje hajolt ültében Félix Elek, s bizalmaskodva súgta, mintha kény es titkot árulna el. — Mert Burján bácsiról azt híresztelik a városban bizo­nyos felelőtlen elemek, hogy még mindig szektás. — Nem baj — nyugtatta meg ugyancsak bizalmaskod­va a fehér hajú családfő. — Szektás szomszédja még úgy­sem volt Remélhetem, hogy a híresztelés ellenére sem néz le? — Méghogy én nézném le Burján bácsit? Ennek még a feltételezese is megrendítő. Egészén őszintén szólva épp az ellenkezőjétől féltem. Hogy esetleg zsenánt önöknek... Mert Burján bácsi nagy sze­mélyiség ebben a városban. Közismert harcosa a munkás- mozgalomnak. Osztatlan nim­busza van. Na már most a hozzam hasonló átlagemberek nem vonhatják ki magukat a jeles egyéniségek pszichikai hatása alól. Ez ugye önkénte­len lélektani szabály. De ami­kor megláttam itt kőműves- kanállal dolgozni az egyszerű, közvetlen családapát, az én tiszteletem is azonnal közvetle­nebb lett. Ez megint önkénte­len lélektani szabály. Ahogy itt buzgólkodtak, nevetgéltek, néha sikamlósán viccelődtek, én abból mindjárt megértet­tem, hogy a lehető legembe­testnevelésre való felkészítés áll. — A főiskola céljai között eddig is ez állt az első he­lyen ... — Igen, de most bővült a kör. Kötelezően választható tantárgyak, vagy ha úgy tet­szik, sportágak csoportját hoz­tuk létre. Ebből kettőt kell választaniuk a hallgatóknak. — Melyek ezek a sport­ágak? — Asztalitenisz, tenisz, súly­emelés, cselgáncs, vívás; de még sorolhatnám tovább. Te­hát olyan sportágak, amelye­ket nem oktatnak majd a le­endő testnevelők törvénysze­rűen minden egyes Iskolában. Ám ezeknek a segítségével változatosabbá, alaposabbá te­hetik oktatómunkájukat. — Tehát nemcsak a torna­termeknek képeznek tanáro­kat, hanem a sportnak is. — A sportnak, de nem csu­pán a versenysportnak. Üj tantárgy a főiskola tanári sza­kán a szabadidő sport és a rekreáció. — Milyen oktatásban része­sülnek itt a hallgatók? — A tantárgy nevében fé- lig-meddig szerepel az okta­tás tartalma és célja. A meg­növekedett szabad idő kul­turált és hasznos eltöltésének ésszerű módqzatait oktatjuk. A hallgatók elméleti előadá­sokon és gyakorlati oktatáso­kon vesznek részt. Tulajdon­képpen lépéshátrányt igyek­szünk behozni ezzel a képzés­sel, hiszen több országban már komolyan foglalkoznak e tantárgy oktatásával. (Folytatjuk.) ribb szomszédságra számítha­tok. Hogy túl a formális kö­szönő viszonyon, talán még a szoros, őszinte barátság sem lehetetlen. Paula édesdeden átadta magát az önfeledt figyelem­nek. Már-már udvarló elis­meréssel hálálkodott: — Félix úr, hogy maga mi­lyen választékos. Az elismerésre hátráló sze­rénységgel válaszolt a szom­széd. — Jaj nekem, néha irtózom tőle. Ez a csiszolt stílus va­lóságos istencsapás rajtam. Hiába küzdők ellene, van va­lami született adottság a mo­doromban. Néha viszolvgok tőle, érzem, hogy fölöslege­sen terheli az egyéniségemet, de nem tehetek róla. Ugye fárasztó? — Sőt! — biztosította el- ragadtatásáróL Paula. — 0, milyen elnéző tud lenni. Emlékszik, draga Pau- lácska. amikor a kedves és az általam oly sokra becsült kitűnőség, nevezetesen az ön papája megvásárolta ezt a telket? Én már akkor bizton reméltem, hogy ritka harmo­nikus barátságra van kilátá­som. Erre csipetnyi melankóliá­val közölte Paula: — Én meg azt reméltem, hogy valamivel hamarabb tu­FERDE HÁZ \ Amatőr művészeti szemlén — meg ha az »csekély-« há­romórás időtartamú is — nem illik türelmetlenkednie, ne­tán fanyalognia a nézőnek. Igaz; e hagyományos gálaesi- sze-ü műsor közönsége éppen­séggel nem tartozik- a fanyal- gók fajtájához. Nem csoda, hiszen a szereplők helybeliek, a nézőik nagy része pedig a sikerért szurkoló hozzátarto­zókból verbuválódott Egy háromórás előadáshoz meg­lehetősen szép számú szerep­lőgárdára van szükség, s ha mindegyik családjából csak ketten jönnek el az előadásra, máris tele a nézőtér. Igazuk van a rendezőknek, akik tiszteletben tartják a műkedvelők erőfeszítéseit az akarást (s nemkülönben a szülők, rokonok, intézmények érzékenységét), de ez esetben — a vasárnap tartott siófoki szemlén — a kevesebb min­den bizonnyal több lett vol­na. Mivel a műsor nagy ré­sze zenei produkció volt (s ez dicséri a helybeli zeneiskola tanárainak, növendékeinek a vállalkozó kedvét), azt hi­szem, egy tömörebb szerkesz­tési elv, egy kevésbé elnéző szemlélet éppen a műsor ér­tékeit szolgálta volna. Azaz: élesebben és hosszabb ideig emlékeznek azokra a produk­ciókra, amelyek kiemelkedtek a sorbóL Mert amatőr szemle ide, amatőr produkció ida, a kö­zönség elfogulatlan, művé­szetkedvelő tagjai mégiscsak annak örülnek igazán, ha te­hetséggel találkozhatna*. A nagyon fiatal és nagyon tehet­séges Schneider Márta zon­gorajátékából például a sok is kevésnek tetszőit volna (Chopint és Bartókot inter­pretált magas színvonalon), s Lakatos Károly hegedűje ugyancsak fölkeltette az ér­deklődést a szinte kamaszko­rú muzsikus iránt. A Volán kis szimfonikus zenekar Si­mon Mihály, a Volán dixie­land Apáti János vezetésével a megszokott, jó színvonalon szerepelt. A város énekkara: közül ezúttal csak a háziipari szövetkezet Kodály női kara lépett színpadra. Az egyéb­ként sokszor szereplő együt­tes most sok új — fiatal — taggal és új műsorral érke­zett a szemlére, s énekelt ma­gas színvonalon. Vezényelt: S. Szerdahelyi Katalin. Az olaj­bányász fúvószenekar élénkí- tően hatott az időnként lany­huló figyelmünkre, akárcsak Apáti János tanár virtuóz dzsessz zongoraszóiója. Az irodalmat — miként a tavalyi szemlén — az idén is szinte kizárólag a Perczel Mór Gimnázium képviselte. Mégpedig három verssel és egy irodalmi színpadi pro­dukcióval — különösen az utóbbi emlékezetes. Goethe- paródiát adtak elő (Az ifjú Werther szenvedései, dr. Iby András átiratában és rende­zésében) igazi d iákos móká­zókedvvel, friss kamaszhu­morral. A bíráló bizottság egyik tagia. amikor a versmondók te’jes.itménvét értékelte, a többi között artikulációs hi­bákról szólt. Öszmtén szólva, én ezeket a h-'hákat nem tud­tam megfigyelni. mert — kö- rüi'be’ül az ötödik sorban — alig hallottam a költecnénve- ket. B:ronv kevés a vemmon- dó. és indök^ia^'ami1 ha’kan — nem v!-s*za*og»"»t+an! — szavalnak. Csakis Garai Gá­bor Tűztánc című vemének üzenetét voltam kénes felfog­ni az egvébként nem gimna­zista Kavitány Györgyná tol­mácsolásában. A sz.okásos jó színvonalon szerepelt a Balaton Tánc- együttes dr. Fekete Zoltán ve­zetésével4, a folklórt még Kő- röshegyi József képviselte, aki okarinán és citerán ját­szott, valamint népdalokat és egy nagyon szép, de nagyon hosszú népballadát énekelt. Sz. A. Tankötelezettség és iskolaérettség Az általános iskolák ezek­ben a napokban sajátos hiva­tásuknak tesznek eleget. A szülői kísérettel érkező hat­éveseket fogadják: március első két hetében beírjá* az 1979—80-as tanév első osztá­lyosait, akik még óvodákban játszadoznak, de már készül­nek az iskolába. Az ország általános iskoláiban szeptem­berben — várhatóan — mint­egy 160 ezer kisdiák, az idei­nél mintegy tízezerrel több el­sős kezdi meg a tanulmányait. A gyerekek beiratása a szü­lők, a gondviselők kötelessé­ge. fiz elmulasztott beiratás földerítése a tanácsok felada­ta. Azok a gyerekek, akik szep­tember 1-ig betöltik a hato­dik évüket, tankötelesek, föl­mentést azok kaphatnak, akik testi, szellemi fejlődésükben elmaradottak. Első fokon az általános iskolák vizsgálják az iskolaérettséget, s ha bizonyta­lanok az ítéletben. illetve pszichológiai, orvosi vizsgalat­ra van szuKség, Somogybán a megyei tanács nevelési tanács­adójához fordulnak, ahol dön­tés születik. Dr. Nagy Lajosné, a ne­velési tanácsadó vezetője el­mondta, hogy évente — ez­alatt tanévet kelt-érteni — a szakemberek mintegy három­négyszáz gyereket vizsgálnak meg. Februártól május 31-ig tartanak általában az iskola- érettségi vizsgálatok, hogy az eredményekről időben tájé­koztassák az iskolákat, illetve a szülőket. Februárban, már­cius elején szép számban van­nak olyan szülők, akik fele­lősséget érezvén magukban, nem várják meg az iskolák utasítását, önként kérik a^ta- nácsadóban a vizsgálat elvég­zését. Az is jó fényt vet a VI. dunk majd házat építeni a telkemre. Dezső határozottan morózus lett a tulajdonviszonyra vo­natkozó kijelentéstől. A szom­széd érdeklődése viszont még jobban felvillanyozta. — Talán ez idő szerint is Paulácska becses nevén van a telek? — Hangsúlyozottan — vilá­gosította fel Edit gúnyos hangsúllyal. A kőfaragó érdesen mor­dult: — Nem tartozik ide! — Ó, persze, értem, persze — sietett Félix az engeszte- léssel. — Mit is számít a te­lekkönyv egy ilyen példamu­tató családban. Akadémiákon kellene tanítani azt a meg­értést, amely olyannyira tisz­teletreméltóvá teszi a Burján családot. Állítom önöknek igaz lelkiismerettel, hogy ez a nagyszerű család még en­nél is többre, sokkal-sokkal többre képes. Burján Péter, a nehéz tag­jait mind kevesebb türelem­mel ácsorogtató kőműves ri- mánkodva vágott a szomszéd szavába. — Félix úr. Drága Félix úr. Szeretnék udvarias házi­gazda maradni. Hát kell ez nekünk? — Vállalom a kockázatát, hogy kidobnak, de őszinte el­ragadtatásomból akkor sem engedek — makacsolta meg magát a szomszéd, és máris újabb szónoki rohamra in­dult. — Miért baj az, ha az önök önzetlen barátjának lo­bog a képzelete?! A Burján család, amelyből feltehetően csak egyetlen létezik az egész keleti féltekén, bizonyítottan összkomfortos tehetség. A ta­lentumok rendkívül szeren­csés kombinációja. Ez a csa­lád mindenre képes. A vilá­gon mindenre, mi az építő­szakmával kapcsolatos. A fehér hajú Burján rövi­den, de annál sürgetőbben kérdezte: — Például? — O, ne tessék haragudni, egészen magával ragadott a lendület. Az önök fantaszti­kus produktuma merész ka­landokra csábította képzelő­erőmet. Ha netalán szertele­nül fellobogna a fantáziám, erről egyáltalán nem tehe­tek, ezért csakis az önök lel­kesítő eposza a felelős. Ko­moly vagyont hoztak tető alá másfél év alatt! Színtiszta szorgalommal, tömény becsü­lettel, vaskemény akarattal, a tehetség egészséges lelemé­nyével. Dezső nem bírta tovább a flegma hallgatást. — Ne hülyéskedjen már. Minek ekkora dumával kör­befutni azt a büdös melót? Hiszen szakemberek vagyunk. A papa is kőműves, meg a Zoli öcsém is. Én kőfaragó vagyok, de értek mindenféle burkolómunkához. Edit terve­zőmérnök. Mi kell még? Tar­tós lábikrák, meg bivalyiz­mok ide — mutatott dorong felső karjára. — Na meg jó sok lemondás. Másfél évi ba­romi gürizés, aztán kész a villa. Rajta, Félix úr! Megis­mételheti ! (Folytatjuk) gondos szülőkre, hogy az is­kolák utasításának — ezzel a tankötelezettségi törvénynek — eleget tesznek, nem fordult elő, hogy a vizsgálat alól ki­vonják a rászoruló gyerekeket. — Milyenek az eddigi isko­laérettségi vizsgálatok tapasz­talatai? — A múlt hónapban első­sorban olyan gyerekekkel ke­resték föl tanácsadónkat, akik kis súllyal, illetve a hatodik, hetedik hónapban születtek. Nagyobb részük a hatodik év­ben még nem eléggé fejlett, így iskolaéretlen. Elsősorban fáradékonyak, nem képesek kellő figyelemösszpontosításra, az emlékezőképességük szintén gyengébben fejlett. — Ezeken nem lehetne vál­toztatni hat eves korig? — A szülői gondosság ered­ményeképpen tálán kevesebb gyerek kapna halasztást, hi­szen a gyerekekkel való tu­datos foglalkozásokkal a fi­gyelem, az akarat erősíthető, fejleszthető. Különösen sokat tehetnek az iskolaérettség ér­dekeben olyan esetekben, ami­kor a gyerek beszédhibával küszködik. A cél az. hogy hat­éves korban már ne legyenek beszédhibás gyerekek. Sajnos, megyénkben nem jött még létre a logopédiai hálózat. Akik a beszédhibás gyerekek­kel foglalkoznak, csupán ön­szántukból teszik, pedig jó lenne, ha főfoglalkozásuknak tekinthetnék. — A beszédhiba miatt a gyereket esetleg nem veszik föl az iskolába? — Többek között ez is az iskolaérettség mutatója. Érde­mes még néhány példát föl­sorolni. A hatéves gyerek el kell érje a tizenöt kilót, ez alatti súllyal nem képes elvi­selni a tanulás terhét, de fi­gyelembe vesszük a testma­gasságot is. (Az alsó határ 105 cm.) A kancsalság, az óriás garatmandula ugyancsak or­vosi beavatkozást igényel. A megyei nevelési- tanács­adó új épületbe költözött, az Április 4. utca 2-ben kapott helyet, a volt gyermek- és if­júságvédelmi intézet egyik szárnyában. Két orvost foglal­koztatnak. gyerekorvost és ideggyógyászt. A kórházi, ren­delőintézeti háttér is biztosí­tott. Indokolt esetben beuta­lót kapnak a rászorulók. Tavaly 374 iskolaérettségi vizsgálatot végeztek a me­gyében, hatvanhét hatéves gyermek kapott időleges föl­mentést. H. B. Somogyi Néplap Gerencsér Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents